A magyar gazdáság 2021-ben utolérte és meghaladta a koronavírus-járvány előtti (2019-es) teljesítményét. Ebben – a gazdaság természetes alkalmazkodása mellett – fontos szerepet játszottak a gazdaságpolitikai intézkedések. A hazai gazdaság globális válságból való kilábalása az európai átlagot megelőzte. Emellett a foglakozatás az OECD-országok átlaga előtt, 2021 harmadik negyedévére meghaladta a járvány előtti szintjét. A célzott gazdaságpolitikai lépések elősegítették a visszarendeződést. A 2021-es gazdaság-újraindítási programok célja volt: a foglalkoztatás tovább bővítése, a gazdaság serkentése adócsökkentéseken keresztül, a családbarát Magyarország (széleskörű családtámogatás rendszer) fenntartása, valamint a járvány elleni védekezés. Az eredményes gazdaság-újraindítás után a 2022-es év az ösztönző intézkedések mellett a költségvetési egyensúly újra megteremtéséről szólhat.
Szerző: Németh Viktória
Loading...
Reload document 
Open in new tab A hazai gazdaság 2021-es teljesítményét nagyban meghatározta a 2020-ban járványhelyzet nyomán kialakult válság. A gazdaság természetes alkalmazkodásából következően és a célzott intézkedéseknek köszönhetően végbe ment a visszarendeződés. 2021-ben a Pénzügyminisztérium becslése alapján 6,8%-kal bővülhetett a bruttó nemzeti összterméke (GDP) (MTI 2021a), a 2020-as 5,0%-os visszaesés után (KSH 2021a). A gazdaság teljesítménye mellett más indikátorok közül a munkaerő-piaci adatok kaptak kiemelt figyelmet, mivel a korlátozó intézkedések sok esetben limitálták a munkavégzés lehetőségét, (különösen a személyes kontaktust igénylő ágazatokban). A folyamatok megértéséhez érdemes vizsgálni az egyes gazdaságpolitikai lépéseket, és azok hatását. Ugyanakkor azt is fontos szem előtt tartani, hogy a válság nyomán az állami bevételek egy része kiesett, miközben jelentősebb kiadások váltak szükségessé a gazdaság újraindítása érdekében. A költségvetési egyensúly, illetve annak helyreállása is kiemelt vizsgálati szempont az elmúlt év eseményeinek elemzése során.
A gazdaság teljesítménye
Helyzetkép a hazai gazdaság 2021-es teljesítményéről
Magyarország 2021 tavasza után (második negyedév) a nyári hónapokban (harmadik negyedévben) is a 2019 azonos időszaka, vagyis a járvány előtti szint felett teljesített, 2,2% illetve 1,5%-kal (KSH 2021d). Az Európai Bizottság 2021-ben folyamatosan javított a hazai gazdaság kilátásain, a novemberi prognózisa alapján a magyar gazdaság 7,4%-kal bővülhet 2021-ben. A szám a nyári előrejelzésinél is 1,1%-ponttal kedvezőbb kilátást takar, (a nyári prognózis: 6,3%; míg a tavaszi becslés: 5,0% volt).
1. ábra: A koronavírus-járványt megelőzően a hazai gazdaság negyedévről negyedévre dinamikusan bővült (4-5% körüli növekedés). A nemzetközi szinten érvényesülő korlátozások, majd a hazai lezárások már 2020 első negyedévében éreztették hatásukat, de a legjelentősebb visszaesés 2020 második negyedévében történt. 2021-ben a gazdaság teljesítménye visszatért a járvány előtti szintre. Forrás: KSH, 2021
A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan teljesíthetett az előző év azonos időszakához képest, az európai uniós tagállamok átlagos gazdasági bővülése 2021-ben 5,0% lehetett (a nyáron jelzett: 4,8% helyett) (itt).
2. ábra: A magyar gazdaság növekedése az Európai Bizottság 2021 őszi előrejelzése alapján rendre az európai uniós átlag felett alakulhat. Forrás: Európai Bizottság, 2021
Emellett fontos tényező, hogy a válság eltérően hatott az egyes ágazatokra, amelyet a célzott gazdaságpolitikai intézkedések során is figyelembe kellett venni. A gazdaság 2021-es újranyitását követően ún. K-alakú kilábalás zajlott le, vagyis egyes szektorok fellendültek, míg más ágazatokat megviselt a válság. Hazánkban a meghatározó szektorok közül az ipar esetében érvényesült a legnagyobb fellendülés 2021. második negyedévében. A KSH adatai alapján az ipar teljesítménye 36,9%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a feldolgozóiparé 39,9%-kal – (kiemelkedő mértékben a közútijármű-gyártás) nőtt. Ez esetben a bázishatások is érvényesülnek: az ágazatban a 2020-as év során gyárleállásokra került sor. Ugyanakkor 2021. második negyedévében más ágazatok is pozitívan járultak hozzá a GDP növekedéséhez[1]. Az építőipar hozzáadott értéke 18,4%-kal bővült, míg a mezőgazdaságé 1,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A szolgáltató szektor teljesítménye is jelentősen javult, 12,4%-kal. Leginkább a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (71,5%) bővült az előző évi lezárás után. A 2020-ban szintén kiugró visszaesését elszenvedő művészet és szórakoztatóipar hozzáadott értéke 17,1%-kal lett nagyobb. Míg a 2020-ban kiegyensúlyozottabban teljesítő alágazok is jelentős bővülést mutattak: a kereskedelemé 16,9%-kal, az információ, kommunikációé pedig 16,7%-kal emelkedett (KSH 2021c).
2021. harmadik negyedévének gazdasági teljesítményét már a globális ellátási láncokban tapasztalt zavarok[2] is befolyásolták. Így az ipar már visszafogottabb növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest: 2,5%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6%-kal nőtt. Az építőipar dinamikus növekedése az alapanyagárak emelkedése ellenére 20,1%-kal folytatódott. Eközben az időjárási viszonyoknak jelentősen kitett mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4%-kal nőtt, azonban az egyes alágazatok teljesítménye között nagyobb eltérések adódtak: a legnagyobb bővülést az információ és kommunikáció (8,8%) érte el, ami mellett a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke is nagy léptékben, 5,0%-kal emelkedett (KSH 2021d).
Munkaerő-piaci hatások
A koronavírus-járvány 2020-as kitörésekor a legnagyobb félelmet – az egészségügyi helyzeten kívül – a munkanélkülivé válás veszélye generálta. 2020 tavaszán egy évtizedes stabil növekedés után érte el a válság a hazai munkaerőpiacot (a KSH adatai alapján foglalkoztatottság a 15-64 éves korcsoport körében 2010-ben 54,9% volt, míg 2019-ben 70,1%, a munkanélküliség pedig 11,3%-os szintről mérséklődött 3,5%-ra). A járvány kitörése után néhány hét, illetve hónap elteltével körvonalazódott, hogy a célzott intézkedések hatására a munkaerő-piac rugalmasan alkalmazkodott a járványhelyzethez. A munkanélküliség csúcsát 2020 júniusában érte el (5,1%), ami mellett a foglalkoztatás visszaesése is nemzetközi összehasonlításban visszafogottabb maradt (a legkedvezőtlenebb adat 2021 áprilisában mutatkozott, 70,6%, ami 2%-pontos mérséklődést jelentett 2020 februárjához képest, (72,6%)), majd fokozatos helyreállás következett.
Az adatok 2021 során rendre visszarendeződést mutattak a hazai munkaerőpiacon. Magyarországon a foglalkoztatás már 2021. harmadik negyedévében elérte a járvány előtti szintet, (4 millió 663 ezer fő volt foglalkoztatott a 15-64 éves korcsoportban, vagyis 73,6%-os arányt), megelőzve az OECD és eurózóna országait. A foglalkoztatási ráta KSH adatai szerint októberben tovább nőtt, értéke 73,8% volt (KSH 2021b).
3. ábra: A járvány a hazai foglalkoztatás egy évtizede tartó bővülését, és a munkanélküliség rekord alacsony szintjét írta fel. Azonban a munkaerő-piac gyorsan alkalmazkodott, és a foglalkoztatás 2021-ben már meghaladta a járvány előtti szintet. Forrás: KSH, 2021
Sajátos módon, röviddel a gazdaságok újranyitása után – a nemzetközi trendekkel összhangban – munkaerőhiány jelentkezett több szektorban, így például a vendéglátásban, a feldolgozóipar egyes szegmenseiben, vagy a kiskereskedelemben. A munkaerőhiány hozzájárul a keresetek növekedéséhez (KSH 2021b).
Mindazonáltal, hazánkban a keresetek dinamikus emelkedése már egy évtized óta zajló folyamat. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 428 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 600 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,5%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest (KSH 2021b).
4. ábra: Az elmúlt évtizedben a hazai keresetek dinamikusan bővültek, a járvány csak kismértékben fogta vissza ezt a lendületet. Forrás: KSH, 2021
5. ábra: A járvány hatása elnyújtva érvényesült a hazai átlagkeresetek esetében. A 2021-es bérdinamika alakult visszafogottabban a megelőző éveknél. Ugyanakkor 2022-ben a minimálbér közel 20%-os emelése hatására ismét folytatódhat a kimagasló növekedési ütem. Forrás: KSH, 2021
Gazdaságpolitikai intézkedések
A koronavírus elleni védekezés és a gazdasági intézkedések több szakaszban kerültek bevezetésére, a járványhelyzet lefutásával összhangban. 2020-ban a járvány kezdetén még a gazdaság védelme volt az elsődleges cél. A Pénzügyminisztérium (2020) becslése szerint az intézkedések összességében a GDP 30%-nak megfelelő értéket tettek ki. (A lépések között volt a hiteltörlesztési moratórium bevezetése; a GYED, GYES, GYET ellátásokat meghosszabbították; az elektronikus fizetés és a bankkártya használat megkönnyítése, 81 ezer kisvállalkozások átmeneti adómentessége, és haladék adótartozásuk megfizetésére, valamint 11 szakma, főként a turizmus és a vendéglátáshoz kötődő ágazatokban működő cégeknek mentességet kaptak járulékfizetés alól, és dolgozóik is kedvezményesen adózhattak, illetve a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás (ún. Kurzareit) támogatása, amely lépéseket a jegybank által indított programok is kiegészítettek (koronavirus.gov.hu 2021a). A Pénzügyminisztérium (2020) számításai szerint az intézkedésekkel a gazdasági visszaesés mértékét 5,6%-ponttal sikerült tompítani, és a támogatási programok 586 ezer álláshelyet (hozzávetőleg 12%-át) védtek meg.
6. ábra: Az ábra a 2020-as kormányzati költségvetés főbb kiadási csoportjait mutatja. Forrás: Pénzügyminisztérium, 2020
A 2021. évre vonatkozó költségvetési törvény (2020) a gazdaságösztönzés céljából az éves GDP mintegy 20%-át mozgató programokat irányzott elő. 2021. február 4-én a Miniszterelnök (2021) bejelentette a gazdaságvédelmi intézkedések lezárását, és a gazdaság-újraindítási akcióterv elindítását.
A 2021-es programok célja volt a foglalkoztatás tovább bővítése, a gazdaság serkentése adócsökkentéseken keresztül (így például a kisvállalati adó (kiva) kulcsa 2021. január 1-jétől 11%-ra mérséklődött, ezzel közel 40 ezer vállalkozás terheit csökkentve), a családbarát Magyarország (széleskörű családtámogatás rendszer) fenntartása, valamint közvetlenül a járvány elleni védekezésre fordított összegek.
A 2021. februárban bejelentett intézkedések közé tartozik:
- Az első ütem (2021. január és április közötti időszak) lépései: a lakásépítési áfa csökkentése, lakásfelújítási támogatás, a 13. havi nyugdíj visszaépítése (közel 3 millió embert érintett), emellett 2022. január elsejétől a 25 év alatti fiatalok SZJA-mentességet kapnak.
- Második ütem része: a felsőoktatás 1500 milliárd forintos fejlesztése és, átalakítása;
- Harmadik ütem elemei: hosszú távú beruházások elindítása az európai uniós támogatások felhasználásával zöldenergia, körforgásos gazdaság, digitalizáció területén, valamint 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia megalkotása.
2021 júniusában a kormány újabb intézkedéseket jelentett be:
- A gyereket nevelő szülők SZJA-visszatérítésben részesülnek 2022 elején, amennyiben 5,5% felett alakul a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2021-ben. Az intézkedés része a kormány járvány utáni gazdaságélénkítő programjának. 1,5 millió gyermekes szülőt érint az intézkedés, jövedelemtől függetlenül mindenkinek jár ez az összeg, de a visszatérítés mértékének van egy felső határa, fejenként 800 ezer forint. Emellett a nyugdíjasok (öregségi nyugdíj és számos egyéb ellátás) nyugdíj prémiumban részesülhet. Az intézkedés több, mint 2,6 millió főt érint.
- Az MNB Növekedési Hitelprogramjának kivezetése után a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. biztosít kedvezményes hiteleket a vállalkozásoknak.
- A 2022-re vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum 20%-os emelése is kilátásba került, (a 2021-es év folyamán megállapodás is született róla) (Infostart 2021).
- Emellett új adóügyi könnyítéseket vezettek be, amelyek alapján a koronavírus-válságra specializált méltányosság szabályok léptek életbe, átmenetileg akár ötmillió forinttal is mérséklődhetett a vállalkozások és magánszemélyek adója (MTI 2021b).
2021 szeptemberében az új adócsökkentések részleteit ismertette a pénzügyminiszter, melyek összege 1500 milliárd forint:
- 2021-től az újépítésű lakások áfájának 5 százalékra történő csökkenése (110 milliárd forint);
- A csokos lakások illetékmentessé tétele (25 milliárd forint),
- A KJVA (kisvállalkozói adó) 11%-ra történő mérséklése (9 milliárd forint);
- A járvány-sújtott ágazatok kata-mentessége (14 milliárd forint);
- A kkv-k iparűzési adójának 1%-on történő maximalizálása (84 milliárd forint);
- A SZÉP-kártya szocho (szociális hozzájárulási adó) mentessé válása (41 milliárd forint);
- Az elviteles ételek áfájának 5%-ra csökkentése (7 milliárd forint);
- A turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmi adó elengedése (41 milliárd forint);
- A munkáltatói járulékok (szocho) mérséklése (170 milliárd forint);
- További, 89 milliárd forintot kitevő adócsökkentések is bejelentésre kerültek.
- 2022-től a 25 év alattiak SZJA-mentességet élveznek (140 milliárd forint),
- Míg az 5,5%-os gazdasági növekedés esetére ígért családi adó-visszatérítés 600 milliárd forintos könnyítést jelent az adóterheken,
- 2022-ben a munkáltatói adó mérséklésével 130 milliárd forintot hagy a kormány a családoknál és a cégeknél.
2021 novemberében a munkáltatói terhek csökkentése kapcsán további részleteket ismertetett a kormány. Ez alapján 2022. január elsejétől újabb 4%-ponttal csökken a munka közterhe. (2009-ben még 33,5 százalék adó terhelte a vállalkozásokat, jövőre kevesebb, mint a fele; mindössze 13% lesz.) Az adócsökkentés keretében megszűnik a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, míg 2,5%-ponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó (koronavirus.gov.hu 2021b).
A bejelentett intézkedések több módon élénkítik a gazdaságot: adócsökkentés, munkahelyteremtés és a keresetek dinamikus emelése, a családtámogatási rendszer fejlesztése, valamint a válság által sújtott szektorok újraindításának támogatása.
Adócsökkentés gazdasági hatása
Az adóterhek mérséklésével több előnyben részesülnek a vállalkozások: magasabb összeg maradhat a cégeknél, miközben olcsóbbá válik a munkaerő foglalkoztatása, (így a cégek könnyebben vehetnek fel új munkavállalót vagy emelhetnek béreket), továbbá a megszűnő közteherrel egyszerűsödik az adózás.
Annak ellenére, hogy az adócsökkentés látszólag csökkenti az állami adóbevételeket, paradox módon mégis hozzájárul az állam számára rendelkezésre álló, és újraelosztható jövedelem bővüléshez, valamint a gazdasági növekedéshez. Az összefüggést az ún. Laffer-görbe is leírja, (ld. 7. ábra). A magasabb adókulcsnak növelnie kellene a költségvetési bevételeket, ez azonban a gyakorlatban mégsem bizonyul lineáris összefüggésnek. A magasabb adókulcsok esetén nem nőnek az adóbefizetések, hanem éppen az adócsökkentés az, ami az állami bevételek emelkedéséhez vezet. E jelenség több okra vezethető vissza. Az alacsonyabb adókulcsok több adózott bevételt hagynak a lakosságnál és vállalatoknál, amelyeket fogyasztásra (áruk és szolgáltatások vásárlására) vagy beruházásokra fordíthatnának. Ez a típusú intézkedést keresleti oldali gazdaságélénkítés, amely expanzív (bővülést elősegítő) fiskális ösztönzésnek is neveznek. Más pozitív hatások mellett a mérséklődő adóterhek fehérítik a gazdaságot, növelik az adófizetési hajlandóságot. A célzott intézkedés, amely a munkát terhelő adók elengedését helyezi középpontba a foglalkoztatást is emelik. Így az elmúlt évek dinamikus keresetnövekedése is fennmaradhat, nem csupán az adócsökkentésből kifolyólag, hanem a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés együttes hatásaként (kormany.hu 2021a).
7. ábra: A diagram a Leffer-görbét mutatja be: az x tengely az adókulcs nagyságát, az y tengely az adóbevétel mértékét. Az adókulcs emelésével az állami bevételek eleinte növekszenek, majd az optimális adószintet túlhaladva, a magasabb adókulcsok az állami bevételek csökkenéséhez vezetnek, (Horváth, 2012)
Munkahelyteremtés és a keresetek dinamikus emelése
A fent leírt módon az adócsökkentés támogatja a munkahelyteremtést és teret ad a bérek emelésére. Ugyanakkor utóbbi intézkedést a minimálbér és a garantált bérminimum közel 20%-os bővülése is támogatja 2022-től. 2022-ben 167 400 forintról 200 ezer forintra emelkedett a minimálbér, míg a garantált bérminimum 260 ezer forintra módosult a 2021-es 219 000 forintról (KSH 2021b). Hasonló, magas léptékű emelésre az elmúlt évtizedben kétszer is sorkerült. Először 2012-ben, amikor a jövőre tervezett 20%-os emeléshez hasonló arányú bővülés történt. Majd 2017-ben 15%-os emelés történt a bérkategóriában. Emellett 2018 és 2020 között rendre 8-8%-os növekmény következett (KSH 2021b). Nemzetközi kutatások alapján a minimálbér emelése kihat a bérskála további szintjeire is, a munkavállalók legalább 40-50 százalékát érinti. A legalacsonyabb bérkategóriába a munkavállalók 10%-a tartozik, majd a garantált minimálbéresek (szakmunkás minimálbér) aránya 20% körül alakul, és az e fölötti keresetekre is felhajtó ereje van a minimálbér szint emelkedésének (Balatoni 2020).
A dinamikus béremelés az elmúlt évek hazai példája alapján nem hatott a foglalkoztatás bővülése ellenébe (2010-ben 54,9% volt, míg 2019-ben 70,1%), emellett az átlagbéreket is felfelé hajtotta (KSH 2021b).
A munkavállalók helyzetét könnyítő intézkedések közé tartozik a fiatalok munkába állását elősegítő lépés, amely alapján a 25 év alattiak 2022-től SZJA-menteségben részesülnek. A fiatalok a munkaerőpiac változásainak, szezonalitásnak és konjunkturális ciklusoknak kitett csoport. A pályakezdés ebben az életkorban történik meg, ami az egész életpályát meghatározhatja, ezért a politikai döntéshozóknak kiemelt figyelmet kell fordítania erre a társadalmi rétegre. Nemzetközi példák alapján a fiatalok sokkal gördülékenyebben illeszkednek be a munkába, ha az ifjabb korosztályok már tanulmányaik mellett elkezdenek szezonálisan, részmunka időben vagy kötelező gyakornoki státuszban dolgozni. A kormányzati politikának jelentős szerepe van abban, hogy elősegítse a fiatalok munkaerő-piaci tapasztalathoz jutását.
Családtámogatási rendszer fejlesztése
Az olyan válsághelyzetek, mint a koronavírus-járvány visszavethetik a gyermekvállalási kedvet, megtörve az évtizedes kedvező trendet. Így a családbarát intézkedések, mint a családi adókedvezmény fenntartása és erősítése kiemelt céllá válhatott a járvány elleni védekezés során. A KSH adatai alapján Magyarországon 2020-ban 1,55-ra emelkedett a teljes termékenységi arányszám, a 2011-es 1,23-as szintről. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos 15-49 év közötti (szülőképes korú) magyar nők életük során egy vagy két (1,55) gyermeket hoznának világra, ha 2020-as születési számok állandósulnának. Azonban fontos azt is látni, hogy a 2,1-es termékenység biztosítja egy ország népességének fenntarthatóságát. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatása szerint hazánkban 2,3 körüli a kívánt gyermekek száma, vagyis a magyarok jellemzően két-három gyermeket szeretnének felnevelni. E szám a természetes reprodukcióhoz szükséges szint fölött van, azonban eléréséhez a támogatási rendszer fenntartása és erősítésére van szükség (KSH 2021e; Nagy et al. 2020).
Válság által sújtott szektorok újraindításának támogatása
2020 tavaszán a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében tovább erősítette a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártyát többek között azzal, hogy az utána fizetendő szociális hozzájárulási adót elengedte, és egyúttal jelentősen megemelte a munkáltató által adható keretösszeget. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) adatai alapján a cafeteria szektor jelentős, a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. 2020-ban már 1,8 millió SZÉP-kártya volt forgalomban, amelyet 35 ezer helyen fogadtak el. A különböző funkciókra feltöltött juttatások nagyobb része, 70%-a vendéglátásra, míg 20%-a szálláshely igénybevételére, és 10%-a egyéb szabadidős tevékenységekre volt fordítható. A VOSZ 2016-os adatai alapján a SZÉP-kártya egy négyszemélyes családban eddig 150-160 ezer forintnyi irányított fogyasztást jelenthetett (NAV 2021).
A hazai vendéglátást nagyban segítette 2020 novemberétől bevezetett intézkedés, amely a kiszállított ételek áfáját 27%-ról 5%-ra csökkentette. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerint az intézkedés az ágazat túlélését segíti, mint ahogy az a rendelet is, miszerint a vendéglátóhelyekre nem vonatkozik az este hét órás bezárás. Vagyis a kijárási korlátozások mellett is este nyolc óra után házhoz lehet szállítani az ételeket (Patthy 2020). Hazai ételkiszállítást nyújtó szolgáltatók is megerősítették, hogy jelentős növekedést könyvelt el a szegmens 2020-ban, és itthon is egyre változatosabb a megrendelt ételek köre. (Ugyanakkor pontos adatok még nem állnak rendelkezésre.) A szakértők a jövőben bizonyos hullámzást várnak a kiszállítási ágazat teljesítményében, mivel az éttermek újranyitásával vonzerővé vált a fizikai jelenlét lehetősége. Ugyanakkor a kiszállítási ágazat bővülése folyamatos, és az elmúlt években is igen intenzív volt. A statisztikák alapján 2017-ről 2018-ra megduplázódott az éttermek rendelésből származó árbevétele. Már 2-3 évvel ezelőtt is minden második magyar rendelt online applikáción keresztül kisebb-nagyobb rendszerességgel ételt. Az internetes tranzakciók közül ez volt a legnépszerűbb, minden harmadik esetben ételt rendeltünk az internetről (VG.hu 2018).
Költségvetési hiány
A járvány nyomán 2020 során a kormánynak visszaeső bevételekkel és megemelkedett kiadásokkal kellett számolnia, ennek következtében a költségvetési hiány 8,0%-t ért el. A kedvezőtlen fordulat azután történt, hogy a hazai deficit értéke 2012 óta a 3%-os maastrichti kritériumon belül maradt (KSH 2021f)[3]. Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése érdekében eltekintett attól, hogy a tagállamok teljesítsék a 3% alatti költségvetési hiánycélt (kormany.hu 2021b). A Pénzügyminisztérium 2021-re 6,4%-os hiánnyal számolt. Ez az érték a korábbi tervek alapján 5,9%-ra mérséklődhet 2022-ben, azonban 2021. decemberében a hiánycél 4,9%-ra módosult (MTI 2021c). Ennek háttere, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a támogató fiskális politikának fenn kell maradnia, de a gazdaság alkalmazkodási képessége miatt, annak kisebb mértékű támogatás is elegendő lehet, a korábban vártnál kevesebb beruházás ösztönzésre lesz szükség (portfolio.hu 2021). Így a kormány által kitűzött, államadósság-csökkentésre vonatkozó cél megvalósulása is biztosítottá válik.
Konklúzió
Az idei évben a Pénzügyminisztérium becslése alapján 6,8%-kal bővülhetett a bruttó nemzeti összterméke (GDP), a tavalyi 5,0%-os visszaesés után, vagyis 2021-ben meghaladta a járvány előtti szintjét, az európai országok többségét megelőzve. A foglalkoztatás 2020 februárjában már 72,6%-os volt a 15-64 éves korcsoport körében, (a 2010-es 54,9% után), majd a gyors visszarendeződés nyomán 2021 októberében már 74,2%-on alakult a mutató.
A helyreállásban a gazdaság alkalmazkodása mellett fontos szerepet játszottak a jelentős léptékű állami (fiskális és jegybanki) intézkedések (2020-bana a GDP 30%-t, 2021-ben 20%-t megmozgató csomag). A járvány és a nyomán kialakult gazdasági visszaesés eltérően hatott az egyes ágazatokra, amelyet a gazdaságpolitika is figyelembe vett a célzott, sok esetben a válság által kiemelten érintett szektoroknak nyújtott támogatással. (Így a belföldi turizmust segítette, hogy – más lépések mellett – a SZÉP-kártyát után fizetendő szociális hozzájárulási adót elengedték, és egyúttal jelentősen megemelték a munkáltató által adható keretösszeget. Továbbá a hazai vendéglátást nagyban segítette 2020 novemberétől bevezetett intézkedés, amely a kiszállított ételek áfáját 27%-ról 5%-ra csökkentette.)
A vállalkozások megsegítésében a foglalkoztatás magas szinten tartása, illetve növelése kiemelt szerepet kapott. Emellett 2022-ben a 25 év alatti fiatalok munkaerőpiacra lépésének előmozdítása is fontos, SZJA-mentességük biztosításán keresztül. Továbbá a keresetek további dinamikus bővülését segíti elő a minimálbér és a garantált bérminimum 20% körüli emelése, amely megvalósítását szintén adócsökkentések teszik lehetővé.
Az olyan válsághelyzetek, mint a koronavírus-járvány visszavethetik a gyermekvállalási kedvet, megtörve az évtizedes kedvező trendet. Így a családbarát intézkedések, mint a családi adókedvezmény fenntartása és erősítése kiemelt céllá válhatott a járvány elleni védekezés során.
A kormányzati kiadások és így a költségvetési deficit a válságkezelés és a gazdaság újraindítása során megemelkedtek, de az államadósság csökkentésére irányuló törekvéseket a kormányzat továbbra is szem előtt tartja. Ennek érdekében a 2022-re vonatkozó hiánycélt a Pénzügyminisztérium 2021 decemberében nagyléptékben, 5,9%-ról 4,9%-ra módosította.
Felhasznált források
- Balatoni András: A hazai minimálbér szintje megfelel gazdasági fejlettségünknek. In: mnb.hu (2020) https://www.mnb.hu/letoltes/balatoni-andras-a-hazai-minimalber-szintje-megfelel-gazdasagi-fejlettsegunknek.pdf (2021.12.30.)
- Infostart: Orbán Viktor: a gyermekes családok visszakapják a 2021-ben befizetett SZJA-t. In: Infostart (2021) https://infostart.hu/gazdasag/2021/06/09/orban-viktor-uj-vallalkozoi-hitelprogram-es-200-ezer-forintos-minimalber-kozeleg (2021.12.30.)
- hu: A Parlament előtt a jövő évi adócsökkentésekről szóló törvényjavaslat. In: Kormany.hu (2021a) https://kormany.hu/hirek/a-parlament-elott-a-jovo-evi-adocsokkentesekrol-szolo-torvenyjavaslat (2021.12.30.)
- hu: A költségvetési hiány csökkentésének fokozatosnak kell lennie. In: Kormany.hu (2021b) https://kormany.hu/hirek/a-koltsegvetesi-hiany-csokkentesenek-fokozatosnak-kell-lennie (2021.12.30.)
- gov.hu: Intézkedések a magyar gazdaság és a munkahelyek védelme érdekében (2021a) https://koronavirus.gov.hu/cikkek/intezkedesek-magyar-gazdasag-es-munkahelyek-vedelme-erdekeben (2021.12.30.)
- gov.hu: Varga Mihály: 1500 milliárd forintot tesznek ki az adócsökkentések. In: Kormany.hu (2021b) https://koronavirus.gov.hu/cikkek/varga-mihaly-1500-milliard-forintot-tesznek-ki-az-adocsokkentesek (2021.12.30.)
- KSH: Bruttó hazai termék (GDP) – 2020 IV. negyedév. In: KSH (2021a) https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok#/hu/document/gdp2012 (2021.12.30.)
- KSH: Munkaerő. In: KSH (2021b) https://www.ksh.hu/munkaero (2021.12.30.)
- KSH: Bruttó hazai termék (GDP) – 2021 I. negyedév. In: KSH (2021c) https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok#/hu/document/gdp2106 (2021.12.30.)
- KSH: Bruttó hazai termék (GDP) – 2021 III. negyedév. In: KSH (2021d) https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok#/hu/document/gdp2109 (2021.12.30.)
- KSH: Népesség és népmozgalom. In: KSH (2021e) https://www.ksh.hu/nepesseg-es-nepmozgalom (2021.12.30.)
- KSH: Kormányzati pénzügyek. In: KSH (2021f) https://www.ksh.hu/kormanyzati-penzugyek (2021.12.30.)
- hu: Orbán Viktor beszéde a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén. In: Miniszterelnok.hu (2021) https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-magyar-kereskedelmi-es-iparkamara-gazdasagi-evnyito-rendezvenyen-5/ (2021.12.30.)
- MTI: Varga Mihály: Idén 6,8 százalékkal nőhet a gazdaság. In: Origo.hu (2021a) https://www.origo.hu/gazdasag/20211104-varga-6-8-szazalekkal-nohet-a-gazdasag.html (2021.12.30.)
- MTI: Új adófizetési könnyítések léptek életbe, íme a részletek. In: Portfolio.hu (2021b) https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210616/uj-adofizetesi-konnyitesek-leptek-eletbe-ime-a-reszletek-488258 (2021.12.30.)
- MTI: Így számol 2025-ig a Pénzügyminisztérium. In: Infostart (2021c) https://infostart.hu/gazdasag/2021/12/29/igy-szamol-2025-ig-a-penzugyminiszterium (2021.12.30.)
- Nagy Adrienn – Nagy Zsolt – Tímár Balázs – Vass-Völgyi Erika Anna – Szabó Béla: Elemzés – Családpolitika. In: Állami Számvevőszék (2020) https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2021/csaladpolitika_20210126.pdf?ctid=1259 (2021.12.30.)
- NAV: SZÉP-kártya 2021. évi juttatás. In: nav.gov.hu (2021) https://www.nav.gov.hu/nav/ado/SZJA/SZEP_kartya_2021__evi20210107.html (2021.12.30.)
- Patthy Lóránd Imre: Öt százalékra csökken a kiszállított ételek áfája. In: index.hu (2020) https://index.hu/gazdasag/2020/11/13/mtu_guller_zoltan_afa_csokkentes/ (2021.12.30.)
- Pénzügyminisztérium: Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés – 2020-2024 (2020) https://cdn.kormany.hu/uploads/document/d/dc/dc2/dc2bd13d9db38740b471a0ee5759957d6fc56f08.pdf (2021.12.30.)
- hu: 2021 – A gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi készültség fenntartása mellett. In: Parlament.hu (2020) https://www.parlament.hu/irom41/10710/adatok/altind.pdf (2021.12.30.)
- hu: Varga Mihály: 5% alá csökkenti a 2022-es hiánycélt a kormány. In: Portfolio.hu (2021) https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211217/varga-mihaly-5-ala-csokkenti-a-2022-es-hianycelt-a-kormany-516708 (2021.12.30.)
- hu: Egyre népszerűbb az online ételrendelés. In: VG.hu (2018) https://www.vg.hu/cegvilag/2018/09/egyre-nepszerubb-az-online-etelrendeles (2021.12.30.)
[1] A GDP 2021 második negyedéves bővüléséhez az ipar 7,3%-ponttal, a szolgáltatások 7,0%-ponttal, az építőipar 0,9%-ponttal járult hozzá (KSH 2021c).
[2] A gazdaság újranyitásával, 2021. második negyedévévére különböző szektorokban alakultak ki ellátási problémák az egyes nyersanyagok és félkész termékek esetében. Így például az építőiparban faanyagból, betonból illetve acélból jelentkezett elégtelenség. A feldolgozóipart (többek között a jármű- és számítógépgyártást) műanyag-, az acél-, félvezető- és a chip-hiány sújtotta. A logisztika és szállítmányozás ágazatban a konténerhiány alakult ki, amely sok esetben munkaerő szűkösségével is párosult.
[3] Magyarország 2013 nyarán került ki a túlzott deficit eljárás alól.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
