Categories
OecoFocus Oecogram

A házasság hete: míg Európában stagnál a házasságkötések aránya, addig Magyarországon 2014 óta folyamatosan növekszik

💒 Az idén február 11-e és 18-a között kerül sor a házasság hetére. A rendezvénysorozat két évtizede az Egyesült Királyságból indult útnak, Magyarországon most 17. alkalommal szervezik meg. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint, hogy segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek. A programsorozat alkalmából érdemes áttekinteni a hazai statisztikákat. A 2023 októberében publikált, 2022-ben készült népszámlálás adatai fontos támpontot adnak a társadalmi folyamatok értelmezéséhez. Azzal együtt is, hogy az európai trendekkel párhuzamosan hazánkban is kevesebben élnek házasságban, mint egy évtizeddel ezelőtt, a házaságkötések száma Magyarországon 2014 óta fokozatosan emelkedik. A házasságkötések aránya 2015 óta az európai átlag felett van, és azt követően is dinamikusan növekedett a ráta, míg 2018 óta az első az uniós rangsorban. Emellett hazánkban a házasulandók életkora sem tolódott ki olyan mértékben, mint az európai uniós átlag.

👨‍👩‍👧‍👦 A 2022. évi népszámlálás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon – az európai trendekkel összhangban – a házasságban élők aránya csökkent, míg a nőtlenek és a hajadonok száma emelkedett az elmúlt évtizedben. A folyamat nem csupán a házasságkötések abszolút értékben vett változására utal, hanem a komplexebb társadalmi folyamatokra, amelybe az idősödő európai társadalom, és a változó életmód is szerepet játszik. Ilyen például a házasságkötés életkorának a fokozatos kitolódása. A teljesebb kép kialakítása érdekében érdemes a hazai tendenciákat az uniós statisztikákkal is összehasonlítani.

1. ábra: Az európai trendekkel párhuzamosan csökkent a házasságban élők aránya 2011 óta. Forrás: Eurostat. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16056905/

💍Azzal együtt is, hogy az európai trendekkel párhuzamosan hazánkban is kevesebben élnek házasságban, mint egy évtizeddel ezelőtt, a házaságkötések száma Magyarországon 2014 óta fokozatosan emelkedik. A házasságkötések aránya 2010-es évek közepe óta az európai átlag felett van, és azt követően is dinamikusan növekedett a ráta. Az Eurostat adatai alapján ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon folyamatosan nő, miközben az Európai Unióban lényegében stagnált az arány, majd 2020-ban a koronavírus-járvány hatására vissza is esett. Hazánkban még a járvány évében is emelkedő trend volt megfigyelhető. 2011-ben Magyarországon az uniós átlag alatt volt a házasulási kedv, majd 2015-re meghaladta az európai átlagot, míg 2018 óta az első az uniós rangsorban. 2018-at követően újabb ugrás következett be a házasságkötések számában. Ebben a családpolitikai támogatási rendszer is fontos szerepet játiszik. A célzott kormányzati politika ismételten népszerűvé tette a házasság intézményét, szemben a nyugat-európai tendenciákkal, ahol az elmagányosodás a jellemző. A következő időszakban fontos lehet a fiatalabbak támogatása, mivel a fiatalabb korban kötött házasság esetén több gyermek születhet. A babaváró hitel feltételrendszerének átalakítása ebbe az irányba mutat. Érdemes látni azt is, hogy számos nemzetközi kutatás megállapította, a házasság segít az egészségmegőrzésben, és hosszabb életet eredményez.

2. ábra: A házasságkötések aránya 2015 óta meghaladja az európai uniós átlagot, amely szinthez képest 2018-ban újabb ugrás következett be. Forrás: Eurostat. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16057078/

1. térkép: A házasságkötések aránya a 2020-as évek fordulóján az Európai Unióban. Forrás: Eurostat. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16740840/

👰‍♀️ Az Eurostat adatai alapján a magyar nők az uniós átlagnál hamarabb, 29,7 évesen kötötték a(z első) házasságukat, míg az unióban ez az értéket 31,2 évre lehet becsülni. E tényezőben történelmi okok is szerepet játszhatnak, a 19. századi demográfiai mutatók alapján megállapított ún. Szentpétervár-Trieszt vonaltól keletre fekvő országokban fiatalabban, attól nyugatra pedig idősebb korban házasodtak az európaiak.

🇪🇺 2021-ben az EU területén átlagosan 2,2 évvel idősebben mentek férjhez a nők, mint egy évtizeddel korábban. Magyarországon ez az emelkedés mérsékeltebb volt, 1,4 év. Azok közül az uniós országok közül, amelyek vonatkozásában rendelkezésre áll statisztika, Magyarországon tolódott ki legkevésbé a nők első házasságkötésének időpontja. E folyamat egy lassulás eredménye: az elmúlt 5 évben csupán 0,3 évvel növekedett az átlagéletkor, amely szintén az európai uniós top 3-ban szerepel. A magyarországi szám Szlovákiával megegyező értéket mutat. Romániában az azonos időszakban az átlagéletkor stagnálást mutat, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a román adatok éves változása nagyobb ingadozást tükröz.

2. térkép: A házasságkötések aránya a 2020-as évek fordulóján az Európai Unióban. Forrás: Eurostat. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16741279/

👉  A 2022-es népszámlás eredményeiről és az elmúlt évtized hazai társadalmi folyamatairól részletes elemzésben számoltunk be az Oeconomus oldalán.

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Források

Iratkozzon fel hírlevelünkre