November 20-án az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Miniszterelnökség közösen műhelykonferenciát rendezett „Fiatalok életkezdése – kihívások és lehetőségek az otthonteremtésben és a munkaerőpiacon” címmel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A rendezvény második panelbeszélgetése, amely a „Lakhatási programok fiataloknak – magyar út az otthonteremtési támogatásokban” címet viselte, számos témát érintett: mindenekelőtt az Otthon Start Program eddigi és várható hatásait, emellett pedig többek között a hazai építőipar helyzetét, az új építési szabályokat, az építőipari szemléletváltás szükségességét, továbbá a kormány terveit a felsőoktatásban résztvevő hallgatók lakhatásának támogatására.
A beszélgetés résztvevői Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Balogh László, az ingatlan.com Zrt. igazgatósági tagja és vezető gazdasági szakértője, valamint Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára voltak. A beszélgetést Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója moderálta.
A nyitó kérdés arra irányult, hogy melyek azok az alapelvek, amelyek mentén a kormány a fiatalok lakhatását a jövőben is támogatni kívánja? Csepeti Ádám válaszában elmondta, hogy a megfelelő támogatási formák megalkotása érdekében a kormány sok piac- és közvéleménykutatást végzett az elmúlt évek során. Az Otthon Start Program (OSP) esetében a legnagyobb különbség a korábbi programokhoz képest az, hogy nem kapcsolódik házasságkötéshez és gyermekvállaláshoz. Az OSP-vel sikerült egy sokkal rugalmasabb terméket kidolgozni, és általa a kormány lakáspolitikája elmozdult a demográfiai alapú támogatási formáktól a nem demográfiai alapú támogatási formák irányába, amivel a támogatások rendszere immár a kedvezményezettek több életciklusán is átível. További szempontok voltak a kidolgozása során a költségvetési megfontolások, az energetikai szempontok, valamint az is, hogy a vidék népességmegtartó erejét is támogassa a program.
Arra a kérdésre, hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar építőipar, és milyen kihívások elé állítja az OSP által támasztott igény, Koji László azt válaszolta, hogy a szakmunkás- és mérnökhiány 15 éve jellemzi a magyar építőipart, és ugyanennyi ideig még fogja is. Idén 12-13 ezer lakás épült, ami mélypontnak számít. Ugyanakkor az OSP egy olyan időszakban indul, amikor a hazai építőiparnak van elég kapacitása ahhoz, hogy akár kétszer ennyi új lakás is épülhessen, és jövőre akár 25 ezer új építésű lakásra is van kilátás. Ennek most zajlik az előkészítési szakasza. 2025 a harmadik mínuszos év az építőiparban, az OSP viszont egy kitörési pont a szektor számára. Egész Európában finanszírozási probléma van az otthonépítés terén, amit itthon az OSP orvosolni próbál.
A következő kérdés Gombos Márk felé irányult, és az utóbbi időben az Építési és Közlekedési Minisztérium által a minőségibb, komfortosabb lakások építését célzó szabályok bevezetése, illetve a lakások megfizethetősége közötti összhang kérdését érintette. A helyettes államtitkár szerint nem törvényszerű, hogy az építkezések során foganatosított minőségjavító intézkedések áremelkedést eredményeznek a lakáspiacon. Tény, hogy az elmúlt években végbement jogalkotói munka az építésügy terén valamiképpen hatással van az építőipar kivitelezési szegmensére, ugyanakkor a minőséggel kapcsolatos szempontok tekintetében az építőiparban szemléletváltásra van szükség. A vonatkozó új törvények új szemléletet vezetnek be a kivitelezés terén, miszerint nem feltétlenül kell ellentétnek lennie a minőség és a költségek között. Ez az új szemlélet nem biztos, hogy a következő egy évben érvényesülni fog, azonban hosszú távon mindenképpen.
Szakáli István Loránd következő kérdése arra vonatkozott, miképpen hatnak az állami otthonteremtési programok a piaci keresletre és kínálatra. Balogh László válaszában rávilágított, hogy 2010 és 2015 között a lakáspiac mélyponton volt, ám a csok segítségével ezután több tízezren tudtak könnyebben lakáshoz jutni. A csok élénk ingatlanpiacot eredményezett, azaz több eladó lakás lett magasabb árakon – mindazonáltal a lakásárak akkor is nőnek a növekvő keresetek miatt, ha nincsenek állami támogatások. Mint Balogh László mondta, a vissza nem fizetendő támogatás könnyen beépül a lakásárakba, a támogatott hitel azonban már kevésbé, hiszen azt vissza kell fizetni. Az OSP hiánypótló eszköz, mivel előtte tízezres tömegeknek nem volt lehetősége lakást vásárolni. Az első nagy lakásvásárlási hullám már lecsengett; a következő nagy hullám 2026 elején várható, aminek már részesei lesznek azok a lakások is, amelyek a program hatására jelentek meg a piacon. Ha valóban több tízezer új lakás épül majd az OSP-nek köszönhetően, akkor egy új lakásforradalom előtt állunk.
A Csepeti Ádámhoz intézett következő kérdés azt firtatta, az OSP kidolgozása során törekedtek-e arra, hogy az területileg kiegyenlített legyen, ne pedig Budapest-központú. A helyettes államtitkár válaszában először rámutatott, hogy 2026 első negyedévétől a vásárlók már a tervezőasztalról meg fogják tudni vásárolni az új ingatlanokat. Ez azért fontos, mert ma a bankok csak a végleges vételi szerződéskötéskor adnak kölcsönt. A tervezési fázisban lévő lakások megvásárlását immár új törvény és új banki hitelek is lehetővé teszik, így keresletoldali hullám várható. Csepeti Ádám ezt követően kifejtette, hogy az elmúlt években elindult azon régiók (például Északkelet- és Kelet-Magyarország) gazdaságfejlesztése, ahova az utóbbi évek során külföldi működőtőke érkezett. A kormány kisebb fókuszt kapó térségekre (például Dél-Magyarországra) is próbál összpontosítani, és fejlesztési programot kíván majd indítani Délnyugat-Magyarország vonatkozásában is. Olyan támogatási terméket szándékoznak alkotni, amely az itteni lakhatási szükségleteket kielégíti.
Arra a kérdésre, hogy a magyar építőipar hogy áll versenyképességi szempontból, Koji László azt felelte, hogy a szektor számára a legnagyobb kihívást a hatékonysági problémák kiküszöbölése jelenti. E nehéz helyzet pozitívuma az, hogy hatékonyságra sarkall. Hangsúlyozta, hogy az építés nem az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével, hanem a megrendelővel kezdődik, mivel minőségi megrendelő nélkül nincs minőségi építőipar. Ki kell szabadulni az ár fogságából, és nem két és fél évben kell gondolkodni, ameddig egy ház épül, hanem minimum 25 évben. El kell jutni oda, hogy mindenki úgy gondolja, 100 évre építünk, és 25 évig nem kell hozzányúlni egy épülethez. Aki nem elég hatékony a piaci szereplők közül, az nem fog megmaradni a piacon – ám ez nem vonatkozik a lakosságnak dolgozó mikro- és kisvállalkozásokra, mert ők a 27 százalékos áfa elkerülése érdekében számla nélkül dolgoznak. Ez komoly feszültségeket okoz az egyenlő versenyfeltételek vonatkozásában.
A moderátor következő kérdése arra vonatkozott, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium a szabályozási oldalról miként kívánja támogatni a zöld építés és az energiahatékonysági szempontok érvényesülését? Gombos Márk elmondta, hogy az új építésű épületek energiahatékonysága hazánkban európai szintű, a zöld szemlélet azonban még gyerekcipőben jár. Az új építkezéseknél ugyanakkor az új jogszabályok már nagy hangsúlyt fektetnek erre a szempontra is; például a zöldfelület-követelmény gyakorlatilag azt írja elő, hogy új épületekhez kell kertet is építeni. Ennek természetesen van költségvonzata, de értéke is, és ez összességében ismét egy szemléletbeli kérdés.
Meg tud az ingatlan.com állapítani olyan szempontokat, amelyek vonatkozásában a fiatalok máshogy viszonyulnak az online térhez a lakásvásárlás terén? – hangzott a következő kérdés, amire Balogh László azt felelte, nincs változás abban, hogy a legfontosabb az ár-érték arány, a megfizethetőség és a lokáció. Az OSP-vel a fiatalok definíciója változott, hiszen a program nyitva áll a 25 és az 55 éves lakásvásárlók előtt egyaránt.
A végső kérdés arra vonatkozott, hogy mik a kormány elképzelései a kollégiumok lakhatási támogatásba való bevonásával kapcsolatban. Csepeti Ádám válaszában rávilágított, hogy a hazai felsőoktatás az utóbbi években nemzetközi szinten is jelentős fejlődési pályára állt. Magyarországon jelenleg közel 330 ezer felsőoktatásban tanuló hallgató van. Az ezzel kapcsolatos lakhatási feszültség sok helyen érezhető, vidéken is. A kormány szándéka, hogy elmozduljon a hagyományos kollégiumi megközelítéstől, és komfortosabb, az igényeket jobban kiszolgáló, a városképbe jobban illeszkedő megoldásokat kínáljon. A kollégiumfejlesztéssel az albérletpiacra nehezedő nyomás is enyhülne. A kormány a kollégiumi kapacitásokat fejleszteni szeretné, ehhez azonban három pillér szükséges, amin a minisztérium jelenleg dolgozik: számos jogszabályt meg kell változtatni, meg kell találni a megfelelő finanszírozási konstrukciót (ami eltérő lehet Budapesten és vidéken), továbbá meg kell vizsgálni, hogy egy modern kollégiumnak milyen építészeti jellemzőkkel kell bírnia.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
