Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk a reálkamatok alakulását az EU-ban, jelen cikkünkben a reálkamatok és az árfolyamok közti kapcsolatot vizsgáljuk. A reálkamat és az árfolyam közgazdasági logika alapján ellentétesen mozog egymással, vagyis a kettő közti kapcsolat negatív. Ugyanakkor fontos látni, hogy a reálkamaton felül számos egyéb – külső és belső – tényező befolyásolja egy deviza árfolyamának alakulását, vagyis egyértelmű oksági kapcsolatot nem lehet megállapítani a két mutató között. Hasonlóan a reálkamat alakulása sem kizárólag az árfolyam mozgásának köszönhető – bár az infláción keresztül befolyásolja azt. Magyarországon a reál alapkamat és a forint euróval szembeni árfolyama 2016-2023 között vizsgálatunk alapján ellentétesen mozgott egymással, ahogy Lengyelország esetében is megállapítható a szoros negatív irányú kapcsolat a két mutató között.
Ahogy arról korábbi írásunkban szó volt, a (visszatekintő) reálkamat a nominális kamatnak és az inflációnak a különbsége. Az alapkamatra vetítve, a reál alapkamat szintje kihatással van a gazdaság teljesítményére és az inflációra is. Amennyiben a reál jegybanki alapkamat negatív tartományban van, pörgeti a gazdaságot és gyorsítja az inflációt a közgazdasági logika alapján; míg a pozitív reál jegybanki alapkamat lassítja a gazdasági növekedést, mindeközben segít leszorítani az inflációt. Mindezek mellett adott gazdaságban a reálkamat és az árfolyam mozgása között is fedezhetünk fel összefüggéseket.
A monetáris politika az inflációs célkövetés rendszerében különféle csatornákon keresztül hat a reálgazdaságra és az inflációra – ezek közül az egyik fontos csatorna az árfolyamcsatorna. Amennyiben a jegybanki alapkamat csökken – és főleg ha a reálkamat még negatívvá is válik – változatlan kockázati megítélés mellett tőkekiáramlást idéz elő, mely gyengíti az adott nemzeti deviza árfolyamát (MNB). Negatív reál alapkamat mellett a befektetések értéke erodálódik, mivel a nominális kamat nem termeli ki az inflációt – így kevésbé vonzó befektetési célpont az adott ország. Ugyanakkor pozitív reálkamat mellett a befektetésen elérhető nominális kamat meghaladja az inflációt, tényleges nyereséget generál, így vonzóvá válik külföldi befektetők részéről az adott ország, a beáramló külföldi devizával erősítik az adott ország fizetőeszközét. Tehát a reálkamat és az adott nemzeti deviza árfolyama között közgazdasági logika alapján negatív kapcsolat van: negatív reálkamat – tőkekiáramláson keresztül – gyengíti, pozitív reálkamat – tőkebeáramláson keresztül – erősíti az árfolyamot.
Továbbá az árfolyam is visszahat a reálkamatok alakulására az infláción keresztül. Az árfolyamcsatorna elméletében a nemzeti deviza árfolyamának elmozdulása „egyrészt a nettó exporton keresztül keresleti oldalról hat az inflációra, másrészt közvetlenül befolyásolja az importált termékek nemzeti devizában (idehaza forintban) számolt árszínvonalát” (MNB). Gyengülő árfolyam gyorsítja az inflációt és csökkenti a reálkamatot ezáltal, míg az erősödő árfolyam visszafogja az árszínvonal-romlást növelve a reálkamatot. Ebben az esetben is egy negatív irányú összefüggést találhatunk a reálkamat és az árfolyam között.
Magyarországon a reál alapkamat és a forint euróval szembeni árfolyama 2016-2023 között vizsgálatunk alapján ellentétesen mozgott egymással. A két mutató közti kapcsolat szorosságát és irányát jelző korrelációs együttható jelentős negatív irányú kapcsolatot mutat (-0,74) Magyarország esetében.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15649453/
Magyarországon kívül a V4-es országok közül Lengyelországban találtunk hasonlóan negatív, szoros kapcsolatot a reál alapkamat és a lengyel zloty euróval szembeni árfolyamának esetében (-0,86).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15649864/
A Csehországra és az eurózónára is kiszámoltuk a reál alapkamat és az adott árfolyam (rendre EUR/CZK és EUR/USD) közti kapcsolat szorosságát és irányát, azonban e két gazdaság esetében pozitív kapcsolat áll fenn a mutatók között. A cseh jegybank a korona árfolyamának stabilizálása érdekében az elmúlt évek során többször beavatkozott a piaci folyamatokba, interveniált, mely ronthatja az elemzési lehetőséget a reálkamat és az árfolyam kapcsolata esetében (nem a szokásos piaci folyamatok érvényesülnek).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15649989/
Ugyanakkor fontos rámutatni és hangsúlyozni, hogy oksági összefüggést kizárólag a reál alapkamat és az árfolyam között nem állapíthatunk meg – egyedül a két mutató közti kapcsolatot tártuk fel elemzésünkben (annak szorosságát és irányát). A reálkamaton felül számos egyéb – külső és belső – tényező befolyásolja egy deviza árfolyamának alakulását. Hasonlóan a reálkamat alakulása sem kizárólag az árfolyam mozgásának köszönhető – bár az infláción keresztül befolyásolja azt.
A (reál alap) kamaton felül több tényező is befolyásolja az árfolyam napi ingadozását, illetve hosszú távú alakulását is – a teljesség igénye nélkül:
-
a folyó fizetési mérleg helyzete;
-
államadósság nagysága, szerkezete;
-
GDP-jének alakulása;
-
az ország külső, befektetői megítélése;
-
a világ (és az adott ország) geopolitikai helyzete;
-
globálisan meghatározó jegybankok lépései.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
