Korábbi anyagunkban már összefoglaltuk az ukrán gabonaimport szeptember 15-ig érvényben lévő korlátozásának fontosabb részleteit. Időközben az Európai Bizottság is döntést hozott a tilalom megszüntetésére vonatkozóan, amely következtében Bulgárián kívül, a korábbi importtilalmat elrendelő államok továbbra is fenntartják a korlátozást. A magyar kormány a gabonaféléken kívül más termékekre is importstoppot vezetett be, összesen 25 ukrajnai eredetű árucikket érint a döntés. Összefoglalónkban a magyar állásponton kívül ismertetjük az ukrán véleményt, valamint a román és bolgár álláspontot a kérdésben.
🇪🇺 Az Európai Bizottság szeptember 15-én este hozta nyilvánosságra döntését a korábbi importtilalmi szabályozással kapcsolatban. Ennek értelmében nem tartja szükségesnek a továbbiakban fenntartani a korlátozást. Álláspontjuk szerint elemzték a mezőgazdasági termékek gazdaságokra gyakorolt hatását, ez alapján pedig nem találtak jelentős mértékű piactorzító hatást. Kiemelték azt is, hogy konstruktív hozzáállást sürgetnek a tagállamok részéről a kérdés megoldására, továbbá felkérték Ukrajnát egyes változtatások eszközölésére is. Ezek szerint
- Ukrajna beleegyezett, hogy 30 napon belül olyan jogi intézkedéseket vezet be, amelyek segítenek elkerülni a gabonaexport-hullámokat;
- szeptember 16-tól hatékony intézkedéseket kell bevezetnie négy árucsoport exportjának ellenőrzésére, ezáltal elkerülhetővé válhat a többi tagállam piacain a piaci torzulás. Minderről szeptember 18-ig egy cselekvési tervet kell benyújtaniuk a Bizottság felé;
- az Európai Bizottság és Ukrajna közösen figyelik a helyzet alakulását, amennyiben szükséges, együttesen lépnek közbe;
- addig, amíg az életre hívott változtatások hatályosak és működnek, az Európai Bizottság nem foganatosít más jellegű korlátozásokat az érintett termékekkel kapcsolatban.
🛑 A szeptember 15-i határidőig az öt importtilalmat érvényben tartó tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária – közül hazánk, Lengyelország és Szlovákia is kilátásba helyezte a korlátozás saját, nemzeti hatáskörön belüli meghosszabbítását, Románia és Bulgária pedig sokáig nem nyilatkozott a kérdésben. Bulgáriában és Romániában is meghatározó volt a döntés meghozatalában a kedvezőtlen napraforgó termés, ami miatt a bolgár piacokon igény lenne az importra a napraforgó olaj előállításához. Az Európai Bizottság állásfoglalását követően Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyhangúan döntöttek a további korlátozások fenntartásáról. Románia attól tette függővé az ukrán gabona importját, hogy az ukrán részről elkészítendő cselekvési terv mikor kerül az Európai Bizottság elé. Mindaddig a gabonaszállítást továbbra is korlátozzák. Emellett a román kormányfő kiemelte azt is, hogy a jövőben kéri Ukrajnát, hogy a szállítás során főként a dunai és vasúti infrastruktúrát használják, mivel a román közúthálózat nem bírja el a hatalmas mennyiségű terhelést, ami a tranzittal jár. Bulgária a már korábban említett okok miatt, bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a gabonafélék importtilalmát, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági dolgozók, szakszervezetek képviselői jelezték ezzel kapcsolatos aggályaikat a bolgár vezetés felé. A döntés kihirdetését követően számos helyen az országban tüntetések kezdődtek, határátkelőhelyeket vontak blokád alá a gazdák, ezzel is hangot adva véleményüknek.
🇭🇺 Magyarország már szeptember 15. előtt is többször jelezte, hogy a továbbiakban is fenntartja az importtilalmat, akár meghosszabbítja korábbi intézkedéseit az Európai Bizottság, akár nem. A határidő napján megjelent Magyar Közlönyben ismertették az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozására vonatkozó intézkedéseket, ezek kiegészítése, továbbá a korábbi, 130/2023. (IV.18) Kormányrendelet 1. mellékletében található táblázat kiegészül egyéb termékekkel. Ennek értelmében immár 25 olyan árucikk kerül importtilalom alá Magyarországon, amelyek Ukrajnából származik. Fontos, hogy mindezen termékek továbbra is tranzitra jogosultak, mindössze a hazai piacon, kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak.
🐖 A 25 termék között megtalálhatóak húsfélék (szarvasmarha, sertés, baromfi, juh- és kecske) állati eredetű termékek mint méz és madártojás, zöldségek, amelyek lehetnek fagyasztottak és tartósítottak, gabonafélék (búza, rozs, árpa, kukorica, hajdinafajták, olajrepce, repcemag, napraforgómag), búza- és gabonalisztek, növényi olajok (repce- és mustárolaj), nád- vagy répacukor, kenyér és bor.
🇺🇦 Ukrajna a jelzett termékekből 2021 során főként a gabonafélék esetében folytatott jelentősebb exportot. A búza, a kukorica, az árpa és a repce összexport értéke a vizsgált évben 11 813 millió USD-t tett ki.
🇭🇺 Magyarországra főként zöldségek, gabonafélék és azok feldolgozott termékei, valamint méz érkezett Ukrajnából 2021-ben, ezek közül is kimagaslik a kukorica, a nád- és répacukor, valamint a kenyérfélék és pékáruk mennyisége.
🇺🇦 🇵🇱 Ukrajna a négy ország döntése kapcsán kilátásba helyezte jogi eljárás kezdeményezését az importtilalom egyoldalú meghosszabbítása miatt. Emellett az ukrán kereskedelmi képviselő, Tarasz Kacska, tájékoztatójában közölte, hogy vice versa Ukrajna is indíthat hasonló kezdeményezést, többek között az országába áramló lengyel zöldség és gyümölcs termékekkel, árukkal szemben. Ez azért is lényeges, mivel Lengyelország a háború kezdete óta folyamatos támogatásáról biztosította Ukrajnát, kereskedelmi szempontból pedig Ukrajna második legfontosabb import partnere volt 2021-ben. A 7 070 millió USD-t kitevő Ukrajnába érkező lengyel importból 2021-ben 60,48 millió USD-t zöldségek, 58,74 millió USD-t pedig gyümölcsök tettek ki.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Ukrán gabonaszállítás – Mi várható szeptember 15 után? – Oeconomus
#Ukrajna #gabonaimport #importstop #korlátozás #Magyarország #Lengyelország #Szlovákia #Bulgária #Románia #EurópaiUnió #kereskedelem #gazdaság #mezőgazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
