Categories
Írások

Életünk párja? – az okostelefonok függői lettünk az évek alatt

A 21. századi élet nélkülözhetetlen, mindennapi, vagy inkább minden pillanatot kitöltő elemévé váltak az okostelefonok. Ma egy átlagember akár öt-tíz percenként is ellenőrizheti okostelefonjának kijelzőjét, hiszen azonnal szeretne csatlakozni a folyamatosan növekvő, hatalmas digitális világhoz. Legyen szó e-mail küldésről, a közüzemi díjak kifizetéséről, az ételrendelésről vagy a barátokkal és családdal való kapcsolattartásról szerte a világon, az okostelefonok lehetővé teszik, hogy életünk gyakorlatilag minden aspektusát a kezünkből irányítsuk. A készülékhez ma már szinte elengedhetetlen a mobilinternet, amelynek elterjedésével bárhonnan képesek vagyunk információkat szerezni, vagy éppen ügyet intézni. Tagadhatatlanul olyan szükségszerű eszközökké váltak az okostelefonok, amelyek nélkül a modern életünk lényegében megtorpanna. A kommunikációtól, szórakozástól egészen a vásárlásig és a banki szolgáltatásokig az okostelefonok létezésünk minden aspektusát átalakították. Mint minden változásnak, ennek is vannak pozitív és negatív hatásai társadalmi berendezkedésünkre.

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [3.86 MB]

Az okostelefonok története és elterjedtsége

A modern okostelefonhoz vezető út a mobiltelefonok feltalálásával kezdődött. Az okostelefonokat megelőzte a mobiltelefonok megjelenése, amelyek hasonlóan minden újonnan megjelenő technológiához, az évtizedek alatt jelentős fejlődésen mentek keresztül. A kommunikációs mobil eszköz ötlete a második világháború utánra nyúlik vissza, amikor a Motorola-nál 1973-ban elvégezték az első mobil készülékes telefonhívást. Ezt követően 1984-ben jelent meg a Motorola-tól a tulajdonosok által csak „Téglának” elnevezett első mobiltelefon, amely közel egy kilogrammot nyomott, és mindösszesen alig fél órát bírt ki az akkumulátora. Ezek az első készülékek még egyáltalán nem tömegtermékeknek, inkább státuszszimbólumoknak számítottak. Idővel az első generációs vagy 1G telefonok széles körben elérhetővé váltak, azonban messze voltak a ma ismert gyors, zsebre vágható eszközöktől. Az első eszközt, amelyet ténylegesen okostelefonnak nevezhetünk, 1992-ben fejlesztettek ki az IBM-nél, ugyanakkor kereskedelmi forgalomban az IBM Simon Personal Communicator névre keresztelt eszköz csak 1994-ben jelent meg a piacon. A ’90-es években történő folyamatos kutatás és fejlesztés eredményeként a mobiltelefonok egyre kisebbek, könnyebbek, jobb teljesítményűek, illetve egyre több funkciót tudtak ellátni, amely folyamat legvégén a 2000-es évek elejére végül elhozta az okostelefonokat. A valódi forradalom 2007-ben érkezett el, amikor az Apple bemutatta az ikonikussá váló iPhone-t, jelezve az okostelefon-korszak megjelenését. Megdöbbentő, hogy az okostelefonok milyen ütemben formálták át az életünket. Alig egy évtized alatt a luxustermékekből mindenütt jelenlévő eszközökké váltak. Ma világszerte szinte mindenkinek a zsebében megtalálható az okostelefon, amelyet naponta többször is kézbe veszünk.

Miközben már több mint nyolcmilliárd ember él a Földön, közel 70 százalékuk rendelkezik mobiltelefonnal 2024 év elején. Az okostelefonok elterjedése gyors és széles körű volt, így mára az egész világon megtalálhatók a különféle gyártók egymással versengő modelljei. Az Ericsson cég adatai alapján 2023-ra az okostelefonok száma elérte a 6,7 milliárdot, miközben 2016-ban még „csupán” 3,6 milliárd volt. Az okostelefonok normává váltak a mindennapi életben, és becslések szerint 2024-ben világszerte már 6,93 milliárd eszköz lesz az emberek kezében. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének körülbelül 86%-át teszi ki az okostelefonok száma, de gyakori jelenség, amikor valaki több készüléket használ – például munkára és magánügyekre. A GSMA becslése alapján emiatt az okostelefonnal rendelkező emberek a világ lakosságának 68 százalékát tették ki 2022-ben. Ez a gyors elterjedés egyébként nem valósulhatott volna meg az egyre megfizethetőbbé váló okostelefon modellek, illetve az egyre növekvő internet-hozzáférési igény nélkül. Ezek az eszközök lehetővé teszik számunkra, hogy számos feladatot hajtsunk végre az e-mailek küldésétől és az internet böngészésétől egészen a fényképek vagy videók rögzítéséig, és a városokban való navigálásig. Lényegében az életünk személyi asszisztenseié váltak, és szó szerint mindig kéznél vannak.

  1. ábra: A legnagyobb okostelefont gyártó cégek által készített okostelefonok számának alakulása az egyes években a világon. Forrás: Gartner; IDC

Az okostelefon-ipart számos kulcsszereplő uralja, amelyek mindegyike jelentősen hozzájárul a globális piachoz. A legnagyobb okostelefon-gyártók között hatalmas verseny dúl évről évre, főleg az utóbbi időben, amikor is a teljes globális piac már telítődni látszik. A versenyt jól szemlélteti, hogy a kezdeti sikerek nem jelentenek garanciát a jövőben sem. Ezt jól szemlélteti a Nokia esete, amely a 2000-es évek egyik meghatározó szereplője volt, azonban a 2010-es évek elejére kiesett a versenyből, miközben az olyan nagy nevek mellett, mint az Apple és a Samsung, egyre több kínai cég szállt be. A piac meglehetősen koncentrált, ahol a legnagyobb szereplőknek az Apple, Samsung, Xiaomi, OPPO és a Vivo számítanak jelenleg.

Hogyan és mire is használjuk ezeket az eszközöket?

Egyes országokban majdnem napi tíz órát, máshol alig négy órát töltenek el az emberek a világhálón 24 óra leforgása alatt. Az internethasználat húzta magával az okostelefonok iránti növekvő igényt. A DataReportal adatai alapján az internethasználat a világon napi szinten átlagosan 6 óra 40 percet tesz ki. Az online világban a legtöbbet Dél-afrikai Köztársaságban töltenek, összesen 9 óra 24 percet, míg a legkevesebbet Japánban, négy perc híján négy órát. Magyarország 6 óra 16 perccel némiképpen alatta marad a globális átlagnak. Nem csak földrajzi értelemben áll fenn különbség az internethasználat mennyisége esetében, a fiatalok döntően több időt töltenek el a virtuális valóságban, mint más korcsoportok. Alapvetően mindenkire igaz, hogy az elsődleges célunk az internethasználattal az, hogy a szükséges információt megtaláljuk. Második helyen a kapcsolattartás a barátokkal és családdal áll, míg harmadik helyen a videó, TV vagy filmek nézése szerepel. Az internetet használók mintegy 96,5 százaléka mobil készülékén keresztül is csatlakozik az online térhez.

  1. ábra: Az okostelefonokon keresztül lebonyolított adatforgalom havi alakulásának fejlődése. Megjegyzés: az adatok havi szinten exabájtban vannak kifejezve. Forrás: Ericsson

A közösségi platformokon eltöltött idő az egyik legjelentősebb online tevékenység, amelyet a kényelem miatt döntően okostelefonokról használunk. A DataReportal adatai szerint 5,6 milliárd mobilhasználó mellett már ötmilliárd fős a közösségi médiát használók tábora. A közösségi média egyik úttörője, a Facebook két évtizeddel ezelőtt, 2004-ben indult útjának, amikor is a világon összesen kevesebb mint 230 millió felhasználója volt valamennyi online felületnek. 20 év alatt több mint 20-szorosára nőtt tehát a felhasználók száma. Nemcsak a létszám, de az eltöltött idő is rohamosan emelkedett. Jelenleg átlagosan egy ember naponta 2 óra 23 percet tölt el valamilyen online közösségi felületen, azonban a világ egyes országaiban jelentős eltérések mutatkoznak. A skála két végén Japán 53 perccel, míg az élen Kenya áll 3 óra 43 perccel. Magyarország a világátlagtól közel 40 perccel marad el, itthon átlagosan 1 óra 47 percet szentelünk ennek a tevékenységnek. Ráadásul itthon a lakosság közel kétharmada használja aktívan a közösségi médiát.

  1. ábra: A 20 legnépszerűbb mobilfunkció a magyarok között. Forrás: NMHH

Átlagosan a magyarok alig egyötöde internetezik hét napnál kevesebbszer, a fiataloknál azonban itthon is szépen lassan a folyamatos elérhetőség válik a normává. A Kantar-Hoffmann által 15 ezer fős mintán készített kutatás alapján a magyarok döntő többsége (több mint 70 százaléka) már okostelefonon keresztül használja az internetet, miközben laptopról kevesebb mint felük, asztali számítógépről pedig mindösszesen egyharmaduk. Összesítve pedig asztali vagy hordozható számítógépen együttesen a lakosság 72 százaléka fér hozzá a világhálóhoz. Ahogyan a világátlagra is, így Magyarországra is igaz, hogy az internet hozzáférési szokások érdemben változnak, amennyiben életkor szerint vizsgáljuk azt. Miközben a mobilról történő használat 16 és 29 év közöttieknél 80, míg a 30-39 év közöttieknél 82 százalék, addig a 60 évnél idősebb lakosság esetében alig 51 százalék. Ezzel szemben pedig az asztali vagy hordozható számítógépről történő internethasználat a 60 évnél idősebbeknél kimagasló, 84 százalékos, addig a 30 és 39 közötti, illetve 16 és 29 évesek esetében rendre 65, illetve 62 százalék. A Kantar-Hoffmann 2023-ban közzétett kutatása alapján a 16 és 75 év közötti magyarok 98 százalékának van mobiltelefonja, miközben 87 százalékuk okostelefont birtokol. Az eszközhasználat folyamatos tud lenni, hiszen a hazai lakosság 83 százaléka már rendelkezik mobilinternettel is. 2022-es eNET kutatócég felmérése szerint a legaktívabb használóknak a 30 év alatti korcsoport, illetve a tanulók számítanak, akiknél mind az internet- mind pedig az okostelefon használat közel 100 százalékos. 2012 év végén az eNET korábbi felmérése szerint a felnőttek kevesebb mint 30 százalékának volt csak okostelefonja (összesen 2,4 millió darab) és még csak alig 60 százalékuk használta internetezésre. A közösségi oldalak látogatása akkoriban is már a készüléktulajdonosok 45 százalékát érintette.

  1. ábra: Okostelefonon keresztüli adat, hívás és SMS forgalmának változása az évek folyamán Magyarországon. Forrás: NMHH

A hívásforgalom összességében még kitart, de az SMS-ek már visszaesőben vannak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján a hazai mobiladat-forgalom bővülése 2015 óta közel a 12-szeresére emelkedett egy átlagos felhasználó esetében. A hívásforgalom 2019 év végéig folyamatosan kis mértékben emelkedett, a Covid-19 időszakában, annak hatására egy jelentős 15-20 százalékos ugrás óta lényegében azonos szinten maradt. Ezzel ellentétes trend figyelhető meg az SMS-ek forgalmában. Az új típusú koronavírus egy jelentős esést eredményezett, illetve azóta is inkább lassú mérséklődés tapasztalható. A chat-alkalmazások növekvő népszerűsége miatt érthető, hogy a szöveges üzenetek esetében az SMS-ek számában csökkenés tapasztalható az elmúlt években.

Örök hűség? A mindig online állapoté a jövő

  1. ábra: Az egyes elektronikus eszközökön eltöltött idő alakulása az egyes napszakokon belül. Forrás: ComScore[1]

Miközben sokat használjuk az okostelefonokat, általánosan jellemző, hogy inkább a reggeli, illetve esti órákban válik a legfontosabb eszközünkké. A ComScore felmérése alapján különösen a szellemi munkakörök esetében a nappali órákban elsősorban a számítógépek használata dominálja a tevékenységeket. Egy átlagos okostelefon-felhasználó napi rutinja különféle tevékenységeket foglal magában a nap folyamán az alábbiak szerint:

  • Reggeli ellenőrzés: Sok felhasználó okostelefonja ellenőrzésével kezdi a napot. Ez magában foglalhatja az e-mailek olvasását, a közösségi média értesítéseinek ellenőrzését vagy a hírek felzárkóztatását.
  • Egész nap: A felhasználók gyakran ellenőrzik telefonjukat a nap folyamán. Az emberek átlagosan naponta 58-szor ellenőrzik telefonjukat. Ez magában foglalja az olyan tevékenységeket, mint a szöveges üzenetek megválaszolása, a közösségi média frissítése, telefonhívások kezdeményezése, fényképek készítése vagy videók rögzítése.
  • Munkaidő: A munkaidő alatt az okostelefon használata gyakran magában foglalja a munkával kapcsolatos feladatokat, például e-mailek küldését, értekezletek ütemezését és a kollégákkal való együttműködést.
  • Este: Este a felhasználók elsősorban szórakozásra használhatják okostelefonjukat, például videók megtekintésére, játékra vagy a közösségi média böngészésére.

Akár több mint 140-szer is a telefonunk után nyúlhatunk egyetlen nap alatt, amely egy újfajta függőséget vetít előre. A Reviews.org által készített kutatás szerint 2023-ban az Amerikai Egyesült Államokban élők átlagosan napi 144-szer nézték meg a telefonjukat. A magasnak tűnő szám egyébként majdnem 60 százalékos csökkenés a korábbi, 2022 januárjában készített felméréshez képest, amikor is több mint 340 ilyen pillanatról számoltak be. Miközben az „ellenőrzések” száma meredeken csökkent, az átlagos használati idő 30 százalékos emelkedést követően elérte a 4 óra 25 percet. Mindez azt jelenti, hogy 2023-ban összesen 65 napot töltöttek a telefonjuk képernyőjének a nézésével. A kutatás rávilágított arra, hogy az amerikaiak csaknem 57 százaléka tartja magát okostelefon-függőnek, ráadásul az ébredést követő alig tíz percen belül a megkérdezettek 89 százaléka megnézi a telefonját. Továbbá egy-egy értesítést követően négyből három ember alig öt percen belül megnézi annak tartalmát.

Magyarországon is igaz, hogy a mobiltelefonunk már annyira az életünk központi szereplőjévé vált, hogy lefekvés előtt, illetve ébredés után is szinte ez az első tevékenységünk. A JOY Magazin és a Reacty Digital reprezentatív felmérése alapján a magyarok háromnegyede ébredés után alig egy-két órán belül már használja az internetet, ezen belül 23 százalékuk azonnal, ébredésük pillanatában tesz ugyanígy. A fiatalok esetében közel kétszeres az arány, a 18-29 év közöttiek 42 százaléka felébredést követően azonnal internetezni kezd, miközben a 60 éven felülieknél csak minden tizedik személy tesz hasonlóan.

Elérkeztünk abba a korba, amikor a fiatalok már alapvetően szinte minden pillanatban elérhetőek az online térben. Érdemes megvizsgálni a legfiatalabb generáció telefonhasználati szokását, hiszen előrevetítheti a jövőt meghatározó tevékenységeket. A Pew Research Center 2023-as fiatalokra fókuszáló kutatása megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a 13 és 17 év közöttieken belül egy évtized leforgása alatt majdnem duplájára nőtt a folyamatos online jelenlét. A fiataloknál 2014-2015 magasságában még csak közel egynegyede állította magáról, hogy folyamatosan online van, addig 2023-ban már 46 százalékra emelkedett ez az érték. Ennek a korcsoportnak már a 95 százaléka rendelkezik okostelefonnal, ráadásul az online jelenlét fenntartásához több különböző eszközzel, így laptoppal, játék konzollal vagy táblagéppel is rendelkeznek. Elsődleges tevékenységük közé pedig a YouTube és a TikTok tartozik. Az NMHH megbízásából a Fabricula által készített, 8 és 15 év közötti iskolások mobiltelefon-használati és online viselkedését vizsgáló kutatást 2022 folyamán Magyarországon. A mintában 80 fő szerepelt, amely ugyan óvatos becslést enged meg, azonban az ilyen fiatal gyermekek már átlagosan egy napon közel négy órát töltenek el a telefonjukat használva, amelynek 60 százalékát a közösségi média, illetve chat-alkalmazások töltenek ki. Nemzetközi trendekkel megegyezően a magyar fiatalokra is jellemző, hogy a TikTok, YouTube, Messenger, Instagram a legnépszerűbb felületek. A telepített és legalább egyszer használt alkalmazások átlagos száma 76 darab volt, azonban volt olyan résztvevő, akinek készülékén közel 150 darab ilyen app volt.

Összegzés

Az okostelefonok forradalma olyan módon alakította át a világot, amit korábban talán soha nem tudtunk volna elképzelni. Ahogy a jövőbe tekintünk, egyértelmű, hogy ez az apró eszköz továbbra is nagy hatással lesz az életünkre, különösen a következő generáció esetében. Az okostelefonok értéke, egyben hasznossága nem létezhetne, ha nem lennének különféle általános, illetve specifikus alkalmazások sokasága. Ráadásul a mobilinternet széles körű terjedésével már nem csak helyhez kötötten, hanem mozgásban is képesek vagyunk az online tevékenységeink végzésére. Ennek alapján okkal mondhatjuk, hogy a kezünkben, és olykor a zsebünkben vagy táskánkban megbújó eszköz forradalmasította az emberi élet valamennyi aspektusát. Mivel egyre több tevékenységet tudunk interneten keresztül elvégezni, ezáltal értelemszerűen folyamatosan növekszik az okostelefonon töltött idő is. Természetesen szociális hatása is kitapintható ennek a technológiai innovációnak, amely már érzékelhető a társadalmi szokásaink és viselkedésünk megváltozásában.

Felhasznált források:

 

[1] https://bloggingwizard.com/smartphone-statistics/

Külső senior elemző | Megjelent írások

Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.

Iratkozzon fel hírlevelünkre