Tovább lassult az infláció márciusban Magyarországon: a februári 3,7%-ot követően márciusban 3,6%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt, vagyis februárról márciusra átlagosan 0,8%-kal emelkedtek. A hazai infláció így továbbra is a magyar jegybank célsávjában tartózkodik (3% +/- 1 százalékpont).
- Az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelt az infláció további lassulása márciusban (medián konszenzus: 3,6%, 3,4-3,9% közti szóródások az előrejelzésekben).
- Egy technikai tényező, az ún. bázishatás továbbra is segíti az infláció lassulását éves szinten: a tavaly márciusi magasabb infláció most kiesett az éves mutató számításából.
- Egy hónap alatt a tv-előfizetések (11,4%) és a telefon- és internetszolgáltatás árai (10,8%) jelentősen drágultak, mely nagymértékben kihatott a szolgáltatások havi inflációjára (+1,8% hó/hó alapon), ezzel együtt pedig a teljes fogyasztói kosár havi drágulására. Továbbá a járműüzemanyagok ára 2,1%-kal nőtt februárhoz képest. Ezzel szemben viszont az élelmiszerárak minimális növekedést mutattak csak egy hónap alatt (0,1%).
- Jelenlegi információk, adatok alapján áprilisban is még alacsony, 4% alatti infláció várható idehaza, valamint 2024-ben lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Háttérfolyamatok
- Az élelmiszerárak kismértékű, 0,7%-os növekedést mutattak tavaly márciushoz képest, míg havi viszonylatban az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal emelkedett. Az élelmiszer-infláció normalizálódásához globális, hazai gazdasági (pl. kedvezőbb időjárás), illetve gazdaságpolitikai (pl. online árfigyelő, rezsicsökkentés, termékkiszerelés csökkenésének jelzése) intézkedések egyaránt hozzájárultak.
- Márciusban a járműüzemanyagok ára 2,1%-kal nőtt egy hónap alatt. A világpiaci nyersolajár februárról márciusra emelkedett, illetve a forint dollárral szembeni árfolyama is gyengült egy hónap alatt, melyek az üzemanyagárak drágulásához egyaránt hozzájárultak.
- A háztartási energiáért 2,4%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 5,3%-kal többet kellett fizetni márciusban februárhoz képest. Azonban tavaly máciushoz viszonyítva a háztartási energia 3,1%-kal olcsóbb lett.
- A szolgáltatások átárazódása továbbra is magas: összességében februárról márciusra 1,8%-kal drágultak, ezen belül a tv-előfizetések 11,4%-kal, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8%-kal. A szolgáltató szektorban egy visszatekintő árazási gyakorlat (a múltbeli infláció alapján történő árképzés) figyelhető meg jelenleg, mely visszafogja a teljes inflációs lassulási dinamikát, és a következő hónapokra is rányomhatja a bélyeget.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Rövid- és közép távú inflációs kilátások
Jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva – áprilisban még a bázishatás támogatja az inflációt, 4% alatt tartva azt. Ezt követően viszont a visszafogottabb tavalyi bázisok már nem támogatják tovább az infláció lassulását, 4% körüli, ill. 4% feletti inflációs adatokra számíthatunk az év második felében – jelenlegi információk alapján, bázishatásokból kiindulva. A 2024-es év egyik fontos kérdése az lesz, hogyan sikerül a jegybanki célnál tartani az inflációt, vagyis az, hogy a pénzromlás üteme az év második felében ne ragadjon be 4-6% közötti szinten, mely negatív forgatókönyv akár reális is lehet.
2024-ben éves átlagban 4-5% közötti infláció várható Magyarországon. Az elemzői konszenzus 4,4%-os éves átlagos inflációt vár az idei évre (medián várakozás), míg az MNB friss, márciusi Inflációs jelentésében 2024-re 3,5% és 5% közötti éves átlagos inflációt jelzett előre.
A fogyasztás erősítheti a hazai gazdaságot 2024-ben
Az infláció lassulásával és a továbbra is dinamikus nominális béremelkedéssel párhuzamosan a reálbérek (keresetek vásárlóereje) is növekedésnek indultak tavaly ősz óta, mely tendencia kitartóan folytatódott idén év elején is.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
Idén az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 11,4-12,3% között nőhet, az infláció 3,5-5,0% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7% közötti növekedést mutathat. A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (MNB várakozása: 2,8-3,5%) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet. Az MNB legfrissebb várakozása és a kormányzati előrejelzés szerint is a magyar GDP 2024-ben 2-3% között bővülhet.
A reálbérek várható növekedése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások. A fogyasztás-megtakarítás döntésben a lakossági kivárás és óvatosság is fontos szerepet játszik, mely „visszafogja a kiskereskedelem látványos felfutását, ez pedig kevés lehetőséget ad az üzletekben az árak további emelésére” (Pásztor, 2024). Pozitív ugyanakkor, hogy a fogyasztói bizalmi index 2022 vége óta – mélypontjáról – trendszerű növekedést mutat.
Európai kitekintés
Az Európai Unió 27 tagállamában a legutóbbi, idén februári Eurostat adatok szerint 2,8%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak éves szinten. Friss, márciusi adatokat még nem közölt az Eurostat az EU-27 vonatkozásában, azonban az eurózónában 2,4%-os átlagos inflációs szintet mértek márciusban (lassulás a februári 2,6%-ról, év/év alapon, közelítve a 2% körüli inflációs célját az EKB-nak).
A februári inflációs adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (7,1%, év/év alapon) nőttek átlagosan a fogyasztói árak, míg legkisebb mértékben Lettországban és Dániában (0,6%). Régiós országok közül a horvát (4,8%), az észt (4,4%), a szlovák (3,8%) és a lengyel (3,7%) inflációs adat is magasabb volt a hazainál (3,6%, harmonizált fogyasztói árindex az Eurostat módszertana alapján), ill. Ausztriában (4,2%) is nagyobb mértékű pénzromlást mért az Eurostat, mint Magyarországon. Ugyanakkor a cseheknél (2,2%) és Bulgáriában (3,5%) kisebb inflációt regisztráltak februárban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17484214/
A cikk forrásai itt, itt, itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
