🖥Magyarország egyre inkább igyekszik ledolgozni a kelet-közép európai régióban megfigyelhető egyik sajátosságot; a technológiai fejlődés öröklött megkésettségét. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy 2020-ban a digitális infrastruktúra tekintetében a hetedik helyen, tehát bőven az uniós átlag fölött áll az EU-s országok között. Az Európai Bizottság ún. DESI (Digital Economy and Society Index) jelentése nem vitatja: az internet-hozzáférés tekintetében a legkomolyabb az előrelépésünk.

🔗 A nagy sebességű széles sávú lefedettség (NGA) a hazai háztartások 90%-ára terjed ki, míg az uniós átlag 86%. Ráadásul az utóbbi években évente átlagosan több mint 3%-kal javult a mutató. A vezetékes széles sáv igénybevétele is az EU-s átlag (78%) fölé, egészen pontosan 82%-ra emelkedett. A kapcsolat sebességében is jelentős javulás volt tapasztalható, ugyanis a háztartások több mint fele (51%) már legalább 100 Mbps sebességű széles sávú szolgáltatásra fizet elő. Ez pedig leginkább a kiterjedt kábelhálózatoknak köszönhető. Érdekességként megjegyezhető, hogy a tavalyi adat mindösszesen 40% volt.

📱 A nagy kapacitású vezetékes hálózati lefedettség (VHCN) aránya (43%) éppen csak az EU-s átlag (44%) alatti. A 4G-s mobil széles sávú lefedettségünk (97%) pedig az uniós átlag (96%) felett van. A mobil széles sáv igénybevétele azonban továbbra sem magas: nálunk 100 főre 70 előfizetés jut, az EU-ban azonban 100. Az Európai Bizottság szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Magyarország 5G felkészültsége azonban már egyértelműen kiemelkedő; 61%-os, míg az átlagos uniós érték csak 21%. Az összes termékkosarat (vezetések, mobil, konvergált) elemezve a széles sáv árát tekintve hazánk a tizenhatodik, míg a vezetékes sáv árát tekintve a nyolcadik helyen áll az EU-ban.

🇭🇺 Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy kiaknázza a digitalizáció jólét és gazdasági növekedést ösztönző hatását. Hazánk 2014-ben elfogadta a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáját. 2015-ben elfogadták a Digitális Jólét Programot (DJP) és később a DJP 2.0 programot is. A digitalizációból származó előnyök minél jobb kihasználása össztársadalmi és elemi érdek.

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése itt található:

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/scoreboard/hungary

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#internet #magyarorszag #eu