Az emberi szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen az érrendszer hatékony üzemelése. Ezzel analóg módon egy ország termékeny gazdasági működésének alapját a kifogástalan humán- és reál-infrastruktúra képezi. A közlekedési, oktatási és egészségügyi hálózat kulcsszerepet játszik a növekedés és felzárkózás előmozdításában, a termelékenység fokozásában, az ellátási láncok hatékony működésében, a megtermelt javak értékesítésében és a lakosság általános életminőségének a javításában. A szállítás szempontjából a jó infrastrukturális rendszer többféle közlekedési módból áll, így a széleskörű lefedettség a lehető legalacsonyabb költségek mellett teremthető meg, illetve a tranzitidő is minimalizálható. Azonban egy ország infrastrukturális rendszere több a közutaknál, iskoláknál és háziorvosi rendelőknél, magában foglalja az energiarendszereket, az infokommunikációs hálózatot és az egyéb közszolgáltatásokat is. Jelen írásban röviden bemutatjuk az európai uniós országok vasúti lefedettségét és a kiépült vasúti infrastruktúra előnyeit.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16606646/
Az Európai Unió 27 tagállama közül a két szigetországban, Cipruson és Máltán jelenleg már nem üzemel vasút. Ahogyan a fenti ábrán is látható, 2022-ben Csehországban volt a legjobb a vasúti lefedettség. A V4-es ország területén ezer négyzetkilométerenként átlagosan 120,7 kilométernyi vasútvonal jutott két évvel ezelőtt. Ezt követi Belgium (118,5 km/ezer km2), Németország (108,8 km/ezer km2) és Luxemburg (104,8 km/ezer km2), majd pedig hazánk (85 km/ezer km2).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16607077/
Abszolút értelemben 2022-ban a negyedik legnagyobb területű uniós tagállamban, Németországban volt a leghosszabb, közel 39 ezer kilométer hosszú a vasúti hálózat terjedelme. Két évvel ezelőtt Magyarországon az üzemben lévő vasútvonalak hossza elérte a 7907 kilométert, ami az akkori uniós rangsorban a kilencedik helyet jelentette.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16607403/
A szállított utasok tekintetében a – többi szállítási módszerhez hasonlóan – jelentősen, akár 40 százalékkal is visszaesett. 2022-ben még nem tudott visszaállni az utasforgalom a járvány előtti szintjére, és nem tudta utolérni a szinte szakadatlanul folyó korábbi emelkedő tendenciáját.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16608088/
A szállított áruforgalom az Európai Unió tagállamai közül Németországban a legmagasabb, 2022-ben megközelítette a 370 millió tonnát. Második legnagyobb áruforgalommal Lengyelország rendelkezik, hiszen területén lép be a Kínából és Délkelet-Ázsiából az Oroszországon majd Belaruszon keresztülhaladó Északi Folyosón érkező vasúti teherforgalom. Az összes tagállamban a megmozgatott árumennyiség tekintetében – rövidebb átmeneti megszakításokkal – emelkedő tendencia érvényesül.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16608207/
Ahogyan azt egy korábbi elemzésünkben bemutattuk, az elmúlt két évben a szállítási útvonalak hangsúlya a kitört geopolitikai konfliktusoknak köszönhetően átrendeződik. Az ukrajnai invázióra válaszul Oroszországgal szemben bevezetett szankciók szinte teljesen ellehetetlenítették a területén keresztülhaladó Északi Folyosó használatát, a Transz-Kaszpi útvonal mentén az Örményország-Azerbajdzsán közötti szembenállás, a Fekete-tenger elaknásítása és a törökországi kurd kisebbség terrortámadásai okoznak biztonsági kockázatot, míg a Tengeri Selyemúton a jemeni húszi lázadók rakétatámadásai szabotálják a kereskedelmet. Az orosz-ukrán háború következtében a Transz-Kaszpi szállítási útvonal felértékelődik, így mivel az útvonal a Balkáni-félszigeten keresztülhalad, a régió több városa logisztikai központtá alakulhat. A régiónak további jelentőséget ad, hogy a Tengeri Selyemúton Ázsiából érkező teherforgalom a görögországi Pireusz kikötőjében kerül kipakolásra, majd innen halad tovább Kelet-Közép-Európa országaiba. Bár a Szerbia és Koszovó közötti alacsony intenzitású konfliktus okozhat biztonsági kockázatokat, a Budapest-Belgrád vasútvonal megépülésével fokozódhat Budapest összekötő szerepe.
A megfelelő lefedettséggel kiépült reál-infrastrukturális hálózat sokrétű pozitív gazdasági hatással rendelkezik. Az áruszállítási rendszer lehetővé teszi a tágabb felvevőpiacok elérését, ezáltal fokozva a kereskedelmet, ösztönözve a beruházásokat, így hozzájárulva a gazdasági növekedéshez. A hatékony infrastruktúra lehetővé teszi a vállalkozások számára a produktívabb működést. A megbízható energiarendszerek biztosítják a megszakítás nélküli termelési folyamatokat, míg a modern kommunikációs hálózatok gyorsabb és hatékonyabb információáramlást tesznek lehetővé. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, elősegítik az innovációt, fokozzák a rezilienciát és a versenyképességet. A termelékenység növelése a gazdaságot a minőség emelésével bővíti nem pedig a termelési tényezők mennyiségének növelésével. A termelési tényezők állományának korlátozottsága miatt a minőség javításával kikerülhetünk a közepes fejlettség csapdájából. Emellett a fejlett infrastruktúrával rendelkező országok vonzóbbak a külföldi befektetők számára, akik olyan gazdasági környezetet keresnek, ahol a hatékony logisztikai rendszerek megbízhatóan és megfelelő kapacitással működnek. Az infrastruktúra-fejlesztés további előnye, hogy óriási kiterjedése miatt képes a recesszió alatt felhalmozódott munkaerőtartalék felszívására. A kiépült infrastruktúra képes a leszakadó régiók felemelésére, bekapcsolni őket a gazdasági vérkeringésbe, így mérsékelve az egyenlőtlenséget és javítva az általános életszínvonalt. Emellett a hatékony infrastruktúra az ország biztonságát is szolgálja, az ország távoli régióinak gyors elérési lehetőségét megteremtve.
A vasútinfrastruktúra a legolcsóbb és leggyorsabb szárazföldi áruszállítási módszer, ennek az esetében a legalacsonyabb a rakománytonnára eső tranzitköltség. A vasútrendszer karbantartása mellett a szerelvények gyártása is magas hozzáadott értékű tevékenység. A vasúti közlekedés környezetbarát alternatívája a közúti szállításnak. A jól kihasznált vasúti rendszer segít csökkenteni a forgalmi torlódásokat az autópályákon, csökkentve az üzemanyag-fogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez nemcsak a környezet tisztaságához járul hozzá, hanem segít mérsékelni a környezetszennyezéssel és a torlódásokból eredő késésekkel kapcsolatos gazdasági költségeket is. A nyersanyagok és késztermékek ömlesztett szállítása gazdaságosabbá válik, ami lehetővé teszi az iparágak számára a termelés növelését.
Az infrastruktúra-fejlesztés, mint a gazdasági élénkítés eszköze régóta a közéleti viták középpontjában áll. Az Egyesült Államokban az 1929-es Nagy Világválságot követően, illetve az első világháború utáni Németországban is látható volt, hogy a nagy infrastrukturális beruházások képesek a recesszióba került gazdaság újraindítására. Amellett, hogy a logisztikai-közlekedési rendszernek a fejlesztése a gazdasági szolgáltatásokhoz való hozzáférést javítja, magának az infrastrukturális beruházásoknak s van gazdaságélénkítő hatása. Egy 2015-ben elkészített, az OECD tagállamok gazdaságát vizsgáló tanulmány alapján az infrastrukturális beruházások központi költségvetésen belüli arányának 10 százalékos növekedése 0,14 százalékponttal növelte a munkatermelékenységet (egységnyi munkaerővel előállított érték, az élőmunka hatékonyságát jelzi). Összességében tehát a jó infrastruktúra elengedhetetlen a gazdasági fejlődéshez és jóléthez, sokrétű hatást kifejtve kritikus szerepet játszik a nemzetek gazdasági helyzetének alakításában. Miközben a 21. század kihívásai között navigálunk, az infrastruktúra-fejlesztés prioritásként való kezelése továbbra is az ellenállóképesség fejlesztéséhez szükséges, és a virágzó gazdaságok építésének egyik feltétele.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
