Jelen tanulmány második része a keleti nyitás stratégiát feldolgozó és elemző vizsgálatnak. Míg az előző elemzésben az exportra vonatkozó változásokat tekinthettük át, ebben az anyagban a külföldi közvetlen-tőkebefektetések (FDI – Foreign Direct Investment) bővülését vesszük górcső alá. A tanulmány célja, hogy szemléltesse a stratégia eddig elért eredményeit, valamint előrevetítse mindazokat a lehetőségeket, amelyek erősítésével a hazai tőkebefektetések mértéke tovább diverzifikálódhat.
Loading...
Reload document 
Open in new tab A magyar tőkebefektetések helyzete az elmúlt évtizedekben
A külgazdasági stratégiák elkészítésekor a döntéshozók nem csupán az adott állam gazdasági kapcsolatait kívánják előmozdítani, hanem olyan célokat is kitűznek, amellyel a nemzetgazdaság helyzetét javíthatják, fejleszthetik. Magyarország esetében a rendszerváltást követően ilyen igényként fogalmazódott meg az export folyamatos növelése mellett az országba érkező külföldi közvetlen tőke-befektetések, vagyis FDI kihelyezések bővítése. A cél ez esetben a hazai belső piac szereplőinek diverzifikálása volt, amely révén a társaságok sokszínűbbek, a termékek szélesebb skálán mozoghatnak, valamint munkahelybővítést, régiós fejlődési lehetőséget biztosítana az országnak. Az FDI révén erősödhet az egyes országokkal való gazdasági kapcsolatunk, olyan helyzet alakítható ki a két állam között, amely hosszú távon eredményes és gyümölcsöző lehet.
Magyarországon a kelet-közép-európai régióban elsőként jöttek létre 1970-es évektől vegyesvállalatok, majd 1988-tól fokozatosan növekedett az ide irányuló FDI is (Abonyiné Palotás, 2001). Ebben az időszakban jellemzően még a nyugat-európai országok vállalatai voltak a befektetők, akik felismerték az ország megfelelő szerepét a tőkekihelyezésekhez. Köszönhetően a kiváló földrajzi elhelyezkedésnek, valamint a viszonylag nyugodt, politikai környezetnek, a stabil jogi és pénzügyi háttérnek, az európai társaságok számára vonzó helyszín lett Magyarország. A régióban hasonlóan jó eredményeket tudott elérni Lengyelország és Csehország is az FDI vonzásban, Lengyelország sikeresen meg is őrizte a térségben mérvadó szerepét napjainkig is.
A 2000-es évek első éveiben, egészen 2010-ig sikerült pozitív értékeket elérni a külföldi tőke beáramlásával, a 2008-as 2009-es gazdasági válság begyűrűzése az egyes szektorokba itt is éreztette hatását. Nem véletlen tehát az, a külgazdasági stratégiák elkészítése során nagy hangsúly került a további FDI növelésre, valamint arra, hogy lehetőleg olyan új szereplőktől érkezzen, akik még eddig nem, vagy csak kisebb mértékben képviselték magukat a hazai piacon.
Az európai uniós csatlakozást követően további lehetőségekkel bővült a hazai külgazdaság, amelyek pozitív hatásai a tőkebefektetésekben is jelentkeztek (lásd 1. ábra). Mindazonáltal ismételten az európai térségre koncentráltunk, mind export, mind pedig egyéb külgazdasági területeken, ezáltal a régóta tervezett diverzifikáció még váratott magára. Az uniós csatlakozással nagyjából egy időben elkezdődött egyfajta nyitás Kína felé, amely a kölcsönös diplomáciai látogatásokon és a Kínában megrendezett „Magyar évadon” túl a szorosabb partnerséggel is kecsegtetett, a tényleges változás ezzel kapcsolatban azonban csak 2011 után látszott bekövetkezni (Szunomár, 2011).
A 2008-as válság nem csupán egy gazdasági átrendeződést hozott magával, de átformálta a nemzetközi erőviszonyokat is. Az USA és Oroszország mellett egy harmadik ország, Kína is egyre jelentősebb szerepet kapott a nemzetközi gazdaságban, valamint a globális termelésben. Emellett 2008-ban az Európai Unió elindította a keleti partnerség programot, amelyben Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Georgiával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával tervezett szorosabb kapcsolatot kialakítani (European Commission, 2015). Ez a partnerség azon túl, hogy meg kívánta erősíteni a jó kormányzást és az intézményi rendszert a jelzett térségekben, számos gazdasági célt is megfogalmazott. Szabadkereskedelmi megállapodást hozott létre Ukrajnával, Georgiával és Moldovával, amely később Azerbajdzsánnal és Örményországgal bővült ki, valamint lépéseket tett az energiabiztonság, továbbá az energetikai és közlekedési hálózatok fokozott összekapcsolásának irányába (European Commission, 2015). Utóbbi döntés azért is indokolt volt, mivel az Ukrajna felől érkező orosz földgázszállítás 2010-ig többször akadozott, jellemzően a különböző orosz-ukrán tranzakciós díjak ki nem fizetése, valamint egyes tartozások sajátos elismerése és rendezése miatt. Ennek okán az EU egyre inkább szükségességét látta egy ettől függetlenebb, biztonságosabb energiaútvonal kialakításának lehetőségét (Gyermán, 2009). Mindezek a tények és változások jelentős hatással voltak a későbbi magyar külgazdasági stratégia kialakítására, amely 2012-ben fogadtak el.
Magyarország esetében a földrajzi helyzetből adódó keleti országokkal való kapcsolattartás egyrészt természetes, másrészt szükséges. Mindemellett fontos volt úgy kialakítani a külkapcsolatokat, hogy azzal a nyugati érdekeket se sértsük, valamint a nyugati partnerekkel létrehozott megállapodásokat a továbbiakban is fejleszteni és előnyösen formálni tudjuk. Ez a kettős helyzet eredményezte a „Keleti nyitás – nyugati tartás” politikáját, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-ben tett közzé (Hidvéghi, 2012). A stratégia céljai szerint a keleti nyitás során elsősorban Délkelet-Ázsia és Közép-Ázsia felé történne jelentősebb nyitás, közvetlen és közvetett módon: közvetlenül exportbővítéssel, míg közvetetten beszállítói kapcsolatokon keresztül (Hidvéghi, 2012). Az egyensúly megtartásának érdekében a nyugati együttműködéseket továbbra is fenntartaná Magyarország, valamint további fejlesztéseket támogatna innen főként a befektetési, beszállítói és K+F szektorokban. A keleti nyitás stratégia céljai a következőkben lettek megfogalmazva:
- a magyar export megduplázása;
- a magyar kis- és középvállalkozási szektor exportjának fejlesztése;
- a hazánkba irányuló FDI megkétszerezése;
- a szomszédos államokba irányuló magyar FDI mértékének megduplázása (Éltető-Völgyi, 2013).
Annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, a magyar kormány három eszközrendszert alakított ki:
- fokozták a gazdaságdiplomáciai aktivitást az új külkereskedelmi irányokba;
- megerősítették a külgazdasági szakdiplomaták hálózatát;
- kereskedőházakat alakítottak ki, amelyek a hazai kis-és középvállalkozásokat kötik össze a külpiacokkal, ezzel segítve a magyar termékek külpiacra jutását (Bernek, 2018).
A stratégia eszköztárában nagy jelentőségű szerep jutott a kereskedőházaknak, az exportfinanszírozó állami bankoknak (EXIM Bank), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, amely új tagozatokkal is bővült, elősegítve az ázsiai régióval való szorosabb együttműködést (Éltető-Völgyi, 2013). A célzott országok között Kína és Oroszország mellett India, Dél-Korea, Törökország, az ASEAN államok, a FÁK közösség tagjai, valamint egyes arab országok is helyet kaptak.
Az orientáció másik fontos célkitűzése volt, hogy fokozza a Magyarországra irányuló FDI mértékét, valamint tovább ösztönözze a magyar vállalkozásokat is a külföldi befektetésekbe. A hazánkba érkező FDI mértéke korábban is jelentős volt, a 2010-es évektől, valamint a célirányos gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően pedig tovább növekedett a külföldi tőkebefektetések száma és mértéke itthon. A magyar kifektetések összege továbbra is alacsony, esetenként negatív maradt, mindazonáltal 2017 óta fokozatosan emelkedő tendenciát mutat ez az érték is.
1. ábra: A ki-és beáramló FDI mértéke Magyarországon 2005 és 2021 között millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD)
A keleti nyitás elsődleges iránya tehát az ázsiai térség (Kína, Japán és Dél-Korea) és egyes posztszovjet államok (Georgia, Ukrajna, Kazahsztán, Azerbajdzsán stb.) voltak. Az alábbiakban az ezen országokkal folytatott együttműködéseket tekintjük át, különös figyelemmel az innen irányuló FDI kihelyezésekre Magyarországon.
Ázsiai térség: Kína, Japán, Dél-Korea
Az ázsiai térségben három olyan ország került a keleti nyitás fókuszába, amelyekkel a hosszú távú együttműködések különös fontossággal bírtak. Kína, Japán és Dél-Korea stabil és folyamatosan fejlődő, innovatív gazdasági háttérrel rendelkeznek, valamint mindhárom állam meghatározó az ázsiai gazdaságban és politikában egyaránt.
Korábban szót ejtettünk arról, hogy a Kínával való kapcsolatok megélénkülése már a 2000-es évek elején felmerült itthon, komolyabban pedig a 2008-as válság után kezdett együttműködésekbe a két ország. 2003-ban 44 év után először látogatott magyar miniszterelnök a távol keleti országba, ezzel vette kezdetét a kínai-magyar külkapcsolatok felélénkítése (Szunomár, 2011). Magyarország uniós csatlakozását követően elindultak a bilaterális tárgyalások Kínával a partnerségi viszony további fokozásáért, amely a kínai-magyar Gazdasági Együttműködési Megállapodás aláírásában csúcsosodott ki. Ezzel nem csupán a két ország közötti gazdaság, hanem kulturális, tudományos, technológiai és oktatási együttműködések is elkezdődtek. 2007-2008 között zajlott Kínában a „Magyar évad”, amelyben az ázsiai országban élők megismerhették a magyar kultúrát, művészetet, gazdasági lehetőségeket is (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2007). A programsorozat nem csupán a kínai érdeklődők számára volt érdekes, hanem a potenciális magyar befektetőknek is, hiszen ez megfelelő alkalmat szolgáltatott arra, hogy a kínai piacot és befektetési lehetőségeket megismerjék, áttanulmányozzák. A 2008-as pekingi olimpia szintén lehetőséget teremtett a magyar export növelésére az országban, több új gazdasági kapcsolat is született a sportesemény hatására (Szunomár, 2011). 2009-ben létrejött a Kínai Részvénytőzsde és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség között egy megállapodás, amely összehozza a magyar kis- és középvállalkozásokat a potenciális kínai befektetőkkel. Ezáltal egyszerűsödik a befektető keresési folyamat a magyar vállalkozások számára, valamint a kínai fél is részletes információkat kaphat a hazai társaságokról (Szunomár, 2011).
2. ábra: A Kínából Magyarországra érkező FDI állomány volumenének változása 2008-2020 között millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A keleti nyitás stratégiának és a célzott gazdasági irányoknak köszönhetően nem csupán az FDI állomány mutatott növekedést a jelzett időszakban, de több olyan együttműködés is létrejött, amelyek elősegítik a hazai gazdaság fejlődését a kínai-magyar kapcsolatok területén. Kína esetében fontos tisztázni azt a tényt is, hogy számára a magyar piacra jutás ugyan fontos, viszont sok esetben országunkat egy csomópontnak tekinti, ahonnan Európa-szerte tudja a kínai termékek ellátását biztosítani. A hazánkba érkező kínai befektetések jellemzően a feldolgozóiparban és a szolgáltatószektorban valósultak meg, többségében zöldmezős beruházások és felvásárlások létrehozásával (Völgyi, Lukács, 2019). További tény ezen tőkekihelyezések esetén, hogy magas a kínai-magyar vegyesvállalatok száma itthon, ilyen többek között a 2016-ban alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Kft. is, amely a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének kivitelezéséért felelős. A magyar kormány számos stratégiai együttműködést írt alá Kínával az elmúlt években, többek között a Huawei Technologies Hungary-vel, a BorsodChem-mel, a Bank of China-val, a Yanfeng Magyarországgal, valamint a Westcast Magyarországgal is (KKM, 2022).
A japán-magyar kapcsolatok hosszú történelmi múltra tekintenek vissza: az első kereskedelmi szerződést még az Osztrák-Magyar Monarchia kötelékében írtuk alá Japánnal 1869. október 18-án (1871. évi XXIX. törvénycikk), ezt követően pedig számos baráti és gazdasági együttműködés született. Az első japán vegyesvállalatok az 1970-es évek óta vannak jelen a magyar piacon, az 1990-es évektől pedig befektetői szinten képviseltetik magukat (Lukács, 2015). Elsősorban az autóiparban és az elektronikai szektorban létesítettek zöldmezős beruházásokat, hasonló céllal, mint Kína: az európai piac eléréséhez és a termékek terítéséhez a magyar viszonyok kedvezőek voltak, ennek köszönhetően az uniós csatlakozást követően tovább növekedett itthon a japán cégek száma. A 2008-as gazdasági válságot követően átmenetileg megtorpantak az együttműködések, valamint több nagy társaság ki is vonult Magyarországról (Sony, TDK, Sunarrow, stb.), a keleti nyitás Ázsia hangsúlyos stratégiája azonban úgy tűnik sikeresen fordította meg a korábbi trendet (Lukács, 2015).
3. ábra: A Japánból Magyarországra érkező FDI állomány változása 2008-2020 között millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
Jelenleg több, mint 160 japán cég van jelen a magyar gazdaságban, az olyan ismert társaságok, mint a Suzuki, Denso, Mitsuba, Bridgestone számos új munkahelyet teremtett az országban (KKM, 2022). Fontos eredmény az is, hogy az egyes befektetők hazai elhelyezkedése után több esetben a beszállítóik is követték őket, így ez egyfajta másodlagos tőkevonzást eredményezett. A japán és a többi külföldi befektető számára a kedvező földrajzi és infrastrukturális környezeten túl fontos szempont volt, hogy a magyar munkaerő szakképzett és színvonalas munka előállítására képes, továbbá az üzleti költségek alacsonyak, az állam részéről pedig adókedvezmények vehetőek igénybe. A kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően a magyar termékek széles skálája megtalálható a japán piacokon, így a befektetések mellett az export volumene is növekedett az elmúlt években (KSH).
Dél-Korea esetében – hasonlóan az előző ázsiai országokéhoz – hosszú időszakra nyúlik vissza a magyar partnerség kezdete. Magyarország volt a közép-kelet-európai országok között az első állam, amelyik diplomáciai kapcsolatot létesített a Koreai Köztársasággal, így ez a lépés a későbbi együttműködések során is eredményesnek bizonyult. Az Európán kívüli országok közül Korea a negyedik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, immár egy évtizede pedig a legnagyobb FDI kihelyező itthon: 2019-ben a magyar FDI befektetések mintegy 30%-át koreai társaságok adták (OECD).
4. ábra: A Dél-Koreából Magyarországra áramló FDI állomány változása 2008-2020 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A Dél-Koreával való befektetési együttműködések már a keleti nyitás stratégia előtt is jelentősek voltak, 2012 után azonban még inkább érezhető volt a fellendülés. 2013 és 2018 között, mindössze öt év alatt közel megháromszorozódott a hazánkba áramló koreai FDI állomány mértéke (MNB, 2021). A növekedési trendhez hozzájárult az a 2011-es Európai Unió és Dél Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás is, amely segítségével az uniós vámok 99%-át, a koreai vámok 96%-át eltörölhették (European Commission, 2011). Mindazonáltal a koreai befektetők számára Magyarország továbbra is stabil környezetet tudott biztosítani az új projektek létrehozásához. A tőkebefektetések szektorális megoszlását tekintve főként az autóipari és elektronikai ágazatokat érintette, nagyrészt hasonló módon az előzőekhez, zöldmezős breuházások révén (Diplomacy and Trade, 2020). A Samsung Electronics, Samsung SDI, SK Innovation, KDB Bank, LG Electronics, Lotte, Doosan társaságok magyarországi befektetései az elmúlt évek során számos új munkahely megteremtése mellett növelték Magyarország versenyképességét, valamint a gazdaság növekedési ütemét is. A változó autóipari piac, valamint az egyre inkább elektromos autógyártás felé forduló irányzatok szintén kedveznek a hazai lehetőségeknek, mivel a dél-koreai beszállítók számára Magyarország az akkumulátorgyártás esetében is megfelelő és előnyös helyszín lehet. A kínai beszállítók akkumulátor gyára mellett a dél-koreai társaságok által is valósulhat meg itthon projekt, ezáltal pedig Magyarország akár globális központi szerepet is betölthet az elektromos járműgyártás területén (Diplomacy and Trade, 2020).
5. ábra: A Magyarországra áramló FDI állomány változása 2008-2020 között Kína, Japán és Dél-Korea vonatkozásában, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A keleti nyitás stratégia elsődleges céljaként megjelölt ázsiai térséggel való diverzifikáció teljes mértékben mindeddig nem tudott megvalósulni, mivel a Kínából és a Japánból érkező FDI-ok aránya lényegesen alacsonyabb, mint az ehhez szükséges mennyiség. Mindazonáltal a Dél-Koreával kötött stratégiai megállapodások és az innen érkező befektetések kimagaslóak a korábbi európai partnerek között is. Az OECD 2019-re vonatkozó becslése szerint a fontosabb magyar FDI partnerek következő országok voltak százalékos bontásban:
- Dél-Korea 5,22%
- Németország 30,46%
- Olaszország 5,02%
- Hollandia 26,20%
- Luxemburg 9,35%
- Ausztria 16,69%
- Svájc 7,06%.
Ez alapján még mindig a nyugat-európai társaságok a meghatározók a hazai külföldi befektetői környezetben, ugyanakkor a dél-koreai részesedés bizakodásra ad okot a diverzifikáció kialakulásában.
Keleti nyitás: Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán
A keleti nyitás külgazdasági stratégia az ázsiai régió országain túl a hozzánk közelebb eső, posztszovjet térség országaival való külkereskedelem élénkítésére is kiterjedt. Ma a Független Államok Közösségébe (FÁK) tömörülő államok egymással való kereskedelme élénk, Oroszország szerepe ebben pedig kiemelt. Az előző részhez hasonlóan itt is három nagyobb ország, Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna szerepét tekinthetjük át a stratégia eredményeinek fényében.
Oroszország és Magyarország között a fennálló gazdasági kapcsolatoknak mind gazdaságtörténelmi, mind pedig földrajzi relációi is vannak. A területi közelség jó okot szolgáltat a kölcsönös megállapodások létrejöttéhez, valamint a korábbi KGST kötelék egyfajta közös pontként jelenik meg mindkét ország gazdaságtörténelmében. Ezen túl Magyarország energiaimportja hosszú ideje orosz partnerétől érkezik, Oroszország számára pedig innen és a többi szomszédos közép-kelet-európai országból is könnyen elérhetővé válik az Európai Unió piaca. Az orosz befektetéseket az egyes államok ettől függetlenül nem fogadják akkora nyitottsággal, mint más országból származókat, ennek oka pedig többféle lehet: egyes meglátások szerint a volt szovjet történelmi múltra vezethető vissza, valamint a térség szovjet megszállására. Más felmérések azt igazolják, hogy a befogadást megnehezíti az orosz tőkeexport egy részének minőségbeli kérdésessége, annak transzparens forrású eredete (Ledyaeva-Karhunen-Kosonen, 2013). Oroszország ezért gyakran transzferországokat alkalmaz a tényleges befektetők helyett (például Ciprust), ez azonban tovább rontja az országgal szembeni bizalom jellegét, valamint a statisztikákban megjelenő mutatókat is. Megfigyelhető jellegzetesség az is, hogy Oroszország többségében állami tulajdonú cégek, állami szerződésein keresztül lép be a fogadó országok piacaira, így a jellemző privát vállalati tőkekihelyezés helyett az állam is jelen lesz az FDI áramlás során (Kalotay – Éltető – Sass – Weiner, 2015).
Magyarország 2010 óta fűzte szorosabbra a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, azonban a tőkekihelyezések száma és értéke ettől függetlenül nem tükrözi minden esetben ezeknek a megállapodásoknak a szorosságát. Oroszország esetében a keleti nyitás stratégia némileg bővítette a hazánkba történő befektetési lehetőségeket, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a tőkekihelyezések jelentős része inkább egyéb megállapodás, például kormányközi együttműködések keretében valósulhatott meg. Ennek gördülékeny működéséhez felállítottak korábban egy Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottságot, amely a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésén túl feltárja és fejleszti az új lehetőséget az országok között, valamint további javaslatokat dolgoz ki a további együttműködésekhez (Moszkva.MFA.GOV, 2020).
6. ábra: Az Oroszországból Magyarországra érkező FDI állomány változása 2008-2020 között millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A keleti nyitás stratégia meghirdetését követően a fokozott magyar-orosz párbeszéd eredményeként több területen is koncentrált együttműködés kezdődhetett. Alsózsolcán az Arnyeszt orosz kozmetikai vállalat gyártóbázist alakít ki, továbbá szintén orosz együttműködéssel 1 milliárd euró értékben szállít Magyarország Egyiptomnak vasúti kocsikat, amelyek gyártása ugyancsak hazánkban történne (VG, 2021). Mindezek mellett további kooperációk működnek az egyes energetikai iparágakban, így például a Lukoil üzemanyag kúthálózat, amely 2022 januárjáig működött itthon, valamint a Roszatom Atomenergetikai társaság, amely a Paks II. bővítésben részt vevő partner (Kalotay – Éltető – Sass – Weiner, 2015). A banki szolgáltatások ágazatában a Sberbank esetében volt orosz befektetői jelenlét, az intézmény a tavaly tavasszal kirobbanó orosz-ukrán háború hatására hozott szankciók miatt végelszámolás alatt áll.
Ukrajnával való gazdasági partnerségünk túlmutat a két ország közötti szomszédságpolitikán: 2021-ben Ukrajna a külkereskedelmi forgalmának 2,5%-át Magyarországgal bonyolította, az áru- és szolgáltatáskereskedelem 2020-ról 2021-re 16,3%-kal nőtt, az Ukrajnából Magyarországra érkező áru- és szolgáltatásexport értéke 22,3%-kal emelkedett 2021-ben az előző évhez képest (KSH, 2021). A kétezres évek első évtizedében is már létrejöttek együttműködések, amelyek magyar tőkekihelyezéssel ukrán fejlesztést tudtak megvalósítani: ilyen többek között a Szabolcs Gabona Rt. 2005-ös befektetése is, amelyben 2,5 millió eurónyi összeget biztosítottak Kolomja városának összetett takarmánygyári fejlesztésére (Vsesvit, 2019). A keleti nyitás stratégia meghirdetését követően növekedésnek indult a hazánkban érkező ukrán FDI mértéke is, ami még a 2014 óta fennálló orosz-ukrán ellentét, valamint a Krím annektálása miatt kialakuló politikai-gazdasági helyzet sem tudott visszavetni.
7. ábra: Az Ukrajnából Magyarországra érkező FDI állomány változása 2008-2020 között millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A 2008 és 2012 közötti negatív tendenciát mutató értékek először 2013-ban tértek át pozitívba, ekkor kezdődött el a tényleges FDI beáramlás hazánkba és nem pedig az állományok kivonása. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősödését igazolja, hogy hét év alatt sikerült több mint ötszörösére növelni a hozzánk érkező ukrán tőke mértékét. Ez részben a keleti nyitás stratégiának, részben pedig annak a ténynek köszönhető, hogy Ukrajna fokozott tárgyalásokat kezdett el folytatni az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségéről. Ugyan az időközben kirobbant orosz-ukrán háború a csatlakozás jövőbeni időpontját lényegesen módosította, a biztatóbb politikai előjelek kedvezően hatottak a hozzánk érkező tőkebefektetésekre. Ahogyan az orosz befektetéseknél is látható volt a tranzitországok problémája, úgy itt is felmerül: Ukrajna sok esetben más országok révén helyez ki FDI-t, így a tényleges forrásország sokszor rejtve marad.
Kazahsztán a közép-ázsiai régióban az elmúlt évtized során megkerülhetetlen szereplő lett gazdaságilag. Az ország földrajzi fekvése és természeti adottságai révén megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik, valamint sikeresen alakított ki olyan befektetői környezetet, amely egyre inkább vonzza a nyugat-európai FDI-t is a térségbe (Boulégue, 2021). Magyarországgal a kétoldalú gazdasági kapcsolatai a keleti nyitás stratégia meghirdetése óta tekinthetőek fokozottnak, amelyek többségében a külkereskedelmet, valamint az egyes külgazdasági együttműködéseket célozták meg. A két ország közötti kapcsolatok erősítése érdekében az alábbi célok kerültek kitűzésre a felek között:
- a magyar vállalkozások részvétele a kazah mezőgazdasági és feldolgozóipari modernizációban;
- a gyógyszer és egészségügyi együttműködések javítása;
- a magyar tudás és technológia exportja;
- a járműgyártási szektor és a turisztikai kapcsolatok élénkítése (MNE, 2014).
2015-ben a magyar Eximbank és a kazah illetőségű KazAgro Holding megállapodást írt alá egy magyar-kazah mezőgazdasági befektetési alap működéséről, amely segítségével a két ország közötti befektetési kapcsolatok élénkítése és biztosítása a cél. Az alap a teljes agrár szektort lefedő tevékenységekre kiterjedt, teljes mérete 40,4 millió USD volt (Exim Bank, 2022). A 2017-es asztanai szakvilágkiállításon a magyar pavilon által bemutatkozhattak a hazai termékek, fejlesztések és innovatív megoldások, valamint megállapodást célzó intézkedések kezdődtek a két ország között egy olyan pénzügyi központ létrehozásáról, amely kétezer kilométeres körzetben generálna Közép-Ázsiába a pénzügyi befektetéseket. Magyarország célja ezzel az volt, hogy az európai tőkét, ezen belül a közép-európai terjeszkedés lehetőségét biztosítsa Kazahsztánnak, valamint a lehetséges közép-ázsiai egyéb befektetéseket Kazahsztánon keresztül valósítsuk meg (Világgazdaság, 2017).
Kazahsztánnal jellemzően inkább a külkereskedelemre, az export és import bővítésére fokozódtak a gazdasági együttműködések, a magyar befektetői piac diverzifikálása ebben az esetben nem tudott kellő hatékonysággal megvalósulni.
8. ábra: A Kazahsztánból Magyarországra áramló FDI állomány változása 2008-2020 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
Az adatok tanúsága szerint az ide áramló kazah FDI 2008 és 2020 között végig negatív trendet mutat, ami ezesetben azt jelenti, hogy a nem rezidensek az ágazatokból tőkét vontak ki. Beáramló pozitív mutató ebben az időszakban nem tudott megvalósulni, ugyanakkor a magyar-kazah export mutatói növekvő irányt jeleztek: 2021-ben az előző évhez képest közel 60%-kal nőtt a magyar kivitel értéke, elsősorban a magyar gyógyszer- és vegyipari termékek, valamint élőállat kereskedésnek köszönhetően. A 2021-es akkori Nur-Szultánban (azóta ismét Asztana a kazah főváros neve) tartott Kazah-Magyar Üzleti Fórum során új megállapodások is napvilágot láttak összesen 7 új területen: mezőgazdasági, egészségügyi, szállítmányozási, városgazdálkodási, zöld innovációs, valamint történelmi együttműködésekről döntöttek az országok képviselői (Pénzügyminisztérium, 2021).
9. ábra: A Magyarországon lévő FDI állomány változása 2008-2020 között Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán vonatkozásában, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A keleti nyitás stratégia a közép-ázsiai térség államai közül leginkább a Kazahsztánnal folytatott külkereskedelemben biztosított előrelépést, ugyanakkor Oroszország ide áramló FDI mértékét is meghatározta. Az itthon lévő külföldi tőkebefektetések állományában az orosz befolyás a legmagasabb, ami 2010-től erőteljesen lecsökkent ugyan, mégis a későbbi években is a három ország relációjában a legjelentősebb értéket produkálta. A jelenlegi orosz-ukrán háborús viszony és az emiatt elfogadott Európai Uniós szankciók kérdésessé teszik a jövőbeni együttműködések lehetőségeit, valamint az orosz és ukrán export-import és FDI kihelyezések mértékét is. Kazahsztán gazdasága viszonylag stabil tudott maradni a kialakult helyzet ellenére is, ugyanakkor a befektetői környezet számára nem jelent előrelépést az orosz közelség.
A keleti nyitás bővítése: déli nyitás – Balkán térség
A keleti nyitás külgazdasági stratégia 2012-es meghirdetését követően 2015-ben egy iránybővítéssel lett kiegészítve, mégpedig a déli nyitás nevű programmal. Célja a főként afrikai, dél-amerikai és balkáni országokkal való gazdasági kapcsolatok bővítése volt (Bernek, 2018). A külkereskedelmi kapcsolatbővítés során új kereskedőházak nyitására került sor Etiópiában, Angolában, Chilében, Ecuadorban, Peruban és Kenyában, valamint új nagykövetségek is működni kezdtek Ecuadorban, Etiópiában, Ghánában és Angolában. 2016-ban Tunéziában magyar acélipari beruházás indult, Afrika több részén pedig magyar beruházással készültek víztisztitó egységek, valamint diákcsere programok indultak. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az 1990-es és 2000-es évek elejére csökkenő magyar-afrikai kapcsolatok ismét megélénkülhessenek, valamint új gazdasági lehetőségeket adtak mindkét fél számára (Neszmélyi, 2017).
A balkáni térséggel korábban is viszonylag élénk külkapcsolati viszonyt ápoltunk, a déli nyitás révén pedig ezt tovább fokozhattuk. A hét országot felölelő stratégia részeként a korábban már megfogalmazott exportbővítés mellett itt is érvényes a befektetői réteg diverzifikálása, valamint az olyan külkereskedelmi kapcsolatok kialakítása, amelyek mindkét ország számára hosszú távon előnyösek lehetnek. Szerbiával, Törökországgal és Bulgáriával korábban is viszonylag stabil külgazdasági mutatóink voltak, Montenegróval, Albániával, Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával pedig a déli nyitás jó alapot szolgáltathat a megállapodások élénkítéséhez (Ármás-Németh, 2022). Az alábbiakban a szerb, a török és az észak-macedón tőkebefektetési mutatókat tekinthetjük át.
Szerbia az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági növekedést ért el a régióban, köszönhetően a stabilizálódó belpolitikai és geopolitikai helyzetének, valamint az integrációs törekvéseknek is. Termék- és szolgáltatásexportja 2009 és 2018 között 11,9 milliárd USD-ról 25,69 milliárd USD-ra nőtt, javultak a versenyképességi mutatói, ipari termelésének üteme ugyan csökkent, viszont sikerült pozitív tendenciát tartania (Statistical office of Serbia, 2022). Importorientált országként kiemelten fontos számára a diverzifikált külkapcsolatok mennyisége és milyensége, a szerteágazó beszállítói lehetőségek kialakítása. Magyarországgal mind import, mind export tekintetében régóta partnerségben van, ezeken kívül is számos kétoldalú egyezmény és megállapodás biztosítja a szerb-magyar külkapcsolatok fejlődését. 2019-ben a szerb-magyar áruforgalom rekordmagas értéket ért el: 2,6 milliárd eurót, ami az előző évhez képest 2,9%-os növekedést jelent. Részben a keleti nyitás stratégiának, részben a magyar kormány Vajdaság régióbeli fejlesztéseinek köszönhetően fokozatosan növekszik a magyar befektetők száma az országban, 2020-ig magyar társaságok 18 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre déli szomszédunknál. 2018 óta itthon is egyre magasabb a szerb FDI-ok értéke, mindössze három év alatt 63 millió eurónyi befektetés érkezett hazánkba Szerbiából (MKIK, 2020).
10. ábra: A Szerbiából Magyarországra érkező FDI állomány változása 2008-2020 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
Fontos része a két ország közötti külkapcsolatok további erősítésének a 2019 októberében elfogadott Nyugat-Balkán Beruházási Támogatási Program, amelynek elsődleges célja, hogy a balkáni térség fejlesztését magyar társaságok, vállalatok segítségével valósíthassa meg. Ezáltal nemcsak a partnerországok fejlődése lenne támogatott, de a magyar vállalkozások számára is lehetőséget teremt a régiós jelenlét és szerep erősítéséhez (KKM, 2022). A program során vissza nem térítendő támogatást lehet szerezni, amelyeket Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina területén lehet igényelni és megvalósítani.
Törökországban 2001-ben viszonylag súlyos pénzügyi válság zajlott le, amely után azonban az ország gazdaságilag növekvő pályára tudott állni. A 2008-as válság ideiglenesen lassította és némileg vissza is vetette ezt a lendületet, mindazonáltal 2010-re sikerült exportját a korábbi, válság előtti szintre visszahúzni. Az export mellett hatékonyan kezelte az országba érkező befektetéseket is: 2003 és 2020 között 225 milliárd USD értékű FDI érkezett az országba, jelenleg több mint 73.000 külföldi cég működik Törökországban (OECD, 2021).
Magyarországgal 1924 óta diplomáciai kapcsolatban áll Törökország, így a gazdasági kapcsolatok fejlődése is széles skálán mozoghatott az elmúlt közel száz év során. A déli nyitás stratégia előtt, 2013-ban már aláírásra került egy, a két ország közötti partneri viszonyt erősítő megállapodás, valamint a balkáni térségre is kiterjedő programban külön gazdaságélénkítő javaslatok kaptak helyet a török-magyar viszony ápolására. A koronavírus járvány miatti gazdasági csökkenések ellenére a magyar-török kétoldalú áruforgalom 6,4%-kal nőtt, elérve ezzel a 3,38 milliárd USD-nyi összeget. Szintén növekedett a magyar export, 2020-ban az előző évhez képest 5%-kal sikerült magasabb kivitelt elérni, mint előtte (MKIK, 2021).
11. ábra: A Törökországból Magyarországra érkező FDI állomány változása 2008-2020 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A Magyarországra érkező török FDI mértéke 2010-ig negatív, majd ezt követően folyamatosan pozitív, emelkedő tendenciát mutat: 2011 és 2020 között 361,7 millió eurónyi tőke került kihelyezésre hazánkba. A legnagyobb török befektetők Magyarországon az alábbi társaságok:
- Ekol Logistic Szolgáltató Kft. – fuvarozás;
- Celebi Ground Handling Hungary Földi Kiszolgáló Kft. – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálás;
- Metyx Hungary Kft. – műszaki textilgyártás;
- Yaris Kabin Hungary Kft. – traktor és földmunkagép kabinok gyártása (MKIK, 2021).
Törökországgal a magyar gazdasági kapcsolatok nagy része pozitív értékeket jelez, a balkáni államok közül Törökországgal és Szerbiával sikerült a leginkább eredményes partnerségeket kialakítani. A kérdéses EU-s tagság lehetősége tovább bővítené mind a magyar, mind a többi európai országgal az együttműködések körét, így ennek eshetősége további módon segítené elő a két ország külgazdasági fejlődését is.
A balkáni államok tekintetében Bulgáriával bonyolítjuk a legjelentősebb exportot Szerbia és Törökország mellett, mindazonáltal az innen érkező FDI mértéke 2008 óta negatív képet mutat. A tőkebeáramlás szempontjából ezért az utolsó állam, amely vizsgálat szempontjából érdekes, Észak-Macedónia.
Észak-Macedónia politikai helyzete az elmúlt évek során több konfliktustól és nehézségtől is terhes volt: Görögországgal egy közel húsz éven át tartó névvitát zárhattak le a kétezres évek elején, amely mindaddig gátolta az ország NATO tagságát is (Chiclet, 2020). 2020 márciusa óta tagja az észak-atlanti szervezetnek, valamint benyújtotta korábban csatlakozási kérelmét az Európai Unióba is. Gazdasága az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át, az ország kormánya kiemelten kezeli a szomszédos államokkal és a szűkebb térséggel való külkapcsolatok és külkereskedelem fejlesztését, előmozdítását. Magyarországgal 2011 óta Gazdasági Együttműködési Megállapodás érvényes, valamint 2013-ban létrehozásra került egy Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság is, amely koordinálja és tovább erősíti a két ország közötti külkereskedelmet (Szél, 2020).
12. ábra: Az Észak-Macedóniából Magyarországra érkező FDI állomány változása 2008-2020 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
Észak-Macedóniában a külföldi beruházások és a tőkekihelyezések szempontjából a politikai válság után sikerült egy viszonylag stabil gazdasági helyzetet teremteni, amely köszönhető a könnyű cégalapítási folyamatoknak, az adózási kedvezményeknek és a beruházásösztönzési támogatásoknak is. Régiójában a Doing Business felmérése szerint itt a leggyorsabb és legkönnyebb az új vállalkozás elindítása, ez pedig nagyban befolyásolja az ide érkező FDI mértékét is (Doing Business, 2021). A legnagyobb tőkekihelyezők az országban Ausztria, az Egyesült Királyság, Görögország és Hollandia, Magyarország az országban lévő FDI-ok 3,28%-át birtokolja (Szél, 2020). A hazánkba érkező macedón tőke értéke 2018-ig negatív, ezt követően pozitív, de számottevő eredményeket nem mutat. Magyar részről az egyetlen nagyberuházás, ami Észak-Macedóniában az elmúlt évtizedek során végbement, a Magyar Telekom 2001-es invesztíciója volt, azóta nem történt ekkora volumenű tőkekihelyezés. Az olyan magyar társaságok, mint a MOL vagy az OTP nincsenek jelen az ország piacán (Harasztia, 2022).
A tőkekihelyezések terén a magyar-macedón kapcsolatok fejleszthetőek, jelenleg azonban nem vetítenek előre nagy mértékű elköteleződést. Jellemzően inkább az export és import mértéke az, ami számottevő a külkereskedelmi adatokban: a 2018-as 124,1 millió eurós értékű importot 2020-ra sikerült 331,6 millió euróra növelni. Az export esetében szintén emelkedés mutatkozik, de közel sem ekkora mértékben: 2018-ban 338,2 millió euró volt a kivitel, 2020-ban ez az érték 378,3 millió euróra nőtt. A keleti-nyitás stratégia ebben az országban így inkább az áruforgalom élénkítésére, mintsem a magyar és észak-macedón tőkediverzifikációra fókuszált (Harasztia, 2022).
13. ábra: A Magyarországon lévő FDI állomány változása 2008-2020 között Szerbia, Törökország és Észak-Macedónia vonatkozásában, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB)
A keleti nyitás külgazdasági stratégiának köszönhetően a balkáni államokkal az külkereskedelmi áruforgalom növekedett, valamint Szerbiával és Törökországgal az FDI kihelyezések száma és értéke is javult. Az itthon működő külföldi tőkével rendelkező társaságok száma jelentős, évek óta viszonylag stabil számok láthatóak. 2011-ben volt itthon a legmagasabb a külföldi tőkével működő vállalatok száma, ekkor több, mint 30 ezer ilyen befektetés volt nyilvántartva, 2017-re ez a szám 22174-re esett vissza. 2020-ban valamivel több, mint 23 ezer FDI befektetés volt itthon nyilvántartva.
14. ábra: A Magyarországon lévő külföldi közvetlen-tőke befektetések darabszámának alakulása 2008-2020 között (Adatok forrása: KSH)
A hazánkba érkező FDI-ok jellemzően a feldolgozóiparba és a műszaki, tudományos és szakmai ágazatokba áramlanak, ezeket a szektorokat erősítik. Jelentős mennyiség érkezik a gépjármű értékesítés és javításba, ugyanakkor 2015 óta csökken a pénzügyi szolgáltatás és biztosítás területére áramló tőke értéke.
15. ábra: A Magyarországra áramló FDI ágazatok szerinti bontásban 2010 és 2019 között, milliárd forintban megadva (Adatok forrása: KSH)
Összegzés – konklúzió
Összességében a keleti nyitás stratégia egy megfelelő irányt biztosít ahhoz, hogy a hazai piac és gazdaság diverzifikációja hosszú távon fejlődhessen, mindazonáltal az elmúlt tíz év során, amióta a program működik, leginkább az ázsiai régió országaival sikerült szorosabb együttműködésekre szert tenni a tőkeáramlás tekintetében. A külkereskedelmi forgalom a megfigyelt országok mindegyikében növekedett, köszönhetően a stratégia és az egyéb, fokozott együttműködési lehetőségeknek, a hazai befektetői piac azonban még mindig inkább nyugat-európai irányú. Dél-Koreán kívül más ázsiai vagy balkáni ország nincs jelen nagy mértékben a magyar gazdaságban, így ahhoz, hogy a stratégiában megfogalmazott célok megvalósulhassanak fontos ezen régiók erőteljesebb bevonása a programba, nem csak az export tekintetében, de az FDI áramlás miatt is.
Felhasznált szakirodalom és források:
Abonyiné Palotás Jolán (2001): A külföldi működő tőke szerepe gazdaságunk fejlődésében. Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. (http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Abonyine.pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
A magyar-orosz gazdasági együttműködésről: https://moszkva.mfa.gov.hu/hun/page/a-magyarorosz-gazdasagi-egyuettmukoedesrol Letöltés ideje: 2022.11.11.
Ármás Julianna – Németh Ferenc (2022): Magyar kifektetések a Nyugat-Balkánon: tapasztalatok és ajánlások. KKI Elemzések, KE-2022/24. (http://real.mtak.hu/143091/1/KE_2022_24_WBS_magyar_kifektetesek_Balkanon_AJ_NF_0517.pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Bernek Ágnes (2018): Hazánk keleti nyitás politikája és a 21. századi geopolitikai stratégiák összefüggései. Külügyi Szemle, 2018. nyár. (06_Bernek_Agnes.pdf (kki.hu) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Diplomacy and Trade – Korean Miracle in Hungary: https://dteurope.com/diplomacy/korean-miracle-in-hungary/ Letöltés ideje: 2022.11.11.
Doing Business – Economy profile North Macedonia (2022): https://www.doingbusiness.org/content/dam/doingBusiness/country/n/north-macedonia/MKD.pdf Letöltés ideje: 2022.11.11.
European Commission (2015): 151118_joint-communication_review-of-the-enp_en.pdf (europa.eu) Letöltés ideje: 2022.11.11.
European Commission – South Korea Free Trade Agreement: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2009/october/tradoc_145203.pdf Letöltés ideje: 2022.11.11.
Éltető Andrea – Völgyi Katalin (2013): „Keleti nyitás” a számok tükrében – külkereskedelem Ázsiával. Külgazdaság, 57. évfolyam, 2013. p. 67-104. („Keleti nyitás” a számok tükrében – külkereskedelem Ázsiával – REAL – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Francois Bost – Laurent Carroué – Sébastien Colin – Antoine Laporte – Christian Pihet – Olivier Sanmartin – David Teurtie (2021): Világgazdasági Körkép. Pallas Athéné Books, 2021. p.244-246.
Gyermán István (2009): Az orosz-ukrán gázválság hatásai Délkelet-Európa földgázpiacára. A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei II. évfolyam, 2010. 1 szám, No 2. (vikek_002_136-145.pdf (u-szeged.hu) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Harasztia Szandra (2022): Észak-Macedónia – Gazdasági környezet és üzleti lehetőségek Észak-Macedóniában. (https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:bC3p6m5s8F4J:https://mkik.hu/download/253/eszak-macedonia&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Hidvéghi Balázs (2012): Külgazdaság új megközelítésben: A „Keleti nyitás – Nyugati tartás” politikája. Nemzetgazdasági Minisztérium (https://www.mkt.hu/docs/2012-10-02-18-54-52-Hidvegi_Balazs.pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Kalotay Kálmán– Éltető Andrea – Sass Magdolna– Weiner Csaba (2015): Orosz befektetések a visegrádi országokban – Az elméletek temetője? Közgazdasági Szemle, LXII. évfolyam, 2015. május. p.565-586. (http://real.mtak.hu/23987/1/05_KalotayEltetoSass_Weiner_u.pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Kereskedelmi, gazdasági és befektetési kapcsolatok Ukrajna és Magyarország között: https://hungary.mfa.gov.ua/hu/partnership/egyuttmukodes Letöltés ideje: 2022.11.11.
Kazahstan in Hungary’s strategic partner in Central Asia: https://2010-2014.kormany.hu/en/ministry-for-national-economy/news/kazakhstan-is-hungary-s-strategic-partner-in-central-asia Letöltés ideje: 2022.11.11.
Külgazdasági és Külügyminisztérium: Stratégiai megállapodások és partnerségek: https://kormany.hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/strategiai-partnersegi-megallapodasok Letöltés ideje: 2022.11.11.
KSH Külkereskedelmi adatbázis: https://www.ksh.hu/kulkereskedelem-es-fizetesi-merleg Letöltés ideje: 2022.11.11.
Ledyaeva, S.–Karhunen, P.–Kosonen, R. [2013]: Birds of a feather: Evidence on commonality of corruption and democracy in the origin and location of foreign investment in Russian regions. European Journal of Political Economy, Vol. 32. p.1–25.
Lukács Eszter (2015): A „Keleti nyitás politikája” – japán-magyar külgazdasági kapcsolatok. In: Völgyi Katalin (2015): Japán gazdaságtörténete, MTA KRTK Világgazdasági Intézet, 2015. p.125-145. (http://real.mtak.hu/34170/1/Japn_gazdasgtrtnete_u.pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
MNB FDI statisztikák: https://hu-rmbbudapest.mnb.hu/statisztikak/fdi-statisztikak Letöltés ideje: 2022.11.11.
Magyar-Kazah mezőgazdasági befektetési alap: https://exim.hu/termekeink/tokealapok/hazai-tokealapok/magyar-kazah-mezogazdasagi-befektetesi-alap-kazakhstan-hungarian-investment-private-equity-fund-c-v Letöltés ideje: 2022.11.11
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2021): Piaci útmutató a Szerb Köztársaságról.
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2021): Piaci útmutató a Török Köztársaságról.
Neszmélyi György Iván (2017): Déli nyitás: Afrika a fókuszban. Prosperitas IV. évfolyam, 2017/1. p.103-127. (http://publikaciotar.repozitorium.uni-bge.hu/1086/1/Neszmelyi-Gy..pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium (2007): Megnyílt a magyar évad Kínában (Nemzeti Erőforrás Minisztérium | Megnyílt a magyar évad Kínában (gov.hu)). Letöltés ideje: 2022.11.11.
OECD Data Base: https://www.oecd.org/investment/statistics.htm Letöltés ideje: 2022.11.11.
Öt területen erősíti orosz kapcsolatait Magyarország: https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2021/08/ot-teruleten-erositi-orosz-kapcsolatat-magyarorszag Letöltés ideje: 2022.11.11.
Statistical office of the Republic of Serbia: https://data.stat.gov.rs/?caller=SDDB&languageCode=en-US Letöltés ideje: 2022.11.11.
Szél Ervin (2020): Észak-Macedónia. (https://fmkik.hu/uploads/documentitem/82/bosznia-montenegro-macedonia-1653493639.pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Szerb-magyar kétoldalú kapcsolatok: https://belgrad.mfa.gov.hu/page/ketoldalu-kapcsolatok Letöltés ideje: 2022.11.11.
Szunomár Ágnes (2011): A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok új szakasza: eredmények és várakozások. Külgazdaság, LV. évfolyam, 2011. p.67-85. (https://kulgazdasag.eu/api/uploads/5_szunomar_agnes_a_magyar_kinai_gazdasagi_kapcsolatok_uj_szakasza_489737c9c7.pdf) Letöltés ideje: 2022.11.11.
Tombolnak a kazah-magyar gazdasági kapcsolatok: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2017/06/tombolnak-kazah-magyar-gazdasagi-kapcsolatok Letöltés ideje: 2022.11.11.
Українсько-угорські економічні відносини: https://www.vsesvit-journal.com/old/content/view/219/41/ Letöltés ideje: 2022.11.11.
Újabb szintet léptek a magyar-kazah kapcsolatok: https://kormany.hu/hirek/ujabb-szintet-lepnek-a-magyar-kazah-kapcsolatok Letöltés ideje: 2022.11.11.
Völgyi Katalin – Lukács Eszter (2021): Chinese and Indian FDI in Hungary and the role of Eastern Opening Policy. Asia Europe Journal, 2021. p.167-187. (https://link.springer.com/article/10.1007/s10308-020-00592-1). Letöltés ideje: 2022.11.11.
World Bank Database: https://data.worldbank.org/ Letöltés ideje: 2022.11.11.
- évi XXIX. törvénycikk a japáni császársággal 1869. évi október hó 18-án kötött kereskedelmi szerződésről: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=87100029.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D28 Letöltés ideje: 2022.11.11.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
