📈Az S&P Corelogic húsz amerikai várost tömörítő lakásárindexe 2021 januárjához viszonyítva 19,1%-os drágulást mutat a legfrissebb adatok szerint. A koronavírus járvány kitörése óta eltelt időszakban példátlan, összességében 32%-os ingatlanár növekedés figyelhető meg a vizsgált településeken. Ebben minden bizonnyal kulcsszerepet játszik az elenyésző lakásépítési hajlandóság is, amely egyebek mellett a drasztikus munkaerőhiányból, valamint az építőanyagok jelentős drágulásából eredeztethető. Mivel ezen negatív tényezők Európában is fennállnak, érdemes áttekintenünk, hogy a magyar lakásárak hogyan alakultak a kontinens többi államához képest az elmúlt évek során.
🏠2010-ben hozzávetőlegesen egyforma lakásárak és bérleti díjak jellemezték az Európai Unió tagállamainak ingatlanpiacait. Ugyan már korábban is érzékelhető volt, mégis igazán 2015-től mutatkozott erőteljes áremelkedés. Megemlítendő, hogy innentől mérve a lakásárak sokkalta sebesebben növekedtek, mint a bérleti díjak. Az Eurostat által közzétett, az ingatlanárak drágulásának mértékét szemléltető rangsorban Magyarország „előkelő” helyet foglal el Európa országainak élvonalában: 2015 és 2021 között csupán Törökország esetében (146%) láthattunk erőteljesebb áremelkedést, mint hazánkban (104%). Magyarországot Csehország (89%), majd Izland (80%) követi. A leginkább stabilnak az olasz ingatlanpiac bizonyult, itt mindösszesen 4%-os növekedés történt. Amennyiben vizsgálódásainkat kiterjesztjük egy szélesebb időintervallumra, a kapott eredmények úgy sem sokkal bíztatóbbak: A magyar ingatlanárak 2010-től 2021-ig mért emelkedése (118%) a második legmagasabb az EU-államok között. Azonban látnunk kell azt is, hogy a bérleti díjak – a korábban megfigyelt tendenciával összhangban – csak 49%-kal lettek drágábbak. Mindez arra engedne következtetni, hogy a súlyos árnövekedés egyértelműen visszaveti a lakáspiac forgalmát, az olcsóbb bérlakások felé tereli a vásárlókat. Ám ez a megállapítás nem teljesen igaz.
🧱Ugyan az árak riasztóan elszabadultak, a lakáspiacon meglepő mértékű aktivitás volt érzékelhető 2022 elején több iparági szakértő szerint is. Általános kép, hogy építkezésekhez szükséges nyersanyagok megdrágulása nem vetette vissza az ingatlanvásárlási kedvet olyan mértékben, mint az várható volt. Ezáltal a piac megengedhette magának, hogy még tovább növelje az árakat, hiszen a keresletre mindez nem volt komolyabb hatással. Az ingatlanszektorban is tetten érhető inflációra a jegybank az alapkamat emelésével reagál, amely megdrágítja a lakáshiteleket. Mindez egyértelműen befolyásolja a lakáspiaci keresletet is. Az ingatlanvásárlás 2022 során még inkább költségessé válik majd. De mindennek tükrében hogyan alakul majd a lakásvásárlási hajlandóság Magyarországon?
💰Az ingatlan.com legfrissebb tanulmánya alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a hazai lakáspiac a közeljövőben meghatározó átalakuláson megy majd keresztül. Az új, illetve a használt lakások piacai szétválhatnak egymástól. Előbbi esetében a további drágulás egészen bizonyos, így a kérdés úgy szól, hogy hajlandóak lesznek-e a vásárlók követni az egyre inkább tetemes árakat. Logikus módon, ha az érdeklődés szerény lesz, a beruházók meg sem építik az ingatlanokat. Budapesten április hónap elején az újonnan felépített lakások átlagára hozzávetőlegesen 1,1 millió HUF/négyzetméter volt, ami 21%-os növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Megemlítendő még a használt lakások helyzete: A fővárosban pillanatnyilag 873 ezer HUF/négyzetméteres árakról beszélhetünk, amely 17%-os drágulást jelent 2021 tavaszához képest.
🚪A nagymértékű drágulás természetesen az eladó lakások iránti jóval kisebb érdeklődésben is megmutatkozott 2022 első negyedévében. Ezzel együtt a lakáspiaci szereplők erőteljes aktivitása valószínűsíthetően nem fog alábbhagyni a falusi CSOK-os településeken. Több közgazdász egybehangzó véleménye szerint ez azért lehetséges, mert 2022-ben még fel lehet használni a lakásfelújítási támogatásokat. A falusi Családi Otthonteremtési Kedvezmény, illetve a Otthonfelújítási Támogatás összegei az idei évben még lehívhatóak. Ez a tény ösztönzően hathat a keresleti oldalra, hiszen sokan előbb vásárolnak majd használt ingatlanokat, mint azt eredetileg tervezték.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecogram/2021-ben-dinamikusan-bovul-a-lakashitelezes-oecogram/
#ingatlan #ar #novekedes #eu #magyarorszag #ingatlanpiac
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
