Categories
OecoFocus

Hogyan változtak a hazai családtámogatási intézkedések 2023-ban

A külső gazdasági környezet (európai háború, energiaválság, szankciók és többek között a magyar és uniós politikai) folyamatos változásai miatt a 2010-től kezdődően létrejött széleskörű családtámogatási rendszer számos kihívás elé néz. A kormányzat azonban szembe megy azzal az általános és több kormányzat által követett gyakorlattal, hogy gazdasági nehézségek idején közvetlenül a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét érintő megszorításokhoz nyúljon. Az alábbi rövid elemzésünkben a 2023 júniusának végén bejelentett CSOK és Babaváró intézkedések lényegét és hátterét tekintjük át.

👪 A babaváró hitel a hazai rendszerben kimondottan jól működő konstrukció és a 2019-es év júliusának bevezetése óta a lakossági hitelporfólió egyik meghatározó eleme lett. Az MNB 2023. áprilisi adatai szerint a lakáshitelek után, közel 20 százalékos részaránnyal a babaváró hitel a második legfontosabb adósságelem. A konstrukció hosszú hónapokon keresztül havi 40 és 60 milliárd forintnyi mutatót hozott, tehát ekkora volt az új szerződések összege. Az érdeklődés azonban szinte folyamatosan csökkent, míg 2023 áprilisára a 16,5 milliárdos havi ütemet érte el. Szakértői várakozások szerint minden más változatlansága mellett nagyjából havi 15-20 milliárd forintos szinten stabilizálódhat ez a piaci szegmens.

📉 A csökkenés egyik oka az lehetett, hogy főleg a nagyobb városokban a jövedelmek növekedésénél nagyobb ütemben bővült az ingatlanok ára, és sokan már egyre kevésbé gondolták érdemi segítségnek a konstrukciót. (Lényeges itt hozzátenni, hogy a babaváró hitelből a fiatal családok döntő része ingatlant vásárol, vagy újít fel, a szerényebb rész pedig államkincstárjegyet vásárol.) Másrészt pedig ezt a hitelfajtát nem lehet halmozni, így akik már korábban felvették, azok nem jelentkezhetnek új adósként. Harmadrészt pedig az ezzel a konstrukcióval élők jellemzően piaci hitelt is igényeltek, melynek kamata (ára) az utóbbi időben jelentősen megemelkedett, így mindkét (babaváró és piaci) hitelpiaci termék kereslete csökkent.

📐Ez a tendenciát kívánhatja megfordítani, illetve az érdeklődés csökkenését mérsékelni a kormányzat, amikor a megváltozott inflációs környezetben 10 százalékkal 10-ről 11 millió forintra emeli a támogatási összeget. (A 10 százalékos korrekció ugyan nem infláció követő, azonban jól mutatja a kormányzat elkötelezettségét az intézkedés megtartása és lehetséges bővítése mellett.) Még egy fontos ponton nyúl bele az eszközbe a kabinet, ugyanis 2024-től kezdődően csak azok a házaspárok részesülhetnek a kedvező konstrukcióban, ahol a nő harminc évnél fiatalabb. Természetesen, mint minden komolyabb változtatásnál, itt is van egy átmeneti időszak (2024 és 2025), amikor a 30 és 40 év közöttiek is jogosultak a támogatásra. Ezzel az intézkedéssel azzal a nyugati világra és fejlett országokra jellemző tendenciával kíván szembe fordulni a kormányzat, hogy az első házasságkötés, és az első gyermek megszületésének időpontja kitolódott. Ezzel egyébként komolyabb feladatot vállal a kabinet, ugyanis amíg például 1990-ben a férfiak átlagos életkor az első házasságkötéskor 24,7 év volt, míg a nőké 22, addig 2021-re ez a mutató 32,9 évre, illetve 30,2 évre ugrott a KSH adatai szerint. A nők átlagos életkora pedig az első megszületésekor 1990-ben 25,67 év volt, míg 2022-ben 30,43 év. Ugyan a mutató a kabinet által meghatározott életkori adat körül mozog, azonban csak a Babaváró hitel konstrukciója nem biztos, hogy elegendő lehet a gyermekvállalás felgyorsításához. Szorgalmazható lehet még egyéb eszközökkel is az ösztönzés. A kormányzati érvelés egyébként érhető, hiszen számos tanulmány bizonyítja, hogy ha a szülőképes korban lévő nők „későn” adnak életet első gyermeküknek, akkor további(aka)t már nem is biztos, hogy vállalnak.

🏙️ A kormányzat a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) szabályait is megváltoztatta, melyet leginkább az indokolt, hogy a jövedelmeket, de az inflációt is meghaladó ingatlanár növekedés volt jellemző a nagyvárosokban, de különösen Budapesten. Jól azonosítható, hogy a CSOK a kisebb településeken működik, a nagyvárosokban a drágább piaci hitelek okán meredeken csökkent a CSOK-igénylések száma. A korábbi falusi CSOK szabályok megmaradnak, a keretösszeget viszont 50 százalékkal megemelik. Egy gyermek után már 1 millió jár, két gyermek esetén 4 millió, három gyermek esetén pedig 15 millió. A „nagyvárosi CSOK” helyére várhatóan egy újabb konstrukció lép majd. Az intézkedések hatálybalépése 2024. január 1-je.

🕮 A kormányzati érvelés szerint az átalakítás oka, tehát hogy a magas banki kamatok miatt a falusi CSOK működik, a városi kevésbé. Emellett azonban érdemes két egymást megerősítő, de ki is egészítő érvelést is érdemes beemelni a kérdéskör megértésébe. Egyrészt már a kilencvenes évek közepén a közgazdasági elmélet részévé vált (Krugman és Livas Elizondo, 1996) a területi centrifugális és centripetális erők játékának tanulmányozása és az idézett szerzők rámutattak arra tényre, hogy ott, ahol mobil termelési tényezők (köztük a munkaerő) vannak, ott a gazdasági növekedés eredménye az erőteljes városiasodás és az ún. torlódási költség (congestion cost) lehet. Ez utóbbi nem csak a közlekedésben megfigyelhető torlódást, hanem a környezetszennyezést, a nagyvárosok ingatlanárainak növekedését is jelentheti. A Krugman-Livas elméleti szelet ilyen szempontból Magyarországon is megerősítést nyert, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az egymást követő lakáspiaci jelentéseiben többször rámutatott, hogy korábban a jövedelmek nem tudtak lépést tartani a lakásárak növekedésével, így alapvetően minden magyar régióközpontban volt olyan időszak, amikor csökkent a lakásvásárlás elérhetősége.

💰A kormányzati érvelés tehát az lehet, és alapvetően ebbe az irányba mutat az MNB javaslatainak egy része is, hogy át kell alakítani a családtámogatási rendszer ezen szeletét annak érdekében, hogy ne legyenek hangsúlyosak a nem szándékolt hatások és a negatív folyamatok.

🚌 Egy ilyen helyzetben került tehát látókörbe az 5000 fő alatti települések köre, melyet gyakran falvakként emlegetünk, de tudnunk kell azonban, hogy bőven akad alig egy-két ezres város is a mai Magyarországon: Pálháza, Őriszentpéter, Máriapócs, Zalakaros, Gönc stb. Ezeken a településeken a falusi CSOK-ot továbbra is igénybe lehet venni új lakás, ház vásárlására vagy építésére, illetve meglévő lakások felújítására, bővítésére, valamint megmarad az áfakedvezmény lehetősége is 5 millió forintig. Újdonság viszont, hogy jövőre a keretösszegek emelkednek használt lakás vásárlása vagy korszerűsítése esetén. Egészen pontosan 1 gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás 1 millió forintra, 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra, 3 gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nő. Abban az esetben pedig, ha már meglévő lakás, ház korszerűsítése történik, akkor a támogatási összeg egy gyermek esetén 300 ezerről 500 ezer forintra, két gyermeknél 1,3 millióról 2 millióra, három gyermeknél pedig 5 millióról 7,5 millió forintra emelkedik.

📈 Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a használt ingatlanra járó falusi CSOK támogatási összegek kb. 50%-kal emelkednek, az új családi házra járó támogatás azonban változatlan marad. A kedvezményes (3 százalékos) CSOK-kölcsönhöz kapcsolódó kamattámogatási kiadások mérséklése érdekében továbbá (csak az új szerződésekre, felmenő rendszerben) az 5 éves állampapír-átlaghozam feletti 3 százalékpontos fix kamatfelár 1 százalékpontra csökken, a 30%-os kamatfelár 15%-ra csökken, az 5 éves kamatperiódus 1+1+3 évre csökken. Kiemelendő, hogy ezek a módosítások nem érintik a kölcsönfelvevő családokat, hiszen ők a kamattámogatás időtartama alatt továbbra is 3 százalékos mértékű kamatot fizetnek.

🔢 Ezen a ponton azonban ismét feltehetjük azt a kérdést, hogy miért vannak fókuszban a családtámogatásnál ezen kisebb települések. A kérdés megválaszolásához és az intézkedés jobb megértéséhez érdemes felvillantanunk néhány számadatot és bepillantást nyújtanunk egy transzformatív gazdaság, társadalmi és területi jelenségbe. Egyrészt a KSH 2022. 1-jei adatok szerint 432 darab kettőszáz fő alatti települést tart nyilván, a 200 és 499 fő közötti települések száma 711, az 500 és 999 közötti 671, az 1000 és 1999 közötti 593, a 2000 és 4999 közötti 476. Az az 5000 fő feletti települések száma pedig mindösszesen 294. Tovább árnyalja a képet, hogy az 5000 fő alatti településeken összesen kicsit több mint 3 millió fő lakik, míg az 5000 főnél nagyobb településeken pedig nagyjából 6,6 millió fő. A falusi CSOK tehát ilyen formában a korábbi potenciális tízmillió állampolgár helyett nagyjából 3 millió állampolgárra fókuszál majd ugyan, de nem célozza azokat, akik érdemi segítséget már egyébként sem tudnak meríteni belőle (nagyobb városokban élők). Ezen kívül érdemes még rámutatni arra is, hogy Magyarországon alapvetően évszázadok óta zajlik egy falu-kisváros-nagyváros irányú vándorlás, melynek eredményeképpen a falvakban, kisvárosokban kedvezőtlen demográfiai folyamatok vernek gyökeret: jellemző az idősödés, a fiatalok elvándorlása, csökkenő gyermekszám, a munkahelyek számának beszűkülése, az infrastruktúra leépülése. Éppen ezen és egyéb járulékos folyamatok miatt az Észak-Alföld határmenti sávjában már a kutatók már a nyolcvanas évek végén azonosítottak egy olyan határmenti sávot, amelyet a periféria perifériájaként kezdtek emlegetni.

📈 A kormányzati intézkedés mögött ezen folyamatok enyhítése és megfordítása is állhat. Annál is inkább így van ez, hiszen több adat is arra utal, hogy a községekben, kisebb településeken a demográfiai folyamatok az elmúlt években az átlagosnál kedvezőbben alakultak, melyet még a lakásépítések száma is alátámaszt. Az OTP Ingatlanpont korábban a falusi CSOK hatásait elemezte és arra a következtetésre jutott, hogy amíg 2021-ben országos szinten közel 50 ezer fővel csökkent az állandó lakosság, addig a falusi CSOK által preferált települések alig hatezer főt veszítettek népességükből, s a különbség arányaiban is megmutatkozik.

💵 Ezen túl érdemes még számba venni azt is, hogy a falusi CSOK-ot az eddigi szabályok alapján 36 887 család vette igénybe, összesen 201,5 milliárd forint összegben. A Magyar Falu Program keretében most is több mint 2600 hátrányosabb helyzetű, legfeljebb 5000 fős lélekszámú településen, tanyán és birtokközponton igényelhető a falusi CSOK. A 2015-ben bevezetett CSOK-ot (falusi és városi) 2023. április 30-ig összesen 224 841 család vette igénybe, összesen 730 milliárd forint összegben. Az igénylők 16,4 százaléka, és a lehívott összeg 27,5 százaléka volt a falusi CSOK-hoz köthető.

🏆A CSOK történetében egyébként valószínűleg 2021 marad a csúcsév történetében, 2022-ben azonban már egyre inkább kezdett körvonalazódni egyfajta strukturális átrendeződés. Egészen pontosan arra érdemes gondolni, hogy még tovább növekedett az érdeklődés a városi otthonok iránt, amire ráerősített az régebbi, magasabb költségekkel lakható falusi családi házak rezsiköltsége. A jövő vonatkozásában is kihívás lesz egyébként, hogy megmaradó konstrukció hogyan hat majd a kistelepülések sokszor szűkösebb ingatlankínálatával. Remélhető, hogy a növekvő források megtermékenyítően hatnak az építkezési hajlandóság esetében, mellyel növekszik az ingatlankínálat. Az mindenesetre bizakodásra adhat okot, hogy a KSH legutóbbi építési jelentése a következőket emeli ki. Tavaly Budapesten 6610 lakást vettek használatba. Ez 6,1 százalékkal kevesebb a 2021-es évinél. Az új lakások száma ugyanekkor a megyei jogú városokban 11 százalékkal nőtt, a többi városban pedig 3,9 százalékkal csökkent. A községekben viszont közel negyedére (24 százalék) rúgott az előző évhez képest a növekedés. Beszédes adat az is, hogy az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban volt, a magánszemélyek által épített lakások aránya 35-ről 39 százalékra emelkedett.

⚖️ A turbulens külső gazdasági környezet változása miatt a kormányzat lépéskényszerben van a költségvetési bevételi és kiadási oldalának tervezésekor. A családtámogatási rendszer a kiadási oldalon 5,5 százalékos GDP arányos részarányt képvisel, melyet a kabinet meg kíván őrizni. A 2023 júniusában bejelentett korrekciók a már műküdő modellek finomhangolását jelentik, melynél természetesen a rendelkezésre álló pénzügyi mozgásteret is szem előtt tartják a döntéshozók.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/hova-tovabb-lakasarak/

Kutatási igazgató

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre