Categories
OecoGlobus Oecogram

Mely európai országokat érint leginkább a gázfelhasználás csökkentése?

📊 Az Európai Bizottság az európai országok vonatkozásában egységesen 15%-kal javasolja csökkenteni a 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. közötti időszakban a gázfelhasználást, az elmúlt öt év azonos időszakára számolt átlagfogyasztáshoz képest. Ugyanakkor az energetikai mix tekintetében jelentős a különbség az európai országok között, így a javaslat rendkívül eltérően hat az egyes tagállamokra.

⚙ A tagállamok energiafelhasználásán belül jelentősen eltér a gáz aránya. Az Eurostat 2020-as adatai alapján Ciprus nem használ fel gázt egyáltalán, emellett a legkisebb az arány Svédországban (2,7%), Finnországban (6,5%) és Észtországban (7,7%). Az Európai Uniós átlag 23,7%. A legnagyobb az arány Olaszországban (40,5%), Hollandiában (37,6%) és Magyarországon (33,5%). Utóbbi három államból csupán Hollandia rendelkezik jelentősebb saját forrásokkal. Németországban, amelyre az elmúlt időszakban az Északi-áramlat karbantartása és újraindulása körüli bizonytalanságok miatt irányult figyelem, ez az arány 26,1%, vagyis az európai átlag feletti.

📝 Az adatokból az is kirajzolódik, hogy az egyes uniós országokra nézve óriási különbségek lehetnek abban, hogy mekkora arányú fogyasztáscsökkentést jelent a 15%. A 40%-os olasz gázfelhasználási aránynál a teljes energiafogyasztás 6%-t érinti a szabályozás. Hazánk esetében ez a szám 5%. Eközben például Cipruson semmilyen változást nem jelent a 15%-os gázfelhasználás csökkentésre vonatkozó javaslat.

💾 Az eredeti cikk itt, és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/irasok/europai-unios-szankciok-es-az-energiabiztonsag-kerdese/

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/javuloban-az-europai-gaztarozok-toltottsegi-szintje/

 

#Europa #EU #Magyarország #gaz #energia #energiafogyasztas #gazfelhasznalas #lakossag#eurostat

Senior kutató

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre