Ha jó bornak is kell a cégér, akkor a digitális világban a jó kkv-nak is kell a saját honlap. Ha egy vállalkozás nincs fenn a neten, ha digitálisan nem látható, akkor a vevői nem fogják megtalálni. Vagy nem veszik komolyan. Mindenesetre a tartós növekedése, egyáltalán üzletfolytonossága erősen kétséges. Ebből indulhattak ki a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” kormányzati támogatási program tervezői. Meg a statisztikai adatokból. Összetett indexeket és digitalizációs részmutatók adatait vizsgáljuk, hogy tisztábban lássuk: jó helyre megy-e és mit hozhat majd a közös konyhára a 9 milliárd forintnyi adófizetői pénz.
Index a digitális érettségre és intenzitásra
A digitális technológiák integrálása a mindennapi működésbe a vállalkozások számára ma már nem választás kérdése, nincs alternatív útvonal. A vállalkozások digitális érettsége közvetlen és közvetett módon is hatással van a versenyképességükre, a hatékonyságukra, jövedelemtermelő képességükre. Az automatizálás révén csökkenthetőek az adminisztrációs terhek; az online jelenlét (e-kereskedelem, digitális marketing) elősegíti a hazai eladásokból származó árbevétel növelését és alacsony költségű belépést tesz lehetővé a nemzetközi piacokra; a digitális megoldások a lényegi (core) tevékenységet támogató folyamatokban (pl. e-számlázás) csökkentik az üzleti reakcióidőt. A példák sora még hosszan folytatható. A digitális átállás elmaradása vagy lassúsága pedig piacvesztést, magasabb költségszintet, innovációs lemaradást és munkaerőhiányt eredményez. A fiatal munkavállalók messze elkerülik az „analóg” munkahelyeket.
Az üzleti digitalizáció terén óriási a verseny nemcsak az egyes vállalkozások, hanem a vállalkozások teljesítményéből élő államok, nemzetgazdaságok között is. A verseny és részterületei többféle mutatóval is mérhetők és nyomon követhetők.
A tagállamok digitális teljesítményének és versenyképességének mérésére az Európai Unió legfontosabb mérőeszköze a DESI (Digital Economy and Society Index). Ezt az összetett mutatót 2014 óta publikálják és alapvetően négy dimenziót vizsgál: az emberi erőforrást, a konnektivitást, a digitális technológiák integrációját és a digitális közszolgáltatások minőségét. A legfrissebb DESI adatok alapján Magyarország a digitális versenyben a 22. helyen áll az uniós országok között. Ez a teljesítmény alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, ugyanakkor a visegrádi országok közül csak Csehország (19.) előz minket, míg Szlovákiánál (23.) és Lengyelországnál (24.) jobban állunk. Nem beszélve az érettségi rangsort záró Romániáról (27.).
Uniós viszonylatban meghatározó még az Eurostat által kidolgozott DII (Digital Intensity Index), ami kifejezetten azt értékeli 12 indikátor alapján, hogy a tagállamok vállalkozásai milyen mértékben alkalmazzák mindennapi működésük során a kurrens digitális technológiákat (pl. szélessávú internetes kapcsolat, saját honlap, e-számlázás, közösségi média használat, mesterséges intelligencia, stb.). Az index aszerint pontozza a vállalkozásokat, hogy hányféle digitális technológiát (eszközt) használnak, ennek alapján értékeli a digitális intenzitásukat (0-3: nagyon alacsony; 4-6: alacsony; 7-9: magas; 10-12: nagyon magas). A legalább 4-es pontszám azt jelenti, hogy az adott vállalkozás legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkezik. Az EU 2030-ig két stratégiai célt tűzött ki a vállalkozások digitális átállásával kapcsolatban. Az egyik, hogy az uniós kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást. A másik pedig az, hogy az uniós vállalatok legalább 75%-ának használnia kell az üzleti tevékenysége során felhőalapú szolgáltatásokat, big data elemzésekre épülő szolgáltatásokat vagy mesterséges intelligenciát.
A 2024-es adatok alapján a magyar nagyvállalatok 96,3 %-a rendelkezett legalább alapszintű digitális intenzitással, ezzel a DII rangsorban a 24. helyet foglalja el Magyarország. A magyar kkv-knak ugyanebben az időszakban 57,4 %-a rendelkezett legalább alapszintű digitális intenzitással. A 2030-ra kitűzött uniós célérték (90%) meglehetősen távoli, a friss DII rangsorban ez a 25. helyre volt elég. (A DII mutató értékeit az Eurostat által évente ismételt, az uniós vállalkozások IKT használatáról és e-kereskedelméről készített felmérés (ICT usage and e-commerce in enterprises) alapján határozzák meg. Ebben a felmérésben „kkv” alatt a legalább 10, legfeljebb 249 főt foglalkoztató vállalkozásokat értik).
A digitális érettséget, fejlettséget mérő két uniós index (DESI, DII) friss értékeiből látható, hogy a magyar vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak van fejlődési lehetőségük a digitalizáció terén. Illetve, hogy különösen az alapszintű digitális intenzitást elérő kkv-k arányában van lemaradásunk.
Az uniós felmérések mellett 2020 óta szinte évente ismételt magyar kutatás is készül a hazai kkv szektor digitális érettségéről. A Digiméter kutatás az unióstól eltérő módszertannal, adatfelvételi ütemezéssel és némileg eltérő célcsoportra (5-249 főt foglalkoztató, nettó 18 milliárd Ft-nál kisebb árbevételű magyar cégek) vonatkozóan vizsgálja a digitális versenyképességet meghatározó tényezőket. A módszertani különbségek miatt a magyar kutatás konkrét számainak és a uniós felmérések megfelelő adatainak összevetése nem magától értetődő, a Digiméter kutatásvezetője mindenesetre nem lát érdemi ellentmondást az eredmények között. A Digiméter 2024-es felmérése szerint a magyar kkv-k digitalizációja stagnál, csak az egyébként is legfejlettebb digitális pénzügyi területen volt tapasztalható további javulás az elmúlt időszakban.
Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!
A digitalizációs felmérések eredményeinek tükrében érdemes vizsgálni a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” támogatási programot, amelyet a kormányzat 2025 februárjában indított a Demján Sándor Program részeként. Utóbbi keretében a kormány 1410 milliárdos forrással támogatja a hazai kkv-k termelékenységének növelését és méretugrását. Az Oeconomus nemzetközi összehasonlító elemzése alapján a Demján Sándor Program kiemelkedik a régió kkv támogatási programjai közül, többek között a támogatási formák sokszínűségének tekintetében.
Az egyik szín a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program, aminek keretében 9 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre a legalább 1 főt foglalkoztató kisvállalkozások számára. A programban ötféle, egyenként 400 000 Ft és 1 500 000 Ft közötti értékű szolgáltatáscsomag megvalósítására lehet pályázni. A program utalványszerű, a sikeresen pályázó kisvállalkozás önrész nélkül, térítésmentesen jut hozzá a megnyert szolgáltatáshoz.
De mik is konkrétan azok a digitális megoldások, technológiák, amiket a kisvállalkozás megszerezhet és integrálhat a működésébe? Elsősorban a program nevében szereplő saját honlappal és az ahhoz tartozó digitális infrastruktúrával bővülhet a cég eszköztára. Választható szolgáltatás a közösségi média oldal létrehozása, kezdő tartalmak gyártása, közösségi média kampány tervezése és kivitelezése. Opció még webshop kialakítása (vagyis bekapcsolódás az e-kereskedelembe), a kiber-ellenállóképesség növelése (IT biztonsági eszközök integrálása).
A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program elsősorban a digitális láthatóság alapvető eszközeit kínálja a nagyon alacsony digitális intenzitással működő kisvállalkozásoknak. Felhőszolgáltatások vagy MI integráció támogatásáról nincs szó, a DII által mutatott kép alapján úgy tűnik, hogy a program a leginkább lemaradókat igyekszik támogatni, a nagyon alacsonyról az alacsony digitális intenzitású szintre való átállást kívánja ösztönözni. Ott avatkozik be, ahol az állami támogatás a legszélesebb kört érinthet és a legjelentősebb mértékű pozitív változás előidézésével kecsegtet.
Célkeresztben a digitális láthatóság
A részletek vizsgálatához kiindulópontként jól használhatók az Eurostat ICT usage and e-commerce in enterprises felmérés eredményei. Az Unió statisztikai hivatala rendszeresen gyűjt adatokat a tagállamok digitalizációban való előrehaladásáról, így az uniós vállalkozások IKT használatáról és az e-kereskedelemről. A Digitalisation in Europe címmel évente publikált adatok alapján érzékelhető, hogy hogyan áll a magyar kkv-k digitalizációja az uniós versenytársakhoz képest. A látlelet tovább finomítható a Digiméter hazai kkv-ra vonatkozó eredményeivel, amik a digitális versenyképességet meghatározó tényezők alakulását mutatják az elmúlt öt évben.
Honlap
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar kisvállalkozások 63,6%-ának van saját honlapja, míg az uniós átlag 75,8%. A magyar kisvállalkozások a 21.-ek az uniós ranglistán. A közepes méretű magyar vállalkozások 87,5%-ának van saját honlapja, ezzel kicsit lemaradunk a 88,9%-os uniós átlagtól. Míg a magyar nagyvállalatoknál 94,4% ez az arány, ami kicsivel magasabb a 93,8%-os uniós átlagnál. Mindkét utóbbi ranglistán a 17. helyen állnak a magyar vállalkozások. A digitális láthatóság alapvető eszközével a magyar középvállalkozások, nagyvállalatok az uniós átlagnak megfelelő arányban rendelkeznek, míg a magyar kisvállalkozások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23242076/
A Digiméter adatai szerint a honlappal rendelkező kkv-k aránya 2022-ben volt a legmagasabb az utóbbi 5 évben, valószínűleg a Covid járvány hatása miatt. Ezt követően azonban visszalépés történt, nagyjából ott tartunk, mint 2020-ban.
Közösségi média oldal
A 2023-as adatok szerint az európai vállalkozások 61%-a tart fenn saját közösségi média oldalt, míg 2014-ben még csak 34%-uk. A vállalkozásméret alapján jelentős a különbség, mivel a nagyvállalatok 86%-ánál működik közösségi média oldal, míg a kkv-k mindössze 60%-ánál. Az uniós vállalkozások körében a legnépszerűbb a Facebook és a LinkedIn a közösségi média oldalak közül.
A magyar kkv-k 47%-a rendelkezik közösségi média oldallal, így ebben a kategóriában az uniós átlag alatt teljesítenek, az uniós rangsorban a 23. helyen állnak. A Digiméter adatai szerint a legalább egyféle közösségi média oldallal rendelkező hazai kkv-k aránya lassan, de biztosan növekedett 2021 és 2024 között. A legnépszerűbb oldal körükben a Facebook, az Instagram a második, a LinkedIn a harmadik.
E-kereskedelem
Az e-kereskedelem révén a vállalkozások bővíthetik az értékesítési csatornáikat, és olyan fogyasztói csoportokat is elérhetnek, amelyeket boltban való értékesítéssel nem. A vállalkozások számára a nemzetközi piacra lépést támogató egyik legegyszerűbb és legolcsóbb eszköz is egy trendi webshop létrehozása és működtetése lehet.
2023-ban az uniós vállalkozások 24%-a értékesített online, míg 2014-ben ez az arány 17% volt. A nagyvállalatok közül arányaiban lényegesen többen vesznek részt az e-kereskedelemben (46%), mint a kkv-knál (23%). A magyar kkv-k 22%-a értékesített online, ami mindössze 1 százalékponttal marad el az uniós átlagtól. Ez a teljesítmény az uniós rangsor 18. helyére elég.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23244001/
A Digiméter adatai szerint az online is értékesítő magyar kkv-k aránya jelentősen visszaesett 2022 és 2024 között, aminek az egyik oka a kereskedelmi szektorban működő vállalkozások számának csökkenése lehet.
IT biztonság
A vállalkozások többféle IT biztonsági eszközt, eljárást alkalmazhatnak a kibertámadások megelőzésére, illetve adataik és IKT rendszereik integritásának megőrzése érdekében. 2024-es adatok szerint az uniós vállalkozások 93%-a alkalmazott legalább egy IT biztonsági eljárást. A leggyakrabban alkalmazott eljárások: az erős jelszavak használatának megkövetelése (84%), adatmentés felhőbe vagy külső merevlemezre (79%), hálózati hozzáférés-vezérlés (65%).
A magyar vállalkozások az uniós átlag alatt teljesítenek az IT biztonság felmért dimenzióiban. A Digiméter adatai szerint az IT biztonság terén stagnálás figyelhető meg ötéves időtávon belül a magyar kkv-k összességében. Virtuális magánhálózattal (VPN-nel) egyre több magyar cég rendelkezik, ugyanakkor emelkedik azoknak a vállalkozásoknak az aránya is, amelyekben egyáltalán nem készül biztonsági mentés.
Hasznosság és hatásosság
Az Eurostat digitalizációs felmérésének adatai szerint a magyar vállalkozások körében a kisvállalati szegmens van kifejezetten lemaradva az uniós versenytársaktól saját honlap működtetés terén. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program pedig éppen a kisvállalkozásokra lett kiírva. A közösségi oldal működtetésében és az IT biztonság alkalmazott eszközeiben, eljárásaiban is bőven van felzárkózni valója a magyar kkv-knak. A program elérhető szolgáltatásai közül a webshopoknál a legkisebb a lemaradása a magyar cégeknek az uniós versenyfutásban, ugyanakkor romló tendenciára is utalnak jelek ezen a téren.
A vállalkozások digitális érettségére vonatkozó uniós és hazai felmérések adatait vizsgálva a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” támogatási program célzása meglehetősen pontosnak, a tervezés adatalapúnak látszik, ami nem kifejezetten hátrány. A 2025. február eleji indulás óta 4300 vállalkozás nyújtotta be támogatási igényét, több mint 7 milliárd forint értékben, ahogyan ez a program honlapján is nyomon követhető. A benyújtott igényekből 1500 projekt már támogatói döntést kapott, 2 milliárd forint értékben. A pályázati folyamat tehát tempósan halad, a keretösszeg 9 milliárd, a vállalkozások 2025. december 31-ig, illetve a keret kimerüléséig pályázhatnak.
A program hasznosságát nehéz megkérdőjelezni, a kifejtett kedvező hatások mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. A program által finanszírozott fejlesztések várhatóan emelik majd a magyar számokat a digitalizációs mutatókban, érdemes lesz jövőre a beavatkozás hatásait részletesen elemezni. Még fontosabb, hogy a fejlesztések hozzájárulnak a vállalkozások digitális érettségének növekedéséhez és ezen keresztül a versenyképességük javulásához, az általuk előállított hozzáadott érték növekedéséhez.
