Az év végén nemcsak az óévet búcsúztatjuk el, és gondoljuk át, mi történt velünk 2024-ben, hanem a legtöbben arra is kíváncsiak vagyunk, mi vár ránk az új évben, 2025-ben. Nincs ez másként a gazdasági területen sem. Arra teszünk kísérletet, – bár nem a jósgömbünk segítségével – hogy eligazítást nyújtsunk, milyen inflációs és munkaerőpiaci folyamatok várhatnak ránk 2025-ben. Az infláció tekintetében 2024 decemberére technikai tényező miatt 4% fölé ugorhat a mutató idehaza, azonban jövő év elején viszonylag gyorsan visszatérhet a 2–4% közti sávba a hazai áremelkedési ütem, majd az év nagy részében – egy-két technikai kilengéssel – 4% alatt mozoghat a mutató. A bérnövekedés tekintetében, 2025 elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal emelkedik, mely a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz. Ugyanakkor az idei rekord magas béremelkedéshez képest lassulhat annak dinamikája 2025-ben. A bruttó átlagbérek 8–9% között emelkedhetnek jövőre országos átlagban, míg a reálbérek értéke 4–5% körüli emelkedést mutathat Magyarországon. A munkanélküliségi ráta pedig az idei évre várt 4,5–4,6% közti szintekről 4,1–4,5% közé mérséklődhet (előrejelzéstől függően) 2025-ben.
Infláció 2025
A 2022 végi és 2023 eleji inflációs csúcsokhoz képest a tavalyi év elejétől kezdődően jelentősen lelassult Magyarországon az árszínvonal-emelkedés üteme. 2024-ben már 4% alatti inflációs adatokat láthattunk éves szinten mérve (júliusban ugrott 4,1%-ra az infláció nagyrészt egy számítási-módszertani ok, a bázishatás miatt). A legutolsó adatközlés szerint novemberben 3,7%-on állt az inflációs mutató – a decemberi adatokat majd január első felében ismerhetjük meg.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva, vagyis a tavalyi csökkenő hó/hó alapon mért adatok alapján – az év végére tovább gyorsulhat a hazai infláció, 4-4,5% környékén járhat a mutató. 2024 éves átlagában az infláció 3,7% körül alakulhat.
2025-ben – jelenlegi információink alapján – alappályánkon viszonylag gyorsan (február-márciusra) visszatérhet a 2-4% közti sávba a hazai áremelkedési ütem, majd az év nagy részében 4% alatt mozoghat a mutató (bázishatások miatt jövő ősszel lehet egy inflációs kiugrás 4% fölé).
Azonban pesszimista forgatókönyv esetén nem zárható ki, hogy az év második felében inkább 4% körül mozog majd az infláció, át is lépve a felső, 4%-os toleranciasávot. 2025 végére pesszimista esetben akár az 5%-ot is megközelítheti a mutató (év/év alapon mérve).
Visszafogottabb inflációs pályánkon ugyanakkor inkább 3% alatt mozoghat az infláció az év nagy részében – miután az idén év végi 4% feletti szintről február-márciusra ismét 4% alá kerül.
A 2025-ös inflációs pályáink módszertani alapja a bázishatások vizsgálata, továbbá számításba vettük a jövő év eleji adóváltozásokat, ezen belül az inflációkövető adóemelés miatti árváltozások várható hatásait is.
2024-es és 2025-ös inflációra vonatkozó előrejelzések:
- Piaci elemzői konszenzus (medián várakozás): 2024 decemberére 4,3%-os, míg 2025 év végére 3,9%-os inflációt; a 2024 éves átlagában 3,7%-os, míg 2025 éves átlagában 3,9%-os inflációt várnak.
- Az MNB decemberi Inflációs jelentésében 2024 átlagában 3,6-3,7% közötti, 2025-re 3,3-4,1% közötti inflációt jelzett előre.
- A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 3,2%-os inflációval kalkulál 2025-re vonatkozóan.
- Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint 2025-ben éves átlagban 3,6%-os infláció várható Magyarországon.
- Az OECD decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 3,8%-kal, míg 2025-ben 3,3%-kal nőhetnek.
Bérek, reálkeresetek 2025
2024-ben is erős maradt a magyar munkaerőpiac, dinamikusan nőttek a keresetek. 2024 első kilenc hónapjában (január-szeptember) a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 633 500 forint volt, mely az előző év azonos időszakához képest 13,7%-kal nőtt. A nettó átlagkereset hasonló mértékben bővült a vizsgált időszakban (átlagosan 421 300 forint/fő/hó, +13,7%).
A dinamikus bérnövekedésnél fontos szerepet játszik a tavaly decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelése (rendre +15% és +10%), mely kihatott a magasabb bérkategóriákra is egészen a mediánbérig: a minimálbérnél magasabb jövedelmi szinteken is érdemi emeléseket hajthattak végre a bértorlódás elkerülése végett. Mindez egyszeri eset volt, de jelentősen megemelte a kereseteket – mely hatás az év során végig kitartott. Másrészt az állami szférában a mediánbér környékén érdemi központi béremelések valósultak meg: az oktatási és egészségügyi szektorban is béremelést hajtottak végre egyszeri jelleggel.
Ezzel együtt a reálbérek – az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják – egy bő éve, tavaly szeptember óta emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a nominális bérnövekedés meghaladja a (lassuló) inflációt. A reálkeresetek – 2023 decembere óta – 9-10% körüli szinten emelkedtek idén.
A dinamikus reálbér-emelkedés megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének (a kiskereskedelmi forgalom az idei évben január-októbere között közel 3%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest), illetve a megtakarítások gyarapításának is. Előző ösztönzi a gazdasági növekedést, utóbbi pedig a lakosság ellenállóképességét a későbbi esetleges gazdasági sokkok ellen.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
Várhatóan idén év végéig dinamikus marad a (nominális) bérnövekedés, miközben az infláció ugyan gyorsul technikai tényező miatt az év végéig (lásd első bekezdés), de ezzel együtt is 4-4,5% körül marad. Ennek köszönhetően pedig a 9-10% körüli reálbér-növekedés is fennmaradhatott 2024 utolsó hónapjaiban (előző évhez viszonyítva). Az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 12,9-13,1% között bővülhetnek 2024-ben átlagosan.
2024. november végén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. E megállapodás szerint 2025-ben a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal emelkedik. Ezzel a minimálbér 2025. január 1-jétől bruttó 290 800 forintra, a bérminimum bruttó 348 800 forintra emelkedik. A minimálbér emelkedése a teljes bérdinamikára kihat 2025-ben is, mivel hogy elkerüljék a bértorlódást, a minimálbér feletti bérkategóriákban is várható emelés. Egy tanulmány szerint minden 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbéreket is. A minimálbér 2025-ös egy számjegyű növekedése ugyanakkor az átlagbér-emelkedés dinamikáját is lassíthatja a 2024-eshez képest: a bruttó átlagbérek 10% alatt, 8-9% körül emelkedhetnek jövőre országos átlagban. Az infláció 2025-ben 3,5-4% körül mozoghat, így a reálbérek értéke 4-5% körüli emelkedést mutathat Magyarországon.
2024-es és 2025-ös bérnövekedésre vonatkozó előrejelzések:
A piaci elemzői (medián) várakozás szerint:
- 2025-ben az átlagbér-növekedés 8,5%-os,
- a reálbér-növekedés 4,4%-os lesz.
Az MNB decemberi várakozása szerint:
- a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2024-ben 12,9-13,1%, míg 2025-ben 8,6-9,6% között,
- a lakossági reáljövedelem 2024-ben 4,7-4,9%, míg 2025-ben 3,7-4,4% között,
- míg a háztartások fogyasztási kiadása 2024-ben 3,9-4,1%, míg 2025-ben 4,3-5,1% között bővülhet.
- A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 2025-ben 8,7%-os bruttó átlagkereset-növekedést vár, mely 5,3%-os nettó reálbér-növekedéssel párosul.
Két közép-, hosszú távú tényező is befolyásolhatja a bérek alakulását:
- A munkaerőhiány ugyan enyhült általánosságban az utóbbi időszakban, azonban továbbra is jelentős hatást gyakorol, főleg a szakképzettséghiánnyal, tehetséghiánnyal küzdő területeken.
- Bizakodásra adhat okot, hogy 2025-ben elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon (BMW, CATL, BYD). Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.
Foglalkoztatás, munkanélküliség 2025
2024 októberében a 15–74 éves korosztályban közel 4 millió 700 ezer fő volt foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta 65,1% volt. 2024-ben a foglalkoztatásban egy tetőzés közeli állapot állt be, mivel a pandémiát követően ismét megközelíthettük a teljes foglalkoztatás állapotát, amikor már nehezebb új munkaerőt mozgósítani. (Természetesen egyéni szinten továbbra is van rá esély, hogy akár hosszabb időbe is telhet a végzettségnek és képzettségnek megfelelő munkát találni idehaza, azonban összességében aki szeretne dolgozni, az talál munkát magának.)
Továbbá a munkanélküliek száma emelkedett idén, októberben 219 ezren voltak aktív álláskeresők; míg a munkanélküliségi ráta 4,5% volt októberben. A munkanélküliség emelkedése két okra vezethető vissza. Egyrészt 2022-2023-ban, a magasabb infláció és megélhetési költségek növekedése miatt a gazdaságilag inaktívak csoportjából többen elkezdtek állás után nézni (aktívvá váltak ezáltal, és a munkanélküliek csoportjába kerültek). Másrészt a gyengébb gazdasági teljesítmény ugyan késéssel (ún. ragadósság fogalma a közgazdaságtanban), de a munkaerőpiacon is érezteti hatását.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16615577/
Előrejelzések szerint 2025-ben az idei évhez képest mérséklődhet a munkanélküliségi ráta:
- Az MNB várakozásai szerint az idei 4,5-4,6%-os munkanélküliségi arányt 2025-ben 4,1-4,3% közötti éves átlagos érték követheti.
- Az Európai Bizottság is (novemberi előrejelzés) mérséklődést vár a munkanélküliségben Magyarországon: a 2024-es 4,5%-ról várakozásuk szerint 2025-ben 4,3%-ra esik vissza a mutató. 2026-ra 4,1%-ra csökkenhet a mutató.
- Az OECD decemberi előrejelzése szerint pedig a munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,6%-on, míg 2025-ben 4,5%-on alakulhat átlagosan Magyarországon. 2026-ra 4%-ra mérséklődhet a mutató.
Több hazai piaci felmérés eredményei is alátámasztják a pozitív hangulatot a jövő év vonatkozásában. Az egyik felmérés szerint a 2025-re vonatkozó tervezés során a legtöbb cégnél létszámbővítéssel számolnak. A megkérdezett vállalatok 45% nyilatkozta, hogy növelni fogják a foglalkoztatottak számát, csökkenést mindössze 11% jelzett előre.
Közép-, hosszú távon korlátozó tényezővé válik a munkaerőhiány, azon belül is egyre akuttabbá válik a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése: a születésszám csökkenésével idővel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben népesebb generációk hagyják el azt, mennek nyugdíjba. Ezáltal pedig szűkül a munkaerő-kínálat. A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a diákok és a fiatal munkavállalók, idősebb korosztály és a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők, fogyatékossággal élők, tartósan munkanélküliek motiválása a munkaerőpiaci részvételre. Azonban ez nemcsak magyar-specifikus jelenség, a fejlett országok többsége küzd a társadalom idősödésével, a munkaerőbázis csökkenésével és a munkaerőhiánnyal.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19532738/
Továbbá az automatizáció és digitalizáció is megoldást nyújthat a munkaerőhiányra, az üres álláshelyek betöltésére, az élő munkaerő kiváltására, kiegészítésére. A munka világának várható átalakulásáról a következő években korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Összefoglalás
A vállalkozások és a háztartások életben is fontos az üzleti tervezés, illetve a háztartási költségvetés elkészítése az új évre készülve, vagyis az előretervezés. Ebben segítség lehet a 2025-ös várható inflációs és kereseti folyamatok áttekintése.
Az infláció tekintetében, 2024 decemberére technikai tényező (ún. bázishatás) miatt 4% fölé ugorhat a mutató idehaza, azonban jövő év elején viszonylag gyorsan visszatérhet a 2-4% közti sávba a hazai áremelkedési ütem, majd az év nagy részében – egy-két technikai kilengéssel – 4% alatt mozoghat a mutató.
A bérnövekedés tekintetében, 2025 elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal emelkedik, mely a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz várhatóan. Ugyanakkor az idei rekord magas béremelkedéshez képest lassulhat annak dinamikája 2025-ben. A bruttó átlagbérek 8-9% között emelkedhetnek jövőre országos átlagban, míg a reálbérek értéke 4-5% körüli emelkedést mutathat Magyarországon. A munkanélküliségi ráta pedig az idei évre várt 4,5-4,6% közti szintekről 4,1-4,5% közé mérséklődhet (előrejelzéstől függően) 2025-ben.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
