Április másodikán, az Egyesült Államokban a „Felszabadítás napjaként” elhíresült napon jelentette be Donald Trump, hogy több mint 160 országra legalább tíz százalékos vámot vet ki. Bemutatjuk, hogy az USA-ba irányuló magyar export mely termékcsoportjai a leginkább érintettek a hazánk árukivitelét is 20 százalékos vámmal terhelő protekcionista intézkedésben. Két kiemelendő termékkategória a hadipari export és a gépjármű kivitel, előbbinek több mint a fele, utóbbinak pedig a 12 százaléka irányul az Egyesült Államokba. Az április kilencedikén hatályba lépett vámok meghatározásakor használt képlet alapján kiszámítottuk, mekkora vámmal szembesülnének az EU tagállamai, ha 1968-ban az európai integrációs folyamat részeként nem hozták volna létre a vámuniót. A jelenlegi 27 tagállam közül 14, köztünk Magyarország is magasabb büntetővámmal szembesült volna, a hazánk árukivitelét terhelő többletteher a jelenlegi 20 helyett 33 százalék lenne. Az USA által kivetett vámok tárgyalási alapként való használatát mi sem bizonyítja jobban, hogy végül életbelépésük napján Trump Kína kivételével minden érintett ország esetében 10 százalékra csökkentette az importterhek mértékét. Erre válaszul – a tárgyalás útjára lépve – az EU vámpolitikáját kizárólagosan irányító Európai Bizottság is három hónappal elhalasztotta a mintegy 24 milliárd dollárt terhelő (elsősorban szójababra, narancsra, motorkerékpárokra és dohánytermékekre kiterjedő) vámtételeinek hatályba léptetését.
Donald Trump április másodikán bejelentett protekcionista kereskedelempolitikájának vámjai alapjaiban fogják megváltoztatni az elmúlt két és fél évtizedben a nemzetközi kereskedelemben kialakult erőviszonyokat. A republikánus elnök „Felszabadítás napján” bejelentett vámjait egy szokatlan módszerrel, a kereskedelmi hiány teljes importhoz viszonyított arányából számították ki országonként. Ezzel szemben a Jamieson Greer kereskedelmi főképviselő által közzétett jelentésben egyéb tényezőket jelöltek meg a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok gátjaiként, hiszen a kereskedelmi deficit ezeknek – és egyéb gazdasági folyamatoknak – az eredménye. Trump elnök a sajtótájékoztatója során is az eltérő vámmértékek mellett a devizamanipulációt és az egyéb kereskedelmi akadályokat emelte ki. Utóbbira példa a gépjárművek esetében a vezetéstámogató rendszerekre és a biztonsági felszerelésekre vonatkozó előírások, amelyek az Európai Unióban sokkal szigorúbbak, mint az Egyesült Államokban.
A Trump-kormányzat vámpolitikájának célrendszere sokrétű, legfőbb célként azonban az Egyesült Államok újraiparosítását lehet kiemelni. Ezzel Trump amellett, hogy biztosítani akarja a stratégiai iparágakban a megfelelő kapacitású gyárak meglétét, még magas hozzáadott értékű feldolgozóipari munkahelyeket is akar létrehozni, ezzel felemelve az 1950-es évek óta elnéptelenedő és leszakadó rozsdaövezeteket. Az alábbi ábrán szembetűnő, hogy az elmúlt másfél évtizedben annak ellenére alacsonyabb az Egyesült Államokban a gyártóiparban foglalkoztatottak száma, mint az 1940-es években, hogy azóta több mint 100 millió fővel nőtt az ország lakossága. Ez részben köszönhető az USA gazdaságának szerkezeti átalakulásával, – az úgynevezett szekunder ipari szektor visszaszorult a szolgáltatási ágazat (tercier szektor) javára – de a termelőkapacitások délkelet-ázsiai országokba és Mexikóba való kiszervezése is igen jelentősen hozzájárult a korábban ipari központnak számító régiók hanyatlásához.
Az alábbi ábrán jól látható, hogy utóbbi folyamat az évezredfordulót követően indult meg erőteljesen. Donald Trump politikájának központi eleme a munkásokból álló társadalmi csoport felemelése, nem véletlenül vette körül magát olyan emberekkel, akik a korábban acélövként/gyárövként, azonban mára rozsdaövezetként ismert északkeleti régiójából származnak. Mind Robert Lighthizer korábbi kereskedelmi főképviselője, mind pedig J.D. Vance alelnök az egyik leginkább leszakadt rozsdaövezeti államból, Ohioból származik, utóbbi egy bestseller könyvet is írt szülővárosának rossz körülményeiről. A trumpi vámpolitika további célja, hogy mérsékelje az Egyesült Államok rekordmértékű, több mint ezer milliárd dolláros külkereskedelmi deficitjét. A republikánus vezetők egy része ezt úgy értékeli, mintha minden egyes évben ennyi pénz hagyná el az Egyesült Államokat, figyelmen kívül hagyva azt az összefüggést, hogy a dollár globális szerepe miatt ennek a „kiszivárgó” összegnek a jelentős része visszavándorol az USA államkötvényeibe.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22537634/
Előző héten megjelent cikkünkben bemutattuk, hogy mekkora mértékű vámokat vetett ki a republikánus elnök mintegy 160 országra. Az újraválasztott elnök olyan országokra is (például Írország, Egyesült Királyság) is kivetett vámokat, amelyekkel szemben az USA-nak kereskedelmi többlete van, tehát több terméket ad el, mint amennyit tőlük vásárol. Ez is utal arra, hogy nem csupán a kereskedelmi deficit mérséklése a jelenlegi adminisztrációnak a célja, hanem a gyárüzemek hazahozatala is. A Jamieson Greer kereskedelmi főképviselő által közreadott jelentés tartalmazza a trumpi vámok számítási képletét. A módszertan alapját képező egyenlet minden egyes ország esetében a kereskedelmi hiány (számláló), illetve az adott országból származó import összegének a behozatal árrugalmasságával és az importárak vámokkal szembeni rugalmasságával megszorozott hányadosa. Az így kapott értéket a jóindulat jegyében megfelezték, majd felfele egészre kerekítették. Ez alapján kiszámítottuk, hogy milyen vámokkal szembesülnének a különböző EU-tagállamok, ha az európai integrációs szervezet nem alkotna vámuniót. Számításaink alapján az Unió 27 tagállama közül 14 ország a ténylegesen bevezetettnél magasabb vámokkal szembesült volna, ha nem hozták volna létre 1968-ban Európában a vámuniót.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22538593/
Elemzésünk végén az Observatory of Economic Complexity legfrissebb, 2023-as adatbázisa alapján áttekintjük, hogy a magyar termékexport mely kategóriái lesznek a leginkább érintettek Donald Trump protekcionista intézkedésében. Az alábbi ábrán a teljes exporton belül az Egyesült Államok részesedése látható az USA-ba irányuló árukivitelünk legjelentősebb termékkategóriái szerint.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22536352/
Kimutatásunk alapján a vámok a hadipari termékkivitelre lesznek a leginkább negatív hatással, mivel a kategórián belüli árukivitelünk több mint fele irányul az Egyesült Államokba. Összességében azonban nem ez a legjelentősebb termékkategória, mivel hazánk teljes exportján belül csupán 0,0003 százalékos részesedéssel rendelkezik. Kiemelendő árucsoport a gépjárművek, amelyeken belül két évvel ezelőtt az USA a második legnagyobb részesedéssel rendelkezett. A három Magyarországon termelő német autóipari óriásvállalat közül a győri Audi lehet negatívan érintett a protekcionista vámpolitikában, azonban a Kecskeméti Mercedes gyár és az idén év végén üzembe álló debreceni BMW gyár kapcsán akár előnyös helyzetbe is kerülhet hazánk. Mindkét utóbbi vállalat a vámpolitika hatására fokozhatja a termelését, köszönhetően a németnél kedvezőbb magyar vállalati szabályozásoknak, az olcsóbb energiaköltségeknek és az alacsonyabb adókörnyezetnek, így összességében a hazánkban termelő vállalatok kedvezőbb helyzetben vannak a most kivetett vámok tekintetében. Ezeken felül jelenleg formálódik az Egyesült Államok és Magyarország között egy gazdasági megállapodás, melynek részletei ugyan egyelőre nem ismertek, és teljes mértékben nem ellensúlyozhatja a kölcsönösségi vámok negatív hatásait, azonban tompíthatja azok gazdasági kárait.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
