Világszerte több mint 6 milliárd ember fogyaszt tejet és tejtermékeket, fejenként átlagosan 87 kg-ot egy év alatt a 2021-es FAO adatok alapján (nagyjából 84 liter/fő/év, vagyis napi 2,3 deciliter). 60 év alatt az egy főre jutó évi tejfogyasztás 12 kilogrammal emelkedett. Mindeközben világszinten 2021-ben 940 millió tonna tejet termeltünk. Magyarországon a világátlagnál jelentősen több tejet és tejterméket fogyasztunk: 2021-ben az egy főre jutó éves tejfogyasztásunk 182 kilogramm volt (kb. 177 liter). Ez napi nagyjából fél liternek felel meg átlagban egy fő esetében. Továbbá a magyar tejtermelés sem elhanyagolható, mivel 2022-ben több mint 2 millió tonna tejet termeltünk, valamint az egy állatra jutó éves tejhozamunk 6300 kg volt, a világon 16. legnagyobb. A Sole-Mizo, az Alföldi Tej és a Tolnatej tekinthető a három legnagyobb, meghatározó cégnek a magyar piacon (a hazai tejiparról ITT írtunk részletesen).
Tejfogyasztási érdekességek:
A tejet nemcsak önmagában, hanem feldolgozva is lehet fogyasztani, pl. sajt, túró, joghurt. E termékek is megjelennek az infografikán bemutatott adatokban.
A gazdaságilag fejlettebb országokban magasabb az egy főre jutó tejfogyasztás, azonban jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben a fejlődő országokban is: az 1960-as évek eleje óta a fejlődő országokban az egy főre jutó tejfogyasztás csaknem kétszeresére nőtt.
Ugyanakkor a (hús– és) tejtermelés környezeti hatásokkal is jár: növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, a mezőgazdasági földterületet és az édesvíz-felhasználást. A laktózérzékenység és a környezeti terhelés miatt egyre népszerűbbek a növényi alapú tejek, mint a szójatej, zabtej vagy mandulatej.
- Ugyan a laktózérzékenység tablettával kiküszöbölhető és élvezhetőek a normál tejes készítmények, azonban egyre gyakoribbak a laktózmentes tejkészítmények is a boltok polcain. Dietetikus szakértő szerint nagyjából minden harmadik magyart érint valamilyen szinten a laktózérzékenység.
- Egy liter tehéntej előállításához 628 liter vízre van szükség (a teljes előállítási folyamat során, beleértve az állati takarmány előállítását), a széndiaoxid-kibocsátás pedig 3,2 kg. Egy liter mandulatejhez 371 liter vízre van szükség (CO2-kibocsátás 0,7 kg), a rizstejhez 270 liter vízre (CO2-kibocsátás 1,2 kg), a zabtejhez 48 liter vízre (CO2-kibocsátás 0,9 kg), míg a szójatejhez 28 vízre (CO2-kibocsátás 1 kg).
Egyes kutatások ugyan óva intenek a túl sok tejtermék fogyasztásától (a nagyon magas, főleg teljes zsírtartalmú tejfogyasztás kockázatot jelenthet a szív egészségére), azonban más tanulmányok a rendszeres tejfogyasztás bizonyos előnyeit mutatják. De akkor egészségesek a tejtermékek vagy egészségügyi kockázatot jelentenek? Vasanti Malik, a Harvard T.H. Chan School of Public Health táplálkozáskutatója szerint „a tejtermékek nem szükségesek az étrendben az optimális egészséghez, de sok ember számára ez a legegyszerűbb módja annak, hogy hozzájussanak a kalciumhoz, a D-vitaminhoz és a fehérjéhez, amire szükségük van ahhoz, hogy szívük, izmaik és csontjaik egészségesek és megfelelően működjenek”. Továbbá a British Journal of Nutrition című szaklapban megjelent, 2000 férfi bevonásával készült tanulmány szerint azoknál, akik sok erjesztett tejterméket, például joghurtot és sajtot fogyasztottak, kisebb volt a koszorúér-betegség kockázata.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/tejfogyasztas-a-vilagon-1h984wv0jvn9z2p?live
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
