🗞️ Következik a magyar sportrajongók nagy kedvence, a vizes világbajnokság, amelynek idén Katar ad otthont. Február 2. és 18. között a világ sportszerető közönségének figyelme újra az úszókra, nyílt vízi úszókra, szinkronúszókra, műugrókra, szupertoronyugrókra és vízilabdázókra szegeződik. Talán első látásra meglepő, hogy a hazánkban a sporthírek közül legtöbben az úszást részesítik előnyben minden más sportággal szemben. Ugyanakkor más megvilágításba kerül a kérdés, ha a magyar úszósport kiválóságainak neveit kell felsorolni, az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina, a négyszeres győztes Darnyi Tamás vagy a három aranyérmet elérő Hosszú Katinka mellett még számos név juthat eszünkbe. A magyar sportfogyasztási szokásokról készült vizsgálatok alapján a különféle sportágak közül az úszók sikereit övezi a legnagyobb érdeklődés a hazai lakosság részéről, lényegében minden második magyar értesül az eseményekről. Nem csupán a sporthíreket és -műsorokat rendszeresen követők érdeklődnek az úszók sikerei iránt, a hírfogyasztók között nagyobb azok aránya, akik esetenként figyelik a sporthíreket.
🏊♂️ Magyarok és az úszás közötti szimbiózis
🥇 Nem véletlen, hogy a magyarok körében ilyen népszerű a sportág. Úszásból szerezték a magyarok a vívás után a második legtöbb aranyérmet az olimpiákon, összesen 29-et, és eddig 76 érmet. Ezzel Magyarország az úszó szakág olimpiai éremtáblázatban a negyedik. A másik magyar sikersport, a vízilabda pedig 9 aranyéremmel és 8 további éremmel pedig világelső az olimpiák történetében. Emellett az is kiemelkedő, hogy az elmúlt évtizedben Magyarország két vizes világbajnokságnak is otthont adott, 2017-ben, majd 2022-ben, amikor Fukuokától kellett átvenni a rendezést. Míg a következő budapesti világversenyre 2027-ben kerül majd sor. A Nemzetközi Úszószövetség is kiemelt helyszínnek tekinti Magyarországot, mivel 2024-től székhelyét a svájci Lausanne-ból Budapestre költözteti. Ezzel háromra emelkedik azoknak az országoknak a száma a világon, ahol egynél több nemzetközi sportszövetség található: Svájc (20), az Egyesült Királyság (2) és Magyarország (2).
📺 Magyarok sportmédia-fogyasztási szokásai
🏆 GapTo, valamint az Eurosport és az Ipsos közös, 1000 illetve 2500 fő részvételével lezajlott, 2022-es felmérése alapján országos szinten az úszóeredményekkel kapcsolatos híreket követték a legtöbben a különféle sportágak közül. A kutatás egyik része az ország teljes lakosságára igyekezett következtetéseket levonni, míg másik része kimondottan sportszerető közönséget vizsgált. A kérdőív 26 sportágra, köztük 13 egyéni- és 13 csapatsportra vonatkozott. A kérdések arra irányultak, hogy a válaszadók, milyen arányban követik az egyes sportokat: nézik a televíziós közvetítéseket, vagy ezekről tudósító híreket olvassák. Az eredmények alapján a magyar lakosság 37%-a tekinthető sportfogyasztónak. Az úszás mind az országos szinten, mind a felmérést készíttető sportcsatorna esetében a legmagasabb sportfogyasztói értékkel rendelkező sportág volt. A kutatás alapján a teljes népesség akár 54%-a is követi az úszókkal kapcsolatos híreket, ami lényegesen meghaladja az átlagos sport iránti érdeklődési szintet (37%). Míg a kimondottan sportrajongó közönség esetében ez az arány szintén kiemelkedő, 83%-os. A sport nagyobb arányban köti le a férfiakat. Ugyanakkor az úszás esetében különleges, hogy a sportág iránt legkevésbé fogékony csoport, a fiatalabb nők esetében is befutó.
🏊♂️ Az úszás iránt érdeklődőkre jellemző, hogy e csoporton belül a szurkolók kétharmada, kisebb intenzitással, inkább csak eseti jelleggel követi a sporthíreket. Fontosabb tényező a közösségérzés, vagyis jelen esetben a magyar sportolók sikerei biztosítják az alapot a hírek fogyasztásához, ellentétben például a Forma 1-gyel vagy a motorsportokkal, amelyek esetében kevesebb az ilyen vonatkozás, és e sportok népszerűsége mégis magas. Eközben a felmérésben második legnépszerűbb sport, a férfi labdarúgás esetében sokkal erőteljesebb elköteleződés érvényesül, különösen a férfiak körében. Ez azt jelenti, hogy a foci rajongók sokkal rendszeresebben és stabilabban fogyasztják a sporthíreket, mint bármilyen más sport iránt elkötelezett közönség.
🤽 A férfi vízilabda a teljes népesség esetében az ötödik legnépszerűbb sportnak bizonyult, és a harmadik legkedveltebb csapatsport, a férfi labdarúgás és a női kézilabda után. A teljes népesség 46%-t, és a sportszerető közönség 75%-t vonzotta. A női vízilabda a 12. helyen végzett, ötödik legnépszerűbb csapatsportként, 39% és 58%-os eredménnyel.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16566424/
🏟️ A Pécsi Tudományegyetem 2020-as kutatása is megerősítette, hogy a magyarok pozitívan vélekednek a sportról. E felmérés is aláhúzta, hogy a magyarok elsődlegesen a labdarúgás és az úszás iránt érdeklődnek. A kutatás eredménye vízilabda esetében is összevethető a GapTo felmérésével, a labdarúgás, az úszás, a kézilabda és az autósport után a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportág.
🤽 A vízilabda szurkolóknak sincs oka az aggodalomra a sportág népszerűsége miatt. A sportág iránti kiemelt érdeklődést olyan jelzőszámok is visszajelzik, mint a kiemelt sporthírek olvasottsága az interneten. A 2023-ban megjelent 2022-es évre vonatkozó Médiapiaci Jelentés alapján az év egyik kiemelkedő sporteseménye volt a szeptember eleji spliti férfi vízilabda Európa-bajnokság döntője, és az ott elért magyar ezüstérem. Az online térben a hírek közül kiemelkedő kattintásszámot ért el. A tárgynapi kattintásszám alapján megelőzte még a magyar labdarúgó válogatott mérkőzéseinek napján megfigyelt sporthír olvasási számokat is a 2022-es évben.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.