„Románia korrupt ország, és hiányzik a valódi akarat a változtatásra” – ismerte el Nicușor Dan államfő 2025 végén, megerősítve az amerikai befektetők és a hazai üzleti szféra lesújtó tapasztalatait. Miközben az Egyesült Államok külügyminisztériuma a bürokrácia útvesztőire és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatékonyságának romlására figyelmeztet, az igazságszolgáltatás belső háborúk és titkosszolgálati játszmák színterévé vált. Az 1989-es rendszerváltás utáni Romániában a politikum, a titkosszolgálatok, a hadsereg és az igazságszolgáltatás – ezen pedig belül a korrupcióellenes ügyészség – mindvégig egy egységes hálózatot képezett, amelyen belül olykor kemény befolyásszerző harcok robbannak ki, de ezek nem változtatnak a rendszeren, annak összezáró képességén. Most újabb háború robbant ki a hálózaton belül. A tét: melyik hatalmi csoport kezébe kerül a politikában is erős háttérszerepet betöltő szolgálatok és az politikusok elleni leszámolásokra remek fegyverként használható korrupcióellenes ügyészség irányítása.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által tavaly szeptemberben közölt jelentés szerint az amerikai befektetők „úgy a román kormányzati, mint a romániai üzleti környezetben tapasztalható korrupcióra panaszkodtak, leggyakrabban a vámszolgálatot, az önkormányzati tisztviselőket és a helyi pénzügyi hatóságokat említve”. A dokumentum arra utal, hogy sok Romániában befektetni kívánó amerikaiaktól pénzt kértek azért, hogy a különböző hatóságok bürokratái gyorsabban adják ki az engedélyeket.
A jelentés szerint a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem működik hatékonyan. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által készített elemzés azt is megemlíti, hogy a román igazságszolgáltatási rendszer „továbbra is nagyrészt papíralapú és nem hatékony”, noha „a digitalizáció valamelyest előrehaladt a járvány idején”. A hatékonyság hiánya nemcsak az elévült büntetőügyek nagy számában és az eljárások túlzott hosszában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy Románia sok pert veszít el az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Csak 2023-ban 62 ügyet veszített el Bukarest a strasbourgi bíróságon.
A romániai korrupció nemcsak az amerikaiakat zavarja. Egy 2024-es Eurobarométer felmérés adatai szerint a román üzletemberek 94 százaléka úgy véli, hogy a megvesztegetés jelensége széles körben elterjedt Romániában. Nicușor Dan államfő 2025. december 1-jén, az ország nemzeti ünnepén tartott beszédében jelentette ki: Románia egy korrupt ország, és a románoknak igazuk van, amikor azt mondják, nem látnak valódi akaratot az állam részéről a korrupció elleni küzdelemre.
A korrupció kérdése része az új védelmi stratégiának
Korábban, az ország védelmi stratégiájának parlamenti bemutatásakor az elnök bejelentette: a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül egy, a korrupciós ügyekkel foglalkozó külön struktúrát hoznak létre. A korrupció kérdése egyébként része az új védelmi stratégiának. Nicușor Dan arról is beszélt, hogy szükség van a jogszabályoknak és azoknak az adminisztratív eljárásoknak a kiigazítására, amelyek jelenleg lassítják a korrupciós bűncselekmények elbírálását. Az államfő hatékonyabb fellépést sürgetett a korrupcióellenes hivataltól (DNA).
A DNA alapjait egy 2002-es sürgősségi kormányrendelet fektette le, amelyről az akkori miniszterelnök, Adrian Năstase döntött, eleget téve Brüsszel követelésének. A Năstase-kormány 2004 végére lezárta az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások valamennyi fejezetét, kivéve az igazságszolgáltatásról szólót. A DNA akkor létezett, de nem a nagyszabású korrupcióval foglalkozott, ahogyan azt az Európai Bizottság sürgette. 2005-ben Monica Macovei igazságügyi miniszter jogszabályi reformot és egy világos, határidőket, intézkedéseket és költségvetést tartalmazó stratégiát javasolt a 2005–2007-es időszakra a korrupcióellenes harc területén.
A DNA több mint húszéves mérlegéből kiderül, hogy 15 ezer embert állítottak bíróság elé, köztük 400 polgármestert, 160 bírói tisztségviselőt, 60 kormánytagot, két miniszterelnököt (Victor Ponta és Adrian Năstase) és ezer rendőrt. A DNA-t az évek során egyre több kritika érte, az ügyészség lassan maga is korrumpálódott. Laura Codruta Kövesi 2013–2018 között vezető ügyészként irányította a DNA-t. A leváltása előtti években számos olyan hangfelvétel került elő, amely igazolta azokat a vádakat, miszerint a DNA titkosszolgálati, illetve politikai megrendelések alapján kezelt egyes ügyeket.
Kövesi személye megosztotta a romániai közvéleményt, sokan a korrupt politikusok leleplezéséért küzdő rettenthetetlen harcosnak tartották, de mandátuma vége felé egyre többen vélték úgy, ő is tisztában volt azzal, hogy a hatóság ügyészei közül sokan hamis bűnügyeket gyártottak. Politikusok, de elemzők és újságírók szerint is a titkosszolgálatok irányították a háttérből a DNA-t a volt magyar férje nevét viselő román DNA-vezér ténykedése idején. Laura Codruta Kövesit ugyanakkor mindig jó szemmel nézték Brüsszelben, 2019 októberben uniós főügyésszé emelték.
Bűnvádi eljárások: fókuszban az erdélyi magyar elöljárók
Az elmúlt két évtizedben sorra indultak korrupciós eljárások erdélyi magyar politikusok és önkormányzati vezetők ellen, akiket éveken át tartó perek és meghurcolások után végül rendre felmentettek. A vádhatóság titkosszolgálati irányítással, sokszor politikai motivációval dolgozott. A román korrupcióellenes ügyészség korábbi statisztikáiból egyébként az derült ki, hogy az erdélyi magyar elöljárók többszörösen felülreprezentáltak voltak a bűnvádi eljárásokban abban az időszakban, amikor „csúcsra járatták” a DNA és a titkosszolgálat közös gépezetét. Az önkormányzatokban vezető pozíciót betöltő, megvádolt magyarok közös meggyőződése, hogy a kreált vádak alapján történő meghurcolásuk az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szolgálja.
A „korrupcióellenes harc” jelszavával tavaly decemberben nyílt konfliktust szított a román igazságszolgáltatáson belül a régi, Kövesi féle vonalat képviselő csoport. A Nicușor Dan és a kormánykoalíció egyik, kisebbik pártjához, a progresszív Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által képviselt politikát „leleplezésekkel” segítő Recorder újságírói egy kétórás dokumentumfilmmel álltak elő. Az oknyomozó riport a rendszer egyes szereplőitől származó tanúvallomásokra épül, s feltárja, hogy az elmúlt években a korrupciós ügyeket módszeresen „elsüllyesztették”, s az állam bizonyos struktúráit érintő nyomozásokat lezárták.
Az USR elnöke, Dominic Fritz azonnal arra szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy menessze az DNA vezetőjét a dokumentumfilmjében bemutatott leleplezések okán. Nem mellékes ugyanakkor, hogy a film egyik kulcsfigurája, Laurențiu Beșu titkosszolgálati tisztként is tevékenykedett. A bírákat és ügyészeket megosztott a Recorder dokumentumfilmje. Megszólalt Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője, a DNA korábbi főügyésze is: „aggodalmának” adott hangot az igaszságszolgáltatási rendszert érintő leleplezésekkel kapcsolatban.
A Legfőbb Ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség vezetőinek mandátuma 2026. március 30-án jár le, és Radu Marinescu igazságügyi miniszter hivatalosan elindította a nagy ügyészségek vezetőinek kinevezési eljárását. A szociáldemokrata tárcavezető Nicușor Dan elnöknek küldi majd el jóváhagyásra a javaslatokat. Aligha véleten, hogy épp a kinevezések folyamatának kezdetén illették plágiumváddal Marinescut a jogi doktori disszertációjával kapcsolatban. A Szociáldemokrata Párt politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat.
Az igazságszolgáltatás körüli adok-kapok minden valószínűséggel az egyik meghatározó témája lesz az idei román politikának.
Források
https://www.dw.com/ro/sua-rom%C3%A2nia-o-%C8%9Bar%C4%83-corupt%C4%83-cine-r%C4%83spunde/a-74185968
https://tvrinfo.ro/nicusor-dan-a-afirmat-ca-romania-e-o-tara-corupta-politolog-coruptia-nu-se-combate-doar-cu-mijloace-represive/
https://www.mediafax.ro/politic/presedintele-nicusor-dan-anunta-formarea-unei-unitati-speciale-anticoruptie-in-sri-23648577
https://ziare.com/dna-coruptie/nicusor-evaziune-1964498
https://www.dw.com/ro/povestea-de-succes-a-dna-%C3%AEncepe-cu-macovei-%C8%99i-se-termin%C4%83-la-k%C3%B6vesi/a-63261617
https://maszol.ro/belfold/Nem-szabadulunk-a-titkosszolgalatok-halojabol
https://maszol.ro/belfold/Igazsagugyi-belhaboru-Basescu-es-Kovesi-a-reformerek-oldalan
https://www.gandul.ro/politica/lupta-pentru-sefia-marilor-parchete-si-a-serviciilor-de-informatii-din-romania-jocuri-cu-miza-mare-sri-si-sie-nicusor-dan-si-ilie-bolojan-vor-arunca-romania-intr-o-criza-majora-gandul-prezinta-3-20766167
