Silvio Berlusconi halálával befolyásos geopolitikai szövetségest veszített Magyarország

Szerdán temették el a június 12-én elhunyt Silvio Berlusconit, Olaszországban a második világháborút követően leghosszabb ideig miniszterelnöki pozíciót betöltő milliárdost. Az 1960-as és 1970-es években Berlusconi a vagyonát a gazdasági trendekhez való korai alkalmazkodási képességének köszönhette. Ehhez hasonlóan politikai karrierjét is az 1990-es években a pártrendszer átalakulása révén létrejött lehetőséget kihasználva, a politikai űr betöltésével indította. Írásunkban bemutatjuk Berlusconi vállalati teljesítményt élénkítő gazdaságpolitikájának eredményeit, illetve külkapcsolati viszonyait. A „lovagként” becézett politikus az orosz-ukrán háborúban a béke álláspontján állt, ellenezte az Ukrajnának küldött fegyverszállításokat, és az Európai Unió által vezetett tárgyalásos konfliktusrendezést szorgalmazott. Berlusconi halálával Magyarország fontos és befolyásos geopolitikai szövetségest veszített.

Politikai pálya

💰 Silvio Berlusconi az 1960-as években porszívó árusként és énekesként dolgozott, majd a jogi egyetem elvégzését követően építőipari vállalatával alapozta meg vagyonát. Az 1960-as években Milánóba az ország déli régióiból több mint 600 ezer belső vándorló érkezett, akiknek lakhatásra volt szüksége. Ezt az igényt felismerve és kihasználva olcsó ingatlanok építésébe kezdett, amivel széleskörű ismertségre tett szert. Ezt követően az 1970-es években a médiapiac állami monopóliumának megszüntetésével és egy kiskapu kihasználásával megalapította az első olasz kereskedelmi televíziót. A következő évtizedekben egy óriási, számos televíziós és rádiós csatornából, újságból és internetes portálból álló médiabirodalmat épített fel. Gazdasági tevékenységében mindig jól felismerte a trendeket, amelyekhez hamar és jól alkalmazkodott. Ez képessége politikai karrierjét is jellemezte.

🇮🇹 Olaszországban az 1990-es években a Tangentopoli vagy Mani pulite (Tiszta kezek) néven ismert korrupcióellenes eljárássorozat a két legnagyobb, második világháború után domináns párt, a Kereszténydemokraták és a Szocialisták 1994-es megszűnéséhez vezetett. Az eseményre az „első köztársaság” bukásaként hivatkoznak. A kialakuló politikai űrt Berlusconi és a tulajdonában álló focicsapat, az AC Milan fő szlogenje után elnevezett Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt töltötte be. A mediterrán országban a privatizációs hullám és az ipar leépítésének köszönhetően kialakult recesszió és a tömeges, több mint 10 százalékos munkanélküliség széles körű társadalmi elégedetlenséget okozott. A rendi kitüntetése után „lovagnak” is nevezet Berlusconi ebben a közhangulatban indította politikai karrierjét. Az önerőből sikeressé váló, de kétes eredetű vagyonnal rendelkező politikus Olaszország gazdasági fellendítésével kampányolt. Kommunikációjában sokszor hivatkozott kommunizmus-ellenességére, amelyet a válság okának tartott. Botrányait, illetve a hivatala és a gazdasági érdekeltségei közötti összeférhetetlenséget a szavazók a prosperitási ígérete miatt elnézték. Kevesebb mint egy évvel a Forza Italia megalapítását követően Silvio Berlusconit már miniszterelnöknek választották. A második világháború utáni Olaszországban Berlusconi töltötte be a leghosszabb ideig a miniszterelnöki pozíciót, 1994-2011 között három szakaszban összesen több mint 9 évig. Emiatt az elmúlt hét évtized legnagyobb hatású olasz politikusává vált. Hivatali ideje alatt folyamatosan folytak ellene a büntetőperek. Összesen 36 eljárást indítottak ellene, azonban csupán egyszer, 2013-ban egy film jogdíjával kapcsolatos adócsalás vádjában vallotta magát bűnösnek. Ekkor egy évnyi közösségi munkára ítélték és hat évre eltiltották a közügyektől. A hat év leteltét követően 2019-ben az Európai Parlament, majd tavaly az olasz szenátus képviselőjének választották.

Berlusconi gazdaságpolitikája

📈 Gazdaságpolitikájának szerves része volt a vállalatok működését akadályozó tényezők lebontása. A gazdasági fellendülést ezen korlátok enyhítésétől remélte. Példaképnek tekintette a – szintén vállalkozási teljesítmény élénkítéséről ismert Ronald Reagant és Margaret Thatchert. Hozzájuk hasonlóan liberalizálta a munkaerőpiac szabályozását, törekedett a túlzottan erős szakszervezetek korlátozására és egyszerűsítette a korábban nagyon rugalmatlan nyugdíjrendszert. Sokszor vádolták azzal, hogy az egyszerű emberek helyett az óriásvállalatok érdekét szolgálta, azonban mindig törekedett a kisvállalatok segítésére is. Számos gazdasági reformígéretét végül nem sikerült végrehajtania, a várt fellendülés elmaradása mellett pedig Olaszország az egyik legtörékenyebb európai gazdasággá vált (tagja az úgynevezett „disznó államoknak”, azaz a felelőtlen gazdálkodást és adósságvállalást végző Portugália, Írország, Olaszország és Görögország angol neveiből alkotott mozaikszó („PIIG”) nevű országcsoportnak). Hivatali ideje alatt Olaszország bruttó hazai összterméke követte a többi nagy európai ország trendjét, de a versenyképesség és az exportteljesítmény terén jelentős volt a visszaesés. Berlusconi a gazdasági kritikákra azzal reagált, hogy „az éttermek és a repülőgépek tele vannak”.

https://public.flourish.studio/visualisation/14130920/

A makrogazdasági strukturális problémák fokozódása ellenére Berlusconi 2001-2006 közötti kormányzása alatt jelentősen csökkent a munkanélküliség és tömegesen áramlottak be a munkaerőpiacra a korábban inaktív emberek. A családpolitikára is kiemelt figyelmet fordított, az olasz termékenységi ráta a 2001-es 1,25-ös szintről 2011-re 1,44-re emelkedett. A 2008-as ingatlanpiaci válság ugyan nem érintette jelentősen az olasz gazdaságot, ám az ezt követően kibontakozó európai adósságválság kritikus szintekre emelte az olasz állampapírok hozamát és a munkanélküliséget, amit már nem tudott kezelni a Berlusconi kormány.

https://public.flourish.studio/visualisation/14130520/

🗣️ A gazdasági és politikai szempontból rendkívül tehetségesen trendkövető politikus kommunikációs szempontból trendteremtővé vált lazaságával. A korábban megszokott merev politikai stílust a laza, közvetlen és konfliktuskereső beszédre cserélte fel. Kommunikációs attitűdjén túl politikai örökségének szerves része az olasz jobboldal reformja és egységesítése. Széles körű szövetségesi rendszert épített ki, amely nemcsak pártokból, hanem egyéb közéleti szervezetekből állt. Később számos mentoráltja fontos uniós posztot töltött be, vagy az olasz jobboldal vezető alakjává vált. Utódjaként a jelenlegi olasz miniszterelnökre, Giorgia Melonira tekintenek, aki Berlusconihoz hasonlóan adócsökkentéssel és az olasz törzsterületet Szicíliával összekötő híd építésével kampányolt.

Berlusconi külpolitikája

🌍 Hasonlóan a belföldi szövetségesi rendszeréhez, a külkapcsolatokban is törekedett a különböző felekkel való jó viszony kialakítására. Saját eredményének tudta be, hogy a korábbi amerikai elnök, George W. Bush és Vlagyimir Putyin között jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Hivatali ideje alatt a Silvio Berlusconi vezette Olaszországot tartották az Egyesült Államok második legszorosabb európai szövetségesének, az Egyesült Királyságot követve. Magánéleti botrányának kitörésekor kiállt Bill Clinton elnök mellett, a Bush kormányzat által indított 2003-as iraki inváziót támogatva pedig 3000 olasz katonát küldött a közel-keleti országba. Ezekkel a lépésekkel mindkét elnök rokonszenvét és bizalmát megszerezte. Berlusconi a kirívó életmódjával, szabadszájú nyilatkozataival és a protokoll rendszeres semmibe vételével Barack Obama elnökkel már konfliktusokkal terhelt volt a kapcsolata. Viszonyukat tovább rontotta, hogy az amerikai vezetésnek szerepe volt abban, hogy az úgynevezett arab tavasz destabilizálta a régiót, ezzel megbénítva Olaszország gazdasági partnereit és milliós nagyságrendű migrációs hullámot előidézve. Az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal rendkívül szoros barátságot kötött, számos alkalommal meghívta villáiba és rendszeresen megajándékozták egymást. Egy nyilatkozata szerint a tavaly kezdődött orosz invázió elszomorította és csalódott barátjában, a konfliktus kezelésének érdekében aktív európai mediátorszerepet szorgalmazott. Az orosz-ukrán háborúban a béke pártján állt, ellenezte a fegyverszállításokat és az egyéb Ukrajnának nyújtott katonai segítséget és egy Európai Unió által készített, tárgyalásra épülő konfliktus-rendezési tervet szorgalmazott. Bár gazdaságpolitikai ügyekben szorosan együttműködött Giorgia Melonival, a háború megítélésében különböztek. Berlusconi híres volt a geopolitikai éleslátásáról, halálával Magyarország egy befolyásos szövetségest veszített el. Jelenleg bár a Forza Italia a kormánykoalíció legkisebb szereplője, Berlusconi kapcsolati hálójának és médiabirodalmának köszönhetően jelentős befolyással bírt.

🇭🇺 Orbán Viktort sok szempontból inspirálta olasz kollégája kommunikációs stílusa. A magyar miniszterelnök politikai beszédeit rendszerint a „Hajrá Magyarország!” szlogennel zárja, hasonlóan Berlusconi „Forza Italia!” jelmondatához. A két államférfi között a politikai szövetségen túl barátság is kialakult, mindketten szenvedélyes labdarúgás rajongók. Berlusconi a Fidesz Európai Néppártból való 2019-es távozásakor megalázónak tartotta az EPP bánásmódját és kiállt a szövetséges magyar párt mellett.

🇪🇺 Silvio Berlusconi politikai karrierje alatt végig aktív és független külpolitikára törekedett. Többször kritizálta és szembeszállt a legfőbb európai szövetségeseivel, Franciaországgal és Németországgal. Utolsó miniszterelnöksége alatt és azt követően az Európai Unió vezetésével is konfliktusba került. Véleménye szerint a 2008-2012 között országára kényszerített fiskális megszorító intézkedések nem hazája, hanem a német dominancia erősödését szolgálták. Végső soron az Európai Központi Bank ragaszkodott Berlusconi 2011-es lemondásához, Olaszország gazdasági kisegítése ellenében. Az EU vezetését a politikai zsarolás miatt számos helyről kritizálták, mivel ezzel beavatkozott egy tagállam demokratikus választási rendszerébe.

🇱🇾 A líbiai vezetővel, Moammer Kadhafival való jó kapcsolata miatt is sokszor kritizálták Berlusconit, de azzal érvelt, hogy országának érdeke az észak-afrikai országgal való jó viszony fenntartása. Az illegális migráció közös kontrollálásán túl a két nemzet gazdasági kapcsolatai is jelentősek. Líbia Olaszország egyik legnagyobb kőolaj és földgáz beszállítója. 2021-ben Olaszország kőolajimportjának 17,8 százaléka érkezett Líbiából, 5,52 milliárd dollár értékben.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/abenomics-oecobright/