175 éve kezdődött az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarországon. A 2023-as megemlékezés különlegességét adja, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját is ünnepeljük. 1848 nem csupán Magyarországon alakult ki forradalmi helyzet, Európa történetének legnagyobb forradalmi hulláma söpört végig a kontinensen. Ez volt az ún. népek tavasza. Hosszabb szabadságharc azonban csak Magyarországon bontakozott ki.
A feszültségek hátterében társadalmi krízisek, politikai feszültségek, technológiai változások egyaránt megtalálhatóak, de az 1845 és 1848 közötti mezőgazdasági válság, élelmiszerhiány és gazdasági recesszió is a kiváltó okok között volt. Az egyes országok között eltérés mutatkozott a tekintetben, hogy a többszörös válság mely eleme érvényesült leginkább.
Forradalom Pest-Budán:
Gazdasági helyzet: Az Osztrák Birodalom nyugati felében a feldolgozóipar és az ipari termelés gyorsan növekedett, míg a Magyar Királyság maradt a mezőgazdaság és élelmiszertermelés központja. Ugyanakkor a mezőgazdaság és az abból élő népesség jelentős változásokkal szembesült a 19. században. A vizeket szabályozták és a tájhasználat átalakult, ami a többségi társadalom számára nehezítette a megélhetés feltételeit, ahogyan erre Andrásfalvy Bertalan ártéri gazdálkodásról szóló kutatásaiban felhívja a figyelmet.
Népesség: A magyar korona országainak népessége Erdéllyel együtt csaknem 13 millió főt számlált a nemzetiségekkel együtt. Ezzel a népesség közepes nagyságú európai államnak számított az ország. A Habsburg-monarchia lakosságának 45%-a élt itt, a birodalom területének 55%-án.
Népsűrűség: Magyarország a 19. század közepén még mindig a Habsburg-birodalom legritkábban lakott területei közé tartozott, 43 fő/km2-es népsűrűségével. Ennél ritkábban lakott országokat csak Európa északi és keleti peremén találhatunk.
Települések: A preindusztriális társadalom jellemzőinek megfelelően a lakosság túlnyomó többsége a 14 ezer falu valamelyikében élt, mezőgazdasági termelésből. A 126 városban lakott a népesség 1/10-e (a 783 mezővárossal együtt 1/4-e), valódi városi funkciót azonban csak töredékük látott el: a városlakók többsége, legalább részben, szintén a mezőgazdaságból élt.
Pest-Buda lakossága: 1845-ben Budán 42 124, Pesten 79 777 ember élt, összesen 121 901 fő, a népesség 1%-a. Az 1850-es népszámlálás adatai szerint Budán már 58 533, Pesten 127 533 fő (összesen 186 468 ember) lakott.
Társadalmi csoportok: A nemesség létszáma a polgári forradalom előtt kb. 550 ezer fő volt, a lakosság 4%-a, ami európai összehasonlításban igen magas aránynak számított. A nemességen belül a legélesebb választóvonal a birtokkal rendelkező és a birtoktalanok között húzódott, de további különbségek is fennálltak. Emellett a polgári rend is erősen differenciálódott. A hagyományos városi polgárság mellett megjelentek az első tőkés vállalkozók. A lakosság 80%-a az úrbéres jobbágyok és zsellérek mellett a majorságok cselédsége, a mezővárosok lakói és a szabad parasztság (jászok, kunok, hajdúk, székelyek) voltak.
Összehasonlítás: A társadalmi egyenlőtlenségek elemzése alapján a 20. század elején a felső 1% a jövedelem akár 20%-t is kereste az Egyesült Államokban, illetve egyes Európai országokban. A legkisebb különbségek az 1980-as évekre alakultak ki. Azóta az országok között nagyobb különbségek rajzolódtak ki, de sok esetében újra kinyílt az olló a társadalmi rétegek között.
Petőfi Sándor: A 200 éve (1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán) született költő az 1848-as forradalom szimbolikus alakja. Számos elemzés készült irodalmi alkotásairól és politikai elképzeléseiről. Érdemes azonban áttekinteni társadalomi rálátását és helyzetét. Apai ágon a család őse nemességet nyert. E származásáról tudott a költő is, de felnőttként, mint demokrata deklaráltan nem élt nemesi jogaival. Anyai nagyapja Kecskemét város tekintélyes polgára volt. Édesanyja, Hrúz Mária férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél. Apja, Petrovics István a házasságkötés után kibérelte a kiskőrösi, majd később kiskunfélegyházi mészárszéket. Petőfi tanulmányai és vándorévei alatt bejárta az országot, és többek között volt színész, katona és házitanító is. Ilyen módon a költő a társadalom szélesebb rétegeit ismerhette. Számtalan helyen élt az országban, mezővárosoktól a nagyvárosiasabb Debrecenig, majd Pestig. Széles rálátással rendelkezhetett a hazai társadalmi viszonyokról, mindennapokról és a lakosság gazdasági helyzetéről. E változatosság és témagazdagság műveiben is tükröződik, amely irodalmi értéke mellett korrajzot is elénk tár.
Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/magyar-kultura-napja-2023-kultura-es-kreativitas/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-2023-varhato-esemenyei-oecoglobus/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
