2025 első félévének eredményei alapján Oroszország olajpiaca rosszabban teljesített, mint egy éve. Az ország költségvetése már eleve túlfeszített a háború miatt, a bevételkiesések pedig tovább nehezítik a helyzetet. Oroszország legnagyobb olajvállalatai, a Rosznyefty, a Lukoil, a Gazpromnyefty és mások nyeresége felére, harmadára csökkent az elmúlt időszakban. A visszaeséshez nemcsak az alacsony világpiaci olajárak, hanem az orosz inflációs politika is hozzájárult.
Olaj- és gázárak különböző hatása
Az olaj- és gázárak alakulása kulcsfontosságú tényező Oroszország költségvetésében, mivel az ország jelentős nyersanyag-exportőr. Az energiahordozók exportja közvetlenül devizabevételeket termel, amelyekből az állam adók és vámok formájában jelentős részesedést von el. Amikor az árak magasak, ez a forrás bőséges és lehetővé teszi a költségvetés kiegyensúlyozását, illetve a szociális kiadások vagy nagyberuházások, illetve Moszkva esetében a háború finanszírozását. Ha viszont az árak meredeken csökkennek, a bevételek is visszaesnek, mert ugyanannyi exportált mennyiségért jóval kevesebb pénz folyik be. Ha adóbevételek csökkennek, gyengülnek devizatartalékok, a költségvetési hiány pedig nő.
Az árzuhanás hatása azonban nem azonos az olajnál és a földgáznál, és ez Oroszországban is megmutatkozik. Az olaj esetében a költségvetési bevételek szinte azonnal reagálnak, mert az exportvámok és a kitermelési adók közvetlenül a világpiaci hordónkénti árhoz vannak kötve. Ezért egy 10-20–30%-os olajáresés gyorsan és látványosan megjelenik a költségvetésben.
A földgáznál más a helyzet. Ott sokszor nem a napi tőzsdei árakon adják-veszik a gázt, hanem hosszú távú szerződések alapján (például 10–20 éves megállapodásokkal). Ezekben a szerződésekben gyakran szerepel olyan képlet, amely az olaj árát használja referenciaként. De nem az azonnali olajárhoz, hanem egy több hónapos átlaghoz. Ez történelmileg alakult így, mert az olaj volt a legfontosabb energiahordozó, és a vásárlók is ahhoz szerettek volna viszonyítani. Így előfordulhat, hogy rövid távon a gázból származó bevételek még nőnek is, miközben az olajár már bezuhant. Középtávon azonban a gázárak is lekövetik az olajpiacot, ezért a költségvetési bevételek ezen a csatornán is mérséklődnek.
Oroszország esetében ez a kettősség különösen meghatározó, mivel az állami bevételek 30-40%-át rendszerint az energiahordozók adják. Az olajár esése tehát szinte azonnali sokkot okoz a költségvetésben, míg a gázárak késleltetett alkalmazkodása átmeneti könnyebbséget jelenthet, de hosszabb távon ott is veszteséget hoz. Ez a függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a világpiaci ciklusoknak: egyetlen éven belül több százmilliárd rubeles bevételkiesés is előfordulhat, ami korlátozza a gazdaságpolitikai mozgásteret, és rávilágít arra, mennyire sérülékeny az orosz költségvetés az energiahordozók árától.
Borús előrejelzések
Az olajpiacon jelenleg a kínálat meghaladja a keresletet, vagyis több olaj áll rendelkezésre, mint amennyire szükség van. Ennek oka részben a világgazdaság gyenge teljesítménye, részben pedig az, hogy az OPEC+ (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete), amely az OPEC hagyományos tagországai mellett olyan nagy exportőröket is magában foglal, mint Oroszország (aki nem támogatta a döntést), Kazahsztán vagy Mexikó, a globális kitermelés mintegy 40%-át adja, és váratlanul bejelentette a termelés újbóli növelését.
A 2025-ös orosz költségvetést eredetileg a brent átlagárának 81,7 dollár/hordós szintjén alapozták meg, ám már kora tavasszal az orosz kormány 68 dollárra csökkentette az előrejelzést. A költségvetésben az Ural 69,7 dollár/hordós alapárával számoltak. Emellett működik az úgynevezett „költségvetési szabály”, amelynek lényege:
-
ha az Ural ára magasabb 69,7 dollárnál, a többletbevétel a Nemzeti Jóléti Alapba kerül;
-
ha 60 és 69,7 dollár között mozog, akkor a bevétel közvetlenül a költségvetést erősíti;
-
ha 60 dollár alá esik, a hiányt a Nemzeti Jóléti Alapból kell fedezni.
Mivel az olaj- és gázbevételek még mindig az orosz költségvetés mintegy egyharmadát adják, az alacsony olajár különösen érzékenyen érinti az ország pénzügyeit.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24920762/
Áprilisi társadalmi-gazdasági előrejelzésében az orosz Gazdasági Minisztérium az Urals típusú orosz olaj árára vonatkozó várakozását 69,7 dollárról 56 dollárra csökkentette hordónként. Az éves átlagos rubelárfolyamot 96,5-ről 94,3 rubelre módosították a dollárral szemben. Bár ez kedvező az infláció megfékezése szempontjából, a költségvetés és az olaj- és gázbevételek számára hátrányos, mivel az erős rubel csökkenti az export rubelben számított bevételét. A „kedvezőtlen konjunktúra” miatt a Pénzügyminisztérium csaknem 25%-kal, 10 940 milliárd rubelről 8 300 milliárd rubelre mérsékelte az olaj- és gázbevételekre vonatkozó várakozását.
Jelentős nyereségcsökkenés a vállalatoknál is
Rosznyefty
A Rosznyefty Oroszország legnagyobb olajvállalata. 2024-ben a cég az orosz olajkitermelés 35%-át és az olajfeldolgozás 31%-át adta és 9 olajfinomítóval rendelkezik. Rosznyefty tiszta nyeresége a 2024-es első félévéhez képest harmadára esett vissza, 773 milliárd rubelről 245 milliárd rubelre, ami 68%-os visszaesés. A cég vezérigazgatója, Igor Szecsin az OPEC-et, a szankciókat és az orosz kamatpolitikát tette felelőssé. Emellett azt is elárulta, hogy a Rosznyefty költségvetésében az olaj ára 45 dollár/hordó, ami jóval alacsonyabb mind az orosz költségvetésben szereplő „minimum árnál” (60 dollár), mind pedig Anton Sziluanov gazdasági miniszter előrejelzésénél (56 dollár). Ennek oka, hogy a drága logisztika (árnyékflotta, biztosítás, hosszú útvonalak) tovább csökkenti a tényleges bevételt.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24918236/
Lukoil
A Lukoil, amely a kőolajtermelés volumenét tekintve a második helyet foglalja el, 2024-ben az orosz olajkitermelés és olajfeldolgozás 15%-át adta. A Lukoil a 2025 első féléves pénzügyi beszámoló szerint elvesztette nyereségének felét (-51,4%). A profitja 287 milliárd rubel volt, szemben az egy évvel korábbi 590 milliárddal.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24918725/
Gazpromnyefty
A Gazpromnyefty a Gazprom csoport olajipari leányvállalata. 2024-ben az orosz olajkitermelés 8%-át és az olajfeldolgozás 16%-át adta. Emellett 4 olajfinomítóval rendelkezik. Nyeresége majdnem 70%-kal esett vissza, 140 milliárd rubelre, a bevétel pedig 13%-kal esett vissza, annak ellenére, hogy a vállalat 5%-kal növelte a kitermelést és 4%-kal a kőolaj-feldolgozást.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24919295/
Szurgutnyeftyegaz
A Szurgutnyeftyegaz, amely a termelés volumenét tekintve 2024-ben a harmadik helyet foglalja el (10% olajkitermelés és 6% olajfeldolgozás), veszteségessé vált. A vállalat közölte, hogy a nettó veszteség ebben a félévben 452,7 milliárd rubelt ért el, szemben az egy évvel korábbi 139,9 milliárd rubel nyereséggel (423%-os visszaesés). A többiekhez képest a cég nem annyira nyitott: nyereségről publikált adatokat, a bevételekről pedig nem.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24919511/
Tatnyefty
A Tatnyefty Tatárföld, Oroszország egyik köztársaságának olajcége. 2024-ben a vállalat adta az orosz olajkitermelés 5%-át. A Tatnyefty nyeresége 2025-ben 64%-kal esett vissza 2024-hez képest.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/24919025/
Összegzés
Az orosz olaj- és gázszektor, amely a költségvetés minden harmadik rubelének forrását adja, összességében 50,4%-os nyereségcsökkenést szenvedett el a Rosstat adatai szerint: a féléves összesített pénzügyi eredmény 1 264 milliárd rubelre esett. Emellett a vállalatok 45%-a veszteséggel zárták a félévet. Bár önmagában a bevételcsökkenés nem feltétlenül jelent problémát, a háború finanszírozása miatt amúgy is feszes orosz költségvetés számára az ilyen bevételkiesés tovább nehezíti Oroszország pénzügyi helyzetét. A beszámoló továbbá a június 31-i állapotot tükrözi, nem tartalmazza a júliusi-augusztusi ukrán mélységi támadásokat az orosz olajinfrastruktúra ellen, amelyek egy időre az olajfeldolgozás mintegy 17%-át bénították meg, tovább csökkentve ezzel Oroszország bevételeit.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
