🧑‍💼 A KSH január 6-i közleménye alapján 2022 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 706 ezer fő volt, 29 ezerrel több, mint egy évvel korábban. 2022. szeptember–novemberi időszakban a tavalyi azonos hónapokhoz képest a hazai munkaerő-piacon foglalkoztatottak száma 26 ezerrel és a külföldön dolgozóké 16 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent. Így a 15-74 éves korcsoport foglalkoztatási rátája újabb rekordot ért el, 66,9%-on állt. Eközben a 15–64 évesek közül 4 millió 597 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6% volt.

👨‍💻 👩‍💻 Az elmúlt években a hazai munkaerőpiacot inkább feszesség, vagyis munkaerőhiányos állapot jellemezte. (Erről a jelenségről részletesebben az Oeconomus részletes elemzést is közölt.) Így a férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 434 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0% volt. Ugyanakkor azok a társadalomi csoportok, amelyek esetében általánosságban jellemzőbb az alacsonyabb mobilizáció, és így nagyobb eséllyel képeznek munkaerőpiaci tartalékot, emelkedett a ráta. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 10 ezerrel, 2 millió 163 ezer főre, a foglalkoztatási arány 0,7%-ponttal, 70,2%-ra nőtt. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 277 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,5%-ponttal, 28,2%-ra emelkedett, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,5%-ponttal, 66,9%-ra bővült.

🏚️ Érdemes látni azt is, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartásokban élő 0–17 éves gyermekek aránya, az arány a 2010-ben még 15,1% volt, 2021-re a szám 4,8%-ra mérséklődött. Szintén jelentős javulás ment végbe a foglalkoztatott nélküli háztartásokban élő 18–59 évesek esetében, ahol a 2010-es 13,3%-ról 2021-re 4,9%-ra csökkent a mutató.

↕️ Ambivalens munkaerőpiaci hatások:

📈 A foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben lényegében 900 ezer fővel emelkedett, amely megközelít a kormányzat 1 millió fős munkaerő-piaci bővülési terveit. Így a hazai foglalkoztatási ráta a 15-64 éves népesség körében a 2010 eleji 55,8% körüli értékről emelkedett 74,5%-ra, közel 20%-pontos javulással. Nemzetközi viszonylatban is kedvezőek voltak a trendek az elmúlt évtizedben, Európai Unióban 62,6%-ról 69,9%-ra bővült a foglalkoztatás, 7%-pontos emelkedett. Az Amerikai Egyesült Államokban a foglalkoztatási ráta 58%-ra 60%-ra nőtt. Az előző évek nemzetközi válsághullámai – közöttük az orosz-ukrán háború, az európai szankciók, illetve az ezek nyomán kialakult energiaválság, az infláció drasztikus emelkedése, és a háztartási és vállalati rezsiköltségek elszállása – miatt a kilátások már borúsak. Ilyen módon a hazai munkaerőpiaci feszessége is enyhülhet, a foglalkozás emelkedése 2023-ban megtorpanhat, a munkanélküliek aránya emelkedhet, majd 2024-ben ismét folytatódhat. Ugyanakkor az elmúlt időszak a hazai munkaerő-piac stabilitását is megmutatta. A koronavírus-járvány időszakában Magyarországon mérsékeltebb munkaerő-piaci hatások érvényesültek, a korábbi kedvező trendek átmeneti megtorpanása után a foglalkoztatás újra bővült. Majd a 2022 első negyedévétől fokozatosan kialakuló energiaválság és gazdasági lassulás ellenére is bővült a munkaerő-piac. 2022 novemberére a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte 4 millió 706 ezer főt.

🏛️ Kormányzati ösztönzők:

🧾 A foglalkoztatás ösztönzésében, és az adóelkerülés visszaszorítása érdekében az adócsökkentést alkalmazta. A személyi jövedelemadó (SZJA) mértéke 15% 2016 óta. (Az egykulcsos adózás 2011-ben lépett hatályba, korábbi mértéke 16% volt. Míg korábban a progresszív adórendszerben 32% volt a felső-, 17% az alsókulcs.) Több, társadalmi csoport célzott adókedvezményben részesül, így a 25 év alatti fiatalok, az első házasok, négy vagy több gyermeket nevelő anyák a családi adókedvezmény is érvényben van. Összevont adóalap alapján kedvezményben részesülnek az őstermelők és a súlyosan fogyatékos magánszemélyek. Emellett 2023. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak. E kedvezmények a családok támogatása mellett a foglalkoztatás körébe nehezebben bevonható társadalmi csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítását is segíti. Az ösztönzők hatására nem csupán a foglalkoztatás emelkedett, hanem a keresetek esetében is jelentős javulás ment végbe.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

 

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.