Szerző: Flór Nándor
Ebben a cikkben a legfontosabb családvédelmi intézkedések kerülnek bemutatásra. Különösen a babaváró kölcsön és a CSOK/falusi CSOK első egy éve kerül részletesen kifejtésre. A demográfiai fordulatra a magyar társadalomnak egyre nagyobb szüksége van. Úgy látszik, hogy az elmúlt évtized konzisztens családpolitikai intézkedései, de különösen az Családvédelmi Akcióterv első éve, elhozhatja a régóta várt fordulatot. Az első jelek a statisztikai számok szintjén bíztatóak. Ugyanakkor a koronavírus nem várt nehézségeket hozhat. Az írásban felhasznált adatok és információk a KSH, MNB és Eurostat forrásaiból származnak.
Loading...
Reload document 
Open in new tab 2010 óta folyamatosan bővülnek a családtámogatási lehetőségek Magyarországon. A kormányzati intézkedések 2020-ra jól láthatóan egy rendkívül széleskörű és komplex támogatási rendszerré nőtték ki magukat. Ezek legfontosabb célja, hogy a családok biztonságának megerősítésén keresztül a következő generációkat is biztosítsa. Az átfogó családbarát intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon megkezdődhessen a régóta várt demográfiai fordulat.
A nemzet legfontosabb alapegysége a család, amelynek jólétét és boldogulását minden felelősségteljes kormánynak első számú prioritásként kell kezelnie. Magyarországon ennek érdekében több mint egy éve, 2019. július 1-jén indult a 7 pontból álló Családvédelmi Akcióterv. A komplex támogatási rendszernek köszönhetően egy év elteltével már 200 ezer család támogatásában segédkezett. A Családvédelmi Akcióterven belül az otthonteremtést segítő intézkedések rendkívül népszerűvé váltak. Ennek az elemzésnek a keretében az otthonteremtéshez kapcsolódó legfontosabb intézkedések, a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), falusi CSOK és a babaváró kölcsön kerülnek vizsgálatra. A koronavírus árnyékában az intézkedések létjogosultsága még inkább megalapozottnak tekinthető.
Az idei, 2020-as évi költségvetés középpontjába a gyermekeket vállaló, és nevelő családokat helyezte a jelenlegi kormányzat. Az Orbán-kormány megfelelő pénzügyi fedezetet biztosított a Családvédelmi Akcióterv sikere érdekében.
1. A demográfiai helyzet régóta romlik és csak lassan javítható
Európához hasonlóan a magyar társadalom egyre inkább idősödik mivel a következő generáció létszáma lényegesen elmarad a korábbi évtizedekhez képest. Ahogyan a születéskor várható élettartam folyamatosan növekszik Európában, úgy hazánk népessége is hasonló trendben idősödik. Az Európai Unió 28 országának átlagos életkora 2008 és 2018 között az Eurostat adatai alapján 2,7 évvel, 43,1 évre növekedett. Az aránytalan korfa a népességen belül a legaggasztóbb, mivel ez vetíti előre a jövőbeli állapotot. Az Európai Unió népessége 512,4 millió fő, amelynek alig 15,6 százaléka 14 vagy annál fiatalabb gyermek. A 65 év feletti lakosság részaránya 19,7 százalék, amely 2,6 százalékponttal emelkedett az elmúlt 10 év leforgása alatt.
1. ábra: Magyarországon egy nőre vetített termékenységi arány és reprodukciós szint alakulása. Forrás: KSH
Az 1950-es évekhez képest a termékenységi ráta drasztikusan, a felére csökkent a 2000-es évek elejére. A termékenységi ráta megmutatja, hogy egy nőre vetítve átlagosan hány gyermek született. A reprodukciós szint azt a minimális termékenységi ráta szintet jelöli, ami ahhoz szükséges, hogy az adott ország népessége hosszú távon szinten tartható legyen. Ennek eléréséhez 2,1-es teljes termékenységi arányra lenne szükség. Magyarországon nagyon régen láttunk a reprodukciós rátánál magasabb termékenységi arányszámot, egyedül csak az 1950-es, illetve az 1970-es években volt rá példa. Az elmúlt 40 évben az érték alulmaradt a népesség utánpótlását hosszú távon biztosítani tudó szinttől. A rendszerváltást követően ismét csökkeni kezdet a termékenységi arány értéke. A nők 1990-es átlagos 1,87 gyermekvállalása az évtized végére 1,28-ra csökkent. Az érték 2010-ig enyhén, de tovább csökkent egészen 1,23-ig. A mutatót 2010-et követően sikerült 1,49-ig feljebb tornázni, de azóta csak stagnál az érték. Így továbbra is messze elmarad a szükséges reprodukciós szinttől.
2. ábra: Élveszületés és halálozás alakulása. Forrás: KSH
A magyar társadalom az 1980-as évek óta, hosszú évtizedeken keresztül folyamatosan természetes fogyásban van. Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre kevesebb gyermek született. A csökkenő trend egyértelmű. A gyermekvállalás a nőknél egyre jobban kitolódik az időben. Míg az 1990-es években az első gyermeküket vállaló édesanyák átlagéletkora 25-29 év között volt, addigra manapság már 30-34 év körül alakul. Egyre később érkezik el a családalapítás pillanata, amely megnehezíti a többgyermekes családmodell fenntartását.
Magyarországon az élveszületések számában folyamatos csökkenést figyelhettünk meg az elmúlt években is. Évről-évre kevesebb gyermek látta meg a napvilágot hazánkban, folytatódott az évtizedeken át tartó irány. 2016-ban 93 ezer, 2017-ben 91 ezer, 2018-ban 89,8 ezer és 2019-ben 89,2 ezer kisgyermek született. A gyermekvállalási kedv érdemben nem változott, sőt egy tartós csökkenő trendet követett. A gyermekszám csökkenés mögött elsősorban a szülőképes korú nők fogyása áll.
3. ábra: 30 éves nők gyermekszám szerinti megoszlásának alakulása. Forrás: KSH[1]
A gyermekszám növeléshez stabilan tartós kapcsolat mellett, a házasságon keresztül vezet az út. A házasságkötés azért is kiemelten fontos a demográfiában, mivel jellemzően magasabb gyermek számmal jár, mint egyéb társas kapcsolatban. Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal demográfusa szerint azok a nők, akik házasságban élnek, lényegesen több gyereket vállalnak. Statisztikai adatokból jól látszik, hogy a házasságban lévő pároknál a gyermekvállalás átlagos száma 2, amely megközelíti az úgynevezett reprodukciós szintet. Azok a párok azonban, ahol nem kötnek házasságot (például csak bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek) csupán átlagosan 1,6 – 1,7 gyermeket vállalnak.
4. ábra: Házasságkötések száma Magyarországon, Forrás: KSH
A szülőképes nők szerepe megkérdőjelezhetetlen a demográfiai helyzet alakulásában. Hosszú távú demográfiai fordulathoz a szülőképes korú nők kulcsfontosságúak. Jelenleg a statisztikai előrejelzések azt vetítik előre, hogy hazánkban 2033-ig közel 400 ezerrel csökken a szülőképes nők száma a jelenlegi 2,2 millióról. Mindez jelentős, 20 százalékos csökkenést jelent. Minél kevesebb a szülőképes nők aránya, annál nehezebb elérni a demográfiai fordulatot. A reprodukciós ráta elérése ezáltal csak úgy lehetséges, hogy kevesebb szülőképes nőnek kell több gyereket vállalnia.
5. ábra: Magyarország lakosságának alakulása egyes forgatókönyvek szerint. Forrás: KRTK[2]
A demográfiai folyamatok egyedisége, hogy bármilyen változás csak évtizedes távlatokban következhet be kizárólag következetes intézkedések mellett. Legyen szó bármilyen családpolitikai intézkedésről, a demográfiai folyamatok csak lassan alakíthatóak át. Természetes, hogy bármilyen lényeges változás előidézéséhez hosszú időre, akár évtizedekre is szükség lehet. A meghozott intézkedéseknek először közismertté kell válnia a társadalmon belül. Ezt követően pedig a társadalom számára biztosítani kell mindazt, hogy az adott intézkedés igénybevételével hosszú távon szerezhetnek megbízható támogatást a családjuk számára. Ezen túlmenően pedig a vállalt gyermekek felneveléséhez időre van szükség, amely nem gyorsítható. Emiatt rendkívül kritikus, hogy a megfelelő támogatási konstrukciók kellő időben elérhetőek legyenek a társadalom széles körének. A ma meghozott intézkedések csak évtizedek múlva fejtik ki a hatásukat.
A koronavírus alapjaiban rázta meg a társadalmat, és jelenleg a pontos hatását nem lehet előre becsülni. A koronavírus miatti “összezártságnak” lehetnek akár pozitív hatása is a gyermekvállalásra nézve. Az együtt töltött több idő növeli ennek az esélyét. Ugyanakkor a szakember meglátása szerint ennek megállapítására jelenleg még nincsenek adataink. A tavasszal hirtelen ránk nehezedő “maradj otthon” koncepció hirtelen jelentős mértékű változást okozott a családok napi életvitelében. Ahol tehették a szülők otthonról dolgoztak a munka-magánélet egyensúlyát kockáztatva. A gyermekek az iskolák bezárásával távoktatásra kényszerültek. Az egész család együtt volt a hétköznapokon is, amik akár sosem látott szituációkat, illetve konfliktusokat is felszínre hozhattak. Stabil családpolitikai intézkedésekre a koronavírus miatt még nagyobb szükség van, mint korábban.
A demográfiai intézkedések rendkívül kritikusak, ahol a siker kulcsa a kiszámíthatóságban és a konzisztenciában található. Csak azok a családpolitikai intézkedések vezetnek sikerre, amelyek tartósak és kiszámíthatóságot növelik. A családalapítás és a gyermeknevelés egy rendkívül hosszú távú kötelezettség a szülők részéről. Kiváltképpen akkor, amikor nem csak egy, de inkább két. három vagy több gyermek felnevelését vállalják. A többgyermekes családmodellnél még hangsúlyosabbá válik a megfelelő családi otthon megteremtése. Ennek érdekében az otthonteremtést elősegítő legfontosabb intézkedések vizsgálata elengedhetetlen. A hátralévő részben a CSOK, falusi CSOK és a babaváró kölcsön fejlődése kerül bemutatásra. Végezetül pedig a demográfiai folyamatokra gyakorolt hatása kerül részletezésre.
2. A koronavírus sem tudta megtörni a CSOK népszerűségét
A CSOK népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, az eddigi négy teljes évben folyamatosan növekedett az igénybevétele. A családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) 2015. július 1-je óta érhető el a magyar családok számára. 2016 és 2019 között a magyar hitelintézetek több mint 275 milliárd forint támogatást folyósítottak. Összesen 115 ezer alkalommal hagyták jóvá a bankok az igényléseket. 2016 és 2019 között az egyes években rendre 20 755, 29 104, 31 202 és 34 232 esetben folyósítottak több milliós támogatást a pénzintézetek.
6. ábra: CSOK támogatás számának alakulása. Forrás: Magyar Nemzet[3]
Közel minden második új lakás vásárlásnál, illetve építésnél játszik jelentős szerepet a Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A KSH elemzése alapján 2016 óta átlagosan minden hatodik lakáshoz kapcsolódó ügylethez veszik igénybe a magyar családok a CSOK-ot. Különbség mutatkozik ugyanakkor az ingatlan típusa szerint. A kedvezményt elsősorban az új lakások vételénél és építésénél veszik igénybe. A felhasználási arány az új lakásoknál 42 százalék, a használt lakások esetében 11 százalék.
2019-ben a CSOK keretében felvehető lakáshitelek közel duplájára növekedtek. 2018 folyamán a piaci kamatozású lakáshitelek mellett vásárolt ingatlanok összege kiemelkedően, 42 százalékkal nőtt. Elérte a 781 milliárd forintos értéket. A támogatott lakáshitelek több mint 30 százalékkal, 61 milliárd forintra mérséklődtek. 2019-ben ugyanakkor fordulat következett be. az új piaci lakáshitelek nem mutattak növekedést és 785 milliárd forint összértékben kötöttek szerződést. Az új CSOK-os hitelek összege ezzel szemben 96 százalékkal, 119 milliárd forintra nőtt.
2019 folyamán a lakáshitelezés összességében növekedett, de ez csak az államilag támogatott hiteleknek volt köszönhető. Miközben az év elején inkább a piaci alapú hitelek uralták a magyar piacot, addigra az év második felében jelentősen növekedett az államilag támogatott konstrukciók. Közel 40 százalékkal több támogatott igénylést hagytak jóvá 2019-ben, mint 2018-ban. Eközben az állami támogatás nélküli hitelek száma 15 százalékkal mérséklődött. Nem véletlen a fordulat, hiszen az év közepén, a Családi Akcióterv részeként, a CSOK mellé igényelhető támogatott kölcsönt kiterjesztették a használt lakások vásárlására is.
Tavaly az államilag támogatott lakáshitelek összege közel duplájára növekedett egy év alatt. 2019-ben további ösztönző volt, hogy a korábbi 35 millió forintos értékhatárt eltörölték. Államilag támogatott lakáshiteleknél az átlagosan felvett összeg 10,1 millióra növekedett, a korábbi év 7,4 millió forintos szintjéről. A CSOK támogatások 53 százalékát használt lakásra fordították, közel 40 százalékát pedig új lakás építésére vagy vásárlására. A hivatalos statisztikai adatok azt mutatják, hogy a támogatás átlagos összege egy igénylés esetében az új lakás vásárlásánál 5,6 millió, építésénél 2,8 millió és használt lakás vásárlása esetében pedig 1,8 millió forint volt 2019-ben. Lakásbővítésnél mindez 800 ezer forintos összeget jelent.
2020 első négy hónapjában kitartott a növekedés a koronavírus megjelenése ellenére is. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 83 százalékos növekedés volt tapasztalható. Dacára a koronavírus járványnak, a kihelyezett CSOK-os hitelek 54 milliárd forintos összeget jelentettek a családoknak alig négy hónap alatt. A piaci kamatozású lakáshitel kihelyezések ezzel szemben jelentős, 20 százalékos csökkenést mutattak a koronavírus negatív hatásának is köszönhetően.
Koronavírus járvány nem tudta megtörni a CSOK népszerűségét, több mint 63 milliárd forint összegben történt kifizetés a magyar családoknak. 2020 első félévében 63,2 milliárd forintnyi értékben történt kifizetés. Ez közel duplája a tavalyi év azonos időszakában látott 31,9 milliárd forintnak. A program folyamatosan növekvő népszerűsége nem véletlen, mivel jelentős támogatást ad a magyar családok számára a biztonságot nyújtó otthon megteremtésében. A CSOK keretében összesen már 148 ezer családot támogattak az otthonteremtésben. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a CSOK indulása óta több mint 466 milliárd forintot fordítottak a magyar családok életének könnyítésére.
3. Falusi CSOK érdemben támogatja a kistelepülések családjait
A falusi CSOK sikerrel járulhat hozzá a kisebb, elnéptelenedő településeken a demográfiai fordulathoz. A kormányrendelet alapján ezt a fajta támogatási formát csak az ország 2 486 kistelepülésén lehet igénybe venni. Országszerte minden ilyen település 5 ezer fő alatti népességgel rendelkezik. A kormányzati szándék ezen konstrukció mögött az, hogy a korábbi évtizedekben tartós lélekszám csökkenést elszenvedő kistelepüléseken is elősegítse a demográfiai fordulatot. A kistelepüléseket ugyanis nem csupán a természetes fogyás, hanem a fiatalok nagyobb városokba való költözése is súlyosan érinti.
7. Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és falusi CSOK kihelyezések negyedéves alakulása. Forrás: MNB.
Nem véletlenül örvend népszerűségnek a falusi CSOK, hiszen három gyermek esetében akár 10 millió forint összegű állami támogatáshoz jutnak a családok. A konstrukció keretében kistelepüléseken használt lakás, illetve ház vásárlására vagy felújítására, korszerűsítésére és bővítésére lehet felhasználni. Egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió. három és több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás szerezhető. A gyermekes családokat így meglehetősen erős pénzügyi támogatásra tudnak szert tenni. Az igénylők körét bővíti az a szabályozás, hogy a szülőknek az igényléskor elég csupán vállalniuk a gyermekek jövőbeli megszületését. Hivatalos statisztikai adatok alapján a kérelmezők 60 százaléka három gyermekes (vagy ennyit tervező) család. Mindez hatalmas segítség a magyar családok védelme és biztonsága érdekében.
A falusi CSOK egy olyan jelentős családvédelmi konstrukció, amely európai szinten egyedülállónak tekinthető. 2020. május végéig több mint 10 ezer család igényelt támogatást. Összesen 54 milliárd forint értékű támogatást igényeltek. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy Európában egyedülálló és példaértékű a magyar falusi CSOK támogatási konstrukciója. Használt ingatlanok vásárlásakor átlagosan 7,7 millió vissza nem térítendő támogatást vettek igénybe a családok. Otthonaik korszerűsítése esetében pedig átlagosan 2,6 millió forintot kaptak. Ráadásul idén január 1-jétől bevezették az érintett településeken, hogy 5 millió forintos összeghatárig az áfa-visszatérítési támogatásra is jogosultak a magyar családok.
A falusi CSOK a CSOK-ot követően került bevezetésre 2019. július 1-jétől a Családvédelmi Akcióterv keretén belül. Egy év leforgása alatt már közel 13 ezer család otthonteremtését támogatták sikeresen. Körülbelül 900 kistelepülés népességének növeléséhez járult már hozzá a program. A konstrukció egyelőre három éven keresztül, 2022. június 31-ig lesz elérhető a magyar családok számára.
A Falusi CSOK keretében a HelloVidék statisztikái szerint a legnépszerűbb járások a következőek voltak 2019 folyamán:
- Váci járás
- Budakeszi járás
- Gödöllői járás
- Szentendrei járás
- Székesfehérvár
- Ráckevei járás
- Győri járás
- Dabasi járás
- Aszódi járás
- Ceglédi járás
A Falusi CSOK keretében a HelloVidék statisztikái szerint a legnépszerűbb települések a következők:
- Pilisszentkereszt
- Sződ
- Perbál
- Zsámbok
- Tök
- Görbeháza
- Pannonhalma
- Balaton
- Szigetcsép
- Balatonkenese
A legnagyobb hatását a falusi CSOK a használtlakás-piacra fejtette ki. 2019 második félévében összesen 19 ezer lakást adtak el a konstrukció által érintett településeken a KSH adatai alapján. Mindez 12 százalékkal magasabb értékesítési szám, mint a 2018-as év azonos időszakában látott. A növekedés főleg annak fényében magas, hogy az egyéb településkategóriákban az ingatlaneladások száma csökkent. 2020. első negyedévében folytatódott a lakásértékesítések és 5 ezer használt ingatlan cserélt gazdát.
4. Babaváró kölcsön alig egy év alatt a magyarok kedvencévé vált
Alig egy év leforgása alatt a családvédelmi intézkedéseken belül a magyar családok új kedvencévé a babaváró kölcsön lépett. 2019. július 1-jével vezette be a jelenlegi Kormány a babaváró kölcsönt, amely keretében a házastársak akár 10 millió forintos összeget is igényelhetnek. A rövid idő ellenére rendkívül sikeres konstrukciónak bizonyult, hiszen hatalmas érdeklődés mutatkozik iránta az egész országban. A párok akár 20 évre is igényelhetik a kölcsönt, miközben a havi törlesztőrészlet 50 ezer forintban van maximalizálva.
A konstrukció egyik hatalmas előnye, hogy bár a neve kölcsön, de a pároknak gyermekvállalást követően akár egy forintot sem kell visszafizetniük. Az első gyermek születését követő három évig szüneteltetik a kamat- és törlesztőrészlet fizetési kötelezettséget. A második gyermek születésénél újabb három évig nem kell fizetniük a pároknak, továbbá az addig fennmaradó tőke 30 százalékát is elengedik. A harmadik gyermek megszületésekor a teljes fennmaradó összeg 100 százalékát elengedik a családnak. Így hiába kölcsönként veszik fel a párok, három gyermek vállalásakor előfordulhat, hogy akár a teljes 10 millió forintos összeg vissza nem térítendő támogatássá válik.
8. ábra: Babaváró kölcsön felvétel az egyes hónapokban. Forrás: MNB
9. ábra: Babaváró kölcsön felvételek száma az egyes bankoknál. Forrás: Mfor.hu[4]
A magyar családoknak a babaváró kölcsön első 12 hónapjában több mint 750 milliárd forint összeget folyósítottak a pénzintézetek. A babaváró kölcsön 2019. júliusától érhető el a lakosság számára. Már az indulás évében 470 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsönt igényeltek a párok. Az átlagos hitelösszeg 9,7 millió forint volt. Egy év leforgása alatt a babaváró kölcsön a teljes kintlévő lakossági hitelállomány 9%-át tette ki. Tavaly júliustól kihelyezett új lakossági hiteleknek pedig a harmadát adta. Az első félévben közel 49 ezer szerződést írtak alá a fiatal házaspárok. A maximálisan felvehető 10 millió forintra az igénylők 87%-a szerződött. A program teljes egy éve alatt pedig összesen 78 ezer igénylésre került sor. A babaváró kölcsön a bankok legsikeresebb termékének minősítette Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. A termék népszerűsége a koronavírus járvány alatt sem csökkent, összesen 160 milliárd forintot igényeltek a párok.
10. ábra: Babaváró kölcsön felvételének legfontosabb céljai, Megjegyzés: Az „egyéb ingatlan (saját részre)” a telek-, föld-, garázsvásárlást stb. jelöli. Több válasz is megjelölhető volt, így a hitelcélok nem 100 százalékot adnak ki. Forrás: MNB[5]
A szabad felhasználású kölcsönt elsősorban lakáscélra fordítják a magyar családok. Az MNB 2020 júniusában online, reprezentatív kérdőíven keresztül tárta fel a babaváró kölcsön felhasználásának fő célját. A tíz legnagyobb folyósító intézmény ügyfeleinek 11 százaléka, 7.655 fő töltötte ki a kérdőívet. Mivel a kölcsön igénylésekor a hitelcélt nem kell megneveznie a pároknak, a felmérés nélkül nem lenne információ erre vonatkozóan. Az esetek háromnegyedében az ügyfelek a lakáscélhoz kapcsoló célt jelöltek meg.
Döntően a magyar családok a babaváró kölcsön maximális 10 millió forintos összegét veszik fel. A konstrukció annyira népszerű és a lakossági hiteltermékekhez képest annyira kedvező feltételű, hogy a családok 88 százaléka a maximálisan igényelhető 10 millió forintos összeget veszi fel. Az MNB reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy az esetek 37 százalékában másik hiteltermék (lakáshitel vagy személyi kölcsön) felvétele helyett választották a babaváró kölcsönt. A kedvező kamatozás és gyermekszületés esetén a tőketörlesztés elengedése kellő meggyőző erővel bír.
Babaváró kölcsönt felvevő párok harmada a konstrukció nélkül nem tudta volna megvalósítania a korábban meglévő hitelcélját. 44 százaléka a legkevésbé tehetős igénylőknek úgy nyilatkozott, hogy a babaváró kölcsön nélkül nem tudta volna megvalósítani a korábban kitűzött célját. Ebbe a kategóriába azok a párok tartoznak, akiknek együttes havi nettó jövedelme nem éri el a 300 ezer forintot. A legtehetősebb igénylők jelentősen kevesebb, alig 22 százaléka nyilatkozta ugyanezt. Legtehetősebb kategóriába azok a párok tartoznak, akik legalább 750 ezer forintos együttes jövedelemmel rendelkeznek. A szerényebb jövedelmi viszonyokkal rendelkező párok esetében a babaváró kölcsön jelentős mértékben hozzájárult a céljaik eléréséhez, és így az életkörülményeik javításához. A konstrukciót komoly segítségként értékelték a nagycsaládosok 40 százaléka, míg a fiatal párok 36 százaléka vélekedett hasonlóképpen.
A babaváró kölcsön az otthonteremtés lehetőségét tette elérhetővé sok család számára. Az MNB 2020-ban végzett Babaváró kölcsönök online felmérése alátámasztja, hogy a legfontosabb családvédelmi intézkedés az amelyik a család biztonságát növeli. A család számára pedig az egyik legfontosabb védelmet az otthonteremtés jelenti. A számok azt is alátámasztják, hogy kiváltképpen a kevésbé tehetős családok esetében tudott igazán jelentős pozitív hatást kifejteni a babaváró kölcsön konstrukciója.
12. ábra: Háztartási hitelállomány változása negyedéves bontásban. Forrás: MNB
A babaváró kölcsön annyira népszerűvé vált, hogy egy év leforgása alatt a legnépszerűbb családvédelmi konstrukcióvá fejlődött. A babaváró kölcsön forintban kifejezett összegben jelentősen túlszárnyalta a 2015 óta elérhető CSOK-ot. A népszerűség a számos kedvező feltétel és a szabad felhasználású konstrukció miatt szinte magától értetődő. A babaváró kölcsön volumene nagyságrendekkel magasabb, mint más lakossági hiteltermékek. A kimagasló, szemmel is jól látható értékek alátámasztják a babaváró kölcsön népszerűségét.
5. A családvédelmi intézkedések hatása a magyar demográfiára
A demográfiai folyamatok túlzottan összetettek ahhoz, hogy bárminemű hatás egy az egyben visszavezethető legyen egy-két intézkedésre. Ugyanakkor a statisztikai adatokból jól látható, hogy az otthonteremtést támogató intézkedésekkel a magyarok egyre szélesebb köre él.
Házasságkötések számának növekedésén keresztül nyílhat lehetőség a régóta várt népesedési fordulatra. A magyar házasságkötések számának növekedéséből látszik, hogy egyre többen választják a családi együttélést a szingli életmód helyett. Ahogyan azt korábban hangsúlyoztuk, historikusan a számok igazolják, hogy házasságban a gyermekvállalás hajlandósága magasabb. A KSH adatai alapján 2015-ben volt egy trendforduló, amikor is 52%-os mélyponton volt a házasságból született összes gyermek aránya. Azóta szerényen, de 2018-ra 55,7%-ra nőtt az érték. Ennek függvényében arra következtethetünk, hogy a házasságok számának emelkedésével idővel a gyermekek száma is érdemben fog emelkedni.
13. ábra: Házasságkötések számának alakulása havi bontásban. Forrás: KSH
A KSH 2020. első féléves statisztikai adataiból látszik, hogy a házasságkötések száma jelentősen emelkedett az előző évhez képest. Összesen 26 792 pár kelt egybe az első félév során, amely 2 704-gyel több mint 2019 első félévében volt. Fontos azonban figyelembe venni a koronavírus járványt. A pandémia sok párt arra kényszerített, hogy az esküvőjét elnapolja. Az első negyedévben, amikor a járvány még kevésbé volt hatással a magyarok esküvőjére, 12.271 házasságkötés történt. Ez pontosan a duplája az előző év azonos időszakához képest. Ilyen magas házasságkötési szám 1980 óta nem volt az első negyedévben.
A koronavírus miatt torz, felemás képet mutat a házasságok számának növekedése. Az év elején január és március között 101 százalékkal több esküvő történt, mint egy évvel korábban. Még áprilisban is 8,9 százalékkal tartottak több esküvőt a párok. Az esküvői főszezont azonban teljesen eltiporta a járványhelyzet. Május és június hónapokban 26 százalékkal kevesebb házasságot kötöttek 2019-es azonos időszakhoz képest. Vélelmezhető, hogy nem a házasság iránti kedv változott meg rövid idő alatt ilyen drasztikusan, hanem a járványhelyzettel magyarázható. Hiszen a 2020-as esküvői főszezon pont akkor kezdett volna beindulni, amikor a koronavírus miatti korlátozó intézkedéseket kellett országosan elrendelni. A kijárási korlátozással és a többszáz fős esküvők megtiltásával rengeteg jövendőbeli pár nagy napja hiúsult meg.
14. ábra: Gyermekszületések számának havi alakulása. Forrás: KSH
A babaváró kölcsönt igénylő családok egyharmadánál született már meg, vagy van úton a gyermek. Több mint 100 ezer babaváró kölcsön igénylést indítottak már a fiatal párok. Az akár 10 millió forint összegű konstrukció iránt rekord magas az érdeklődés. Ráadásul azok az igénylők, akik három gyermeket vállalnak egy forintot sem kell visszafizetniük az összegből. Alig egy éve érhető el ez a konstrukció és máris 30 ezer kisbaba született, ahol a szülők korábban felvették a babaváró kölcsönt. Mindez az első jel arra vonatkozóan, hogy a demográfiai fordulat ösztönözhető.
2019 második felétől a születések száma elkezdett erősen növekedni. Tavaly decemberben már 8 százalékos növekedést lehetett megfigyelni 2018 azonos időszakához képest. A növekedés 2020 elején sem állt le, januárban 9,7 százalékkal és februárban 7,8 százalékkal volt több születés, mint 2019 hasonló hónapjaiban. A KSH adatai alapján az idei év első 7 hónapjában 52 825 gyermek született, így összesen 2 488-cal több gyermek látta meg a napvilágot, mint tavaly január és július között.
A 2019 év végi születésszám jelentős megugrása nem a véletlennek, hanem az előre bejelentett babaváró kölcsönnek köszönhető. Folyamatos családvédelmi intézkedések közepette 2019 februárjában jelentették be először a Babaváró kölcsön konstrukcióját. Ugyan a kormányzati program adta lehetőséggel csak július 1-jével élhettek a családok, a bejelentés elégnek bizonyult a családok tervezéséhez. Egyértelmű az összefüggés a kormányzati ösztönzés és a statisztikai adatok között. A bejelentéstől számított 9 hónapot követően megszülettek az első gyermekek a babaváró kölcsön konstrukciójának köszönhetően. Amennyiben ez a pozitív tendencia kitart, úgy hosszú távon akár sikeresen meg fog tudni valósulni egy demográfiai fordulat Magyarországon. A kedvezményes hitelkonstrukció első körben 2022. év végéig biztosan támogatja mindezt. Az első éves adatok alapján pedig azt látni, hogy a kitűzött célok ismeretében teljes mértékig tökéletes intézkedést hoztak.
2020 júliusáig 23 százalékkal csökkent Magyarországon a természetes fogyás tavalyhoz képest. A KSH adatai alapján 6 480 fővel kevesebb fogyás következett be a magyar társadalmon belül az előző év azonos időszakához képest. Ráadásul nem csak a születések száma, hanem a halálozási arány is javulást mutat. Az élveszületések száma 4,9 százalékkal nőttek, míg a halálozások száma 5,1 százalékkal csökkentek.
15. ábra: Élveszületések és halálozások száma havi szinten. Forrás: KSH
2020 júliusában a természetes fogyás rekord alacsony szintre, 913 főre zsugorodott. Az évtizedek óta tartó folyamatos népesség csökkenéshez a magyar társadalom már-már hozzászokott. 2019-ben a havi átlagos természetes fogyás 3 368 volt, miközben 2018-ban 3 437 fő volt. Ezzel szemben 2020 első 7 hónapjának adatai alapján a havi átlagos érték alig 3 038 volt. Ráadásul júliusban alig 913 fős fogyás történt. A rendkívül kedvező szám csak egy kis részét magyarázza a halálozások visszaesése. Nagyobb részt a növekvő gyermekszületés szám ad rá magyarázatot.
6. Családvédelmi kilátások
A költségvetésben a családokra szánt összeg mértéke már 2 230 milliárd forintot is megközelíti és jövőre tovább, közel 2 300 milliárd forintra emelkedik. Mindez két és félszer akkora, mint ami a 2010-es költségvetésben szerepelő összeg. A tavasszal megjelenő koronavírus ellenére a Kormány egy fillért sem vett el a családtámogatási keretből. A 2021-re tervezett költségvetés, dacára a járvány okozta gazdasági nehézségekkel tovább emelkedik. Jövőre előreláthatólag már 2 295 milliárdot fordítanak a családvédelmi célok finanszírozására, amely 65 milliárd forintos növelést jelent. Mindez már az éves magyar GDP 5 százalékának megfelelő összeget jelenti. Ez az érték európai viszonylatban mérve is kimagaslónak minősül.
A Családvédelmi Akcióterv első évfordulója után Novák Katalin bejelentette, hogy egy második akcióterv is készül a családok védelme érdekében. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár egy júliusi interjúban tett utalást először a népszerű akcióterv folytatására. Novák Katalin 2020. október 1-jével a családokért felelős tárca nélküli miniszterként folytatja a magyar családok védelmének megerősítését. Orbán Viktor javaslatára kinevezett miniszter elmondta, hogy jelenleg egy minden idők legnagyobb otthonteremtési programját készítik elő. Továbbá folyamatban van a Családvédelmi Akcióterv második szakaszának programtervének részletes kidolgozása is. Novák Katalin munkája már eddig is hatalmas jelentőségű volt a magyar társadalomra nézve. Miniszteri kinevezése előrevetíti, hogy a családpolitika még nagyobb odafigyelést kap majd a Kormányon belül.
2021-től otthonfelújítási program és 5 százalékos lakásvásárlási áfa további jelentős segítséget nyújt a magyar családoknak. A frissen bejelentett két intézkedés tovább bővíti a családvédelmi intézkedések rendszerét. Az otthonfelújítási program 2021. január 1-jétől indul, amelynek keretében akár 3 millió forintos állami támogatást is kaphatnak a családok. Az eddigi információk szerint a konstrukció rendkívül kedvező lesz, hiszen már egygyermekes család is igénybe veheti a felújításhoz. Ráadásul számla ellenében nem csak az alapanyagot, de a munkaköltségeket is el lehet számolni a költségek feléig, de maximum 3 millió forintig. Újépítésű ingatlanok vásárlásánál 27 százalékos áfatartalmat 5-re csökkentik januártól. Továbbá azok a családok, akik a CSOK-ot is igénybe veszik, a kedvező 5 százalékos áfát is visszaigényelhetik.
Európai szintű összehasonlításban Franciaországgal holtversenyben Magyarország végzett a családpolitikai rangsor első helyén. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) által készített Európai Családpolitikai Kitekintő 12 szempont szerint értékelte 45 európai ország családpolitikai intézkedéseit. Minden egyes intézkedéstípust külön értékelve, egyenként maximum 1 pontot. Magyarország és Franciaország 10,5 pontot szerzett. A rangsor alsó harmadában jellemzően az Európai Unión kívüli országok szerepelnek. Az értékelést az alábbi 12 intézkedéstípus és értékrendszer alapján értékelték:
- Családok lakhatását segítő támogatás (1=ha van, 0=ha nincs)
- A családi pótlék alanyi jogon jár-e (1=ha igen, 0=ha nem)
- Anyasági támogatás jellegű ellátások (1=ha van, 0=ha nincs)
- Csecsemőgondozási díj jellegű ellátások (1=ha van, 0=ha nincs)
- Gyermekgondozási időszak (0=ha nincs vagy fizetetlen, 1=ha fizetett)
- Szülési szabadság hossza (0=ha nincs 0,5=ha 140 nap alatti, 1=ha 140 nap felett)
- Gyermekgondozási szabadság (0=ha nincs 0,5=ha a gyermek 1,5 éves koráig, 1=ha a gyermek 1,5 éves kora felett is igénybe vehető)
- Apaszabadság a gyermek születését követően (0=ha nincs 0,5=ha 10 napnál kevesebb, 1=ha 10 napnál több)
- Bölcsődébe járók aránya a 0-3 éves népesség körében (0=ha nincs bölcsődei ellátás, 0,5=ha 33% alatti, 1=ha 33% feletti a bölcsődébe járó gyermekek aránya a 0-3 évesek között)
- Óvodába járók aránya a 3-6 éves népesség körében (0=ha nincs óvodai ellátás, 0,5=ha 90% alatti, 1=ha 90% feletti az óvodai ellátottság)
- Családi típusú adózás (1=ha van, 0=ha nincs)
- A nyugdíjba beleszámít-e a gyermekgondozási időszak (1=ha igen, 0=ha nem)
Magyarország a 12 szempontból 9-re a maximális 1 értéket kapta. Az apaszabadság, bölcsödébe járás és az óvodába járás esetében pedig 0,5-0,5 pontokat kapott. Ebből jött össze hazánknak az összesített 10,5 pont a maximálisan szerezhető 12 pontból. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek kitartó és konzisztens családvédelmi intézkedései tükrében kiérdemelt elismerésnek tekinthető az első helyezés. Ugyanakkor a demográfiai folyamatok lassú változása miatt, a megkezdett munkát hasonló odafigyelés és elkötelezettség mellett, folytatni szükséges.
7. Összefoglaló
A legfontosabb családvédelmi intézkedések elsősorban az otthonteremtésben támogatják a magyar családokat. A statisztikai számokból kiderült, hogy a kedvezményes, babaváró kölcsön tekinthető a magyarok kedvencének. Dacára annak, hogy alig egy éve érhető el a konstrukció, a családok előszeretettel veszik igénybe. A szabad felhasználású kölcsön mivolta miatt csak az MNB által készített online felméréséből tudható, hogy elsősorban az otthonteremtéshez veszik igénybe a párok. Ebből levonható, hogy a továbbiakban is célszerű jelentős hangsúlyt fektetni az otthonteremtés támogatására.
Összességében elmondható, hogy a házasságkötések számában és a születések számában egy trendfordulót láthatunk. Az elmúlt egy év során a házasságok száma elkezdett növekedni, amelyet kis időbeli késéssel a gyermekszám emelkedése követ. Mindkét esetben egy hosszútávú csökkenési tendenciát követően látunk kis mértékű emelkedést. Egyelőre a kezdeti pozitív adatokból nem tanácsos elhamarkodott következtetéseket levonni, de kedvező esetben akár egy trendforduló kezdetét is láthatjuk. Természetesen, mivel a demográfiai folyamatokhoz időre van szükség, az eredmények nem kizárólag csak a korábbi egy év intézkedéseinek köszönhető. A korábbi hosszú évek tudatos családpolitikai intézkedéseinek rendszere nélkül ma nem beszélhetnénk erről. A családok számára kell mind a munka, mind pedig az otthon biztonsága annak érdekében, hogy gyermeket vállaljanak.
2020-ban a koronavírus hatalmas kockázatot jelent nem csak a gazdaságra, de a társadalomra is egyaránt és szélsőséges esetben akár megakaszthatja a kezdődő demográfiai fordulatot. A koronavírus járvány fényében még jobban felértékelődik a tudatos családvédelmi intézkedések. Kiemelt jelentőségűvé válik, hogy a további Családvédelmi Akcióterv elemek sikeresen kapcsolódjanak a már meglévő intézkedésekhez. Javasolt olyan további konstrukciókat alkotni, amely egyrészről a korábbi intézkedéseket fenntartják, illetve a tapasztalatokat felhasználva kiegészítő elemekkel is bővítik. Fontos, hogy a későbbiekben is elérhetőek legyenek a társadalom széles körének.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a babaváró kölcsön koncepciója a lehető legjobb választás volt a magyar társadalom szempontjából. Az első év adatai alátámasztják, hogy a magyar családok számára egy remek lehetőséget nyújtottak. A koronavírus 2020-ban teljesen felforgatta nem csak a magyar társadalom berendezkedését, de az egész világot a feje tetejére állította. Kiemelt jelentőségű ezért, hogy a családokat egy ilyen rendkívüli helyzetben se hagyja magára a kormányzat. A frissen bejelentett intézkedések, illetve a Családvédelmi Akcióterv 2 szerepe főleg a koronavírus fényében még inkább fontossá válik. Annak érdekében, hogy a demográfiai fordulat valóban megvalósulhasson, és a korábbi egy évtized kitartó munka eredménye ne vesszen kárba, az eddig kialakított kormányzati intézkedéseket hosszabb távon lesz célszerű fenntartani.
Felhasznált források
- hu: Leleplező számok a babaváróról In: Azénpénzem, https://azenpenzem.hu/cikkek/leleplezo-szamok-a-babavarorol/6965/, (2020.09.29.)
- CSABAI Károly: Eddig mindenkinek bejött a babaváró hitel, In: Mfor.hu, https://mfor.hu/cikkek/makro/eddig-mindenkinek-bejott-a-babavaro-hitel.html, (2020.10.10.)
- CSEKŐ Imre: Mától él a családvédelmi akcióterv In: Magyarnemzet.hu https://magyarnemzet.hu/belfold/negy-elemmel-indul-ma-a-pelda-nelkuli-akcioterv-a-csaladok-vedelmeert-7073357/, (2020.09.25.)
- FELLNER Zita – MAROSI Anna: Érdemi segítséget jelentett a babaváró a fiatal háztartások hitelcéljaihoz, In: MNB https://www.mnb.hu/letoltes/fellner-zita-marosi-anna-erdemi-segitseget-jelentett-a-babavaro-a-fiatal-haztartasok-hitelceljaihoz.pdf, (2020.10.13.)
- GÁLL András: Itt a babyboom, csak ne legyen túl késő! In: Index.hu, https://index.hu/belfold/2020/09/08/itt_a_baby-boom_csak_ne_legyen_tul_keso/, (2020.10.02.)
- hu: Ezek a falusi csok slágertelepülései 2020-ben: ide költözne a legtöbb magyar In: Hellovidek.hu, https://www.hellovidek.hu/otthon/2020/07/02/ezek-a-falusi-csok-slagertelepulesei-2020-ben-ide-koltozne-a-legtobb-magyar, (2020.10.02.)
- HORVÁTH Csaba László: Százezren igényelték a CSOK-ot, ötszáz család ígért előre három gyereket In: 24.hu, https://24.hu/belfold/2019/03/28/csok-otthonteremtes-csaladok-statisztika/, (2020.10.01.)
- Kopp Mária intézet: Európai Családpolitikai Kitekintő 2019, https://www.koppmariaintezet.hu/hu/ecsr2019
- hu: Varga Mihály: A 2020-as költségvetés a családokról és a gazdasági eredmények megvédéséről szól In: Magyarnemzet.hu, https://magyarnemzet.hu/gazdasag/varga-mihaly-a-2020-as-koltsegvetes-a-csaladokrol-es-a-gazdasagieredmenyek-megvedeserol-szol-7113881/, (2020.10.02.)
- Növekedés.hu: Robbanásszerű a növekedés a CSOK-os lakáshiteleknél In: Növekedés.hu, https://novekedes.hu/elemzesek/robbanasszeru-a-novekedes-a-csok-os-lakashiteleknel, (2020.09.28.)
- PINTÉR Balázs: A vírus töri meg a CSOK lendületét In: Magyarnemzet.hu, https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-virus-tori-meg-a-csok-lenduletet-is-8040212/, (2020.09.30.)
- hu: A koronavírus-krízis alatt is pörgött a CSOK, In: Portfolio.hu, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200906/a-koronavirus-krizis-alatt-is-porgott-a-csok-447522, (2020.09.15.)
- Üzletem.hu: Három gyermek vállalása esetén akár 40 millió forint is kérhető In: Üzletem.hu, https://uzletem.hu/hitel/harom-gyermek-vallalasa-eseten-akar-40-millio-forint-is-kerheto, (2020.10.08.)
- hu: Egy éve elérhető a családvédelmi akcióterv In: Világgazdaság, https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/egy-eve-elerheto-a-csaladvedelmi-akcioterv-2357849/, (2020.10.14.)
[1] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/szuletesek_termekenyseg/index.html#tovbbiadatokinformcik
[2] https://www.portfolio.hu/krtk/20200930/abrakon-mutatjuk-hol-fognak-lakni-a-magyarok-2051-ben-es-mennyien-maradunk-450588
[3] https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-virus-tori-meg-a-csok-lenduletet-is-8040212/
[4] https://mfor.hu/cikkek/makro/eddig-mindenkinek-bejott-a-babavaro-hitel.html
[5] https://www.mnb.hu/letoltes/fellner-zita-marosi-anna-a-babavaro-hitelek-elso-eve-kik-veszik-fel-es-mire-koltik.pdf
[6] https://www.mnb.hu/letoltes/fellner-zita-marosi-anna-erdemi-segitseget-jelentett-a-babavaro-a-fiatal-haztartasok-hitelceljaihoz.pdf
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
