Categories
Írások

A hazai elektronikus pénzforgalom egyre dinamikusabban fejlődik

A magyarok továbbra is nyitottan állnak a digitális fizetési lehetőséghez. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy az elmúlt évben is kitartott az online és mobiltárcás vásárlások infrastruktúrájának, valamint az elektronikus pénzforgalomnak a dinamikus bővülése. Az újabb innovatív fizetési megoldások terjedésével jelentős további növekedési potenciál van az elektronikus fizetések előtt.

Szerző: Flór Nándor László

Az utóbbi néhány év legforgása alatt mind a digitális bankolás mind pedig az elektronikus pénzforgalom jelentős fejlődésen ment keresztül. A COVID-19 katalizátorként működött, megváltoztatta az emberek mindennapi szokásaikat, amely ugrásszerű növekedést hozott. A pandémia lecsengésével azonban a fizetési forgalom eltolódása nem lassult, sőt inkább tovább fokozódott. Az újabb és újabb fizetési lehetőségek egyre jobban segítik a magyarokat is, hogy minél kényelmesebben éljék a mindennapjaikat. A hagyományos kártyás vásárlási forgalom növekedésén túl az olyan innovatív pénzforgalmi megoldások, mint a mobiltárcás fizetések is egyre dinamikusabban bővülnek az országban.

Az azonnali fizetési rendszerrel (AFR) megjelenő újabb innovatív fizetési lehetőségek, illetve további rendszerfejlesztések várhatóan további lendületet fognak adni az elektronikus pénzforgalom számára. Az utóbbi években mind infrastrukturálisan, mind pedig használatot tekintve jelentős fejlődés következett be. Az AFR következő lépésében az összeghatár emelésével pedig ugrásszerűen bővülhet az azonnali fizetési forgalom hazánkban. A magyarok nyitott hozzáállása nélkül a digitális pénzforgalom nem tudna ilyen gyors ütemben fejlődni. A mobiltárcás fizetések és a regisztrált kártyák számát tekintve az utóbbi három évben jelentős növekedés zajlott le. A mobiltárcák terjedése, a mobiltárcás vásárlások értéke az idei év második negyedévében már megközelítette a 700 milliárd forintos forgalmi értéket, illetve a kétmilliós kártya darabszámot.

Az elektronikus fizetés bővülése töretlen

  1. ábra: Hazai kibocsátású bankkártyával folytatott belföldi vásárlások értékének alakulása Magyarországon. Forrás: MNB

A bankkártyás vásárlások jelentősen növekedtek az elmúlt három évben, a forgalom több mint duplájára emelkedett. A bankkártyával történő vásárlások értékének növekedése a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2023 második negyedévében már meghaladta a 3400 milliárd forintot. Az új típusú koronavírus járványt követő gazdasági újranyitással a kártyaforgalom bővülése is magasabb ütemre kapcsolt. Miközben 2019-ben a COVID-19 megjelenése előtt még 23 százalék körül volt a bővülés, addig 2021-ben az egyes negyedévekben már 27-28, 2022 pedig magasan 30 százalék feletti bővülést lehetett tapasztalni. Nem csak a járvány miatt megváltozott vásárlói szokások, de a magyar szabályozás is eredményesen támogatta a fizetési forgalomban bekövetkező változásokat, hiszen egyre több foglalkozás, illetve szektor esetében írták elő kötelezően az elektronikus vásárlási lehetőség biztosítását. Az MNB 2023-as fizetési jelentésében is megállapítja, hogy Magyarország jó úton halad az elektronikus fizetések térnyerése irányába. 2022-ben fordult elő először, hogy a bankkártyás vásárlások értéke meghaladta a készpénzfelvételekét.

  1. ábra: Másodlagos számlaazonosítással rendelkező számlák számának alakulása. Forrás: MNB

Magyarországon továbbra is magasan a telefonszám minősül a legnépszerűbb másodlagos azonosítónak, azonban a népszerűsége visszaesőben van. 2020 elejétől dinamikusan emelkedett az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) által lehetővé váló úgynevezett másodlagos számlaazonosítók regisztrációja. 2021 év végén a másodlagos számlaazonosítóval rendelkezők aránya mindösszesen két év alatt egy százalékra emelkedett, azonban azóta enyhe visszaesés tapasztalható. A természetes személyek esetében 2021 év végén már 75 ezer darab telefonszám regisztráció történt, amely 2023-ra 72 ezer darabra mérséklődött. Ezek az azonosítók (telefonszám, e-mail cím, adóazonosító) megkönnyítik az elektronikus átutalások kezelését, hiszen amennyiben a fogadó fél korábban rögzítette bankjában valamelyik opciót, úgy a küldő félnek nem kell fejből tudnia az illető bankszámlaszámát a tranzakció sikeres lebonyolításához. A mérséklődés mögött a megújítás hiánya állhat, hiszen a regisztrációról évente egyszer nyilatkoznia kell a banki ügyfélnek.

Folyamatos rendszerfejlesztésnek köszönhetően újabb és újabb elektronikus fizetési megoldások jelenhetnek meg, illetve terjedhetnek el hazánkban. A magyar jegybank korábban az AFR-t az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb innovációjának minősítette a pénzügyi szektorban. Az AFR egyedisége abból adódik, hogy a világon egyedülállóan a hazai bankok számára kötelező módon, egységesen és azonos időpontban került bevezetésre. Mindennek köszönhetően a Central Banking Institute egy magas presztízsű díjban részesítette az MNB-t 2021. március 22-én a pénzforgalom és piaci infrastruktúrák fejlesztésének kategóriájában. A rendszer kiépítése és bevezetése azért is fontos, mivel újabb pénzügyi szolgáltatások kialakítását és bevezetését tudja megalapozni.

Az AFR bevezetése óta eltelt három évben az azonnali utalásoknak száma és értéke is töretlenül emelkedik. Az AFR 2020. március 2-i elindítása óta 2023 második negyedévében már közel 50 millió darab azonnali utalást hajtottak végre, amely közel 60 százalékkal magasabb a 2020 azonos időszakához képest. 2023 első felében összesen már majdnem 100 millió darab azonnali utalás történt, amely összesen 23,5 ezer milliárd forint pénzforgalmat generált. 2023 második negyedévében az átutalások összege meghaladta a 12 ezer milliárdot, amely a 2020 azonos időszakához képest 117 százalékos növekedést jelent. Az átutalások átlagos összege is látványosan emelkedett az elmúlt évek során. Miközben a rendszer elindításakor még átlagosan 164 ezer forintos tranzakciót bonyolítottak a magyarok, addigra 2023 közepén már 246 ezer forintos tételről beszélhetünk. 2023. szeptember 1-jétől az úgynevezett AFR 2.0 keretében már a korábbi tíz millió forintos értékhatárról 20 millió forintra emelkedik az AFR keretében lebonyolítható azonnali átutalások. Mindez azt jelenti, hogy 2023 utolsó négy hónapjában várhatóan ugrásszerűen fog emelkedni a hivatalos statisztikákban az azonnali átutalások száma és értéke.

  1. ábra: Azonnali fizetési forgalom volumenének és értékének alakulása. Megjegyzés: az első negyedév a március 2-i indulástól tartalmaz adatot. Forrás: MNB

A mobiltárcás fizetések népszerűségének emelkedése nem fulladt ki a COVID-19-es időszakot követően sem, amelynek köszönhetően mára már minden ötödik kibocsátott kártya digitális pénztárcában is elérhető. A pandémia okozta korlátozások és a távolságtartás, valamint a fokozottabb figyelem a higiéniára sokat kedvezett az elektronikus fizetési módok terjedésének. Nem csak a megváltozott fizetési szokások, de az egyre népszerűbbé váló okosórák is segítik az elektronikus fizetés terjedését. A vásárlók számára jelentős kényelmet biztosítanak ezek az eszközök, hiszen pénztárcájukat otthon hagyva is tudnak vásárolni. Magyarországon 2020-ban a járvány kitörését követően több mint 300 ezer új mobiltárcás regisztráció történt, elérve ezzel a 815 ezer darabot. 2020 év végén még csak a kibocsátott kártyák alig nyolc százalékát érintette. 2021 és 2022 folyamán több mint duplájára nőtt a mobiltárcával is rendelkező kártyák száma, megközelítve az 1,8 milliós számot. 2023 közepén pedig nem sokkal maradt el a kétmilliós regisztrációs számtól, amely 20 százalékos részesedést jelent a kibocsátott fizetési kártyák között. Mindez azt támasztja alá, hogy ugyan a pandémia alatt robbanásszerűen kezdett el terjedni a megoldás, mégis az igazi elterjedése és dinamikus bővülése csak akkor kezdődött el, és az utóbbi években teljesedett ki.

  1. ábra: Mobiltárcákba regisztrált bankkártyák számának és a hazai kibocsátású kártyák közötti arányának alakulása. Forrás: MNB

A digitális pénztárcákkal folytatott vásárlások értéke az elmúlt három évben közel a tízszeresére emelkedett. Az MNB legfrissebb adatai alapján 2023 második negyedévében a mobiltárcás fizetések összértéke már csak kis mértékben maradt el a 700 milliárd forintos értéktől, miközben a fizetések darabszáma a 100 millióhoz közeledik. 2023 első felében több mint 1200 milliárd forint összegben történt vásárlás, amely közel 80 százalékkal haladja meg a 2022-es év azonos időszakát. A vásárlások száma ennél kisebb ütemben, 60 százalékkal bővült, elérve a 176 millió darabot. Mindez azt jelenti, hogy mára már valamennyi kártyás vásárlás összértékének több mint 15 százaléka digitális pénztárcán keresztül valósul meg Magyarországon. Az utóbbi években a vásárlások átlagos értéke is emelkedett, átlagosan ezer forintos összeggel, így pedig az utóbbi pár negyedévben hétezer forint körül alakultak a váráslások. Az elmúlt évek ilyen dinamikus fejlődése jól szemlélteti nem csak a megoldás kényelmes használatát, hanem a magyarok nyitott hozzáállását is az új, innovatív fizetési lehetőségek iránt.

  1. ábra: Mobiltárcákba regisztrált bankkártyákkal lebonyolított bel- és külföldi vásárlások értéke, valamint a kártyás vásárlások értékéhez viszonyított arányának alakulása. Forrás: MNB

 

A kártyás fizetést lehetővé tevő POS terminálok száma a pandémia alatt dinamikusan bővült, azonban a növekedés az érintésmentes készülékek kárára történt. Miközben Magyarországon a POS terminálok száma 2016 első negyedévében alig haladta meg a 125 ezer darabot, addig a COVID-19 megjelenéséig, 2019 év végén pedig már 177 ezer darabra bővült. Egy jelentős infrastruktúra bővítés kezdődött 2020-ban, amely idén újabb lendületet vett és ezáltal 2023 közepére meghaladta a 250 ezer darab terminált. A POS infrastruktúrában azonban kis mértékben visszalépés is megfigyelhető az utóbbi egy évben. Miközben 2021-ben a POS-terminálok már 99,7 százaléka képes volt érintésmentes kártyatranzakció lebonyolítására, addig ez az arány 2022 közepére 96,2 százalékra mérséklődött. A legfrissebb MNB adatok alapján 2023 közepén már ismét emelkedő trendet mutat, így 97,4 százalékon áll a mutató. A lefedettség azért is fontos, mivel ennek hiányában a mobiltárcás fizetés, amely egyre meghatározóbb szerepet tölt be a magyarok mindennapjaiban, nem megvalósítható. A hazai szabályozás is támogatta a bővülést hiszen 2021. január 1-től valamennyi online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásnak kötelezően biztosítania kellett az elektronikus fizetési megoldást.

  1. ábra: POS terminálok számának alakulása negyedévenként. Forrás: MNB

A digitális fizetés magyarországi fejlettsége egy év alatt hét ponttal tudott emelkedni, a használat és az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően. 2021 óta végzi el a Mastercard a Digitális Fizetési Index felmérését Magyarországon, amelyben egy számmal értékeli az ország fejlettségi szintjét. 2020-as évre vonatkozó érték 51 volt, amely egyetlen év leforgása alatt hét ponttal tudott javulni. A Mastercard által kialakított 100-as index referencia értékhez képest az adott ország fejlettségét három témakörbe tartozó szempontok szerint értékeli. A digitális fizetési szokások, azaz a használat tekintetében a magyarok 11 pontot, míg az infrastruktúra aktuális szintjében kilenc pontos előrelépés valósult meg egy év leforgása alatt. 2021-ben azonban a digitális fizetésekhez kapcsolódó tudásszint értékelése változatlanul, azonos szinten alakult a 2020-as felméréshez képest. A három terület együttes értéke alapján határozták meg az ország 58-as értékét. Továbbra is látszik, hogy miközben az infrastruktúra tekintetében Magyarország már kellően fejlettnek mondható, a következő lendületet a digitális fizetési lehetőségek ismeretterjesztés és az esetleges aggályok eloszlatásával támogatható.

  1. ábra: Elektronikus pénzforgalomban elkövetett sikeres visszaélések értékének alakulása. Forrás: MNB

Ahogyan bővül a digitális pénzforgalom a visszaélések száma és értéke is emelkedik, de a tranzakciók továbbra is biztonságos keretek között valósulnak meg. A pénzügyek tekintetében a biztonság még inkább fontos. 2019-ben a sikeres visszaélések aránya valamennyi kísérlet esetében ugrásszerűen megnőtt. Nominális értéken a sikeres elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélések az utóbbi években jelentős mértékben emelkedtek, 2023 második negyedévében már megközelítették az ötmilliárd forintos értéket. Miközben számszakilag magas számot látunk, az okozott kár aránya a kártyakibocsátó bankok oldalán az összes fizetési kártyás forgalomhoz viszonyítva csak alig 0,016 százalékra emelkedett 2022-ben a korábbi években tapasztalt 0,008 százalékos körüli értékről. A nem fizetési kártyához kapcsolódó visszaélések esetében a teljes átutalási forgalomhoz képest pedig csekély, mindösszesen 0,0006 százalékot mutatott 2022-ban.

Összegzés

A hazai elektronikus fizetési forgalom a pandémiát követően is megtartotta a dinamikus növekedési lendületét. Az MNB pénzforgalmi stratégiája szerint 2030-ra az elektronikus tranzakciók részaránya elérheti a kétharmados többséget a teljes gazdaságon belül. Addig ugyan még sok rendszerszintű fejlesztésre, a vásárlási szokások változására, a fizetési lehetőségek ismeretére lesz szükség. Az elektronikus fizetések további terjedéséhez természetesen az is szükségessé válik, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája tovább fejlődjön különböző oktatási módokon, ismeretterjesztő anyagokon és kampányokon keresztül. A mindenkori szabályozás is támogatóan tud hatni erre a folyamatra. A magyar jegybank 2022 év végén rendeletben szabályozta, hogy az AFR kapcsán új innovatív megoldások, mint a QR kód alapú fizetés vagy a fizetési kérelem esetében a fizető fél számára költségtételt nem helyezhetnek a szolgáltatók. Az AFR újabb fázisai érkeznek majd a következő években, amelyek várhatóan az eddigi tapasztalatok alapján tovább serkentik a digitális pénzforgalmat Magyarországon. Miközben a digitális pénzforgalom egyre inkább elterjed, a biztonság szerepe ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az elektronikus pénzforgalom nem lehet meghatározó a jövőben, amennyiben a biztonság nem elsődleges, illetve a tranzakciók teljesítése kényelmetlen a vásárlók számára. Az innovatív és kényelmes fizetési lehetőségek azonban teret engednek a készpénzes fizetések háttérbe szorításához.

Külső senior elemző | Megjelent írások

Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.

Összegzés

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [405.90 KB]

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre