🧾 Az ábrán az állami adóbevételek az ország gazdaságának GDP-vel mért nagyságához viszonyított aránya látható, az európai OECD tagállamok körében. A mutató értékéből és annak változásaiból lehet következtetni az adópolitikára, és országok gazdasági rendszerének és állapotának összehasonlítására is alkalmas. Az állami adóbevételek a jövedelmeket terhelő illetékeket, tranzakciós díjakat, szociális járulékokat, fogyasztáshoz kapcsolt terheket, tulajdon után járó terheket és önkormányzati különadókat jelentenek. Ennek a bruttó hazai össztermékhez mért aránya azt mutatja, hogy az állam az ország kibocsátásának mekkora hányadát kontrollálja. A két változó között kapcsolat van, de ez az eltérő adónemek miatt nem determinisztikus mértékű. A GDP csökkenésével az adóbevétel is csökken.

📊 Magyarország az európai OECD rangsor középmezőnyébe tartozik, 35,22%-os értékkel. 2019-ben az OECD tagállamok esetében az átlag 33,8% volt. Tavaly Dániában volt a legmagasabb ez az arány (46,7%), kicsivel megelőzve Franciaországot (46,2%). Legalacsonyabb érték az olajkészletekben gazdag Kuwaitban volt (2,1%). A 30 legmagasabb értékkel rendelkező ország közül 28 európai volt. Az Egyesült Államok bár rendkívül fejlett, csupán az 58. helyen áll (27,1%-os értékkel).

🆚 A fejlett, gazdagabb országok jellemzően magasabb, a fejlődő országok pedig alacsonyabb értékkel rendelkeznek. Ez az infografikában szereplő, egy főre eső GDP függvényében vett GDP-arányos adóbevételek grafikonján is látszik. A ponthalmazra illesztett trendvonal erős kapcsolatot jelez a két változó között. Az is ezt mutatja, hogy míg az Európai Unióban a viszonyszámok átlaga 41,4 % (22-46% között szóródva), addig a Csendes-óceáni térségben 8-35% közöttiek. Bizonyos országok esetében valamilyen speciális nemzetgazdasági tényező miatt a trendtől lényegesen eltérő értékeket láthatunk. Ilyen ország például Luxemburg és Svájc (pénzügyi központok), Szingapúr és Írország (nemzetközi vállalatok által használt kedvező adókörnyezet) vagy Kuwait (olajkészletek).

📈 A magasabb adóbevételek több forrást biztosítanak a minőségi humán- és reál-infrastruktúra biztosítására, amik a hosszútávú, fenntartható növekedés alapjai. Az alacsony ”tax-to-GDP” csapdának nevezett jelenség számos feltörekvő országot érint (például India), ekkor nincs elég pénz a jövőbe való befektetéshez, mellyel visszább lehetne szorítani a szegénységet. Az Adolph Wagner német közgazdászról elnevezett Wagner-törvény szerint, ahogy egy ország egyre fejlettebbé és gazdagabbá válik, a gazdasága egyre komplexebb lesz és a lakosai egyre több szolgáltatást várnak el az államtól. Ennek következtében az állami kiadások növekedni kezdenek, amit emelkedő adóbevételekkel lehet finanszírozni.

📉 Az adócsökkentés hatásos módja a gazdasági teljesítmény felpörgetésének, így ugyanis a vállalkozások több beruházást tudnak végrehajtani (például több alkalmazottat tudnak foglalkoztatni, akár magasabb fizetésért), a fogyasztóknak pedig több elkölthető jövedelmük marad. Emellett az adócsökkentések emelik a befektetések reálhozamait, így csábító célponttá téve az országot a külföldi befektetők számára.

❓ A GDP komponensei között a feketegazdaságra vonatkozó becslés is szerepel. Hazánk esetében az elmúlt évtizedben a gazdaság fehérítése végett pontosabb képet lehetett kapni annak nagyságáról (GDP). Ennek köszönhető, hogy a GDP arányos adóbevétel viszonyszám értéke nem csökkent olyan mértékben, mint amit azt a 2010 utáni jelentős adócsökkentések indokoltak volna.

➡️ Az ábrákról egy további megfigyelhető trend, hogy míg a V4 országok esetében 2010-től erőteljes növekedés figyelhető meg az adóbevételek GDP-hez viszonyított értékében, addig hazánkban 2012-óta csökkenő tendencia érvényesül. A OECD tagállamok esetében hosszú távon enyhe emelkedés tapasztalható. Az adatok alapján egy másik szembeötlő folyamat, hogy az 1970-es évek óta az adóbevételek struktúrájában átrendeződés látszik, a fogyasztást terhelő illetékek javára. A környezetvédelem miatt ez a folyamat a jövőben folytatódni fog, visszafogva a keresletet.

Adatok forrása itt található.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#tax-to-GDP #KSH #OECD #Worldbank #Eurostat