🏠 Világszerte az új típusú koronavírus-járvány miatt elterjedő, tömeges távmunka és home office hatására jelentős mértékben emelkedtek az ingatlanárak, különösen a családi házaké. Az Egyesült Államokban 16 hónapnyi folyamatos emelkedést követően 2021 vége felé kezdett el alább hagyni az ingatlanpiac lendülete. 2021 és 2020 augusztusa között az amerikai lakáspiacon az S&P CoreLogic Case-Shiller Index alapján közel 20 százalékkal emelkedtek az árak, amely az ország történetében regisztrált legmagasabb érték, messze meghaladja a 2008-as ingatlanpiaci válságot megelőző 14 százalékos növekedést. Az árnövekedés üteme, bár kis mértékben, de csökkenni kezdett 2021 szeptemberében, amikor is az éves átlagos növekedési ütem 19,5 százalékra „lassult”. 2021 októberében a növekedési ütem 19,1 százalékig tovább mérséklődött, így már trendszerűnek látszik a lakásárak növekedésének normalizálódása. A monetáris szigorítással az amerikai jegybank növelni kezdte az alapkamat szintjét, amelynek köszönhetően a jelzáloghitelek kamata emelkedésnek indul. Mindez hosszabb távon azt eredményezi, hogy a spekulatív házvásárlások lehetősége alábbhagy, és az áremelkedés mértéke a Redfin várakozása alapján három százalék közelébe mérséklődik 2022-ben. A Zillow és a Goldman Sachs lakásár emelkedési előrejelzései az idei évre rendre 11 és 12,6 százalék, amelyek szignifikánsan magasabbak, mint az 1980 óta eltelt időszak átlagos, 4,6 százalékos növekedési üteme.

🇭🇺 Magyarországon a Duna House saját adatain alapuló becslése alapján 2021-ben 15 százalékkal több, 151 ezer ingatlan adás-vétel történt, mint 2020-ban. 2021-ben a felvett jelzáloghitelek értéke 40 százalékkal növekedett, így meghaladta a 1300 milliárd forintos összesített értéket. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb lakáspiaci jelentése alapján 2021 második negyedévére a hazai lakásárak átlagosan több mint 13 százalékkal emelkedtek, amelyet elsősorban a vidéki nagyvárosok 18 százalékos emelkedése hajtott. Budapesten az áremelkedés mértéke alig haladta meg a kilenc százalékot, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy a befektetési céllal történő lakásvásárlások aránya 27 százalékra csökkent a 2019-es évi 43,4 százalékról. Az áremelkedés mértéke az elmúlt években folyamatosan kitartott és a 2013-as évi mélyponthoz képest 2021 közepén öt évvel több átlagjövedelemre van szükség az ingatlanvásárláshoz. Az ingatlan.com 2021 második negyedéves adatokon alapuló kutatása alapján a közép-európai régió fővárosai közül Budapesten kell a legkevesebb évet dolgozni ahhoz, hogy saját tulajdonú, 50 négyzetméteres nagyságú ingatlanhoz jusson az ember. Hazánkban alig 8,5 évnyi átlagfizetéshez elegendő nettó jövedelemre van szükség. A dobogó második és harmadik helyén Prága és Varsó található, ahol rendre 8,6, illetve 8,8 évnyi átlagfizetés szükséges. Bukarestben 9,5, míg Pozsonyban már 11 évig kell megtakarítani a vásárláshoz. Az ingatlan.com megállapítása alapján valamennyi környező fővárosban a 2018-as szintekhez képest emelkedtek az ingatlanok árai, akkoriban mind a magyaroknak, lengyeleknek és románoknak 7,5 év átlagfizetés elég volt az ingatlanvásárláshoz.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

💾 Az ábra forrása itt található.

#Lakasarak #Ingatlan #Aremelkedes #Korona #COVID19

Külső elemző | Megjelent írások

Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi szektorra, és a családtámogatási rendszerre koncentrál.