Kereskedelmi rendszerváltás Donald Trump célja

2024. április másodikán, az amerikai republikánus politikusok által „Felszabadulás napjának” nevezett napon közzétette Donald Trump elnök a mintegy 160 országgal szemben bevezetett vámtételeit. Rövid reakciónkban összesítjük a kivetett büntetővámokat, illetve rávilágítunk Trump protekcionista kereskedelem-politikájának céljaira és az Európai Unió lehetséges válaszlépéseire.

Számos ország az Egyesült Államok exporttermékeire magasabb vámot vetett ki, mint fordított irányban. Például míg az Európai Unió által gyártott gépkocsikra az USA 2,5 százalékos vámot vetett ki, az Egyesült Államokban gyártott és az EU-ba exportált gépjárműveket tíz százalékos vámtétel sújtotta. Hasonló aránytalanság volt megfigyelhető az agrártermékek esetében, ahol az amerikai vám 4,8 százalékos volt, míg az erópai ennek közel háromszorosa, 13 százalék. A világ legnagyobb keresletével rendelkező amerikai piac védelmének érdekében Donald Trump a kereskedelmi aránytalanságok mérséklése érdekében vezetett be „kölcsönösségi vámokat”. Az elnök által április másodikán, a republikánus politikusok által „Felszabadulás napjaként” emlegetett napon közzétett listában összesítették a vámegyenlőtlenségek, illetve az egyéb kereskedelmi korlátozások és devizamanipuláció káros hatását az Egyesült Államokra nézve. Az USA ezekre válaszul vezetett be mintegy 160 országgal szemben 10 és 50 százalék közötti védővámokat. Az Európai Unió tagállamaival szemben egységesen 20 százalékos büntetővámot vezetett be Donald Trump. A republikánus elnök másik fő célja, hogy a vámok megkerülése érdekében a gyártókapacitásokat az Egyesült Államokba áthelyező vállalatok felvirágoztassák az elmúlt hét évtizedben lecsúszó rozsdaövezeteket. A vámok hatására a külföldről származó importtermékek árai megemelkednek, ezzel az árversenyben hátrányba kerülnek a belföldön termelő vállalatok termékeivel szemben. Bár a vámpolitika az infláció felgyorsulásához vezet, a republikánus vezető politikusok egyfajta sokkterápiával akarják átalakítani az Egyesült Államok gazdasági szerkezetét, illetve a globális kereskedelmi rendszert.

A most bevezetett vámok mindkét fél negatívan érintik, de ahogyan a 2018 óta eddig csak Kínával folyó kereskedelmi háború kapcsán láthattuk, az Egyesült Államok gazdasági veszteségei alacsonyabbak voltak, mint a riválisáé. A most közzétett kölcsönösségi vámlistának elkészítésére bő egy hónappal ezelőtt kérte fel az amerikai elnök Howard Lutnick kereskedelmi minisztert. Ebben az időszakban háttértárgyalások kezdődtek az USA és az EU vezetői között, hogy valamilyen megállapodásra jussanak.

https://public.flourish.studio/visualisation/21532850/

Az uniós vezetőknek két fő tárgyalási alapja volt:

a vámkülönbségek kiegyenlítése,
illetve az Egyesült Államok kereskedelmi deficitének mérséklése azáltal, hogy az európai országok több energiahordozót vásárolnak a tengerentúlról.

Ezen eszközök egyikével sem éltek az európai vezetők, sőt viszontválaszként ellenvámok kivetését jelentették be, amelynek részletei azonban egyelőre még nem ismertek. A minden érintett országra negatívan ható vámtételekben Magyarország helyzete felértékelődhet Európában, köszönhetően az alacsonyabb előállítási költségeknek és energiaáraknak, illetve a vállalatok számára kedvezőbb szabályozási környezetnek. A hazánk és az Egyesült Államok vezetése közötti tárgyalások során jelenleg formálódó megállapodás szintén erősítheti a két ország közötti gazdasági kapcsolatot.