Ahogyan az utóbbi három évtizedben mindig, a szeptember 28-i parlamenti választásokon is a magukat az európai integráció támogatóiként meghatározó, illetve az oroszbarátnak titulált, Moszkvával is jó kapcsolatokat szorgalmazó erők csapnak össze. A Maia Sandu államfő nevével fémjelzett Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) győzelme is kétséges a megmérettetésen, az új törvényhozási többség viszont biztosan nyitottabb lesz Oroszország irányába. A chișinăui vezetés Moszkva beavatkozásról beszél, a hatóságok több oroszbarát pártot eltiltottak a választáson való indulástól.
A függetlenség elnyerése óta a Moldovai Köztársaság politikai életét az oroszbarát és az Európa-párti irányzatok közötti küzdelem határozta meg, az ország jelenlegi külpolitikai irányvonala ugyanakkor egyértelműen az európai integráció felé mutat. A függetlenség első évtizedében (1991–2000) Moldova külpolitikai erőfeszítései a szuverén államiság megszilárdítására és a nemzetközi közösséggel való diplomáciai kapcsolatok kiépítésére összpontosultak, miközben gazdaságilag erősen függött Oroszországtól. A következő évtizedben (a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja által meghatározott kormányzat alatt, 2001–2009) kísérlet történt az Oroszországgal való történelmi kapcsolatok és az európai törekvések közötti egyensúly megteremtésére.
Ahogyan arról az Expert Grup is beszámolt, a 2000-es évek elején a külpolitika oroszbarát irányultságot mutatott, erősödtek a kapcsolatok Oroszországgal és a Független Államok Közösségével (FÁK), amely akkor Moldova fő kereskedelmi partnere volt. 2003-tól, miután Moldova elutasította az Oroszország által javasolt föderalizációs tervet, feszültebbé vált a viszony Moszkvával, és az ország elkezdett mélyebb kapcsolatokat kiépíteni az Európai Unióval (EU). 2005-ben széles politikai konszenzussal fogadták el az EU–Moldova Akciótervet, amely hivatalosan is az európai integrációt nevezte meg nemzeti stratégiai célként. Ez az új irány erős orosz ellenreakciót váltott ki, amely különféle embargók és kereskedelmi korlátozások formájában próbálta destabilizálni az ország belső helyzetét. Válaszként az EU 2008-ban bevette Moldovát az Autonóm Kereskedelmi Preferenciák (ATP) rendszerébe, így mérsékelve az orosz kapcsolatok romlásából fakadó gazdasági hatásokat, és támogatva az ország európai útját.
Európa-párti koalíció kerül hatalomra
A 2009-es politikai változások egy Európa-párti koalíciót hoztak a hatalomba, amely az Európai Integrációs Szövetség (AIE) néven vált ismertté, és az európai integrációt használta fő politikai legitimációs forrásként. 2010-ben megkezdődtek a tárgyalásokat az Európai Unióval kötendő Társulási Megállapodásról, amelyet 2014-ben írtak alá, és amely magában foglalja a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást (DCFTA) is. Ez jelentős előrelépést jelentett az EU-val való gazdasági kapcsolatok megerősítésében, ösztönözte Moldova exportját az uniós piacra, és enyhítette a FÁK-piacra irányuló export csökkenéséből fakadó veszteségeket.
Ugyanakkor az EU-val folytatott intenzív kétoldalú párbeszéd eredményeként Moldova 2014-ben a Keleti Partnerség keretében elsőként kapta meg a vízumliberalizációs rendszert. Ez a sikeresnek tartott időszak rövid életűnek bizonyult, mivel Moldova európai jövőjét számos súlyos probléma gátolta. Ezek közé tartozott a 2014-es bankcsalás, a politikai instabilitás, az elterjedt korrupció, valamint a törékeny kormánykoalíciók, amelyek eltértek az európai integráció valódi céljától. Mindezek következtében 2015–2019 között Moldova „elfoglalt állammá” vált, az oligarchák befolyása alá került, ami erodálta a korábban elért eredményeket.
Maia Sandu, az Egyesült Államokban is tanulmányokat folytató közgazdász megnyerte a 2020. november 15-i elnökválasztást, legyőzve az oroszbarát Igor Dodont. A 2021. július 11-i választásokon az Akció és Szolidaritás Párt (PAS) óriási győzelmet aratott, megszerezve a szavazatok 52,8 százalékát és parlamenti többséget. A PAS önállóan alakított kormányt Natalia Gavrilița vezetésével. A kormány négy fő célt tűzött ki:
- a járványkezelést,
- az igazságügyi és korrupcióellenes reformokat,
- a lakossági jövedelmek növelését
- és a külső finanszírozás helyreállítását.
Bár voltak előrelépések, a kabinetet számos válság sújtotta, köztük a pandémia, a gáz- és energiaválság, valamint a régi rendszerszintű problémák.
Az ellenzék – így a Kommunisták és Szocialisták Blokkja (BeCS) és a Șor párt – gyenge eredményt ért el, és hitelességi válságba került. Bár éles bírálatokat fogalmaztak meg a kormánypárttal szemben, kevés politikai mozgásterük van, ráadásul több politikusuk korrupciós ügyekbe keveredett. 2023 novemberben viszont a Maia Sandu Nyugat- és románbarát elnök által fémjelzett hatalommal szemben álló politikai erők jelöltjei győztek a Moldovai Köztársaság nagyobb városaiban a vasárnapi helyhatósági választások első fordulójában. A legnagyobb figyelem a fővárosra, Chișinăura irányult. Itt a várakozásoknak megfelelően már az első menetben nyert az ellenzéki Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) polgármesterjelöltje, Ion Ceban. A sikeresen újrázó városvezetőt oroszbarátként emlegeti a moldovai sajtó kormánypárti része, de Ceban és pártja elkötelezett az európai integráció mellett.
A kormányzó PAS azt közölte, hogy országos szinten megnyerte a megméretést. Az eredmények ugyanakkor az ellenzéki sikerét mutatják az ország fontosabb városaiban, dacára annak, hogy a két nappal a helyhatósági választások előtt a moldovai kormány kizárta az ellenzéki, oroszbarát Esély (Șansa) párt jelöltjeit a küzdelemből. A döntést Dorin Recean miniszterelnök közölte, miután hírszerző és biztonsági szolgálat arról számolt be, hogy az ország „példátlan mértékű hibrid támadásoknak van kitéve”. A moldovai kormány korábban több orosz nyelvű, illetve oroszbarát portált tett elérhetetlenné. A döntés indoklásaként a kabinet azt közölte, hogy az érintett portálok „információs háborút” folytattak Moldova ellen. 2024 novemberében a Nyugat-barát Maia Sandu 55-45 arányban nyerte meg az elnökválasztást az oroszpártiként emlegetett Alexandr Stoianoglóval szemben. A megmérettetést a diaszpórában élő moldovaiak voksai döntötték el.
Lassan fejlődő gazdaság
Ami a gazdaságot illeti, 34 évvel a függetlenség elnyerése után összetett a kép. Miközben a bruttó hazai termék (GDP), valamint az ipari és mezőgazdasági ágazatok még mindig messze vannak az 1991-es szinttől, a tömeges elvándorlás tovább gyengíti az ország fejlődési potenciálját. Ugyanakkor figyelemre méltó előrelépés tapasztalható az átlagbér növekedésében: ez több mint kétszerese az 1990-es évek elejinek, és körülbelül 40 százalékkal haladja meg a szovjet időszak szintjét.
A függetlenség óta Moldova gazdasága lassan fejlődött. 1991–1999 között a GDP jelentősen csökkent, majd 2000–2020 között fokozatos felzárkózás történt, 2025-re azonban a GDP várhatóan csak az 1991-es szint 93,6 százalékát éri el. Az ipari termelés az 1991-es szint 73,5 százalékán áll majd idén, míg a mezőgazdaság 74,6 százalékra esik vissza az egymást követő válságok és az időjárási kockázatok miatt. 1991-ben Moldova lakossága 4,3 millió fő volt, 2025-re ez a szám 2,7 millióra csökkent. Az aktív dolgozók és nyugdíjasok aránya kritikus, közel 1:1, ami fenntarthatatlanná teszi a nyugdíjrendszert.
A szeparatista keleti régió, Transznisztria gazdasági kapcsolata Oroszországgal mára elenyészővé vált, a transznisztriai export Oroszországba a 2008-as 252,9 millió euróról 2024-re mindössze 21,1 millió euróra csökkent. Az EU a 2014-ben aláírt Moldova–EU szabadkereskedelmi megállapodás alapján a Transznisztriában előállított áruk több mint 78 százalékát az uniós államok felé irányul.
Tiraszpol nemrég 200 millió dolláros pénzügyi segítséget kért Oroszországtól, de semmit sem kapott. A helyi oligarcha, Viktor Gusan (a Sheriff holding tulajdonosa), aki a transznisztriai gazdaság egészét ellenőrzi, kénytelen volt személyesen 35 millió „transznisztriai rubellel” (1,8 millió eurónak megfelelő összeggel) finanszírozni a Transznisztria fővárosának költségvetését.
Bár az EU kézzelfogható pénzügyi megoldást kínált a transznisztriai energiaválságra (60 millió eurót a gázbeszerzésre, a régió demokratizálásáért cserébe), a tiraszpoli szeparatista rezsim visszautasította az ajánlatot, inkább Oroszországhoz való lojalitását választva, amely ugyanakkor szegénységben tartja a régiót. A szeparatista vezetők egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy keményebb álláspontot képviseljenek Chișinăuval szemben, és vállaljanak szerepet a szeptember 28-i moldovai választások idején tervezett destabilizáló akciókban. Chișinău a maga részéről nem ad pénzt Transznisztriának, amíg az orosz hadsereg nem vonul ki a régióból. A szeparatista enklávé szétesése ugyanakkor gazdaságilag megrázhatja Moldovát. Idén augusztus 1-jétől a Gazprom cégei teljesen kiszorultak a Dnyeszter jobb partján lévő fogyasztók gázellátási mechanizmusából. A Gazprom 51 százalékos tulajdonában lévő MoldovaGaz elveszítette engedélyét, feladatait az állami Energocom vette át.
A Szovjetunió széthullása nyomán a Prut folyó keleti oldalán elhelyezkedő kis szovjet tagköztársaság parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta függetlenségét. A Dnyeszter-menti, orosz többségű terület öt nappal azután nyilvánította ki elszakadását Moldovától, hogy az ország 1991. augusztus 27-én deklarálta függetlenségét. Elhúzódó háborúskodás után, 1994-ben különleges autonómiát biztosítottak a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak. A gagauzok ezt elfogadták, Transznisztria azonban őrzi különállását az ott állomásozó orosz katonaság védőszárnyai alatt.
A gagauzok Oroszország felé tekintenek
A Moldovai Köztársaság gagauz autonómiájának lakói (az ország teljes lakosságának kb. 5 százalékát teszik ki) a 2024. október 20-án tartott alkotmányos népszavazáson tömegesen az EU-ellenes opció mellett szavaztak: 95 százalékuk elutasította az európai irányt. Gagauzia politikai és gazdasági vezetői egyre inkább Oroszország felé orientálódnak: engedélyezték az orosz piacra irányuló exportot. A helyzet sokak szerint veszélyezteti Moldova európai csatlakozási törekvéseit, mivel Moszkva újabb „mini-Transznisztriát” próbál létrehozni Gagauziában. A gagauz autonómia új kormányzójának megválasztásait valószínűleg még az idén megtartják, miután Evghenia Guțul kormányzót korrupciós vád alapján jogerősen elítélték.
A gagauzok a török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő, többségében ortodox keresztény vallású népcsoport. A Moldovai Köztársaság függetlenedése után a gagauz közösség attól tartott, hogy Moldova és Románia az egyesülés irányába indul, így orosz orientációjú álláspontot alakítottak ki. A moldovai–gagauz konfliktust követően, 1994 végén a moldovai parlament elfogadta az ország ma is hatályos alkotmányát, amelyben egy autonóm Gagauzia megteremtéséről is rendelkeztek.
2025-ben a Moldovai Köztársaság és Románia kapcsolatai minden korábbinál szorosabbak és átfogóbbak. Folyamatosak a magas szintű látogatások, Bukarest egyfajta uniós nagykövetként támogatja Moldova EU-csatlakozását. Románia Moldova első számú kereskedelmi és befektetési partnere (21,3 százalékos részesedés a külkereskedelemből, 7 milliárd USD feletti forgalom). Több mint 1600 román tőkéjű vállalat működik Moldovában. Az Iași–Ungheni–Chișinău gázvezeték és a román villamosenergia-szállítások döntően hozzájárulnak Moldova energiabiztonságához, csökkentve az orosz függőséget. Az infrastruktúra területén közös projektek (vasútvonalak, új hidak, közúti összeköttetések) kötik össze a két országot az európai hálózatokkal. Románia NATO-tagként támogatja Moldova biztonsági szektorának reformját, miközben Chișinău nem akarja feladni az alkotmányában is rögzített semlegességét.
Moldova mára az új, korlátok nélküli hibrid háborúnak az epicentrumába került. Az EuroVerify több TikTok videót azonosított, amelyekben olyan állításokat terjesztenek, hogy Moldovát a NATO és az EU szövetségesei „megszállták”, és hogy csak a kormányzó PAS párt veresége „szabadíthatja fel” az országot. A videók némelyikében Maia Sandu elnökről készült AI deepfake-eket és hamisított képeket használnak tüntetőkről, akik olyan táblákat tartanak, mint például „Elegünk van a hazugságokból és a törvénytelenségből!” és „Nemet az EU-ra!”. Az Oroszországgal foglalkozó független The Insider újságírói szerint egy Matrjoska nevű ismert orosz dezinformációs művelet áll Maia Sandu új deepfake-jei mögött, s ezeket egy amerikai cég, a Luma AI segítségével készítették.
Ezzel párhuzamosan Moldova ellen bevetették az összes olyan botgyárat, amelyeket Oroszország a romániai és a németországi választások során használt. Ezek nemcsak szinkronban terjesztik ugyanazokat a narratívákat, hanem felerősítik a közösségi médiás posztok kulcspontjait is. Újraaktiválták azt az online gépezetet, amely Romániában Georgescu választási kampányát szolgálta, és most az orosz propaganda félelemkeltő narratíváinak erősítésébe kapcsolták be. Új streaming platformot is indítottak, amely a Moldovai Köztársaságban tiltólistára került orosz tévécsatornákat sugároz.
Nem várható stabil többség a parlamentben
A moldovai parlament egykamarás, 101 képviselőből áll, akiket négyéves ciklusra választanak. Hivatalosan augusztus 19-én kezdődött a parlamenti választások kampánya, amely szeptember 26-án zárul. 13 párt, négy politikai blokk és négy független jelölt küzd a mandátumokért. Az egyik közvélemény-kutatás szerint négy alakulatnak van esélye bejutni a parlamentbe: az Akció és Szolidaritás Párt (PAS, az elnöki párt, vezetője Igor Grosu) – a szavazati szándék közel 33-34 százalékával, a Hazafias Választási Blokk (kommunisták és szocialisták) – 30-31 százalékkal, az Alternatíva Blokk (Chișinău polgármestere, a Romániából kitiltott Ion Ceban vezetésével) – 10-11 százaléknyi támogatottsággal és a Mi Pártunk (Renato Usatîi pártja) – 7-9 százalékkal.
Egy másik felmérés ugyanakkor a Hazafias Választási Blokk győzelmét jelzi 37 százalékkal. A második helyen a jelenlegi kormánypárt, a PAS található, amely 36 százalékot szerezne. Az Alternatíva Blokk 8,4, a Mi Pártunk pedig 7,9 százalékos eredménnyel zárna. Elemzők szerint a PAS csak részben teljesítette azt az ígéretét, amellyel megnyerte a 2021 júliusában tartott előrehozott parlamenti választásokat, nevezetesen az igazságszolgáltatás reformját és megtisztítását a kompromittált szereplőktől. Az Alternatíva Blokk nem írta alá azt az ellenzéki kötelezettségvállalást, amely több oroszpárti formáció is támogatott, és amelyben leszögezték: a választások után nem lépnek koalícióra a PAS-szal. Csakhogy az Alternatíva is több pártból áll, ezek között van a PAS elszánt ellenfele, a chișinăui polgármester, Ion Ceban által vezetett formáció, vagy a kormányt folyamatosan támadó volt miniszterelnök, Ion Chicu pártja. Cebant, de Chocut is a Kreml emberének tartja a PAS.
A Mi Pártunk vezetője, Renato Usatîi visszafogottabban támadta ugyan a kormányt, de az európai integráció nem jelent fő célt. Az Igor Dodon volt államfő vezette Moldovai Köztársaság Szocialista Pártja (PSRM) és a PAS között kizárt a választások utáni együttműködés. A jelenlegi kormánypárt ugyan 2019-ben koalícióra lépett a PSRM-vel annak érdekében, hogy eltávolítsák a hatalomból Vladimir Plahotniuc oligarchát és az általa irányított Demokrata Pártot, de a két párt gyorsan összeveszett, és ma gyökeresen ellentétes álláspontot képviselnek alapvető kérdésekben, mint például az ukrajnai háború vagy az európai integráció. A korrupció miatt elítélt, és jelenleg szökésben lévő Ilan Șorhoz köthető pártokat a Moldovai Köztársaság Központi Választási Bizottsága eltiltotta a szeptember 28-i parlamenti választásokon való indulástól. A döntés értelmében a politikai formációk együtt, de külön-külön sem állhatnak rajthoz a megmérettetésen. A tiltás a Moldova Alternatív Megmentésének Ereje pártra, a Șansa (Esély) pártra és a Victoria (Győzelem) pártra vonatkozik.
Összegzés
Míg a bukaresti vezetés és a romániai média nyíltan kampányol a Maia Sandu államfő formációjaként számon tartott PAS mellett, addig Moszkvából a legkülönbözőbb módszerekkel érkezik támogatás az oroszbarát ellenzéknek. A nyilvánvaló orosz befolyásolási kísérleteken túl, Moldovában nem számít meglepetésnek az Oroszországgal szimpatizáló pártok magas támogatottsága egy a vártnál gyengébb Nyugatbarát kormányzás után. A moldovai lakosság egy tekintélyes része – az ukrán és orosz nemzetiségűeken túl – oroszul kommunikál, s alapvetően orosz nyelvű hírforrásból tájékozódik. Miután a felmérésekben nem szerepel a diaszpóra választási szándéka, a PAS a jelzettnél jobban szerepelhet majd a megmérettetésen, hiszen Maia Sandu is a Nyugaton élők voksaival tudott nyerni. A megmérettetés nagy kérdése, hogy a PAS talál-e koalíciós partnert a jelenlegi ellenzék pártjai közül. Ennek valószínűsége valamivel nagyobb, mint egy Maia Sanduval szemben álló, a PAS-t ellenzékbe szorító kormánykoalícióé. Az ugyanakkor már most biztosra vehető, hogy a választások után politikai instabilitás vár Moldovára.
Felhasznált források
Raport de țară. Evaluarea tendințelor și perspectivelor macroeconomice ale Republicii Moldova în contextul riscurilor de securitate
https://expert-grup.org/ro/biblioteca/item/2901-raport-de-%C8%9Bar%C4%83-evaluarea-tendin%C8%9Belor-%C8%99i-perspectivelor-macroeconomice-ale-republicii-moldova-%C3%AEn-contextul-riscurilor-de-securitate
Analiză: Patru coșuri cu „ouă” rusești la alegeri în Moldova
https://www.dw.com/ro/patru-co%C8%99uri-cu-ou%C4%83-ruse%C8%99ti-la-alegerile-din-moldova/a-73095157
Sondaj pentru alegerile parlamentare din Republica Moldova 2025. Luptă strânsă între Blocul Patriotic (pro-rus) și PAS (pro-european)
https://www.euronews.ro/articole/sondaj-alegeri-parlamentare-republica-moldova-8-septembrie-2025
Andrei Curăraru, Chișinău: La parlamentare, al doilea tur nu există. R.Moldova va alege geopolitic – sau cu UE, sau în zona gri a Rusiei
https://www.rfi.fr/ro/republica-moldova/20250829-andrei-cur%C4%83raru-chi%C8%99in%C4%83u-la-parlamentare-al-doilea-tur-nu-exist%C4%83-r-moldova-va-alege-geopolitic-%E2%80%93-sau-cu-ue-sau-%C3%AEn-zona-gri-a-rusiei
Miza alegerilor parlamentare din Republica Moldova. „Dacă pierd trenul și vin pro-rușii la putere, nu știu dacă o să mai aibă șanse la UE”
https://adevarul.ro/stiri-externe/republica-moldova/miza-alegerilor-parlamentare-din-republica-2461267.html
