2024-ben 646 800 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, mely egy év alatt 13,2%-os növekedést mutatott. A reálbérek, vagyis a keresetek vásárlóereje kiemelkedő mértékben, 9-10% között nőtt tavaly Magyarországon. A 2025-ös évben továbbra is meghatározó a bérdinamika tekintetében a minimálbér 9%-os, ill. a garantált bérminimum 7%-os év eleji emelése, mely a bértorlódás elkerülése miatt a magasabb bérkategóriákra is kihat. A bruttó átlagbérek 8-9% körül emelkedhetnek idén országos átlagban, míg a reálbérek értéke 3-4% körüli növekedést mutathat Magyarországon. Egy hazai vállalati körben végzett év eleji felmérés szerint 2025-ben a vállalkozások 96%-a tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését. Európai kitekintésben, 2024 harmadik negyedévében legnagyobb mértékben Romániában (16,7%), Horvátországban (14,8%) és Magyarországon (13,7) bővültek a keresetek egy év alatt. Azonban a magas bérnövekedés ellenére euróban számolva a hazai keresetek továbbra is lemaradásban vannak a nyugat-európai bérszínvonaltól.
2024 bérezési folyamatai
2024-ben is erős maradt a magyar munkaerőpiac, dinamikusan nőttek a keresetek. 2024 egészében a KSH adatközlése szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 646 800 forint volt, mely 2023-hoz képest 13,2%-kal nőtt. A nettó átlagkereset hasonló mértékben bővült tavaly (átlagosan 430 100 forint/fő/hó, +13,2%).
A dinamikus bérnövekedésnél fontos szerepet játszott a minimálbér és garantált bérminimum emelése 2023 év végén (rendre +15% és +10%), mely kihatott a magasabb bérkategóriákra. Mindez egyszeri eset volt, de jelentősen megemelte a kereseteket – mely hatás az év során végig kitartott. Másrészt az állami szférában a mediánbér környékén érdemi központi béremelések valósultak meg 2024-ben: az oktatási és egészségügyi szektorban is béremelést hajtottak végre egyszeri jelleggel.
Ezzel együtt a reálbérek – az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják – 2023 szeptembere óta emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a nominális bérnövekedés meghaladja az inflációt. A reálkeresetek – 2023 decembere óta – 9-10% körüli szinten emelkedtek, majd 2024. november-decemberben lassult a reálbérek növekedési üteme (december: +6,1%). Fontos azt is látni, hogy a legalacsonyabb és a közepes keresetűek (6. és 7. jövedelmi decilis) átlagkeresete nőtt 2024 első tíz hónapjában a legnagyobb mértékben, 16-17%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A dinamikus reálbér-emelkedés megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének (a kiskereskedelmi forgalom 2024-ben 2,6%-kal bővült 2023-hoz képest), illetve a megtakarítások gyarapításának is. Előző ösztönzi a gazdasági növekedést, utóbbi pedig a lakosság ellenállóképességét a későbbi esetleges gazdasági sokkok ellen.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
2025 várható tendenciái
2025 év elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal emelkedett. Ezzel a minimálbér 2025. január 1-jétől bruttó 290 800 forintra, a bérminimum bruttó 348 800 forintra nőtt. A minimálbér emelkedése a teljes bérdinamikára kihat: annak érdekében, hogy elkerüljék a bértorlódást, a minimálbér feletti bérkategóriákban is várható emelés.
A szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a munkáltatók a minimálbér-emelés következtében, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki.
Egy tanulmány szerint minden 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbéreket is.
A minimálbér 2025-ös egy számjegyű növekedése ugyanakkor az átlagbér-emelkedés dinamikáját is lassíthatja a 2024-eshez képest: a bruttó átlagbérek 10% alatt, 8-9% körül emelkedhetnek idén országos átlagban, míg a reálbérek értéke 3-4% körüli emelkedést mutathat Magyarországon.
Az MNB decemberi várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2025-ben 8,6-9,6% között, míg a lakossági reáljövedelem 3,7-4,4% között bővülhet. A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 2025-ben 8,7%-os bruttó átlagkereset-növekedést vár, mely 5,3%-os nettó reálbér-növekedéssel párosul.
Két közép-, hosszú távú tényező is befolyásolhatja a bérek alakulását:
- A munkaerőhiány ugyan enyhült általánosságban az utóbbi időszakban, azonban továbbra is jelentős hatást gyakorol, főleg a szakképzettséghiánnyal, tehetséghiánnyal küzdő területeken.
- Bizakodásra adhat okot, hogy 2025-ben elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon (BMW, CATL, BYD). Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.
Egy hazai vállalati körben végzett év eleji felmérés eredményei szerint (400 vállalati döntéshozó beszámolója alapján) 2025-ben a vállalkozások 96%-a tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinaminkája jelentősen lassul.
15%-nál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61%-ánál 6-10%-os fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük (27%-uk) 1-5%-os emeléssel tervez és idén már csupán 8% kíván eszközölni 11-15%-os emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21%-a, az ipari gyártásban tevékenykedők 13%-a vagy az ingatlan / építőipari vállalatok 12%-a).
Egy másik felméréséből azonban kiderült, hogy ezek a mértékű béremelési tervek elmaradnak a munkavállalók várakozásaihoz képest, ők nagyobb léptékű fizetésemelést tartanak reálisnak a jelenlegi piaci helyzetben, az elvárásaik pedig egyre nőnek. A munkavállalók majdnem fele (45%) több mint 20%-os emelést szeretne, de a megkérdezett cégek egyike sem tervez ezzel.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21730821/
Keresetek alakulása az Európai Unióban
Az Eurostat adatai szerint 2024 harmadik negyedévében 5,3%-kal bővültek a keresetek az Európai Unió átlagában az előző év azonos időszakához viszonyítva (naptárhatástól és szezonálisan kiigazított adatok), mely mértékű bérnövekedés 2024 egészére jellemző volt. Tagországok között azonban jelentős különbségek voltak a tavalyi harmadik negyedévben. Legnagyobb mértékben Romániában (16,7%), Horvátországban (14,8%) és Magyarországon (13,7) bővültek a keresetek egy év alatt, míg legkisebb mértékben Luxemburgban (1,1%) és Belgiumban (2,6%) nőttek a bérek, ráadásul Görögországban csökkenést mutattak egy év alatt (-1,7%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21809213/
A magas bérnövekedés ellenére euróban számolva a hazai keresetek továbbra is lemaradásban vannak a nyugat-európai bérszínvonaltól: 2023-ban a magyarországi átlagos 12,8 eurónyi órabér a román és a bolgár órabéreknél volt magasabb.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/copy-berek-euroban-eu-2023-1hxj48m1e95lq2v?live
A cikk forrásai itt, itt és itt találhatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
