🔗 Európa az utóbbi másfél évben az 1970-es évek óta nem látott energetikai krízissel szembesül. A koronavírus-járvány alatt drasztikusan zuhant energiahordozó árak miatt lecsökkentek a kapacitásbővítési beruházások a szektorban. A járvány utáni nyitás a válság előtti szintnél is magasabb keresletet okozott, a piaci egyensúlytalanság pedig energiaár-emelkedést idézett elő. A tavaly kitört orosz-ukrán háborúra válaszul bevezetett energetikai szankciók tovább csökkentették a kínálatot, tovább hajtva ezzel az árakat. A szankciók következtében tavaly az Oroszországból Európai Unióba érkező kőolaj 90 százalékkal, a földgáz pedig a 80 százalékkal csökkent.
Mindezek miatt az Európai Unió tagállamai jelenleg próbálják kiépíteni az energetikai együttműködéseket a környező országokkal, hogy a szankciók miatt kieső orosz energiaellátást pótolni tudják. Ennek keretében az Európai Bizottság többek között Azerbajdzsán felé fordult. Magyarországot az utóbbi években heves kritika érte a kaukázusi országgal való együttműködésért, az energetikai krízis és a gazdasági realitások azonban az unió vezetését is hozzáállása megváltoztatására kényszerírtette. Az azeri elnök, Ilham Alijev január végi magyarországi látogatásakor kulcsszerepet játszhat a két ország közötti energetikai együttműködés megerősítése és a magyar energetikai cégekkel való tárgyalás.
A tervezett villamosenergia vezeték vonala. Forrás: Eurasianet.org
🇭🇺 Tavaly december közepén tengeri villamosenergia vezeték építéséről állapodott meg Azerbajdzsán, Georgia (Grúzia), Románia és Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatában rámutatott, hogy a szankciók következtében az Európai Unió az energetika tekintetében „stratégiai vákuummal” szembesül, ezért szükség van az alternatív források kiaknázására. Az 1195 kilométer hosszú vezeték a világ leghosszabb tenger alatti szakaszával fog rendelkezni, és a Kaszpi-tengeren termelt zöld áramot fog szállítani Georgián keresztül az Európai Unióba. A világ jelenlegi leghosszabb tengeralatti vezetékét két éve állították üzembe, és az Egyesült Királyságot köti össze Norvégiával. A Fekete-tenger mélyén húzódó kábellel Azerbajdzsán nemcsak hazánkat és Romániát, hanem az egész kelet-közép-európai régiót és a Balkán-félszigetet képes lesz ellátni olcsó, megújuló forrásból származó villamos energiával. Szerbia elnökével, Alekszandar Vucsiccsal tavaly kötött megállapodás szerint egy interkonnektoron keresztül a balkáni ország is részesedhet a kaszpi-tengeri zöld energiából. A megépült kábelvezeték kapacitása 1000 megawattos lesz, és gyors adatátvitelt lehetővé tevő optikai kábelek fognak még mellette futni. Az Európai Bizottság 2,3 milliárd euró forrást biztosít a projekt megvalósítására. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányának 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, ami várhatóan idén fog elkészülni. A beruházás megvalósítása várhatóan 3-4 évet vesz igénybe.
🇦🇿 Azerbajdzsán a gazdasági fellendülésének motorjaként az energiaexportot és az energetikai átállás kihasználását választotta. Az évtized végére 30 százalékra akarják emelni a megújuló energiaforrások energiamixen belüli arányát, emellett 2050-re az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal tervezik mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást. Az Örményországtól visszaszerzett Karabah és Kelet-Zangazur területeket karbonsemlegessé tervezik fejleszteni. A visszafoglalt területeken erőteljes ütemben megkezdődtek az energetikai beruházások, négy üzembe állított folyami vízerőmű mellett további öt építését tervezik. Ambíciózus céljainak megvalósításához Azerbajdzsánnak szüksége van a nemzetközi befektetésekre. Bár energetikai óriáscégektől jelentős tőkemennyiség érkezett már az országba, ezek többnyire a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, finomítását és terjesztését szolgálták. Az Európai Bizottság 2021-ben készítette el a Gazdasági és Beruházási Tervezetét a Keleti Partnerség elősegítésére. Ennek keretében 17,3 milliárd euró keretösszeg áll rendelkezésre az energetikai, infrastrukturális és kereskedelmi projektek támogatására.
📈 Ilham Alijev azeri elnök tavalyi bejelentése szerint a következő években jelentősen bővítik az ország zöldenergia portfólióját, melynek 2027-re a 80 százaléka exportra fog termelni. A kaukázusi ország potenciális szárazföldi szélerőmű és napelem kapacitása együttesen 27 gigawatt, a nyílttengeri telepeken pedig további 157 gigawatt. Az elméletileg lehetséges szélenergia kapacitás az ország összes megújuló energiaforrásának 60 százaléka. Jelenleg Azerbajdzsánban 1,3 GW szélenergia-forrás van installálva, így a bővülési lehetőség óriási. Az azeri Energetikai Minisztérium adatai alapján a hegyi területeken az éves átlagos szélsebesség eléri a 36 kilométer per órát, így alkalmas a szélerőművek telepítésére. A napenergia tekintetében a jelenlegi kapacitás 40 MW teljesítményű, a 23 GW elméleti maximális teljesítményhez képest. Egy 2016-os stratégiai tervtanulmány alapján 420 MW teljesítményű megújuló energiaforrást terveznek felépíteni, melyből 350 MW teljesítményt a szélerőművek fognak szolgáltatni. Azerbajdzsán 2019-ben közel másfél terrawattóra villamosenergiát exportált Georgiába, Oroszországba és Törökországba. Azonban a villamosenergia-termelés 94 százalékához földgáz tüzelésű erőműveket használtak.
🛢️ A megújuló energiaforrások mellett a fosszilis energiahordozókban is bővelkedik a kaukázusi ország. 2017-ben 7 milliárd hordónyi kőolajjal ekvivalens tartalékkal rendelkeztek, mely a globális tartalék 0,4 százaléka. Ezzel a világ 20. legnagyobb kőolajtartalékát birtokolták. A Szovjetunió volt tagországában az 1970-es években tárták föl az első szénhidrogén-mezőket. Az 1994-ben az azeri állam és olajipari cégekből álló konzorcium között megszületett szerződést az „évszázad üzletének” nevezték, és amely az Azeri-Chirag-Gunashli olajmező feltárására irányult. Ez a lelőhely adja jelenleg az ország kőolajtermelésének 65 százalékát. Az éves termelés jelentős hányadát exportálják. A 2006-óta üzemképes Baku-Tbilisi-Ceyhan kőolajvezeték kapacitása napi 1,2 millió hordó, és a kaukázusi országot Törökországgal köti össze. Második legjelentősebb kőolajvezetékén, a Baku-Novorosszijszkon keresztül a Kaszpi-tengeren kitermelt napi 105 ezer hordó kőolaj áramlik Oroszország területére. Továbbá a Baku-Supsa csővezetéken, majd a Fekete-tengeren tankerhajókkal napi 145 ezer hordó kőolajat szállítanak az európai piacokra. Az ország elnöke, Ilham Alijev szerint ezek a tartalékok 100 évre lehetővé teszik a belföldi fogyasztást és exportot.
🏭 Azerbajdzsán földgáztartaléka becslések szerint 1300 milliárd köbméter. A kaukázusi ország területén található a világ egyik legnagyobb egybefüggő földgázmezője, a Shah Deniz. Ennek a lelőhelynek köszönhetően 2007-ben váltak nettó földgázexportőrré. A Déli Földgázvezetéken (Southern Gas Corridor) keresztül 2021-ben 8,2 milliárd köbméter földgázt szállított a kaukázusi ország az Európai Unió területére. Tavaly ez az érték 11,3 milliárd köbméterre nőtt, idén pedig várhatóan eléri a 11,6 milliárd köbmétert. A teljes azeri gázexport 24 milliárd köbméter. Azerbajdzsán a földgázkitermelését 2017-óta 45 százalékkal bővítette, gázexportjuk pedig 2012-óta a duplájára nőtt. Nyilvánvalóan a kis kaukázusi ország nem lesz képes teljes mértékben a kieső orosz kőolaj és földgáz pótlására, de az olcsó energiahordozók és biztos villamosenergia-ellátás révén már így is az Európai Unió egyik legjelentősebb beszállítójává vált. A megduplázott azeri földgázszállítás a tavaly robbanás okozta sérülés miatt leállt Északi Áramlat vezetékek kapacitásának 30 százalékát tudná kiváltani. 2027-re a Kaszpi-tenger és Európa közötti földgázszállítást évi 20 milliárd köbméterre tervezik növelni. A Déli Földgázvezeték bővítésének a költségeit 33 milliárd dollárra becsülik. A csővezeték jelenlegi tulajdonosa a brit BP olajipari vállalat, amely egyedül nem lenne képes a kapacitásbővítésre, így lehet számítani az Európai Bizottság anyagi támogatására.
💾 Az írás forrásai elérhetőek itt és itt.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt! Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mi-koze-a-foldgaznak-az-aram-arahoz/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
