Categories
OecoGlobus

Ukrán gabonaszállítás – Mi várható szeptember 15 után?

Az elmúlt több mint másfél év során, számos alkalommal beszámoltunk már az ukrán gazdaság helyzetéről, valamint az egyik legfontosabb ukrán exportcikk, a gabona szállításáról is. 2022. július 22. és 2023 júliusa között sikerült fenntartani Oroszországgal a fekete-tengeri gabonakezdeményezést. Időközben azonban a kelet-közép-európai országok, így Magyarország területére is jelentős mennyiségű ukrán import gabona érkezett, amely versenyhátrányba hozta a gazdákat. Az emiatt létrehozott importtilalom az érintett országokban 2023. szeptember 15-én lejár, és kérdés, hogy az Európai Unió mindezt meghosszabítja-e ez év végéig, vagy a helyi termelők újabb nehézségekkel kell, hogy szembenézzenek. Magyarország és Lengyelország már jelezte, hogy a gabonabeviteli tilalmat fent szeretné tartani. Összefoglalónkban az eddigi történések és események mellett áttekintjük, hogy az elmúlt évben mely országok mennyi gabonát vásároltak Ukrajnától, melyek voltak a leginkább jelentős termékek, valamint, hogy mire számít Ukrajna az idei betakarítás kapcsán. Kitérünk arra is, hogy a magyar export értékében milyen csökkenést váltott ki a nagy mennyiségű ukrán termény érkezése.

⚔️ Röviddel az orosz-ukrán háború 2022. február végi kitörését követően orosz hadihajók vették blokád alá az ukrán fekete-tengeri kikötőket. A kikötők stratégiai fontosságuk mellett kiemelt szerepet játszanak az ország exportjában, hiszen innen szállítják ki az egyik legfontosabb ukrán exportárut, a gabonát is. 2022. július 22-én az ENSZ és Törökország közvetítésével sikerült megállapodást kötni Oroszországgal a fekete-tengeri gabonakezdeményezésről. Ennek révén a kezdeményezés ideje alatt, több mint 1000 gabonát és egyéb élelmiszert szállító hajó hagyhatta el az itt lévő három nagy kikötőt. Közel egy évvel a megállapodást követően Oroszország kijelentette, hogy a továbbiakban nem hajlandó biztosítani a gabonafolyosót, felrúgja a kezdeményezést.

🚧 A fekete-tengeri gabonakezdeményezés orosz felmondását követően Ukrajnának más, alternatív útvonalakat kellett találnia a gabona szállításához. Már az ezt megelőző hónapok során is többször nehézséget jelentett az Ukrajnával szomszédos államok gazdáinak a nagyobb mennyiségű gabona importja, ez a döntés azonban számukra még rosszabb következményekkel bír. Mivel az ukrán gabona mentesül az európai uniós vámoktól, így az lényegesen olcsóbb, mint a tagállamok piacain értékesített helyi termék. Emiatt azonban a helyi gazdák csak nyomottabb áron tudták a saját maguk által megtermelt gabonát értékesíteni, ami piaci zavarokat, továbbá versenyhátrányt okozott. Az ukrán gabona kapcsán további aggályként merült fel annak élelmiszer-biztonsági kockázata. Ukrajna területén a mezőgazdaságban ma is számos olyan növényvédő szert, termésfokozót használnak, amelyek az Európai Unió országaiban már hosszú ideje betiltottak, azok élelmiszer-biztonságot veszélyeztető kockázatai miatt. Mivel a beáramló gabona ezektől nem mentes, így ennek jelenléte az európai piacokon ugyancsak problémát jelent. A felsorolt okok miatt idén áprilisban Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária közös levélben kértek segítséget az Európai Unió Bizottságától a kérdés orvoslására. Mivel a Bizottság nem fogalmazott meg olyan véleményt az ügyben, amely elősegítette volna a helyzet megoldását, így az öt ország egyoldalú importtilalmat vezetett be az ukrán gabonával szemben, védve a helyi gazdák érdekeit. Az Európai Unió májusban engedélyezte az importtilalom fenntartását június 5-ig, majd ez a döntést meghosszabbították szeptember 15-ig. Az öt ország a tilalom ellenére a tranzitot engedélyezi, tehát az európai országokba és a fontosabb exportcélországokba el tud jutni rajtuk keresztül is az ukrán gabona.

📈 A háború hatása markáns nyomot hagyott a gabonafélék világpiaci árában is. A búza ára 2022. februárról márciusra több mint 25%-kal, a kukorica ára több mint 15%-kal emelkedett.

📈 A búza világpiaci ára a csúcsot 2022 májusában érte el, ekkor 522,29 USD/tonna volt az ár. A kukorica egy hónappal korábban, 2022 áprilisában tetőzött, ekkor 348,17 USD-t kértek egy tonnáért.

🇺🇦 Az ukrán gabonaexport a fekete-tengeri gabonakezdeményezés időszaka alatt egyes esetekben rekordokat ért el. A legtöbb importáló ország a tavalyi év során hatalmas mennyiségben vásárolt ukrán gabonát, kivétel ez alól Kína, Egyiptom, Hollandia, Irán, Tunézia és Indonézia. Esetükben az előző, 2021-es évi értékhez képest visszaesés figyelhető meg a tavalyi adatokban.

🌽 A fekete-tengeri gabonakezdeményezés időszaka alatt Ukrajna főként kukoricát és búzát exportált a célországokba. Kisebb mértékben napraforgó termékek, árpa, repcemag és szójabab is megjelent a kiviteli termékszerkezetben.

🌾 A háború folytatódása miatt felmerült a kérdés, hogy idén mekkora gabonatermés várható Ukrajnában. Mivel a harcok során számos mezőgazdasági terület is érintett, ezért a betakarítható mennyiség is kisebb területről kerül majd begyűjtésre. Emellett sok olyan termőföld van az országban, ahol ugyan már nem dúlnak intenzív harcok, de a korábbi események miatt aknátlanítás lenne szükséges első körben a vetéshez. Az Ukrán Gabonaszövetség augusztusi tájékoztatója szerint 7,8 millió tonnával több gabonát tudnak majd idén betakarítani a gazdák, így az összemennyiség 76,8 millió tonnára nőhet. Ez a pozitív trend a tavalyi adathoz képest is 3 millió tonnával jelent többet, ami elsősorban a kedvezőbb időjárási viszonyoknak tudható be. A Gabonaszövetség kiemelte azt is, hogy idén 2,2 millió hektárral kevesebb területet tudtak hasznosítani, mint tavaly. Az előrejelzés alapján az ukrán gabonaexport a 2023-as 2024-es gazdasági évben közel 48 millió tonna lehet. Az idén, június 30-án véget ért korábbi szezon során 58 millió tonna gabonafélét exportlta, ami 20 milliárd USD forgalmat jelent. A gabonafélék közül kiemelt a búza exportja, ez a következő gazdasági évben várhatóan 15 millió tonnát tehet ki az összmennyiségből, valamint ebben a szezon elején átvitt készletek 4,3 millió tonnával jelennek meg.

❓ Mi várható szeptember 15 után? – Az Európai Unió szeptember elejére ígérte a korábbi döntés felülvizsgálatát, amely során mérlegelni fogja a betakarítási eredményeket, a tárolási kapacitást, valamint a harmadik országok gabonához való hozzáférésének helyzetét. Közben Lengyelország már jelezte, hogy a dátumot követően sem fogja megnyitni határait az ukrán gabona előtt, emellett pedig a magyar gazdák és érdekszervezeteik is hasonló megfogalmazásokkal éltek. Egyes források szerint 22 tagállam nem támogatja az intézkedés fenntartását, így várható, hogy ezekkel szemben az öt importtilalmat bevezető ország egyoldalúan tartja majd fenn a korlátozást. Ugyanakkor érdekellentétek húzodnak a kelet-közép-európai államok között is. Bulgária számára az étolajgyártás miatt lenne fontos a napraforgómag importja Ukrajnából. Romániában a napraforgó kapcsán 11%-kal romlottak a terméskilátások, így elképzelhető, hogy importkiegészítésre fog szorulni.

🇭🇺 A magyar gabonaexportra szintén hatással van az ukrán termék olcsó ára. Magyarország 2022-ben főként a közeli európai országokba szállított gabonaféléket, az ide exportált mennyiség értéke 1,6 millió euró volt a tavalyi év során.

🇭🇺 A 2022-es év lehetőségeit nehezítette az aszályos tavaszi és nyári időjárás, így a beáramló ukrán gabona egy részét sikerült megfelelően felhasználni, de nagyobb része már csak a belső piac árait és a versenyt mozdította el kedvezőtlen irányba. A gazdák kártalanítására az Európai Unió egy 100 millió eurós keretet állapított meg az érintett öt ország számára, amelyből a magyar agráriumban érintettek 15,93 millió eurót kaphatnak. A 2023-as év eddigi adatai azt mutatják, hogy az első negyedévben 1,3 millió tonna terményt sikerült az exportpiacokon értékesíteni, amelyből 600 ezer tonna búza, 365 ezer tonna kukorica, 156 ezer tonna árpa, 46 ezer tonna napraforgó volt. A tavalyi aszályos év és a külpiaci megváltozott kereslet miatt az export 35%-kal az elmúlt öt év átlaga alatt van. Az idei év kedvező időjárási viszonyai reményre adnak okot a hazai gazdák számára, ugyanakkor, ha az importtilalmat az ukrán gabonával szemben mégsem sikerülne fenntartani, akkor várhatóan a hazai export helyzete ismét negatív eredményt könyvelhet el az előző évi átlagokhoz képest.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: „Mindennapi kenyerünket” – a magyar malomipar másfél évszázada – Oeconomus

#Ukrajna #gabona #búza #gabonaimport #importtilalom #verseny #gazdaság #külgazdaság #EurópaiUnió #Magyarország #mezőgazdaság

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre