🏥 Magyarországon az elmúlt egy évtized folyamán az egészségügyi kiadásokra a bruttó hazai termék 7,5 – 6,5 százalékát fordították. Az OECD adatai alapján hazánkban 2019-ben a magánegészségügyi költések aránya 32 százalék volt, amely a 2012-es adatokhoz képest 7 százalékpontos mérséklődést jelent az évek folyamán. Az arány eltolódását a közösségi költések felé a növekvő állami finanszírozás mellett a különböző orvosi és ápolói bérfejlesztések is támogatják. Ráadásul 2019-ben hirdették meg, hogy az orvosok illetményét két év alatt megduplázzák, illetve a szakdolgozók bérét négy év alatt 72 százalékkal emelik meg. A fejlesztések azt vetítik előre, hogy 2023-ra az összesített egészségügyi kiadások meghaladják majd a GDP nyolc százalékát. A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének adatai alapján a magyarok több mint 1100 milliárd forintot költenek évente az egészségükre, amely évi négy-öt százalékkal emelkedik. A magánszolgáltatásokra éves szinten több mint 300 milliárd forintot költünk.
🩺 Az NN Biztosító legfrissebb kutatása alapján a járvány pozitív fordulatot hozott a magyarok egészségbiztosítása terén. A kutatás alapján az aktív korú internetezők 60 százaléka már vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, akiknek 13 százaléka a járványhelyzet alatt először vette igénybe ezt a lehetőséget. A válaszadók legnagyobb arányban, közel 95 százalékuk, a fogászati kezelések esetében keresi fel a magánellátást, míg nőgyógyászat és szülészet esetében a megkérdezettek fele fordul a privát ellátás felé. Miközben a magyarok 70 százaléka már legalább egyszer túlesett egy műtéten, addig 16 százalékuk magánegészségügyi ellátás keretében kapta az ellátást. Elsősorban az általános sebészeti beavatkozások esetében fordul a lakosság a magánszektorhoz, amely az egynapos beavatkozások esetében 43 százalékot jelent. A kutatás kitér arra is, hogy bár a magánintézményekben történő műtéteket a megkérdezettek 30 százaléka venne igénybe, de akik igénybe vették az ilyen szolgáltatást, ott közel minden második személynek anyagilag megterhelő volt a költségek finanszírozása.
💊 PwC nemzetközi tanácsadócég kutatása alapján Európában a telemedicina, azaz a távgyógyítás, 2019 és 2022 között éves szinten várhatóan közel 15 százalékkal növekszik, elérve a 18 milliárd eurós piacméretet. A PwC tanulmányában arra jut, hogy a magyar magánegészségügyi piacon a szolgáltatók több mint 55 százaléka nyújt telemedicina szolgáltatást és mind a három alágazat (egészségközpont, specializálódott szakrendelő/kórház, illetve komplex szakrendelő) esetében jelen van. Ráadásul hazánkban a távkonzultáció terjedését a COVID-19 járvány segítette. A magyar lakosság több mint fele nyitott a távkonzultációra, amely a hagyományos konzultációval szemben alacsonyabb áron érhető el a piacon. A piacméretet tekintve a vidéki járóbeteg magánellátás, amely a távgyógyítással könnyen támogatható, a budapestinek duplája, 184 milliárd forintra tehető a KSH adatai alapján.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az ábra forrása itt található.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/regios-realkamatkorkep-maradt-e-meg-barhol-is-pozitiv-tartomanyban-a-realkamat/
#Maganegeszsegugy #Egeszseg #Gyogyulas #Tavgyogyitas #Telemedicina
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
