A magyar-amerikai külkapcsolatok alakulására a történelmi háttér és a kelet-közép-európai politikai változások jelentős hatást gyakoroltak az elmúlt bő száz év során. Magyarország az utóbbi harminc évben egyik legfontosabb katonai, politikai és gazdasági szövetségeseként tekintett az USA-ra, mindez pedig a magyar külpolitikai irányvonalakban is visszatükröződött. A háború miatti feszültség és geopolitikai bizonytalanság, valamint a korábbi Biden-adminisztráció barátságosnak nem mondható diplomáciai lépései azonban a két ország kapcsolatán is megmutatkoztak. Ma Magyarországon több mint 1 300 amerikai eredetű leányvállalat működik, általuk pedig több mint 96 ezer munkahely jött létre. A magyar termékexport évről évre növekvő tendenciát mutat az USA irányába, 2024-ben közel 7 milliárd USD volt a hazai kivitel értéke. Az alábbi összefoglalóban a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat tekinthetjük át, kitérve arra, hogy a második Trump-adminisztráció milyen hatással lehet a bilaterális kapcsolatokra Magyarország és az USA között.
A diplomáciai kapcsolatok kezdetei
Az első amerikai diplomáciai képviselet a Magyar Királyság területén 1869-ben jött létre, amikor egy konzuli ügynököt helyeztek ki az akkori Pestre. Ezt követően 1874-ben jelöltek ki konzult. Az állomáshely 1917-es megszűnéséig, 1904-től főkonzulátusként működött. Magyarország 1922-ben nyitotta meg első külképviseleteit, amelyek a New York-i Főkonzulátus, valamint további három alkonzulátusok voltak Pittsburgben, Chicagóban és Clevelandben.
Miután az Egyesült Államok háborúba lépett Németország ellen, az Osztrák-Magyar Monarchia megszüntette a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal 1917. április 8-án. Ezt követően december 7-én az Egyesült Államok az Osztrák-Magyar Monarchia ellen is háborúba lépett. Az első világháborút és Woodrow Wilson elnök tizennégy pontjának elfogadását követően a szövetséges hadsereg missziója felügyelte a fegyverszünet betartását a magyar részről. Az Amerikai Béketárgyalásokért Felelős Bizottság, valamint az Amerikai Élelmezésügyi Hivatal 1919-ben több kiküldetést is intézett Magyarországra, tovább mélyítve ezzel a kétoldalú kapcsolatokat.
1919. december 4-én Ulysses Grant-Smith-t nevezték ki az Egyesült Államok magyarországi megbízottjának, azzal a céllal, hogy jelentést tegyen a politikai fejleményekről, valamint elősegítse a kereskedelmet. Ebben az időszakban az Egyesült Államok nem ratifikálta a saint-germaini szerződést, amely elismerte Magyarország függetlenségét, sem a trianoni szerződést, amely pedig Magyarország háború utáni határait határozta meg. Ennél fogva a kapcsolatok helyreállítása a háborús állapot megszüntetéséig váratott magara, amelyre a Kongresszus 1921. július 2-i közös állásfoglalása alapján került sor. A Magyar Közgyűlés augusztus 12-én elfogadta a közös állásfoglalás feltételeit, és felhatalmazta a magyar kormányt, hogy tárgyalásokat folytasson egy, az Egyesült Államokkal kötött szerződésről.
Az első világháborút követő versailles-i békerendszert, amely az addigi magyar területek jelentős részének elcsatolása mellett a hazai politikai és katonai egységek ellenőrzését is magában foglalta, az USA igazságtalannak tartotta, így a kongresszus nem ratifikálta azt. 1921 augusztusában Budapest és Washington egy különbékét fogadott el, amely nem sokban különbözött a trianoni szerződésben foglaltakhoz képest. Egyetlen kivétel a két dokumentum között, hogy a különbékéből kimaradtak a Népszövetségre vonatkozó részek.
A háború utáni szerződés 1921. augusztus 29-i aláírását követően, amely újra megalapozta Magyarország és az Egyesült Államok közötti baráti kapcsolatokat, Ulysses Grant-Smith ideiglenes ügyvivő vezetésével létrejött Budapesten az Amerikai Követség. 1922. január 11-én Magyarország első egyesült államokbeli minisztereként foglalta el állomáshelyét gróf Széchenyi László, amelyet 1933. március 31-ig töltött be. A két világháború között az USA és Magyarország külkapcsolatai kedvezően alakultak, a bécsi döntések értelmében visszacsatolt területek kérdését illetően sem alakult ki a két ország vezetői között vita. Miután Németország hadat üzent az Egyesült Államoknak, Magyarország 1941. december 11-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal, amelyet hadüzenet követett december 13-án. Franklin D. Roosevelt elnök azonban úgy vélte, hogy Magyarország, Bulgária és Románia népeik akarata ellenére hirdetett háborút, ezért a Kongresszus nem hagyta jóvá a háborús állapotnak nyilvánítást egészen 1942. június 5-ig. Herbert Claiborne Pell, az Egyesült Államok magyarországi minisztere június 16-án hagyta el Budapestet.
A II. világháború után
A második világháborúba való belépést, ezzel pedig a két addigi szövetséges szembenállását az USA a német erők hatásának tudta be, amelyek ekkor meghatározóak voltak a magyar bel- és külpolitikában egyaránt. 1944 áprilisától több alkalommal került sor az amerikai és szövetséges csapatok részéről Magyarország bombázására, amelyek ugyan súlyos pusztítást vittek végbe, de főként a csepeli katonai és ipari egységeket támadták. Mindezekkel együtt a két ország közötti kapcsolat is mélypontra jutott.
A háború utáni hidegháborús állapotok beköszöntével az USA és Magyarország addigi kapcsolatai is megrekedtek, az 1948-ban kihirdetett Truman-doktrína gazdasági embargók és lélektani hadviselés útján igyekezett a kommunista rezsimeket gyengíteni. Az 1956-os forradalom bukása rávilágított arra, hogy a korábbi amerikai külpolitikai stratégia nem fenntartható, így le kellett mondania arról, hogy felszabadítja az egyes országokat. Ugyan szóbeli támogatásukról biztosították a forradalmár magyar fiatalokat, tényleges fizikai támogatás ehhez nem érkezett. Az USA számára a bipoláris világrend egyensúlyának fenntartása ekkor fontosabbnak bizonyult, mint az, hogy tevőlegesen segítséget nyújtson egy diktatúrától szabadulni vágyó ország számára. Inkább a liberalizációt és a demokratizálódást helyezték ezt követően előtérbe. 1966-ban nagykövetséggé nyilvánították a magyarországi külképviseletet, egy évvel később, 1967 szeptemberében pedig Martin J. Hillebrand mint az első amerikai nagykövet megkezdte tevékenységét hazánkban. Nagy János 1967. október 7-én kezdte meg munkáját, mint Magyarország első, az Egyesült Államokba akkreditált nagykövete, ahol 1968. június 9-ig szolgált.
A gazdasági helyzet mindeközben hazánkban egyre rosszabb lett, elkerülhetetlenné vált a külföldi, jellemzően nyugati kölcsönök, segélyek igénybevétele a szocialista rendszer fenntartásához. A rendszerváltást megelőző utolsó évtizedre a két állam kapcsolata ismét harmonizálódott, Magyarország tagja lett az Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és a Világbanknak, így hozzájutott azokhoz a kölcsönökhöz, amelyek segítségével a gazdasági nehézségeket sikerült kiigazítani.
George Herbert Walker Bush elnök 1989-ben Budapesten a magyar tisztviselőkkel történt találkozója során bejelentette, hogy megnyitja a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alapot a szélesebb körű kulturális és oktatási cserelehetőségek előmozdítása érdekében. Létrehozott egy békefenntartó programot is, amely keretében angolul tanítanak Magyarországon, és megszervezte az American Cornerek (amerikai sarkok) megnyitását Pécsett, Veszprémben és Debrecenben. Ezek az Egyesült Államok Nagykövetségének Közszolgálati Osztálya és a fogadó intézmények közti partnerségek továbbra is biztosítják a nagyközönség számára a hozzáférést az Egyesült Államokkal kapcsolatos aktuális és megbízható információkhoz.
A magyar történelem egyik legsötétebb időszakának tiszteletére, Göncz Árpád köztársasági elnök részt vett washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum 1993-as megnyitóján.
1989 és 1993 között az Egyesült Államok több mint 136 millió dollárral támogatta a gazdasági szerkezetátalakítás és a magánszektor fejlesztését Magyarországon a kelet-európai demokráciát támogató SEED programon keresztül. A sikeres politikai és gazdasági átalakulás csúcspontjaként Magyarország 1999 áprilisában formálisan is csatlakozott a NATO-hoz, így válva az Egyesült Államok hivatalos szövetségesévé.
2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Amikor Magyarország 2011 első felében átvette az Európa Tanács elnökségének rotációs pozícióját, az előtérbe került és elmélyült az Egyesült Államokkal folytatott transzatlanti együttműködés.
A függetlenség kivívása után
Az 1989-es politikai eseményeket követően új fejezet kezdődött Budapest és Washington külpolitikájában: magyar részről megfogalmazásra került a NATO-csatlakozás, valamint az Európai Unióhoz való fokozott közeledés is. 1989. január 1-től részese lett Magyarország az Általános Vámpreferencia Rendszernek, 1993-tól lehetőség volt a fejlett technikák importjára, valamint megállapodás született a szellemi tulajdon védelméről. Elkezdődött a külföldi tőkekihelyezések (FDI) lehetőségének megteremtése: a kelet-közép-európai régióba áramló amerikai FDI csaknem 40%-a Magyarországra érkezett ebben a periódusban. 1989 óta a két ország egymás közötti kereskedelmét az Amerikai Kereskedelmi Kamara is elősegíti. A magyarországi iroda révén a hazai vállalatok elsőkézből kapnak lehetőséget megismerni az amerikai piacot és a gazdasági körülményeket. Az atlanti integráció a 2010 utáni magyar külpolitikában is kiemelt kormányzati stratégiaként szerepelt. Az eddigi adatok szerint a NATO által előírt védelmi kiadások Magyarországon 2024 év végére elérték 2,11%-ot GDP arányosan.
A magyar-amerikai külkereskedelem
Magyarország az 1990-es években gyorsan tudott reagálni a nyitott piaci lehetőségekre, 1995-től folyamatosan növekedett az USA-ba irányuló kivitelünk, 2001-re elértünk a több mint 2 milliárd USD értékű exportot. Főként gépeket és berendezéseket, járműveket és szállítóeszközöket, valamint gyógyszereket szállítunk a tengeren túlra.
Az elmúlt évtizedben tovább bővült a magyar export értéke az USA-ba: 2014 és 2024 között évente átlagosan 6 milliárd USD-t ért el a magyar kivitel értéke, a növekedés pedig az utóbbi tíz évben szintén számottevő volt. 2014-hez képest egy évtizeddel később több mint 20%-kal sikerült növelni a magyar exportot az USA irányába. Egyes esetekben kiugróan magas értékeket is megfigyelhetünk, így 2023-ban. Ekkor 9 210 millió USD volt a magyar kivitel értéke, amely jelentős részét a gyógyszerek (20,1%), a járművek (18,4%), valamint akkumulátorok (8,19%) tették ki.
A Magyarországra érkező amerikai import hasonlóan kedvező tendenciát mutat az elmúlt bő másfél évtized viszonylatában. Hazánkba az USA-ból főként gépek és berendezések, elektronikai eszközök, járműalkatrészek, vegyipari és orvostechnikai termékek érkeznek. A 2010-es értékekhez képest 2024-re közel a duplájára nőtt az amerikai import értéke Magyarországon.
A termékkülkereskedelem mellett érdemes röviden a két ország szolgáltatás külkereskedelmére is egy pillantást vetni. Magyarország tíz legfontosabb partnere között a szolgáltatás-külkereskedelmi listán az USA 2024-ben a behozatali oldalon a harmadik, a kivitelnél pedig a második helyen állt. A behozatalnál az amerikai szolgáltatások külkereskedelme 2024-ben 1 674 millió eurót ért el, így a forgalom a teljes részesedésből 6,7%-os volt. A kivitelnél az USA-ba áramló szolgáltatások 2024-ben 3 271 millió euró értéket könyvelhettek el, ez pedig a teljes forgalom 9,0%-át adta. Mindkét esetben látható, hogy a magyar – amerikai kapcsolatok a klasszikusan vett árukereskedelem mellett nagy hangsúlyt helyeznek a szolgáltatások külkereskedelmére is, amely globális tekintetben is egyre nagyobb szerepet kap a világgazdaságban.
Tőkebefektetések
A külkereskedelem mellett élénkülni kezdett a tőkebefektetések mennyisége is. 1995-re az 50 legnagyobb amerikai multinacionális vállalat közül 30 már a magyar piacon is megtalálható volt. Jelentős részük a feldolgozóiparba fektetett be. A General Electric (Tungsram), az Ameritech, a US West, a General Motors, a Ford, a GuardianGlass, az Alcoa, az IBM, valamint a Flextronics az elsők között voltak, akik az amerikai nagyvállalatok közül megvetették a lábukat hazánkban. A szolgáltatási szektorban szintén elkezdődött az amerikai társaságok térnyerése: az Arthur Anderson, az Ernst & Young könyvvizsgáló cégek, valamint számos jogi tanácsadó és pénzügyi szervezet is megjelent a magyar gazdaságban.
A magyarországi FDI-kihelyezésekben az amerikai befektetők tehát régóta stabil potenciált jelentenek. 2024-ben az amerikai FDI-részesedés állomány értéke Magyarországon 2 746,2 millió eurót ért el, a nettó tartozásállomány pedig 3 839 millió euró volt. A Magyar Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2014 és 2024 között összesen 140 közös projektet jegyeztek az amerikai befektetők és a HIPA részéről. Ezek összértéke 2,4 milliárd eurót tett ki.
A tőkebefektetések áramlása révén a Magyarországon működő amerikai eredetű leányvállalatok száma is bővült az évek során, valamint az itt foglalkoztatottak száma is állandó emelkedést mutat. A külföldi cégek esetében mindig fontos, hogy a különböző innovatív tevékenységek mekkora hozzáadott értékkel bírnak az adott ágazatban. Az USA Magyarországon működő leányvállalatai főként az autóipari, elektronikai, számítástechnikai, ICT, SSC (Shared Services Center), élelmiszeripari, kereskedelmi, pénzügyi- és banki, biztosítási, továbbá vegyipari és gépészeti területeken tevékenykedtek.
Az USA Magyarországon működő társaságainak részesedése a hozzáadott értékből 2023-ban 14% volt. 2023-ban összesen 1 362 amerikai eredetű leányvállalat működött Magyarországon, ebből 650 teljes egészében amerikai tulajdonú társaság volt. Az amerikai eredetű magyarországi leányvállalatok éves árbevétele 2023-ban 10 703 940 millió forintot ért el. Az elmúlt években újabb amerikai nagyvállalatok döntöttek a magyarországi letelepedés mellett: 2017-ben a Cushman&Wakefield nyitotta meg budapesti szolgáltató központját, 2018-ban a Flowserve Corporation szintén a fővárosban hozta létre kutatás-fejlesztési központját, amelyhez 10,3 millió eurós beruházást hajtott végre. 2021-ben a Diligent Corporation alapította meg budapesti irodáját, 2025-ben pedig a Support Services Group Europe jelentette be, hogy Szekszárdon újabb szolgáltató központot nyit a korábbi, 2020-ban Budapesten létrehozott mellett.
Mindezek a példák remekül szemléltetik, hogy az amerikai nagyvállalatok számára Magyarország továbbra is vonzó befektetési helyszín, ahol magas hozzáadott értékű feladatokat végezhetnek a magasan képezett magyarországi szakemberekkel is. A magyar adatok a régiós tekintetben is figyelemre méltóak: Lengyelországban hozzávetőlegesen 1 500 amerikai tulajdonú nagyvállalat működik, Romániában kb. 950 ilyen társaság van, Szlovákiában pedig 120 amerikai hátterű céget tartanak nyilván.
Figyelembe véve a magyar gazdaság méretét és adottságait, az itthon jelen lévő 1 362 amerikai tulajdonú leányvállalat régiósan is jelentős szám.
2023-ban Magyarországon 96 618 fő dolgozott amerikai eredetű leányvállalatnál. Ez a szám a külföldi irányítású leányvállalatoknál alkalmazott munkavállalók 12,3%-át tette ki. Az elmúlt években, főleg 2018 és 2021 között, jelentősebb csökkenések is előfordultak a foglalkoztatotti adatokban, de 2021-től fokozatosan ismét bővül az itt alkalmazottak száma.
Magyar részről eddig kevés olyan nagyvállalattal találkozhatunk, amelyek az USA-ban léptek piacra és tartósan szereplői is maradtak a tengerentúli gazdaságnak. Azonban vannak ellenpéldák:
- a Starschema Inc., amely egy budapesti cég, adat és analitika szolgáltatásokkal foglalkozik. A 2006-ban indított vállalkozás 2016-ban lépett be az amerikai piacra és működik azóta is a Virginia állambeli Arlingtonban.
- Szintén magyar eredetű társaság az USA-ban a Bluebird International informatikai szolgáltató vállalat.
- Az ANY Security Printing Company PLC – amely Budapestről indult és biztonsági nyomdai és személyazonosító dokumentumokat állít elő – 2024-ben hozta létre amerikai leányvállalatát Superior ANY Global LLC néven.
- A vendéglátás- éttermi szolgáltatások szektorából 2025 márciusában az itthon már ismertté vált Simon’s Burger lépett ki legutóbb az amerikai piacra.
A magyar társaságok nemzetközi terjeszkedése számára főként a közép-kelet-európai régió országai jelentik az első lépcsőfokot, így kevesen döntenek az amerikai piacra lépés mellett. Ennek hátterében elsősorban a földrajzi távolság mellett, a kulturális különbségek, a nagyobb befektetési igény, továbbá a fokozottabb verseny is állhat.
Diplomáciai kapcsolatok és várakozások a második Trump-elnökség idején
A 2024-es amerikai elnökválasztások eredménye, valamint Donald Trump 2025. januári hivatalba lépése egyértelműen kedvezően hatott az addig számos nehézségtől terhelt magyar-amerikai kapcsolatokra. A korábban hivatalban lévő Biden-adminisztráció olyan, gazdasági és diplomáciai lépéseket tett Magyarországgal szemben, amelyek a két ország közötti bizalmat erősen aláásták, valamint nehezítették a további együttműködések kialakítását is. Többek között ilyen volt a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény egyoldalú, amerikai felmondása is, amely miatt számos amerikai és magyar állampolgár került nehéz helyzetbe. Emellett a politikai diskurzus hiánya, a szélsőséges és sokszor elhibázott kommunikáció szintén nehezítette a magyar kormány helyzetét abban, hogy a Joe Biden elnök vezette hivatallal megtalálja a közös hangot.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a magyar-amerikai kapcsolatokban kedvező változás indult el az idei év során, ezt támasztják alá a kétoldalú egyeztetések és találkozók is. Tekintettel arra, hogy hány területen volt visszalépés az elmúlt évek során a két ország között, így a kézzel foghatóbb eredmények megszületése időt kíván. Ugyanakkor látható, hogy egyes esetekben – mint a vízummentes beutazás lehetősége az USA-ba – relatív rövid idő alatt sikerült hatékony egyeztetéseket folytatnia a magyar és amerikai feleknek. Szintén pozitív irányban mutat, hogy mind a magyar kormány, mind Trump elnök az ukrajnai háború kapcsán a mielőbbi béke kialakítását sürgeti. Fontos részlete volt az elmúlt hónapoknak az is, hogy Trump elnök a nyilvánosság előtt is tisztázta a magyar energiaimport oroszországi arányának miértjeit és szükségességét. A kedvezőbb politikai légkör érthető módon a gazdasági kapcsolatokra is ösztönzőleg hat: 2025 szeptemberében 11 amerikai nagyvállalat jelentette be, hogy Magyarországon hozná létre következő leányvállalatát. Ez egyben azt is előrevetíti, hogy a még kérdéses területek tisztázását követően a gazdasági kapcsolatok is tovább mélyülhetnek a felek között.
A november 7-i washingtoni Trump-Orbán találkozó mindezeket a kérdéseket, még megoldatlan területeket is érintheti. A magyar-amerikai kapcsolatok hosszú ideje meghatározóak a magyar diplomáciában, így nem kérdéses, hogy a viszony stabilan tartása és fejlesztése prioritás a magyar kormány számára.
Összefoglalás, konklúzió
A magyar-amerikai kapcsolatok több mint 150 éves történelmi múltjában rengeteg olyan eseményt találunk, amikor egyértelművé vált, hogy Magyarország elkötelezett a nyugat és így az USA mellett is. A rendszerváltást követő években az amerikai vállalatok az elsők között léptek a magyar piacra, a kereskedelmi kapcsolatok és eredmények pedig folyamatos bővülést mutatnak. Magyarországon ma több mint 1 300 amerikai tulajdonú külföldi leányvállalat működik, ahol több, mint 96 ezer embert foglalkoztatnak. Mindezek a számok is alátámasztják azt, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok túlmutatnak a hagyományos diplomáciai kereteken. A jelenlegi Trump-hivatal számos perspektívát mutat a bilaterális kapcsolatok fejlesztésére. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a magyar kormány könnyen és viszonylag gyorsan meg tudta találni a közös hangot Trump elnökkel, így várhatóan a további egyeztetések is hasonló hatékonysággal zajlanak majd.
Felhasznált források
Horváth Attila (2013): A magyar-amerikai történeti kapcsolatok. In. Szerk.: Máthé Gábor és Révész T. Mihály: Állam-, egyház- és jogtörténeti magyarázatok. Multiszolg Bt., 2013.
Borhi László (2009): Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2009.
Csutak Zsolt (2021): Százéves az amerikai-magyar államközi kapcsolatrendszer. Ludovika Blog, 2021.06.01. https://www.ludovika.hu/blogok/frontierblog/2021/06/01/szazeves-az-amerikai-magyar-allamkozi-kapcsolatrendszer/
Keskeny Linda (2014): Az amerikai–magyar diplomáciai kapcsolatok (1990–1994). Polgári Szemle, VII. évf., 2. szám. https://polgariszemle.hu/archivum/58-2011-aprilis-7-evfolyam-2-szam/435-az-amerikai-magyar-diplomaciai-kapcsolatok-1990-1994
Borhi László (2015): Nagyhatalmi érdekek hálójában: az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig. Osiris Kiadó, 2015.
OEC World Hungary: https://oec.world/en/profile/country/hun?selector345id=2023&selector343id=Export
OEC World USA: https://oec.world/en/profile/country/usa
KSH: 9.1.1.28. Az első tíz ország a külföldi leányvállalatok száma, árbevétele, hozzáadott értéke, a foglalkoztatottak száma és aránya szerint: https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0027.html
KSH: 17.1.1.31. Magyarország legfontosabb partnerei a szolgáltatás-külkereskedelemben forint- és euróadatok alapján, 2024: https://www.ksh.hu/stadat_files/kkr/hu/kkr0024.html
MNB FDI Statisztikák: https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/fizetesi-merleg-es-kapcsolodo-statisztikak/kozvetlentoke-befektetesek/allomanyok
Index (2025): Magyarországon terjeszkedne több világhírű amerikai vállalat. https://index.hu/gazdasag/2025/09/02/egyesult-allamok-wendy-s-olive-garden-amerikai-franchise-magyarorszag-terjeszkedes-roadshow/
Index (2025): Bejelentést tettek a Simon’s Burger tulajdonosai, irány New York. https://index.hu/gazdasag/2025/02/28/simons-burger-bejelentes-new-york-terjeszkedes/
USA Embassy in Hungary (2025): Amerikai cégek a jólét motorjai. https://hu.usembassy.gov/hu/news-american-companies-driving-prosperity-in-hungary/
HIPA: Hungary and the USA in numbers. https://www.linkedin.com/posts/sandor-foldi-349415161_usa-hungary-ties-in-numbers-activity-7296306402208202752-DYWw/
The American Chamber of Commerce in Hungary: https://www.amcham.hu/about-us/american-chamber-commerce-hungary
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
