Categories
OecoBright

Jó-e az, ha állam vállalattulajdonos? – OecoBright

🗫  Számos nézőpontból szokta kritika érni az állami vállalatokat. Az érvelés szerint az állam nem jó gazda, az állami vállalatok nem termelnek elég profitot és nem hatékonyak. A statisztikák mégis azt mutatják, hogy a világ 2000 legnagyobb multinacionális vállalatának 20%-a áll részben vagy egészben valamely állam tulajdonában. Ugyanakkor felmerül a kérdés: az állami vállalatok egyetlen és kizárólagos célja a nyereség megtermelése lehet? Árnyalhatja a képet, ha áttekintjük, mely államokban, és milyen szektorokban működnek a világ legnagyobb bevételt termelő állami vállalatai.

🌎 A példák meglepőek, Kína mellett az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország is szerepelnek azon a listán, amely a világ legnagyobb állami tulajdonnal is rendelkező vállalatait foglalja magában. A szektorokat tekintve a bankok, a biztosítók, az olajtársaságok és az energiaágazat szereplői, a vízközmű, a tömegközlekedés, valamint a telekommunikációs cégek egyaránt megtalálhatóak közöttük. Érdemes azt is látni, hogy az állami tulajdon nem mindig jelent teljes ellenőrzést egy adott gazdasági szereplő fölött, a kormányzat sokszor csupán résztulajdonos. Így a magánszféra előnyei is érvényesülhetnek. Megint más esetben, mint például a kelet-ázsiai országok, az ún. kis tigrisek esetében az állami beavatkozás hozzájárult egyes húzó ágazatok fejlesztéséhez, és ezzel a teljes gazdaság dinamikus bővüléséhez.

https://public.flourish.studio/visualisation/12671707/

❓ Valóban rossz gazda az állam?

❎ A nemzeti tulajdon elleni érvek között a leggyakoribbak a profit és a hatékonyság háttérbe szorulása szerepel. Ugyanakkor a felsorolt szektorok jelentős része húzóágazat. Ronthatja-e profitabilitást a tulajdonos? Ha egy állami vállalat nyereségessége elmarad egy piaci szolgáltatótól, annak oka lehet az is, hogy közszolgáltatást nyújt, és a lakosság szélesebb köre fér hozzá a szolgáltatáshoz nyomottabb áron, mint egy profitorientált cég végezné ugyanazt a tevékenységet. A közösség szempontjából ez a profitnál lényegesebb előny. E jelenség az európai energiaválság során több példán keresztül vált egyre kézzelfoghatóbbá. (Ahogy erről korábban írtunk Szlovákiában a rezsicsökkentés fő akadálya volt a nemzeti tulajdon kis hányada.) A hatékonyságra törekvés pedig gátat szabhat a fejlesztési beruházásoknak, amelyre szintén több példát láthattunk az energiaválság kapcsán. (Korábbi írásunk a témában itt érhető el.)

❓ Mi a nemzeti tulajdon előnye?

✅ Az előnyök kulcsszavakban is kifejthetőek: gazdaságfejlesztés, a közműszolgáltatások stabil és biztonságos fenntartása, a nemzeti vagyon értékének növelése, bevétel a központi költségvetésnek és munkahelyek biztosítása.

✅ Az állami vállalatok általában a gazdasági növekedés hajtóerejéül szolgálnak, és gyakran közfeladatot látnak el. A nemzeti vagyon részét képezik. Bevételt jelentenek a központi költségvetés számára, miközben előmozdítanak közpolitikai célkitűzéseket. Más esetekben olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amely a piaci szereplőknek nem érné meg. E társaságok fontos szerepet játszanak az ország modernizálásában, és általában olyan ágazatokban jönnek létre, mint az infrastruktúra üzemeltetése, a stratégiai iparágak, többek között a banki szolgáltatások, az egészségügy, energiaellátás vagy a telekommunikáció. Számos országban, közöttük az Egyesült Államokban postai szolgáltatását is nyújtanak, (USPS). Feladatuk lehet a feltörekvő, sokszor világ élvonalába tartozó csúcstechnológiás iparágak felnevelése, ahogy ez többek között Kelet-Ázsiában is megvalósult. Emellett az állami tulajdonú vállalat erősíti az adott ország gazdasági pozícióját és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul. Továbbá garantálják az erőforrások biztonságát, elérhetőségét, stabil és megfizethető árakat alakítanak ki. A szolgáltatások és termékek széleskörben elérhetővé válnak.

https://public.flourish.studio/visualisation/12683265/

➕ Ráadásul az állami tulajdon jelenléte a vállalati szférában nem elszigetelt jelenség. E társaságok 2020-ban 45 ezer milliárd dolláros vagyont birtokoltak, ami a világ GDP-jének körülbelül felével volt egyenlő. Az érték két évtizeddel korábban még csupán 13 milliárd dollárt tett ki. A növekmény jelentős része Kínának, illetve az ázsiai ország dinamikus gazdasági bővülésének köszönhető. Ugyanakkor a fejlett világban sem elhanyagolható az állami tulajdon aránya. E tekintetben 2013-as statisztikák állnak rendelkezésre. A World Economic Forum adatai alapján adott ország 10 legnagyobb vállalatának 96% volt állami tulajdonú Kínában, 88% az Egyesült Arab Emirátusokban, 81% Oroszországban. Ugyanakkor Norvégiában is 48% volt részesedésük a legnagyobb cégek között, míg Franciaországban 17%, Írországban 16%, Görögországban 15%, Finnországban 13%, és Németországban 11%.

🧑‍💼 A foglalkozgatásban is meghatározó szerepet játszanak. Az OECD országok közül kiemelkednek az észak-európai államok, a közép- és kelet-európai régió Ausztriával együtt, valamint a mediterrán országok közül Franciaország és Olaszország. A legnagyobb az arány Norvégiában (9,6%), Lettországban (6,7%), Észtországban (4,8%), Magyarországon (4,2%), valamint Franciaország és Finnország esetében (3,5-3,5%).

https://public.flourish.studio/visualisation/12683187/

🇭🇺 Magyarországon 2010 után olyan vállalatokban, illetve szektorokban emelkedett az állami tulajdon, mint a hazai olaj- és energiaágazat, így a MOL, vagy a hazai áramszolgáltatók. A vízközmű esetében, például a francia tulajdonostól került annak 48%-os részesedése az önkormányzathoz. Továbbá a magyar állam közreműködött abban, hogy hazai tulajdonba kerüljön a Magyar Bankholding tagjai. Jelenleg a szintén stratégiai ágazatok közé tartozó telekommunikációs szektorban működő Vodafone is nemzeti tulajdonba kerül.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecobright/az-energiaarak-szempontjabol-mi-a-kedvezobb-a-liberalizalt-piac-vagy-ha-az-energiaszektor-strategiai-iparag-oecobright/

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-szlovak-paradoxon-miert-lehet-magas-aranyu-belfoldi-energiatermeles-mellett-korlatozott-a-rezsicsokkentes-oecoglobus/

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre