Közvéleménykutatások alapján leginkább a magas infláció foglalkoztatja az amerikai lakosságot a 2022. november 8-i időközi kongresszusi választások előtt. E napon a szavazópolgárok először járulhatnak urnához a Biden-adminisztráció kormányzásának kezdete, 2021 januárja óta. Jelen tanulmány célja, hogy elemezze Joe Biden elnökségének első két évét gazdasági szempontból. A fő kérdés, hogy 2021-ben milyen tervekkel indult neki az amerikai elnök a négyéves ciklusnak. Hogyan írták felül a terveit a világgazdasági események? Mennyivel nőtt az amerikai gazdaság? Milyen munkaerőpiaci folyamatok zajlottak? Az elszálló államadósságot sikerült-e korlátok közé szorítani? A 2021 tavasza óta kiugró dinamikát mutató infláció megfékezésére milyen intézkedések születtek?
Szerző: Németh Viktória
Loading...
Reload document 
Open in new tab Időközi-választások
Mit jelent az időközi választás fogalma?
Az Amerikai Egyesült Államokban négyévente kerül sor az ún. időközi választásokra, pontosan az elnöki ciklus félidejében. A soron következő szavazást 2022. november 8-án rendezik, Joe Biden elnökké választásának kétéves évfordulóján. Ennek során a szavazópolgárok az amerikai törvényhozás, a kongresszus összetételének egy részéről dönthetnek. Az intézménynek összesen 535 tagja van, és két kamarára tagolódik. A kongresszus a szenátusból (100 fős felsőház) és a képviselőházból (435 fő) áll. Utóbbi esetében minden képviselő egy adott körzetet képvisel, és megbízatásuk két évre szól, így azok mindegyikéről dönthetnek a választók idén novemberben. Emellett 35 szenátusi képviselőt is megválasztanak az amerikaiak (BBC, 2022).
Milyen választási eredményt jeleznek előre a közvéleménykutatások?
A legutóbbi, 2020. novemberi választás alkalmával patthelyzet alakult ki a szentátusban. Ugyan 50 republikánus, 48 demokrata, és 2 független képviselőt is megválasztottak, mégis a demokratáké az irányítás. Ennek oka, hogy Kamala Harris demokrata házelnökként a mérleg nyelve szerepet tölti be a szenátusban. A jelenlegi választások alkalmával a demokrata képviselők 48 helyéből 14-ről, míg a republikánusok esetében 50-ből 21-ről szavaznak a választásra jogosultak. Eközben a képviselőház teljes egészéről, vagyis a 2020 utáni demokrata többségről születik döntés (221-209 arányban) (BBC, 2022).
1. A szenátus és a képviselőház tagjainak száma és aránya az amerikai törvényhozásban a 2020. novemberi választások után. Forrás: BBC (2022)
A 2020. novemberi választások óta a demokraták irányítják a törvényhozás mindkét kamaráját, de nagyon csekély többséggel. Mindazonáltal a kongresszus demokrata többsége általában támogatta az azonos pártállású Biden-adminisztráció törvényjavaslatait. Amennyiben a Republikánus Párt átveszi az irányítást egyik vagy mindkét kamara felett, akkor meg fogja tudni akadályozni az elnök nagyszabású intézkedéscsomagjainak elfogadását. Így 2022 novemberében a szavazópolgárok lényegében véleményt nyilvánítanak a Biden-adminisztráció eddigi két nagy gazdasági csomagjáról is (BBC, 2022).
Érdemes azt is látni, hogy Joe Biden jellemzően megköveteli minden demokrata képviselőtől, hogy támogassa a kormányzat törvényjavaslatait, de gyakran még ez sem elég azok elfogadtatásához. A konzervatív demokraták, – akik nem a republikánusok képviselői, – több jelentős javaslatot is blokkoltak, köztük az ún. „Build Back Better”, az elnök által a szociális programokra és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre szánt több ezer milliárd dolláros csomagot. Ez jelentős többletkiadásokkal terhelte volna meg a költségvetést, és az inflációs nyomás fokozódásához is hozzájárulhatott volna. Így a javaslatot átdogozott formában fogadta el a törvényhozás, (ld. következőkben).
Az Economist (2022) által közölt 2022. szeptember 25-i statisztikák alapján megfordulhatnak az arányok a törvényhozásban. A közvélemény-kutatások a szenátusban 1 fős demokrata többséget jeleznek előre (51–49), míg a kongresszusban republikánus többség születhet (213–221). Az esetleges vereség a félidős kongresszusi választásokon meggátolhatja az elnök által kezdeményezett új törvények bevezetését, és a republikánus többség vizsgálatot indíthat több témában is a regnáló kormányzat ellen. Továbbá sok új kormányzó nagy hatással lehet a 2023-as és 2024-es elnökválasztási kampányra.
2. ábra: A szenátus és a képviselőház tagjainak várható száma és aránya az amerikai Törvényhozásban a közvélemény-kutatások alapján. Forrás: BBC (2022)
Közvélemény kutatások: Az elszálló infláció foglalkoztatja leginkább a lakosságot
A Gallup és más közvélemény-kutatók felmérése szerint a gazdaság, de különösen az infláció kérdése legfontosabb az amerikaiak szavazóknak a november 8-i választások előtt. Az amerikaiak kedvezőtlennek értékelik a jelenlegi gazdasági feltételeket. A Gallup gazdasági bizalmi indexe az elmúlt 30 évben mért egyik legalacsonyabb értékét mutatja, (némileg kedvezőbb, mint 2008-ban). Körülbelül 10 amerikaiból nyolcan „csak elégségesnek” vagy „rossznak” ítélik meg a gazdaság állapotát, és több mint kétharmaduk szerint a gazdaság egyre romlik.
Ellentmondásosnak tűnik, hogy az infláció és a gazdasági aggodalmak mellett a megkérdezettek kedvezőnek ítélték meg a munkaerőpiaci helyzetet.
Felmérések azt is mutatják, hogy az amerikaiak saját bőrükön érzik az infláció negatív hatásait, kiemelve az áremelkedés kiugró dinamikáját. A Gallup kutatása alapján az amerikaiak többsége arról számolt be, hogy pénzügyi nehézségekkel küzdenek a magasabb árak miatt. A lakosságnak már lépéseket kellett tennie a nehézségek kezelése érdekében, beleértve a kiadások csökkentését és az utazások visszafogását. Más közvélemény-kutatók felmérése szerint is kétszer annyi amerikai állítja, hogy személyes pénzügyei romlottak az elmúlt évben, mint ahány megkérdezett esetében javultak. Tíz amerikaiból hét számolt be arról, hogy legalább egy szükségletét vagy a feletti kiadásait kellett mérsékelnie az elmúlt hat hónapban, hogy fedezzék havi rendszeres kiadásaikat.
Kevés amerikainak van arra vonatkozóan határozott elképzelése, hogy milyen gazdasági intézkedéseket várna az infláció kezelése érdekében. Leginkább a kormányzattól és a két nagy párttól (demokraták és republikánusok), valamint az amerikai jegybanktól (Fed, a Federal Reserve) várják a megfelelő intézkedéseket (Newport, 2022).
Érdemes azt is látni, hogy a szavazók gazdasági kérdésekben (57%-37% arányban), így az infláció (57%-36%) kezelésében jobban bíznak a republikánusokban, míg klímaváltozással és egyes társadalmi kérdésekkel kapcsolatban inkább a demokratákat tartják meggyőzőbbnek. A választók szerint az infláció és a gazdaság döntésük két legfontosabb kérdése, amelyet társadalmi kérdések követnek (Batz et al., 2022).
A demokraták inflációcsökkentési törvényének fogadtatása
Az ún. Build Back Better Act javaslat átdogozott változatát a demokraták az „Inflációcsökkentési törvény” címre módosították. A törvény számos összetevőt tartalmaz, beleértve az éghajlatváltozásra fordított kiadások növekedését, a gyógyszerárak csökkentését, az egészségügy finanszírozásának kiterjesztését, valamint a társasági adók növelését. Függetlenül attól, hogy a jogszabály deklarált célja az infláció mérséklése, nem biztos, hogy e szerepet be is tölti az intézkedés. A csomag hatásai csak hosszú távon érvényesülhetnek, amelyet nagy bizonytalanság övez. A felmérések alapján az amerikaiak általában véve helyeslik a törvényjavaslatot, miközben továbbra is kételkednek annak végső hatékonyságát illetően.
A republikánus javaslatok fogadtatása
A republikánusok maguk is foglalkoztak a kiugróan magas infláció kérdésével. 2022 nyár elején a republikánus képviselők a következő javaslatokat fogalmazták meg: szükség van a költségvetési kiadások visszafogására, az adók mérséklésére, a beruházások növelésére, a bürokrácia csökkentéséree, valamint az amerikai energiatartalékok felszabadításra.
Az amerikaiak többsége egyetért azzal, hogy a szövetségi jövedelemadó összege túl magas, ugyanakkor az ún. progresszív adót (a magasabb keresettel rendelkező amerikaiakra és a vállalatokra vonatkozó nagyobb adókulcsot) részesítik előnyben. Az amerikaiak helyeslik azt az elképzelést is, hogy bizonyos kiadások, elsősorban az infrastruktúrába és az alternatív energiába irányuló beruházások emelkedjenek, amely a demokrata kormányzat javaslata. Összességében az amerikaiak nyitottak az infláció elleni határozottabb fellépésre, amelynek része a kisebb kormányzati szerepvállalás és a csökkenő kiadások. A Public Opinion Strategies áprilisi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 73%-a egyetértett, hogy ez a kormányzati kiadások 2019-et követő emelkedése a magasabb árak fő oka.
A jegybanki lépések megítélése
A jegybanki infláció elleni küzdelmének megítélése megosztja az amerikai lakosságot. A Fed két cél között egyensúlyoz: az egyik az infláció megfékezése, a másik a gazdasági növekedés, valamint a munkaerőpiac stabilitásának fenntartása. A jelenlegi gazdasági helyzetben a jegybanknak különösen nehéz e két tényező közötti egyensúly megtartása (Newport, 2022).
Mérlegen 2021-22 gazdasági teljesítménye
Gazdasági növekedés
Az Egyesült Államok gazdasági növekedésének üteme Joe Biden elnökségének első két évében nehezen elválasztható a koronavírus-járvány kitörését követő, nemzetközi szinten is jellemző gazdasági folyamatoktól. A járvány miatt bevezetett korlátozások jelentős mértékben visszavetették az Egyesült Államokat is, a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan. A 2008-as válságot követően a bővülés átlagosan 2,2% volt, majd 2020-ban 3,4%-os visszaesés következett be. 2021-ben a járványutáni fellendülés jellemezte Joe Biden elnöki ciklusának első évét, amikor a gazdaság 5,7%-kal tudott bővülni (Világbank, 2022). A 2022-es évre szintén több nemzetközi szinten érvényesülő folyamat nyomta rá a bélyegét, mint a 2021-ről áthúzódó alapanyaghiány, és a 2022-re az orosz-ukrán háború és a kapcsolódó szankciók következtében kialakult energiaválság, amely mellett több nyersanyag és termék esetében – például egyes élelmiszerek – fennmaradtak a hiányok, felfelé hajtva az árakat. Ennek következtében 2022 első negyedévében 1,6%, majd a második negyedévben 0,6%-kal zsugorodott az amerikai gazdaság (bea.gov, 2022), ahogyan ezt a következő, 3. számú ábra mutatja.
3. ábra: Az Amerikai Egyesült Államok GDP-jét mutatja a fenti ábra. A narancssárga vonalak az elnökségi ciklusok határát jelölik, (2017. januárjától a Trump-, majd 2021. januárjától a Biden-adminisztráció). A feketével jelölt szakasz a grafikonon a koronavírus-járvány során bevezetett korlátozások időszakát jelöli. Forrás: Statista, Bea.gov (2022)
A 2022 első félévében tapasztalt recesszió meglepte az elemzőket. Továbbá számos gazdasági mutató kedvezően alakult, így a kilátásokat előrejelző indikátorok és a munkaerőpiaci adatok is. Az év hátralévő részében a GDP esetében is növekedés várható az előrejelzések alapján (Kliesen, 2022). Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 2022. október 11-én megjelent prognózisában is 1,6%-os gazdasági bővülést vár a 2022-es év egészét tekintve. Ez azt jelenti, hogy az év második felében mutathat kedvezőbb teljesítményt az amerikai gazdaság. Ugyanakkor a gazdaság visszafogott teljesítménye 2023-ban is fennmaradhat, amikorra 1,0%-os növekedést jelez előre a nemzetközi szervezet (IMF, 2022).
A 2023-ban a visszafogott gazdasági teljesítmény oka lehet, hogy az infláció a fogyasztás további csökkenéséhez vezet, valamint a kormányzati kiadások is mérséklődnek, különösen a koronavírus-járvány lecsengésére való tekintettel, ami mellett 2021 végétől indult Fed által végrehajtott kamatemelési ciklus. Továbbá azzal is számolni kell, hogy időbe telik, amíg a fiskális- és a monetáris politika hatást gyakorol a keresletre. A kétféle intézményi szigorítása kockázatokat hordoz. A veszély az, hogy mindkét típusú politika túlságosan korlátozóvá válik, és ha mindkettő teljes hatása érezhető, a gazdaság várhatóan túlságosan lelassul (Bechman, 2022).
Munkaerőpiac
2021 során, illetve 2022 első felében is a foglalkoztatottak aránya a világjárvány előtti szint alá mérséklődött. Az időszakban a legfőbb kérdést az jelentette, mennyire lesz nehéz visszavezetni e munkavállalókat a munka világába. Ilyen módon a munkaadók munkaerőhiányt érzékeltek. A foglalkoztatottság 2022 közepétől már meghaladta a járvány előtti szintet. E feszes munkaerőpiac mellett meglepetést jelentett, hogy a gazdaság recessziót él át. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, a munkahelyek növekedésénél is kitart a lendület, és a megnyílt állások aránya a munkanélküliekhez képest továbbra is rekordszint közelében alakult.
Míg a foglalkoztatás teljesen helyreállt a járvány után, a munkaerő részvételéről mindezt nem lehet elmondani. A júliusi aktivitási ráta 1,3 százalékponttal maradt el a 2020. februáritól. Ez mintegy 3,4 millió embert jelentett, akik hiányoztak a munkaerőpiacról. Általában az idősebb korosztály tagjai azok, akik a járvány után nem tértek vissza a munkahelyükre. A statisztikák alapján a 16–64 évesek munkaerő-piaci részvételi aránya az idei év nagy részében a pandémia előtti szinten alakult. Eközben a 65 év felettiek aránya nagyobb mértékű mérséklődést mutatott. Közülük sokan visszavonultak, azonban egy részük visszacsábítható lehet a munkaerőpiacra, kompenzációs csomagokkal, valamint rugalmas munkaidővel és munkavégzés mellett. A bérek nagyobb arányú emelését is kikényszerítette a fokozódó munkaerőhiány (Bechman, 2022).
2022. szeptemberében enyhén mérséklődött a foglalkoztatás növekedése, de robusztus maradt, ami azt jelzi, hogy a gazdaság a magasabb jegybanki kamatlábak ellenére is stabil maradt. A Fed, vagyis az amerikai központi bank részéről az erőteljes fellépés a piaci várakozásokat abba az irányba terelte, amely az infláció elleni küzdelem keményebbé és elhúzódóbbá válását vetítette elő (Ember, 2022).
4. ábra: Az Amerikai Egyesült Államok foglalkoztatási rátáját mutatja a fenti ábra. A narancssárga vonalak az elnökségi ciklusok határát jelölik, (2017 januárjától a Trump-, majd 2021 januárjától a Biden-adminisztráció). A feketével jelölt szakasz a grafikonon a koronavírus-járvány során bevezetett korlátozások időszakát jelöli. Forrás: Statista, Bls.gov (2022)
Szövetségi költségvetés
A koronavírus-járványhoz kapcsolódó kiadások nagy fiskális impulzust jelentettek a gazdaság számára 2021 során. 2022 folyamán az állami kiadások GDP-hez való hozzájárulása csökkent, mivel nem jelentettek be a megelőző évhez hasonló nagyságrendű, a járvány hatásait mérséklő gazdasági csomagot. Emellett a szövetségi kormány olyan megszorításokat vitt véghez idén, amely valószínűleg visszafogja a keresletet az amerikai gazdaságban.
A Biden-kormányzat 2021-es 1,9 ezer milliárd dolláros, a járvány hatásainak kezelésére hozott csomagja négyféle célra különített el forrásokat:
- A koronavírus-járvány elleni védekezés és oltás, állami és helyi önkormányzatok támogatása, valamint megnövekedett szövetségi kiadások (750 milliárd dollár): e kategóriába tartozik a közvetlen 350 milliárd dolláros állami és helyi segély, valamint az oltásra, tesztelésre és nyomon követésre, valamint az iskolák újranyitásra fordított összegek.
- Közvetlen segélyek a családoknak (600 milliárd dollár): ebbe a kategóriába tartozik a személyenkénti 1400 dolláros támogatás és a gyermek utáni adókedvezmény bővítése.
- Pénzügyileg sérülékeny háztartások támogatása (400 milliárd dollár): ebbe a kategóriába tartozik a további heti 400 dollár munkanélküli segély és a pandémiás munkanélküliségi programok kiterjesztése.
- Vállalkozásoknak nyújtott támogatás (150 milliárd dollár): e kategóriába tartoznak a kisvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök és támogatások, valamint a fizetett betegszabadság. (Edelberg – Sheiner, 2021)
A csomag közvetlen a járványhelyzet kezelésére létrehozott pillére a világ számos országával megegyező intézkedés csomagot jelentett. Az amerikai szövetségi kormányzat által nyújtott segélyek, mind az ország történetében, mind nemzetközi összehasonlításban sajátos példának számítottak. A rendszert számos kritika érte amiatt, hogy csökkentette a munkába való visszatérési hajlandóságot. Ahogy a fenti adatokból is látszik, rendkívül feszes munkaerő-piac alakult ki, egyes társadalmi csoportok, így például az idősebb korosztály csökkenő hajlandóságot mutat a munkába való visszatérésre. Továbbá a feszes munkaerőpiac a magas szintű infláció kialakulásához is tovább vezetett, nem csak amerikai szinten, tovagyűrűző hatások miatt a nemzetközi szintekre is kihatott.
A Biden-adminisztráció második rendkívüli intézkedés csomagja a 2022-re
A 2022 augusztusában elfogadott, ún. inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act)az előrejelzések alapján valószínűleg csak visszafogottan mérsékli az árnyomást. Hatásai inkább hosszabb távon, évek alatt mutatkozhatnak meg, és nem a következő hónapok árindexeiben. Az intézkedések elsősorban az energetikai és éghajlatváltozás ellen hozott rendelkezéseken keresztül hathatnak. Az adórendelkezések, bár egyes adófizetők számára nagy jelentőséggel bírnak, csak kisebb változást eredményezhetnek az állami adóbevételekben, és a beruházások ösztönzésese során. Emellett az államháztartási hiányra gyakorolt általános hatás is mérsékelt lehet.
5. ábra: A szövetségi költségvetés kiadásainak és bevételeit. A narancssárga vonalak az elnökségi ciklusok határát jelölik, (2017 januárjától a Trump-, majd 2021 januárjától a Biden-adminisztráció). A feketével jelölt szakasz a grafikonon a koronavírus-járvány során bevezetett korlátozások időszakát jelöli. Forrás: Statista, US Office of Management and Budget (2022)
Az infrastrukturális kiadásokról szóló törvény növelni fogja a kormányzati kiadásokat a következő 10 évben. Ugyanakkor a kiadások összege a gazdaság egészéhez képest viszonyítva szerény, és szintén csak hosszabb távon érvényesül, a csúcsév 2026 lehet. Az infláció azonban mérsékli az impulzus hatásait.
Az amerikai államadósság növekedése, amely 2020-ban a koronavírus-járvány nyomán hozott intézkedések és a kapcsolódó hitelfelvétel következtében elérte a 128,1%-t, amely egy év alatt 21,3%-pontos emelkedést jelentett. 2020-ban még csupán 106,8% volt az érték. Az államadósság 2021-ben tovább emelkedett, 137,2%-ra. Az államadósság plafon is veszélybe került 2021 folyamán[1]. Előrejelzések szerint a szövetségi kormánynak válsággal kell szembenéznie, ha nem találja meg a módját a hiány és az ebből eredő hitelfelvétel csökkentésének. Ugyanakkor jelenleg a kamatok még mérsékelt szinten vannak, ami a befektetői bizalom fennmaradását jelzi. A kamatkiadások tartósan magasabb szinten maradhatnak, a 2020-at megelőző időszakhoz képest, amely a költségvetés kiadásain belül növelheti az adósságszolgálat arányát, amely 1,6%-ról 3,2%-ra is emelkedhet a következő évtizedben. A válság néhány év múlva következhet be, aminek megelőzése érdekében szükségessé válhat a költségvetés konszolidációja (Bechman, 2022).
[1] 2021. július 31-én lejárt az adósságplafon felfüggesztése, amelyet a 2019. évi kétpárti költségvetési törvényjavaslat irányzott elő. Az államadósság 2021. augusztus 2-án 28,4 ezer milliárd dollár volt. Októberben Janet Yellen pénzügyminiszter nyilatkozatot adott ki, amelyben sürgette a Kongresszust, hogy emelje meg vagy függessze fel az adósságplafont a nemteljesítés megelőzése érdekében. Néhány nappal később Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségi vezetője közölte, hogy megállapodás született az adósságplafon meghosszabbításáról 2021. december elejéig. Az államadósság 2021-ben új csúcsokat ért el, amelyet nagy figyelem, és aggodalmak öveztek a közvélemény részéről. A későbbiekben, 2021. december 14-én az adósságplafont 2,5 ezer milliárd dollárral megemelték, az új limit ezzel 31,4 billió dollárra módosult (Amadeo, 2022).
Az Egyesült Államok várhatóan 2023-ban éri el az előírt 31,4 billió dolláros hitelfelvételi korlátot, amely tényező csökkentheti annak esélyét, hogy a Biden-adminisztráció nagyszabású költségvetési csomagot fogadjon el a következő két évben (Cowan-Morgan, 2022)
6. ábra: Az Amerikai Egyesült Államok államadóssága a GDP-arányában. szövetségi költségvetés kiadásainak és bevételeit. A narancssárga vonalak az elnökségi ciklusok határát jelölik, (2017 januárjától a Trump-, majd 2021 januárjától a Biden-adminisztráció). A feketével jelölt szakasz a grafikonon a koronavírus-járvány kezdetét jelöli. Forrás: Statista, IMF (2022)
A következő években több tényező is nehezítheti a 2020-202021-es évekhez hasonló nagy költségvetési csomagok létrejöttét. Ezek közé tartozik a magas infláció és az, ha a kormányzat, valamint a törvényhozás ellentétes pártállású lesz a félidős választások után. Ennek kedvező tovagyűrűző hatása lehet, hogy a költségvetési kiadások mérséklődése segítheti az inflációs nyomás mérséklődését (Clerger et al., 2022).
Infláció és energiaválság
Az infláció 2021 nagy részében magas volt, és 2022-ban sem csökkent az áremelkedés ütem, sőt az energiaválság hatására fokozódott. Az 1980-as évek óta nem látott mértéket ért el a mutató. 2021-ben átlagosan 7,1% volt a fogyasztói árindex (CPI) értéke, míg egy évvel korábban, 2020-ban a járvány hatására átlagosan 1,3%-os szinten alakult. A magas infláció visszatéréséhez több tényező együttese járult hozzá (Martin, 2022). A járványhelyzet enyhülésével a világ gazdaságai újranyitottak, amely nem csupán a dinamikus gazdasági növekedést indította el, hanem ún. kereslet-kínálati súrlódások alakultak ki. Ez azt jelenti, hogy a 2021-es évben jelentős igény mutatkozott különféle áruk és szolgáltatások iránt, amellyel a kínálat nem tudott lépést tartani. A kereslet több forrásból táplálkozott: a gazdaságok újranyitása és a 2020-as kényszer-megtakarítások nagymértékben hatottak az élénkülésére. Eközben a kínálati oldalon a járvány nyomán bekövetkezett lezárások, és a 2020-ban csökkenő kereslethez alkalmazkodó gyártók és szolgáltatók csak lassan tudtak újra nagyobb volumenben termelni.
7. ábra: Az infláció (CPI) alakulása az Amerikai Egyesült Államokban. szövetségi költségvetés kiadásainak és bevételeit. A narancssárga vonal az elnökségi ciklusok határát jelöli, (a Trump- és Biden-adminisztráció között, 2021 januárjától). A feketével jelölt szakasz a grafikonon a koronavírus-járvány során bevezetett korlátozások időszakát jelöli. Forrás: Statista, Bls.gov (2022)
Az Egyesült Államok központi bankja, a Fed (Federal Reserve) csak a 2021-es év végén kezdett monetáris politikai szigorításba a gazdaságösztönző programok kivezetésével, majd 2022 márciusában indult el a kamatemelési ciklus. Ugyanakkor a jegybanki lépések sem voltak képesek rövid távon megfékezni az inflációt, amelyet nagymértékben a nemzetközi piacokon kialakult kereslet-kínálati súrlódások okoztak.
2022-ben a kiugróan magas inflációs dinamika tartóssá vált. Ennek hátterében az energiaárak világpiaci árának drasztikus emelkedése állt, amely az orosz-ukrán háború és az annak nyomán bevezetett szankciós politikára vezethető vissza. Emellett az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a laza költségvetés politika (lásd. korábbiakban), szintén hozzájárulhatott az áremelkedés kialakulásához és tartóssá válásához. Az Egyesült Államokban az árnyomás (CPI) 9,1%-on tetőzött 2022 júniusában, de a következő hónapokban is 8% felett maradt.
8. ábra: Az infláció (CPI) és az energiaárak emelkedése az Amerikai Egyesült Államokban. Forrás: Bls.gov (2022)
Konklúzió
Az Amerikai Egyesült Államokban 2022. november 8-án tartják az időközi választásokat, amely alkalmával a törvényhozás összetétele megváltozhat, és ezzel a demokrata párti Biden-adminisztrációval ellentétes pártállású, republikánus többség alakulhat ki a kongresszusban. Ezzel a választók arról is döntenének, hogy a Biden-adminisztráció már ne vezessen be új, nagyszabású intézkedéscsomagot, mint amilyen a koronavírus-járvány utáni és a 2022-es inflációcsökkentő csomag volt. E szavazás lesz az első, amely során a regnáló kormányzat eddigi tevékenységét is értékelik a választók. A közvélemény-kutatások alapján választókat leginkább a gazdaságpolitikai kérdések és a fokozott inflációs nyomás foglalkoztatja. Az elmúlt két év igen turbulens időszakot hozott a gazdaságpolitika szempontjából. A koronavírus-járvány utáni újranyitás a gazdasági növekedés mellett az árnyomás is fokozottá vált 2021-től. Majd a várakozásokkal ellentétben 2022-ben sem tudott csökkenni az infláció. Az orosz-ukrán háború kitörésével további drasztikus áremelkedés következett be. A kormányzati intézkedései nem tudták mérsékelni a 40 éve nem látott inflációt, sőt egyes lépések hozzájárultak annak magas szintjéhez.
Az Egyesült Államok gazdasági növekedésének üteme Joe Biden elnökségének első két évében nehezen elválasztható a koronavírus-járvány kitörését követő, nemzetközi szinten is jellemző gazdaság ciklusoktól. 2022-re az amerikai gazdasági növekedés negatívba fordult. Az IMF előrejelzése alapján a gazdaság visszafogott teljesítménye 2023-ban is fennmaradhat, amikorra 1,0%-os növekedést jelez előre a nemzetközi szervezet.
A közvélemény-kutatások alapján a szavazók gazdasági kérdésekben, így az infláció kezelésében jobban bíznak a republikánusokban, míg klímaváltozással és egyes társadalmi kérdésekkel kapcsolatban inkább a demokratákat tartják meggyőzőbbnek. Emellett az amerikaiak az infláció mérséklésére határozottabb gazdaságpolitikai fellépést várnak, amelynek része lehet a kisebb kormányzati kiadások és csökkenő állami szerepvállalás a gazdaságban. Ehhez az elképzeléshez a Republikánus Párt programja áll közelebb. A jelentős gazdasági kihívások kezelésére a Biden-adminisztrációnak kettő éve lesz a 2024-es elnökválasztásig. Eközben a kormányzat tere csökken a korábbihoz hasonló nagyobb léptékű csomagok bevezetésére.
Felhasznált források
- Balz, Dan – Guskin, Emily – Clement, Scott: Voters divided amid intense fight for control of Congress, poll finds (2022) https://www.washingtonpost.com/elections/2022/09/25/control-house-senate-2022-election-polls/
- BBC: What are the US midterms? A simple guide (2022) https://www.bbc.com/news/world-us-canada-61274333
- gov: Gross Domestic Product. (Third Estimate) (2022) https://www.bea.gov/news/2022/gross-domestic-product-third-estimate-gdp-industry-and-corporate-profits-revised-2nd
- Bechman, Daniel: United States Economic Forecast. – The Q3 2022 forecast examines the state of the US economy amid high inflation and concerns about a probable recession.https://www2.deloitte.com/us/en/insights/economy/us-economic-forecast/united-states-outlook-analysis.html
- Clerger, Pieter – Manoukian, Jacob – Sprechman, Jordan: S. Midterm elections are coming. What do they mean for your portfolio? (2022) https://privatebank.jpmorgan.com/gl/en/insights/investing/united-states-midterm-elections-are-coming-what-do-they-mean-for-your-portfolio
- Economist: America’s 2022 midterm elections. (2022) https://www.economist.com/mid-terms-2022
- Edelberg, Wendy – Sheiner, Louise: The macroeconomic implications of Biden’s $1.9 trillion fiscal package. (2021) https://www.brookings.edu/blog/up-front/2021/01/28/the-macroeconomic-implications-of-bidens-1-9-trillion-fiscal-package/
- Ember, Sydney: S. Job Growth Eases, but Is Too Strong to Suit Investors. (2022) https://www.nytimes.com/2022/10/07/business/economy/jobs-report-september.html
- IMF: World Economic Outlook. (2022) https://www.imf.org/en/Publications/WEO/Issues/2022/10/11/world-economic-outlook-october-2022
- Kliesen, Kevin L.: GDP Growth, Decelerating Inflation in U.S. Economic Outlook. (2022) https://www.stlouisfed.org/publications/regional-economist/2022/aug/gdp-growth-decelerating-inflation-us-economic-outlook
- Newport, Frank: S. Public Opinion and the Election: the Economy. (2022) https://news.gallup.com/opinion/polling-matters/401792/public-opinion-election-economy.aspx
[1] 2021. július 31-én lejárt az adósságplafon felfüggesztése, amelyet a 2019. évi kétpárti költségvetési törvényjavaslat irányzott elő. Az államadósság 2021. augusztus 2-án 28,4 ezer milliárd dollár volt. Októberben Janet Yellen pénzügyminiszter nyilatkozatot adott ki, amelyben sürgette a Kongresszust, hogy emelje meg vagy függessze fel az adósságplafont a nemteljesítés megelőzése érdekében. Néhány nappal később Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségi vezetője közölte, hogy megállapodás született az adósságplafon meghosszabbításáról 2021. december elejéig. Az államadósság 2021-ben új csúcsokat ért el, amelyet nagyfigyelem, és aggodalmak öveztek a közvélemény részéről. A későbbiekben, 2021. december 14-én az adósságplafont 2,5 ezer milliárd dollárral megemelték, az új limit ezzel 31,4 billió dollárra módosult (Amadeo, 2022).
Az Egyesült Államok várhatóan 2023-ban éri el az előírt 31,4 milliárd dolláros hitelfelvételi korlátot, amely tényező csökkentheti annak esélyét, hogy a Biden-adminisztráció nagyszabású költségvetési csomagot fogadjon el a következő két évben (Cowan-Morgan, 2022)
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
