🚗 A magyar autóipar minden tekintetben hazánk egyik húzóágazata. A válságok okozta nehézségek ellenére az autóipar kiemelkedő mértékben fejlődik és bővül. Az elmúlt évek során több globális cég, mint például: Mercedes-Benz, Audi AG és Suzuki fektetett be hazánk jövőjébe és alakította ki, vagy éppen bővítette a létesítményeit. Az autógyártó cégek mellett több autóipari beszállító is hasonlóan kedvezőnek gondolja hazánkat és fektet be Magyarország jövőjébe. Az ipar szemszögéből látható, hogy a közeljövőben egy új és környezettudatos technológiai irány veszi kezdetét. Palkovics László, technológiai és ipari miniszter, a 4. Nemzetközi Gépjármű- és Autóipari Mérnöki Konferencián kiemelte: a kormány kiemelt figyelmet fordít az járműiparra és az ágazat jövőjét meghatározó kihívásokra. Rövid cikkünkben a változó autóipart és Magyarország helyzetét járjuk körbe.
🗺️ Nemzetközi összehasonlítás
🔋 A legnagyobb autógyártó országok, mint Kína, Amerika és Japán a teljes termelés 53 százalékáért feleltek a tavalyi évben, viszont a globális autóipar szignifikáns változásokon megy keresztül. Tavaly az elektromos (tisztán és plug-in) autók vásárlása duplájára emelkedett. Összesen 16,5 millió elektromos hajtású gépjármű közlekedett 2021-ben világszerte, ami a 2018-as adatoknak a háromszorosa. A változások több új szereplőt is hoztak a piacra, a kínai NIO, illetve az amerikai Tesla autógyártó mellé.
🌏 Magyarország autógyártásban az alsó középmezőnyben helyezkedik el, de ez főként annak köszönhető, hogy az autóipar szinte teljes mértékben exportorientált. Ez jól látható, ha a hozzánk közel álló Kelet-Közép-Európa országok autógyártását nézzük az elmúlt három évben.
🔋 A legtöbb modellt Csehország, Szlovákia és Lengyelország gyártja, az ezer főre való lebontásnál pedig látható, hogy Lengyelországban a legalacsonyabb az autógyártás mértéke népességarányos lebontásban. Hazánkban az autógyártók közül végleges modellt a Suzuki, az Audi és a Mercedes üzem gyárt. Ez régiós tendencia a jövőben könnyedén változhat a zöldebb autózás megjelenésével, melyre egyre több autógyártó kötelezi el magát. A kecskeméti Mercedes gyárban, a nemrég bejelentett több mint 1 millárd euró értékű beruházás egy új irányt ad az üzemnek, melyben elektromos járművek mellett több mint 2500 munkahely is létrejön. A már említett NIO vállalat idén fejezte be a 15 millió eurós beruházását, amely az első akkumulátorcsomag-csereállomás Magyarországon. Ezáltal, és további hasonló beruházásoknak köszönhetően hazánk jelentős lépést tesz a környezettudatos autóipari hozzájáruláshoz amellett, hogy Magyarország immáron a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója. A beruházást ösztönző támogatások pedig több külföldi iparági vállalatot is vonzanak Magyarországra.
🔐 A mostani helyzet fenntarthatóságát nézve hazánknak az exportorientáltság csökkentésére érdemes fókuszálni. A jelentős növekedéshez elengedhetetlen a hozzáadott értéket bővíteni és így az értéklánci folyamatokba nagyobb mértékben becsatlakozni. Erre a technológia változás egy lehetőséget biztosíthat. Az eddigi módszer, miszerint az előmunkai értéklánci feladatokat érdemes egy kelet-európai országba kiszervezni pozitívan hat, viszont a jelentős tőkeigényes feladatok, főként a protekcionizmusnak köszönhetően elsődlegesen a vállalat anyaországában maradnak. Ez utóbbi alapvetően vállalati döntés, így gazdaságpolitika erre csak az ösztönzők által tud kihatni.
❓ Hogyan támogatja a kormány az iparág fejlesztését?
🪙 A nemzeti együttműködést ösztönző Ipar 4.0, a fejlesztések mellett a digitalizációt és gyártást is támogatja. Az autóiparban változó technológia pedig optimális lehetőségeket nyújt a digitalizáció és gyártás fejlesztésére, habár hazánkban ez az ágazat a digitális átállás élén jár. A régió országaival szemben Magyarország egyik versenyelőnye az elkötelezettség, az üzleti folyamatok integrációira és a magasabb verseny megvalósítására a közép-, nagyvállalatok szektorban. Ennek az eléréséhez széleskörű ösztönzőket kínál visszatérítendő vagy akár vissza nem térítendő támogatásként. A fő ösztönző típusok a készpénzes támogatások (EU-s vagy magyar forrásból), adókedvezmények, alacsony kamatozású hitelek vagy akár kedvezményes, ingyenes területek. Ezek az ösztönzések az elmúlt években jelentős külföldi közvetlen beruházást, másnéven FDI-t, eredményeztek, amelyek hazánkban járultak hozzá a legnagyobb mértékben az éves GDP növekedéséhez.
❓ Milyen kilátások vannak a jövőre nézve?
🔗 A dráguló energiaárak és a környezettudatos gondolkodás várhatóan növekvő trendet eredményez az elektromos autóvásárlások terén. A globálisan megugró keresletet a már meglévő üzemek bővítésével vagy újonnan épített gyárakkal lehet majd kielégíteni. Emellett elengedhetetlen a kutatások és fejlesztések további ösztönzése. Ezekhez a beruházásokhoz hazánk elhelyezkedése kiváló lehetőséget nyújt az európai disztribúció ellátásához. A nagyobb értéklánci becsatlakozás magasabb hozzáadott értéket jelentene, mely pozitívan hatna mind a magyar foglalkoztatásra, mind a bruttó hazai össztermékre.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-zold-gazdasagi-novekedes-realitasai-magyarorszagon/
https://www.oeconomus.hu/oecobright/fdi-szukseges-rossz-vagy-a-fejlodes-velejaroja/
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
