Január 22-én, a magyar kultúra napján érdemes áttekinteni a hazai kultúra legfrissebb adatait és gazdasági oldalát. 2025-ben Magyarország kultúrája a nemzetközi érdeklődés középpontjába került azáltal, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott. A kultúra a magyar kormányzati költségvetésben is fontos szerepet játszik, az Eurostat adatai alapján 2013 óta az európai uniós élvonalban van, 2018 óta pedig GDP-arányosan a legmagasabbak a ráfordítások az európai rangsorban. A kulturális intézmények népszerűsége szintén töretlen. A színházlátogatások száma a koronavírus-járvány óta növekvő pályán maradt, a múzeumok népszerűsége az elmúlt évtizedek csúcsértéke körül alakult a KSH 2024-re vonatkozó, lezárt adatai alapján. A könyvkiadás a 2023-as megtorpanás után újra bővült. A külföldi turisták is szívesen látogatják a hazai múzeumokat. 2026-ban ismét számos fejlesztés várható a kulturális intézményeknél, bővülnek a kulturális beruházásokra szánt összegek, a szektorban dolgozók bére 15%-kal emelkedik.
Magyarországon a kulturális intézmények népszerűségének töretlensége mellett a kormányzati költések is a legmagasabb szinten vannak a GDP-arányában, európai uniós összehasonlításban, az Eurostat adatai alapján. E ráfordítások 2013 óta az európai uniós élvonalban vannak, 2018 óta pedig a legmagasabbak. Magyarországon 2024-ben a múzeumok látogatottságának növekvő szintje a nemzetközi trendeknél kedvezőbb. Az Art Newspaper rangos szakkiadvány éves tanulmánya szerint 2024-ben kismértékben csökkent nemzetközi szinten a múzeumlátogatások száma. Ez álláspontjuk alapján arra utal, hogy a világjárvány utáni újjáépülés véget ért, és már újra olyan tényezők határozzák meg az intézmények iránti keresletet, mint a kiállítások népszerűsége, a szolgáltatások minősége, a turisztikai minták, az időjárás és a fizikai (kiállító)tér befogadóképessége. Így például Franciaországban a koronavírus-járvány után hosszabb ideig erőteljesebben ingadozott az érdeklődők száma, Hollandiában 2025-ben sem érte utol a járvány előtti nagyságrendet a kiállítóterek iránti érdeklődés, ami mellett a londoni múzeumok esetében vegyes kép rajzolódik ki, de közülük több intézmény nehéz időszakon ment keresztül.
Mit foglal magába a kulturális szolgáltatás?
Az Eurost által nyilvántartott kulturális szolgáltatások köre kiterjed a múzeumok, színházak, könyvtárak, műemlékekre, művészetekre és a kulturális intézményekre. Beletartoznak a működési költségek, a bérek, a beszerzések és a művészek támogatása, valamint a műemlékvédelem. E kategóriába azonban nem tartoznak bele a sportra, médiaszolgáltatásra, kiadói tevékenységre, valamint más rekreációs vagy vallási célokra felhasznált összegek.
A kulturális intézmények népszerűsége változatlan
A kulturális intézmények népszerűsége változatlan Magyarországon, a múzeumok és a színházlátogatások száma a koronavírus-járvány óta növekvő pályán maradt. A múzeumi látogatások ezer lakosra vetített aránya az elmúlt évtizedek csúcsértéke körül alakult a KSH 2024-re vonatkozó lezárt adatai alapján, míg a könyvkiadás a 2023-as megtorpanás után újra bővült, és szintén az utóbbi évek rekordja körül alakult.
Ábra: A fenti diagramm az európai uniós tagállamok GDP-arányos kulturális kiadásait mutatja sorrendben, a két utolsó, statisztikai lezárt évre, 2022-re és 2023-ra vonatkozóan. A lenti ábrák a múzeumok látogatottságát 1000 lakosra vetítve, a kiadott könyvek és füzek számát (nem darabszám, hanem kiadott művek száma), valamint a színházlátogatásokat mutatják lakosságarányosan (1000 lakosra), 2024-ben. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Eurostat, KSH.Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/kultura2024-1hnp27eqdoxpn4g
2023-ban a Szépművészeti Múzeum a látogatók száma alapján bekerült a világ 100 leglátogatottabb múzeuma közé, az olyan nagyívű tárlatoknak köszönhetően, mint a Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig, a Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa, a Csontváry 170 vagy a Renoir – A festő és modelljei. Az utóbbi évek kiállításai rendre bekerültek az intézmény 10 leglátogatottabb tárlatának rangsorába, így az utóbbi évben, a 2024 novembere és 2025 áprilisa közötti Munkácsy-kiállítás is bekerült a top 10-be, 200 ezernél is több regisztrált belépővel.
A hazai kultúra és a nemzetközi érdeklődés
2025-ben Magyarország kultúrájára irányította a figyelmet, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjban részesült. Így a könyvei iránti kereslet is jelentősen emelkedett külföldön és idehaza is. Ezzel együtt a magyar kultúra más aspektusai is keresettek. A hazánkba látogató, egyre növekvő számú külföldi turista is szívesen keresi fel a magyarországi múzeumokat.
A 2024-es évben a KultStat, Kulturális Statisztikai Adatgyűjtési Rendszer adatai alapján a fővárosban az év során 260 ezernél is több külföldi volt kíváncsi a Magyar Nemzeti Múzeumra, és hasonlóan keresett volt a Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye is, amelyet a Terrorháza követett. E tekintetben fontos, hogy az intézményeket folyamatosan fejlesztik. Így a Nemzeti Múzeumban 2026-ban nagyívű fejlesztések is erősíthetik az intézmény vonzerejét, megújul a koronázási palást terme, és nagyszabású kiállításra is sor kerül, az elmúlt negyven év legjelentősebb kiállítása nyílik meg Attila királyról január 23-án.
A vidéki helyszínek közül kimagasló volt a Debreceni Déri Múzeum külföldi látogatóinak száma. Az intézmény a tekintetben is erősítette nemzetközi elismertségét, hogy a múzeum bronzkori tárgyai közül többet Spanyolországban és Kanadában is bemutatták, a korszakról szóló nemzetközi tárlatok keretében. Emellett különösen a hazai, de a külföldi látogatók körében is kiemelt figyelem övezte a keszthelyi Festetics-kastélyt, amely országosan a leglátogatottabb intézmény lett 2024-ben, egyúttal mutatva a Balaton környéki régió kiemelt szerepét a hazai turizmusban.
2026 a béremelések, beruházások és támogatások éve
2025 októberében a kulturális és innovációs miniszter nyolcszázmilliárd forintnyi fejlesztést jelentett be a kulturális területeken. Támogatásban részesül többek között a Liget projekt, emellett az Iparművészeti Múzeumra 168 milliárd forint, a Magyar Természettudományi Múzeumra 160 milliárd forint, a Magyar Nemzeti Múzeumra pedig 15 milliárd forint összegű fejlesztés jut. A közgyűjtemények megőrzése érdekében időszerűvé vált vált az értékeket befogadó épületek felújítása.
A kulturális ágazatban dolgozók keresete is emelkedik, 2026. január 1-jétől a szektor 41 ezer munkatársa 15%-os béremelésben részesül. A közszolgálati dolgozóknak – így a kulturális területen munkatársainál is – elérhető a nettó 1 millió Ft éves összegű Otthontámogatás, amely lakáshitel törlesztésére vagy önrészre használható fel. Emellett az ágazatban dolgozók körében is érvényesülnek a családi adókedvezmények kibővítésének hatásai.
2024 óta zenekiadás és könnyűzenei szektor támogatására a korábbiaknál lénységesen magasabb összegeket fordított a kormányzat a KSH adatközlése alapján. 2026-ban is indítanak pályázatokat és biztosítanak forrásokat, például a Hangfoglaló Program keretében (kluboknak, produkcióknak) és a Vallásos Könnyűzenei Program részeként, emellett az Előadó-művészeti Szervezetek Támogatása is elérhető nagyobb keretösszeggel, melyek célja a hazai zenei élet sokszínűségének és minőségének javítása. Az előadóművészek keresetét erősítik olyan lehetőségek, mint az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) adózási forma.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
