– Az év szava a versenyképesség lesz, amely a magyar uniós elnökségnek is kiemelt témája. A globális piaci versenyben ugyanis Európa nem élen jár, hanem lemaradóban van az Egyesült Államokkal és az ázsiai csendes-óceáni térséggel szemben – figyelmeztetett Törcsi Péter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Digitális Magyarország című, a think.BDPST rendezvénysorozat keretében tartott rendezvényén. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke ennek okát elsősorban abban látta, hogy nincsenek olyan európai vezetők, akik az egész kontinens számára elfogadható receptet kínálnak. – Európa elkényelmesedett. Mindenre veszélyként tekint. Fontosabb lett a szabályozás, mint hogy növeljük a hatékonyságot! – mutatott rá, példaként a mesterséges intelligenciához fűződő viszonyt említve.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország élen jár a digitalizációban.
– Magyarország jókor csatlakozott a digitális forradalomhoz, ez pedig előnyt jelenthet a versenyképességben is – magyarázta.
Mérföldkő a Digitális Állampolgárság Program
-Ha tetszik, ha nem, a digitalizáció már az életünk része. Olyan ez, mint az ipari forradalom volt. Viszont a lényeg, hogy az új technológiákból a legjobbat hozzuk ki! – vont párhuzamot nyitóbeszédében Hidvéghi Balázs is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese aláhúzta, hogy ebben a forradalomban mérföldkövet jelent, új korszakot nyit az új Digitális Állampolgárság Program (DÁP), melyet tájékoztatása szerint máris több mint 176 ezren töltöttek le.
A telefonos alkalmazás előnye, hogy helyhez kötöttség nélkül lehet vele ügyeket intézni, amely a fiatalok számára nemcsak evidencia, de mára elvárás.
És ez még csak a jéghegy csúcsa. Hidvéghi Balázs elmondása szerint idővel folyamatosan új funkciókkal bővül majd a DÁP, mint például:
- az időpontfoglalás a kormányablakokba,
- az e-posta,
- az e-aláírás,
- a közműszolgáltatások elektronikus számlái,
- vagy éppen a vásárolt termékek garanciajegyeinek tárolása.
– Arra sem lesz szükség az iratainkat a pénztárcánkban tárolni, a horgászengedélytől a hajózási jogosítványig minden elérhető lesz az alkalmazásban – sorolta a további lehetőséget.
Önkéntes és biztonságos
A miniszterhelyettes ugyanakkor sietett leszögezni két dolgot. Az egyik az, hogy ugyan az alkalmazás minden tizenegyedik életévét betöltött magyar állampolgár számára elérhető, de használata teljességgel önkéntes. Így továbbra is elérhető marad a számítógépes, illetve természetesen a személyes ügyintézés is.
A másik, hogy a rendszer a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett lett kifejlesztve, így kivédhetők a kibertámadások.
– Nem kérnek az állampolgároktól új adatokat, csak egy helyre gyűjtik azokat. És kizárólag a készüléken tárolják azokat, nem adhatják ki senkinek – részletezte az adatvédelmi szabályozást.
Hidvéghi Balázs végül kiemelte, hogy a DÁP a vállalatok működését és hatékonyságát is gyorsíthatja és növelheti. Emlékeztetett, hogy a digitalizáció máris a bruttó hozzáadott érték (GVA) 18 százalékát adja.
I. Panel: a politika digitalizációja
A konferencia első, a politika digitalizációjáról szóló panelbeszélgetését Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője moderálta. A beszélgetésen Szabó Orsolya, az InvestCEE vezetője, Szép Kristóf, az Idomsoft Zrt. szakértője és tanácsadója, illetve Lázár Viktor, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének kutatási projektvezetője vettek részt.
Van még hova fejlődni
Szabó Orsolya rámutatott, hogy Észtország tekinthető a politikai digitalizáció globális úttörőjének, de az európai országok közül Málta is az élmezőnybe tartozik.
Lázár Viktor ezek mellett kiemelte Szingapúrt és Dél-Koreát, illetve rámutatott, hogy az ENSZ közéleti digitalizációs rangsorában Magyarország a 49. helyezést érte el.
Eszerint 48 állam megelőzi hazánkat, ez is bizonyítja, hogy a digitalizáció a helyes irány.
Az MCC kutatója rámutatott, hogy a digitalizáció nem csorbítja, hanem erősíti a demokráciát és a versenyképességet. A szakértők az észt példa kapcsán bemutatták, hogy az e-residency program keretében a válás kivételével az összes adminisztrációs tevékenységet lehet online végezni, illetve az ország területére lépés nélkül tudnak a külföldi állampolgárok is vállalkozást alapítani. Utóbbi jelentősen javítja a balti ország tőkevonzó képességét, ami a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője.
Jöhet az elekronikus szavazás?
A moderátor kérdésére Szabó Orsolya a politikai és ügyintézési digitalizáció négy feltételére mutatott rá;
- a kormányzati elköteleződésre,
- az átláthatóságra,
- az államba fektetett választói bizalomra
- és a lakosok alapvető digitális kompetenciák meglétére.
Az InvestCEE vezetője szerint a választások online lebonyolításához szükséges a jogszabályi környezet átalakítása, a legitim voksolás biztosításához szükséges a szavazási folyamat teljes átláthatósága és ellenőrizhetősége.
Szép Kristóf emellett még rámutatott, hogy digitális államot nem lehet nulláról felépíteni, szükségesek hozzá bizonyos előzmények. A szakértő szerint az általános ellenkezés miatt számos bizalomnövelő lépést meg kell tenni a digitális szavazás bevezetése előtt, így 2026-ban még nem lehet ilyen módon voksolni.
Kiemelte, hogy a papíralapú szavazás nem fog megszűnni, hiszen mindig létezni fog az a lakossági kör, amely a bizalmatlanság vagy adott élethelyzet miatt nem akar, vagy nem tud a digitális voksolási lehetőséggel élni.
Lázár Viktor rámutatott, hogy az állami szervek közötti online adategyeztetést Észtországban 2001-ben kezdték, a szavazást pedig 2015-ben vezették be, tehát az állam digitalizációjának folyamata elnyújtott. A balti államban míg kilenc évvel ezelőtt a szavazók 1-2 százaléka élt a digitális szavazás lehetőségével, a legutóbbi, 2023-as voksoláson ez 51 százalékra emelkedett. Az MCC kutatója szerint jelentős bizalomépítő lépés lenne, ha a Nemzeti Konzultációt és a hasonló visszajelzés-küldő lehetőségeket online is ki lehetne tölteni.
A veszélyek
A moderátor következő kérdése a biztonsági kockázatokra vonatkozott. Szép Kristóf szerint meg kell találni az egyensúlyt a kezelhetőség és a megfelelő biztonság között. A szakértő rámutatott, hogy a Digitális Állampolgár alkalmazás fejlesztése során végig etikus hackerekkel dolgoztak együtt és betartották az összes nemzetközi biztonsági standardot, mint például a többfaktoros beléptetést.
Lázár Viktor kiemelte, hogy a csalások és adatszivárgások 95 százaléka nem a mobilalkalmazás biztonsági résén keresztül történik, hanem a felhasználó hibájának következtében, így ez ellen edukációval lehet küzdeni.
A szakértők rámutattak, hogy a blokklánc technológia megoldást kínálhat a jelenlegi biztonsági kockázatokra.
A beszélgetés végén Szép Kristóf bemutatta, hogy a Digitális Állampolgárság népszerűsítése érdekében fokozatosan egyszerűsítik a regisztrációs folyamatot, jövő év elejétől már online is lehet regisztrálni a kapcsolódó mobil alkalmazásra. A szakértő bemutatta, hogy a jövőben a házasságkötés és válás kivételével az összes életesemény, mint például a gyermek beiskoláztatása vagy gépjármű és ingatlanvásárlás digitális adminisztrációja lehetséges lesz a DÁP program keretében.
Szabó Orsolya kiemelte, hogy a terjesztést elősegítené, ha a magánszektor szereplői felé is nyitnának. Az InvestCEE vezetője szerint így az állampolgárok ellenőrizni tudják, hogy milyen személyes adatokhoz van hozzáférésük a vállalatoknak, illetve a cégek információszerzése is megkönnyebbül.
II. Panel: a szolgáltatások digitalizációja
A szolgáltatások digitalizációja című második panelt Szakáli István Loránt, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója moderálta, résztvevői Hortobágyi Ágoston (ügyvezető igazgató, DataIT), Nagy Zoltán (biztonsági igazgató, Telekom), Lancz Róbert (tulajdonos-vezérigazgató, Doktor24), Ács Zoltán (ügyvezető igazgató, Fintechlab), Menyhárd Attila (Polgári Jogi Tanszék, oktató, ELTE, valamint a Modern Jogi Tanulmányok Műhely vezetője, MCC) és dr. Kádár Magdolna (főosztályvezető, Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály, Belügyminisztérium) voltak.
A digitalizáció mibenlétének megfogalmazásakor mindannyian kiemelték a folyamat merőben újszerű voltát, ami komplett szemléletváltást igényel. A digitalizációhoz szükséges szemlélet kialakítása a társadalomban még elvégzendő feladat. Lancz Róbert a digitalizáció által teremtett új helyzetekre példaként felhozta, hogy az egészségügyben átalakul a hagyományosan kétszereplős beteg-orvos viszonyrendszer, Menyhárd Attila szerint pedig az igazságszolgáltatásban várható, hogy néhány év múlva a mesterséges intelligencia el fogja tudni végezni – még ha nem is hibátlanul – egy joggyakornok munkáját.
Fontos mindazonáltal szem előtt tartani, hogy a digitalizációnak nincs önértéke, hanem egy eszköz ahhoz, hogy számos feladatot könnyebben és olcsóbban végezhessünk el – fogalmazott Ács Zoltán.
A jogszabályi környezet Magyarországon készen áll a digitalizációra, a hazai kis- és középvállalkozások azonban kevéssé nyitottak rá.
Rámutattak, ez ugyanakkor nem kizárólag magyar sajátosság, mivel a változástól való általános ódzkodás miatt Nyugat-Európában is gyakran tartanak tőle a vállalatok.
Igaz ugyan, hogy a digitalizáció belépési költsége magas lehet, ami – a digitális szolgáltatások nyújtásának költségeihez hasonlóan – csak hosszú távon tud megtérülni, ám a digitalizáció elkerülhetetlen a kkv-k számára: ha nem digitalizálnak, el fogják söpörni őket a vetélytársak, mutatott rá Ács Zoltán.
Mivel a beszélgetés több résztvevője az egészségügy területén aktív, szóba került, hogy a magyar egészségügyi informatikai rendszerek szétaprózottsága hátráltatja az ágazat digitalizációját, miként az is, hogy a köz- és a magánegészségügy informatikai rendszerei szintén kettéválnak.
Dr. Kádár Magdolna kiemelte, hogy az EESZT ugyanakkor több európai uniós tagállam számára példaértékű.
Ami az igazságszoltáltatást illeti, a magánjogászok részben nyitottak a digitalizáció felé, az intézményrendszerek egy részének hozzáállása azonban konzervatív e tekintetben. Szóba került a pénzügyi szektor is, amely Ács Zoltán szerint számos a digitalizációval kapcsolatos új szabályozásra számíthat a közeljövőben. Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú az állampolgári bizalom megteremtése a digitális világgal kapcsolatban, valamint az állampolgárok védelme a visszaélésektől.
III. Panel: A fintech szektor
A konferencia harmadik panelje a magyarországi digitalizáció és a fintech szektor aktuális kérdéseit járta körül, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (AI) hatásaira és a szabályozói kihívásokra. A Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója által vezetett panelbeszélgetés Szolnoki Szabolcs, a technológiáért felelős helyettes államtitkár nyitóbeszédével indult. Kiemelte az EU AI-rendeletét, amely szabályozni fogja a területet, illetve a Blockchain Koalíció stratégiáját. A koalíció már nem csupán a kriptovalutákra koncentrál, hanem a szélesebb felhasználási körű blokklánc-megoldásokra is, például az agráriumban és klinikai kutatások területén.
A panel során Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia egyre fontosabb a pénzügyi szektor számára. Az AI alapú rendszerek például a csalás-megelőzésben és az adatfeldolgozásban is hasznosnak bizonyulnak. Szombati ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés a kiberbűnözés kifinomultságát is növelte, így a bankok számára fontos a védekezési mechanizmusok fejlesztése.
Mudri György, a FintechX Technologies társalapítója és vezérigazgatója a fintech lehetőségeire reflektálva megjegyezte, hogy az AI például az ügyfélkiszolgálás szinte minden területén hozzáadott értéket nyújt. Mudri szerint a fintech inkább segíti, mintsem fenyegeti a hagyományos pénzintézeteket. Így például a Big Data megoldásokat a hagyományos bankok is átvehetik.
Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója kiemelte az idén szeptemberben bevezetett Qvik fizetési módot, amely lehetővé teszi a QR-kódos és a deeplinkes fizetési módot is Magyarországon. Ezzel új alternatívát kínálnak a hagyományos bankkártyás és készpénzes fizetések helyett, amely a bankok közötti valós idejű tranzakciókra épít. A GIRO jövőre egy olyan központi csalásszűrő rendszer bevezetését is tervezi, amely valós időben képes a pénzügyi visszaélések kiszűrésére.
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a fintech megoldások hosszú távon akár meg is szüntethetik a hagyományos bankrendszert, hiszen a fintech cégek olyan alapvető banki szolgáltatásokat tudnak nyújtani, mint a hitelnyújtás, betétgyűjtés vagy értékpapírkereskedés, és mindezt a hagyományos bankoknál hatékonyabban.
Példaként említette a kínai Alipay és WeChat rendszereket, amelyek big data alapú hitelezési algoritmusokat használnak, és bizonyítottan alacsonyabb hibaszázalékkal dolgoznak az emberi hitelezőkkel szemben.
Szombati Anikó bemutatta a hazai fintech piacot: az elmúlt hat évben a fintech cégek száma megduplázódott, és jelenleg több mint 212 cég működik Magyarországon. Ezen vállalkozások összesített árbevétele 2022-ben meghaladta a 310 milliárd forintot, és körülbelül 9 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
Szombati kiemelte, hogy a fintech szektorban Magyarország erőssége a technológiai szaktudás, ugyanakkor a nemzetközi piacon való sikerhez szükséges üzleti készségek és önbizalom fejlesztésére is nagy szükség van.
A panel során a magyar fintech szektor nemzetközi versenyképessége is terítékre került. Szombati és Mudri egyetértettek abban, hogy bár a magyar fintech cégek, mint a SEON, a Barion vagy a Finshape, sikeresek lehetnek a nemzetközi piacon, a különböző szabályozási környezetek miatt kihívásokkal néznek szembe.
Szombati Anikó rámutatott, hogy bár Magyarország nem célkitűzésként kezeli a teljes készpénzmentességet, a digitalizáció előnyeit egyre többen használják ki, különösen a bankkártyás és az azonnali fizetési rendszerben történő tranzakciók népszerűsödésével. Emellett kitért a CBDC, a digitális jegybankpénz bevezetésére tett hazai első lépésekre is. Selmeczi-Kovács Zsolt hozzátette, hogy az azonnali fizetési rendszer növekvő elterjedése a bankkártyás tranzakciók nemzeti alternatíváját kínálja.
A panel záró gondolatai között Mudri György a szuperappok jövőjét hangsúlyozta.
Véleménye szerint a felhasználók olyan platformokat keresnek, ahol az életük menedzselésére vonatkozó különféle szolgáltatásokat egy helyen érhetik el, így például a pénzügyek kezelését is.
Pogátsa ehhez kapcsolódva azt jósolta, hogy a banki szektort lassan felváltják az ilyen típusú fintech megoldások, ahol a banki funkciók digitális szolgáltatásokba integrálódnak.
A panel végső üzenete az volt, hogy Magyarországon a digitális infrastruktúra, a szabályozói rugalmasság és az üzleti innováció ösztönzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a fintech szektor nemzetközi szinten is versenyképes maradhasson, és a hazai pénzügyi rendszer rugalmasan alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
