Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a WHC szeptember 12-én tartott közös konferenciájának második kerekasztal-beszélgetése a döntéshozók szerepét vizsgálta a munkaerőpiac és a mesterséges intelligencia működésének szabályozásában. A beszélgetésen részt vett Dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, Dr. Vajda Viktor, AI-szakjogász, a Magyar MI Tanács dezignált főtitkára és a Neumann János Technológiai Platform képviselője, Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára, továbbá Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. A panelt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője moderálta. A konferencia zárógondolatait pedig Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára fogalmazta meg. A panelbeszélgetés legfontosabb következtetése az volt, hogy az oktatásban és munkaerőpiacon is meg kell tanulni együtt dolgozni a mesterséges intelligenciával, nem pedig ellene.
A hazai munkaerőpiac helyzete
A beszélgetés elején a munkaerőpiac aktuális állapota és céljai kerültek fókuszba. Dr. Csepeti Ádám hangsúlyozta, hogy a magyar kormány továbbra is a munkalapú társadalom elvét követi. Jelenleg 4,7 millió ember dolgozik, a foglalkoztatottsági ráta elérte a 75 százalékot, és különösen a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában történt előrelépés, amely 28 százalékról 50 fölé emelkedett. A következő cél a termelékenység javítása és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bővítése, ebben pedig a mesterséges intelligencia kulcsszerepet kaphat.
Dr. Vajda Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-jártasság fejlesztése kiemelt feladat, ezért módosították a nemzeti felsőoktatási törvényt is, hogy az egyetemek beépíthessék az AI-oktatást a tantervbe. A középfokú képzésben is elindultak a programok, az úgynevezett „MI-jártasság” pedig már európai uniós fogalomként is megjelent. A Magyar MI Tanács koordinálja az oktatási intézmények közötti együttműködést, jelenleg hatvan intézményben zajlik AI-képzés.
Dr. Varga-Bajusz Veronika elmondta, hogy a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt szükség volt gyors lépésekre. A duális képzés előnye, hogy a diákok gyakorlati tapasztalatokat szereznek, miközben a digitális tananyagok száma folyamatosan nő, jelenleg nyolcszáz felett jár. Az egyetemek a plágium elleni küzdelemben új vizsgarendszereket vezettek be, a szóbeli vizsgák súlya ismét megnőtt.
Az ingatlanfejlesztői szektor képviseletében Takács Ernő kiemelte, hogy az iparág a költségnövekedések és a változó vevői igények miatt komoly nyomás alatt áll, ezért a hatékonyság növelése és a szabályozási támogatás kulcsfontosságú. Az AI ebben új lehetőségeket teremt, de a döntéshozók felelőssége, hogy a technológiai fejlődés mellett megőrizzék a stabilitást.
Az AI iparági hatásai
A mesterséges intelligencia iparágakra gyakorolt hatásáról Dr. Varga-Bajusz Veronika elmondta, hogy a szakképzésben különösen látványos a változás: az automatizáció és a robotizáció számos ágazatban már mindennapi gyakorlattá vált. A diákokat fel kell készíteni arra, hogy az AI nem veszi el a munkát, hanem átalakítja és a mindennapi munkavégzést is megkönnyíti.
Dr. Csepeti Ádám úgy fogalmazott, hogy Magyarország számára a cél a magas hozzáadott értékű tevékenységek bővítése és a termelékenység növelése. Az AI ebben szövetséges lehet, hiszen lehetőséget ad arra, hogy a magyar gazdaság a fejlettebb országokhoz felzárkózzon. Fontos azonban, hogy a technológiát ne csak fejlesztőként, hanem felhasználóként is hatékonyan alkalmazzuk.
Dr. Vajda Viktor rámutatott: a mesterséges intelligencia nem veszi ki az ember kezéből az eszközt, hanem megmutatja, hogyan kell azt jól használni. A cél az, hogy a technológia emberközpontúan működjön, és a felelősség továbbra is az embernél maradjon.
Takács Ernő az ingatlanpiac példáján keresztül mutatta be, hogy az AI ma már a tervezéstől a projekt-előkészítésig mindenhol jelen van. Az automatizált folyamatok révén az épületek komfortosabbá és gazdaságosabbá válhatnak, miközben a tervezésben és üzemeltetésben is új távlatok nyílnak.
Kockázatok és felelősségek
Az AI használatának etikai és szabályozási kérdéseiről szólva Dr. Vajda Viktor elmondta, hogy az Európai Unió a digitális eszközöket kockázati kategóriákba sorolja, és bizonyos alkalmazásokat tiltottá nyilvánít, például a munkaerő-kiválasztás során. Az AI-nak segítenie kell a folyamatokat, nem helyettesíteni az emberi döntést. A jogi és mérnöki szolgáltatások területén továbbra is az emberi kontroll a fontos.
A mindennapi kihívások között Dr. Varga-Bajusz Veronika a visszaélésekre és az oktatásban megjelenő plágiumra hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a technológia a humán tudományokat is erősítheti. Szerinte a döntéshozók felelőssége, hogy a gyors változások közepette megőrizzék a tudás és a kultúra értékeit.
Dr. Csepeti Ádám szerint a versenyképesség kulcsa a magasan kvalifikált munkaerő. A mesterséges intelligencia lehetőséget ad arra, hogy az egyszerű lineáris folyamatokat kiváltsa, de a kreatív és analitikus készségek fejlesztését nem pótolhatja. Az embereknek meg kell tanulniuk együtt dolgozni az AI-val, nem ellene.
Takács Ernő hozzátette, hogy a munkaadóknak is nagy felelősségük van a folyamatos tanulás ösztönzésében. A lifelong learning, vagyis az élethosszig tartó tanulás szemlélete nélkülözhetetlen: ma már nem elég, ha valaki évtizedekig ugyanazzal a tudással dolgozik.
Kompetenciák és jövőkép
A jövő munkaerőpiacát meghatározó kompetenciákról szólva Dr. Csepeti Ádám úgy véli, hogy a döntéshozók feladata, hogy lebontsák a gátló tényezőket, és támogassák a fejlődést. A magyar kis- és középvállalatok fejlesztése kiemelt cél, hiszen a versenyképesség kulcsa a modern technológia adaptálása.
Egyéni szinten a kritikus gondolkodás és a felelősségteljes hozzáállás nélkülözhetetlen -fogalmazott Dr. Vajda Viktor. Hozzátette, hogy a vállalatok részéről a képzésbe és fejlesztésbe való befektetés elengedhetetlen, mert aki nem fejleszti a munkavállalóit, az hosszú távon veszít.
Dr. Varga-Bajusz Veronika a „ütemérzékenység” kifejezéssel jellemezte a magyar oktatási rendszer reakcióját: a szakképzés gyorsan reagált, a felsőoktatásban pedig elindult a fejlődés, de bizonyos területeken még lassabb az alkalmazkodás. A rugalmasság és a kritikus gondolkodás szerinte az egyéni siker alapja lesz.
Takács Ernő szerint a nyitottság a legfontosabb kompetencia, amit a munkavállalókban erősíteni kell. Aki képes alkalmazkodni, az nem veszít a változások közepette, hanem nyertese lesz azoknak.
Zárszó
Dr. Zöld-Nagy Viktória zárógondolataiban kiemelte, hogy ritkán változik a világ ennyire gyorsan, és a mesterséges intelligencia mellett demográfiai kihívások is formálják a munkaerőpiacot. Az AI hatása kettős: amennyi munkát megszüntet, annyit létre is hoz. A cél az, hogy ezt a lehetőséget a gazdaság és a társadalom is ki tudja használni. A kormányzati stratégia három pillérre épül: a tanulásra, a tudásra és a rugalmasságra. A jövő sikerének kulcsa, hogy a magyar munkaerőpiac képes legyen alkalmazkodni, és a változásokat saját javára fordítani.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
