A turisztikai üzletágak globálisan is rendkívül nehéz és megterhelő időszakon vannak túl. Az utóbbi négy év során előbb a járványügyi korlátozások következményeként, majd az orosz-ukrán háború hatására csökkent a turizmus. Ugyan Európa nagy része távol esik a harcoktól, mégis úgy tűnik, hogy főleg a tengerentúli vendégek inkább lemondták, elnapolták látogatásukat a kontinens országaiba 2022 első felében. A két hátországban szintén nehezített körülmények között tud csak működni a szektor, egészen új, sajátos megoldásokat alakítva ki a korábbi gyakorlatokra. Elemzésünkben az ukrajnai és az oroszországi turizmus helyzetét tekintjük át, valamint röviden kitérünk az európai helyzetre is a háború fényében. Beszámolunk arról is, hogy a turizmusban oly nagy szerepet játszó műemlékek, kulturális és vallási értékek milyen károkat szenvedtek az elmúlt közel három év során Ukrajnában.
A nemzetközi jog a kulturális javak jelentéséről, valamint a háborús károk okozásáról
A kulturális javak definícióját az 1954. évi Hágában elfogadott nemzetközi egyezmény fogalmazza meg. E szerint kulturális javaknak tekintendő eredetre és tulajdonosra való tekintet nélkül:
„a) a népek kulturális örökségére nézve nagy jelentőségű ingó vagy ingatlan javak, amilyenek az építészeti, művészeti vagy történeti emlékek, egyháziak, vagy világiak, a régészeti lelőhelyek, oly épületcsoportok, amelyeknek meglevő összességéhez történeti vagy művészeti érdek fűződik, művészeti alkotások, kéziratok, könyvek és más művészeti, történeti vagy régészeti érdekű tárgyak, mint tudományos gyűjtemények, jelentős könyvgyűjtemények, levéltárak, vagy a fent meghatározott javak utánképzései;
b) azok az épületek, amelyek főképpen és ténylegesen az a) bekezdésben meghatározott ingó kulturális javak megőrzésére vagy kiállítására szolgálnak, amilyenek a múzeumok, a nagy könyvtárak, a levéltárat őrző helyek, valamint az a) bekezdésben meghatározott ingó kulturális javaknak fegyveres összeütközés esetén való elrejtésére szolgáló óvóhelyek;
c) az a) és b) bekezdésben meghatározott kulturális javak nagyobb számát befogadó, „műemlék központnak” nevezett központok.” (1954 évi Hágai egyezmény).
A kulturális javak háborúk során elkerülhetetlenül áldozatai lesznek a támadásoknak, összeütközéseknek. Az egymással szemben álló feleknek azonban minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ilyen típusú értékek ne, vagy a lehető legkisebb mértékben sérüljenek. Az 1949. augusztus 12-én kötött kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló jegyzőkönyv (I. jegyzőkönyv) 53. cikke nevesíti a kulturális javak és kegyhelyeket megillető védelmet:
„A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmére Hágában 1954. május 14-én kötött Egyezmény és más vonatkozó nemzetközi okmányok rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával tilos:
- a népek kulturális vagy szellemi örökségét képező műemlékek, művészeti alkotások vagy kegyhelyek ellen ellenséges cselekményeket folytatni;
- az ilyen javakat katonai erőfeszítések támogatására felhasználni;
- az ilyen javak ellen megtorló intézkedéseket foganatosítani.” (Nagy – Jeney, 2002).
A nemzetközi dokumentumok, az ENSZ és annak szakosított szerve, az UNESCO, ennek szellemében igyekszik felhívni a háborúban álló feleket arra, hogy a kulturális javakat óvják a rombolástól. Minden erőfeszítésük ellenére azonban a legtöbb harci eseményt követően a világ számos pontján rongálódnak meg pótolhatatlan épületek, műkincsek. Ezek kulturális értéke mellett gazdasági, anyagi értékük is kiemelkedően magas, hiszen egy-egy ország számára a kulturális értékek, műemlékek nem csak eszmei, de gazdasági haszonnal is járnak. A helyreállításuk a háború után a legtöbb esetben is csak részlegesen lehetséges, amelyre hatással van az is, hogy a legtöbb kulturális emlék, épület, pótolhatatlan módon tud károsodni a harcokban.
A károkozás másik velejárója a műkincsek eltűnése korábbi helyükről, így múzeumokból, képtárakból, raktárakból. A háborúk során gyakori forgatókönyv az is, hogy az ellenséges államok katonái, vagy más entitások fosztogatásba kezdenek, amely során eltulajdonítják az adott országban őrzött műkincseket, kulturális javakat. Ezek sokszor már a háborús időszak során újra előkerülnek, elsősorban a feketepiacokon, így nehéz fellelni a valódi bűnelkövetőket. Az UNESCO segítségével 1970-ben fogadták el az ilyen típusú bűncselekményekre vonatkozó egyezményt (A kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló egyezmény). Ennek célja az illegális kereskedelem megakadályozása, így három olyan részre tagolódik, amely ebben eszköz lehet: a megelőzésre, a visszaszerzésre és a visszaszolgáltatásra, valamint a nemzetközi együttműködésre. Kiterjed az egyezmény a kulturális javak importjának és exportjának tilalmára, valamint bevezette a kiviteli tanúsítványok beszerzésének szükségességét (1979. évi 2. törvényerejű rendelet).
A kulturális javak és műkincsek megsemmisítése és eltűntetése tehát több forrásban is szabályozott, ami azonban nem gátolja elenyészésüket. Az agresszor ország elsődleges célja ezzel kétirányú lehet: egyrészt a gazdasági haszonszerzés a műkincsek eltulajdonításával, másrészt a nemzeti vagy kollektív identitás ilyen módszerű eltörlésének kísérlete (Winchester, 2022). Ezen túl, bár a nemzetközi jog másodlagos bűncselekményként foglalkozik a kulturális és épített javak megsemmisülésével, előfordult, hogy emberiesség elleni bűnökkel fonódik össze. Egy épület lebombázása során gyakori, hogy emberi áldozatai is lesznek a támadásnak, ezzel pedig nem csupán az épített műemlék, de az adott ország polgári áldozatai is részesei lesznek a támadásnak.
Gazdasági károk mértéke az orosz-ukrán háborúban – néma áldozatok: a kulturális javak
A 2022-es februári eseményeket követően egyre gyakoribbá vált a híradásokban, hogy olyan orosz támadásokról számolt be a sajtó, amelyek ukrajnai kulturális javak vagy műemlékek ellen is irányultak. Egyes esetekben a támadások szándékosan vették célba ezeket a helyeket, előfordult azonban olyan is, hogy egy támadás utóhatásaként keletkezett kár bennük.
Az UNESCO már az első ilyen eseteknél elkezdte a munkát Ukrajnában, amely két vonalon zajlott: a károk felmérése és lehetséges helyreállítása mellett egy olyan programot is elindítottak, amelyben megkezdték a még épségben lévő épületek, műemlékek összeírását, valamint a technológiai lehetőségek kihasználásával, azok megörökítését (UNESCO, 2023). Erre azért volt szükség, hogy ha találat érné ezeket a helyeket is, akkor a helyreállítás során legyenek olyan emlékek, amelyekkel egyszerűbben tudják az újraépítést lebonyolítani. 2024 februárjában adott ki az UNESCO egy beszámolót, amelyben részletesen rögzítették, hogy mekkora károkat okozott eddig a háború az ukrán kulturális életben. Az egyes érintett ágazatokban okozott teljes kár értéke elérte ekkor a 3 500 millió USD-t. Ez az érték a 2023-as adathoz képest 40%-os növekedést mutat, hiszen a jelzett évben az UNESCO még csak 2 600 millió USD-t számolt az addigi károkra (UNESCO, 2024a). Mindez azt is jól mutatja, hogy a harcok kiterjedése nem kíméli az épített és kulturális örökségeket sem. A becsült érték 4 779 kulturális és turisztikai eszközre vonatkozik, amelyeket az ukrán hatóságok bejelentették az UNESCO felé. A részletes lista az alábbi tételekre terjed ki:
- műemléki értékű helyszíneken és épületekben okozott kár – 2 441 millió USD;
- műalkotások, gyűjtemények és kulturális tárhelyek kára – 161 millió USD;
- kulturális és kreatív iparágak épületeiben és műhelyeiben okozott kár – 262 millió USD;
- turisztikai létesítményekben okozott kár – 650 millió USD (UNESCO, 2024a).
1.ábra: A háború során megrongálódott vallási és kulturális javak aránya az egyes ukrajnai megyékben 2023 februárjában, százalékban kifejezve. Adatok forrása: KSE Institute, 2023. A szürkével jelölt területekről nem került adat begyűjtésre.
Az UNESCO jelentése kitér arra is, hogy az újjáépítés megkezdését a lehetőségekhez mérten, viszonylag rövid időn belül szükséges megkezdeni, az állagmegóvás érdekében is. Számításaik szerint ezekhez az első lépésekhez 9 milliárd USD-t kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30%-kal emelkedhet is (UNESCO, 2024a).
A kijevi KSE Institute szintén készített egy becslést arra nézve, hogy a háború során a műemlékekben és kulturális javakban mekkora összegű kár keletkezhetett. A 2023-as beszámoló szerint elsősorban a történelmi épületekben és kulturális központokban keletkeztek nagymértékű, gyakran helyrehozhatatlan károk. Legkevésbé az emlékműveket rongálták meg a támadások, ezekben 2023 februárjáig összesen 200 ezer USD-nyi kár keletkezett (KSE Institute, 2023).
2.ábra: A háború során megrongálódott kulturális javak kategóriái, a felmért károk értéke szerint 2022 február és 2023 február között Ukrajnában, millió USD-ben kifejezve. Adatok forrása: KSE Institute, 2023.
A beszámoló alapján a háború első éve jelentős pusztítást eredményezett az ország kulturális életében. A KSE Institute becslése szerint a kár az első 12 hónapban elérte a 1,5 milliárd USD-t, amelyben csak az épített örökség került beszámításra, a gyűjtemények, műkincsek nem. Látható, hogy az UNESCO és a KSE Institute számításai nem azonos eredményre jutottak. Az eltérés mögött az UNESCO szélesebb hozzáférése állhat, hiszen ők már korábban is rögzítették az ukrajnai kulturális javakat, így összeírásaik révén pontosabb eredményeket kaphattak. Emellett, a károk bejelentését elsődlegesen az UNESCO iktatta a nemzetközi szervezetek közül, így a hozzá beérkező jelentések nagyobb spektrumot ölelnek fel, mint a KSE által mért adatok.
Több mint két és fél éve tart a háború, így érdemes azt is megnézni, hogy a 2024-es jelentések mit mutatnak a kulturális károkat tekintve. A legtöbb támadás ezen a területen továbbra is a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Harkiv megyékben volt, ezekben összesen 243 vallási és kulturális műemlék, épített örökség rongálódott meg mindeddig.
3.ábra: A háború során megrongálódott vallási és kulturális javak száma az egyes ukrajnai megyékben 2024 februárjában (darabban megadva). A szürkével jelölt területekről nem került adat begyűjtésre. Adatok forrása: UNESCO, 2024b.
Az UNESCO által közzétett jelentésben részletesen leírták az egyes megrongálódott épületek, műemlékek neveit is. Olyan pótolhatatlan helyszínek estek áldozatául a háborúnak, mint a harkovi Nagyboldogasszony székesegyház, a Korolenko Állami Tudományos Könyvtár szintén Harkovban, valamint az odesszai múzeumok jelentős része. Egyes esetekben a teljes történelmi városközpontok, tudományos-oktatási helyszínek, műemlék jellegű lakóépületek rongálódtak meg a támadásokban (UNESCO, 2024b). A 2024. februári adatközlés szerint 456 vallási és kulturális épületben keletkezett háborús kár. A harcok idei évi fokozódása miatt feltehetően a következő jelentésben emelkedni fog ez az érték.
A háború hatása az ukrajnai turisztikai ágazatra
A műemlékek és kulturális javak megrongálódása a háború következtében nemcsak az adott ország társadalmának, nemzetének identitátásban okoz veszteséget, de az emiatt ide érkező turisták száma is csökken. A háború egyik első hatása, hogy a harcok megindulását megelőzően is radikálisan visszaesik az adott országba érkező, elsősorban turisztikai céllal beutazó külföldiek aránya. Az ok érthető, hiszen személyes biztonságukat semmi nem garantálhatja. A háborút megelőző években Ukrajna egy felkapott desztináció lett az utazni vágyók előtt: a kedvező árszínvonal mellett a természeti adottságok, a gyógy- és aktív turizmus kihasználására egyaránt alkalmas helyszínek, egy olyan poszt-szovjet állam határai közé engedték be az érdeklődőket, ahol a vendéglátás régi hagyományokon nyugszik. Nem véletlen, hogy a nagyobb fapados légitársaságok is elkezdték indítani Ukrajna-szerte járataikat, hiszen az ebben rejlő gazdasági potenciált ők maguk is korán felismerték.
Ukrajna teljes területének mintegy 15%-át, azaz 9,1 millió hektárt tesznek ki a turisztikai, rekreációs egységek (Naherniuk – Rybchak, 2017). Kifejezetten magas az ásványvíz kitermelési pontok száma, amelyet a gyógyászati célok mellett számos egyéb területen hasznosítanak. Ebből naponta 64 ezer köbméternyit használtak fel a békeidők évei során. Magas a foglalkoztatottak száma is az ágazatban: állandó jelleggel a teljes aktív munkaerő 3-4,5%-a közötti értékben alkalmaznak munkaerőt, míg szezonálisan további 1 millió főt vesznek fel a turizmus szektoraiban (World Travel and Tourism Council, 2023). A versenyképesség fejlesztésével a régió egyik legkiemelkedőbb turisztikai desztinációja lehetne Ukrajna, viszont a jelenlegi geopolitikai helyzet mindezt nem teszi lehetővé. Az utolsó békeévekben, 2016-2019 között a turizmus az ország GDP-jének 4%-át tette ki, ami más, hasonló adottságú országokhoz képest jóval kisebb arány (UNWTO, 2024). A alacsonyabb érték több okra vezethető vissza: az állam sokáig nélkülözte a célzott támogatásokat a turizmus fellendítése céljából, valamint nem alakítottak ki olyan országimázst sem, amely elősegítette volna az ágazat fejlődését.
Az üdülőhelyek fejlesztése, a turisztikai stratégiák és programok szintén hiányoznak, nem kerültek beépítésre a nemzetközi tapasztalatok az új fejlesztésekbe (Олійник– Діченко, 2023). A 2010-es évek elején elkezdődött egy új szemlélet kialakítása ezen a területen is, viszont a 2013-as kijevi, majd 2014-es krími események miatt annyira megingott az ország belpolitikai helyzete, hogy az addigi változások eredményei is áldozatául estek a krízisnek. A korábbi, 2015-2016-os éveket vizsgáló felmérések szerint az Ukrajnát választó turisták 97%-a magáncélú utazás keretében érkezett az országba. 32,2%-uk Moldovából, 13,7%-uk Belaruszból, 11%-uk Oroszországból, 9,5%-uk Magyarországról, 8,9%-uk Lengyelországból érkezett Ukrajnába (Naherniuk – Rybchak, 2017). A 2014-es események után alkalmazott beutazási korlátozások és szankciók következtében nemcsak a beutazni kívánók száma, de összetétele is változott. A Belaruszból és Oroszországból érkezők, tehát a teljes külföldi turisták min. 24,7%-a eltűnt vagy erőteljesen lecsökkent. A turisták küldő országainak listájából még egy fontos következtetés levonható: a nem megfelelően kiépített országimázs és turisztikai lehetőségek hiányos tájékoztatása miatt főként csak a szomszédos államokból látogatták Ukrajnát, nyugat-európai vagy dél-európai államokból alig találunk vendégeket. Az innen érkezők azonban kulcsfontosságúak lehetnek, hiszen magasabb jövedelmű országokból érkeznek, magasabb szintű szolgáltatásokat vennének igénybe, így nagyobb bevételt is jelenthetnek az ukrán turisztikai ágazat számára.
4.ábra: Az Ukrajnába érkező turisták számának és a turisztikai bevételek alakulásának változása 2010-2023 között. Adatok forrása: UNWTO, 2024.
2013 volt az utolsó olyan év az ukrán turizmusban, amikor mind az országba érkező turisták száma, mind a turisztikai bevételek mennyisége pozitív rekordot tudott elérni: 24,67 millió külföldi turista választotta Ukrajnát ebben az évben, az ágazat bevétele pedig elérte az 5 100 millió USD-ét (UNWTO, 2024). Ezt követően, a 2014-es krími annexió következtében a számok jelentős visszaesésnek indultak. 2014-ben a felére csökkent a turistaszám, 12,71 millióval, a bevételek pedig ugyancsak csökkenést jeleztek, 1 600 millió USD értékre (UNWTO, 2024). A turisztikailag értékes terület, mint a Krím-félsziget és Szevasztopol elvesztése tehát jóformán azonnal jelentkezett az ágazat teljesítményében. Az ezt követő években stagnálás kezdődött, a harcok változó intenzitással zajlottak, valamint akkor még nem is terjedtek túl az ország keleti részén, így a szektor a teljes leállást nem kellett megtapasztalja.
2015 és 2019 között évente átlagosan 13,7 millió turista érkezett az ország békésebb területeire, de az általuk generált bevétel mindössze évi átlag 1 300 millió USD volt (UNWTO, 2024). Háborús országban, instabil belpolitikai körülmények között a vendéglátók sem tudnak olyan színvonalas lehetőséget teremteni, mint korábban, ráadásul a korábbi árakat sem alkalmazhatják, így a bevételi oldal erősen megszenvedte ezeket az éveket. A 2020-as koronavírus-járvány okozta utazási korlátozások épp egy emelkedő szakaszában érték az ukrajnai turisztikai ágazatot, az ezt megelőző években már látható volt javulás. Ezt a járvány negatív irányba terelte, addig nem látott mélységet érve el a turistaszámban és a bevételi oldalon. 2020-ban 3,14 millió külföldi érkezett Ukrajnába, az általuk generált bevétel 400 millió USD volt, ami töredéke a korábbi évek összegeinek (UNWTO, 2024). Egy évvel később, mikor a korlátozások nagy részét már elkezdték kivezetni, a turizmus is bővülni látszott, de az öröm korainak bizonyult. A 2022-es orosz-ukrán háború kitörése ugyanis ismét visszavetette a szektor teljesítményét. A korábbiakhoz képest intenzívebb és kiterjedtebb harcok miatt egyre kevesebben vállalták az országba való beutazást. 2022-ben 2,17 millió főt, 2023-ban 2,4 milliót regisztrált az országban, akik összesen két év alatt 1 700 millió USD-nyi bevételt jelentettek az ágazatban (UNWTO, 2024).
A turisták számának csökkenése együtt járt a szektor adóbevételeinek visszaesésével is a régiók egy részében. A zsugorodás érthető módon, főként a keleti országrészben figyelhető meg, valamint egyes, az ország középső részén lévő megyéknél. A nyugati országrészen azonban jelentős növekedést láthatunk. A háborút megelőző utolsó békeév, 2021 adataihoz képest, 2023-ban lényegesen magasabb értékű volt a turisztikai adóbevételek mennyisége, ami a nyugati megyék magasabb látogatottságával is magyarázható.
5.ábra: A turisztikai adóbevételek csökkenése/növekedése Ukrajna egyes régióiban 2023-ban a 2021-es év értékeihez képest (százalékban kifejezve). Adatok forrása: Statistics of Ukrainian Tourism, 2024.
A legmarkánsabban Herszon megyében csökkent a turisztikai adóbevételek összege, nem véletlenül, hiszen a terület a háború során többször és jelentősen érintett volt. A korábban rengeteg turistát vonzó, tengerparttal, fejlett infrastruktúrával, színvonalas vendéglátói egységekkel kiépített régió mára árnyéka lett önmagának. A többi négy keleti megye hasonló helyzetben van, az észak-keleti területeken pedig ugyancsak hasonló állapotok uralkodnak. Ezekkel az adatokkal teljesen ellentétesek az ország nyugati megyéiben rögzítettek. Az itt található területeken 2023-ban a 2021-es évihez képest minden esetben jelentősen nőtt a turisztikai adóbevételek mennyisége. Kiemelkedik a régiók közül Lviv (Lemberg) megye, itt tavaly 60%-kal több ilyen típusú adót fizettek be, mint két évvel korábban, a háború kitörése előtt (Statistics of Ukrainian Tourism, 2024). Szintén magas összegű volt a kárpátaljai (+58%), a csernyivci megyei (+58%) és a hmelnyicki területen (+45%) mért érték. A jelenség mögött a biztonság áll, ezeken a területeken Lviv megye kivételével nem történtek olyan harci cselekmények mindeddig, amelyek személyi sérüléseket okoztak volna.
A legtöbb turista továbbra is a relatív alacsony árszínvonal, kedvező ár-érték arány miatt választja Ukrajnát a pihenéshez, valamint a békésebb területeken még meglévő kulturális és vallási helyszínek jelentenek vonzó szempontot. Emellett megjelent a külföldi vendégek egy másik csoportja is, akik szervezetten bár, de egyfajta katasztrófa turizmus részeként érkeznek Ukrajnába. Számukra a megrongálódott épületek, a háború hagyatéka érdekes, így ezeket a területeket keresik fel. Ahogyan még évekkel ezelőtt a csernobili atomerőmű területére, úgy most, korábban harcok által sújtott városokba, településekre érkeznek a kíváncsi turisták. Olyan útvonalakat alakítottak ki a helyi idegenvezetők, amelyek során az ide látogatók megtapasztalhatják a háború rémségeit. Az egyik ilyen vezetett túra során például kijevi Bucha, Irpin, Hostomel és Borodyanka külvárosokon keresztül vezetik a turistákat, miközben elmesélik nekik az itt történt eseményeket is (Culverwell, 2024). Az egyik beszámoló szerint már 2022 nyarán érkeztek olyan turisták, akik kifejezetten ezekre a helyszínekre voltak kíváncsiak, 2023 nyarán pedig már napi szinten több ilyen vezetés is indult (Culverwell, 2024). Egy ilyen vezetett túra ára 120 USD, amely jelentős részét az ukrán hadsereg támogatására fordítják a szervezők.
Szintén sajátos megoldást dolgozott ki a turizmus fellendítésére és a bevételek növelésére a Visit Ukraine turisztikai társaság. Egy először csak kísérleti projektként induló szolgáltatást kezdtek el terjeszteni az országba látogatók előtt. Ennek lényege, hogy 2000 USD-ért a vendég a hagyományos turizmus mellett (pihenés, kirándulás, műemlékek megtekintése), humanitárius missziót is végez. Egy „Adománytúra” a következő elemekből épül fel: egy városának megtekintését követően a résztvevők egy elsősegély tanfolyamon vesznek részt, ahol a háborús sérüléseket tanulhatják meg ellátni. Másnap, helyi idegenvezetőkkel a korábban megszállt területekre utaznak el, ahol eldönthetik, hogy segélyt osztanak ki egészségügyi intézmények részére, vagy fűtőberendezést, építőanyagot biztosítanak a rászorulóknak (Visit Ukraine, 2024). A sajátos turisztikai megoldások mindeddig sikeresnek bizonyulnak, hiszen az adóbevételek és a beutazó turisták száma is azt mutatja, hogy a háború ellenére is érdeklődnek a külföldiek Ukrajna iránt.
Az adománytúrák mellett a vallási turizmus a háború ellenére is nagy méreteket képes ölteni. Mind a belföldről, mind a külföldről turistákat vonzó események hatással vannak az ukrajnai turisztikai ágazatra, hiszen az egyes rendezvények során akár több napos tartózkodást is igénybe vesznek az adott helyen a vendégek. Ukrajna számos vallási zarándokhellyel rendelkezik, ráadásul ezek jelentős része az ország nyugati, jelenleg még békésebb részében helyezkednek el. A bazilikák és templomok mellett számos régi, akár XIII-XIV. századi monostor, klastrom és egyéb vallási helyszín van, amely az ide látogató közönség számára kiemelkedő jelleggel bír. Az építészeti és műemléki értékeken túl természetesen a célzottan ide érkezők számára a vallási eseményekkel való összekapcsolás (templombúcsú, ünnep stb.) jelenti a fő vonzerőt. Az ukrajnai turisztikai adatokban külön nem mérték fel a vallási zarándokok számát, mindössze az egyes események kapcsán készült összeírásokra hagytakozhatunk a becslésekor. Eszerint évente több mint százezer külföldi vendég érkezik az országba a vallási turizmus miatt, ami a többi látogatási típushoz képest is számottevő érték (Panchenko – Kolisnichenko, 2022).
A keresztény vallási felekezetek mellett Ukrajnában magas a zsidó, ezen belül a haszid zsidó turisták száma is. Uman, ami az ukrán fővárostól 200 km-re délre fekszik, például az egyik leginkább látogatott helyszín a haszid zsidók részéről. A Rosh-Hashana, vagyis a zsidó újév során ide érkezők száma több tízezer, akik elsősorban Nachmann rabbi, a haszid mozgalom alapítójának dédunokájához, pontosabban annak síremlékéhez érkeznek (Times of Israel, 2024). Az ide érkezőket még a háború és a gyakori légitámadások sem tudják elriasztani a zarándoklattól. Az idei évi ünnep során 35 ezer haszid zsidó érkezett a városba, nem csupán a környező országokból, hanem egyenesen Izraelből is (Times of Israel, 2024). Mindez alátámasztja azt is, hogy a vallási turizmus a háború ellenére is élénk maradt, akár a keresztény, akár a zsidó vagy más felekezetek számára.
A 2014-es krími események, a 2020-as koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások, majd a 2022-es orosz-ukrán háború egyaránt negatívan befolyásolta az ukrajnai turizmus fejlődését. A háborús károk magas értéke miatt, valamint, mivel egyenlőre nem ismert, hogy mennyi további kár várható még a háború során, a turisták számára Ukrajna jelenleg inkább érdekes, mint szép és pihentető desztináció. A gyakori légiriadók szintén nehezítik a zavartalan pihenést, emellett pedig a közlekedési fennakadások, áramszünetek ugyancsak hozzájárulhatnak a kellemetlen élményhez. Nem véletlen, hogy a legtöbb ország nem javasolja az ide történő beutazást. A háború lezárást követően a turisztikai ágazat helyreállításában nem csak az épített örökségek újjáépítése lehet majd fontos, de a szektor állami szintű reformja is.
A háború hatása az oroszországi turizmusra
Az orosz-ukrán háború során a legtöbbször az ukrajnai gazdaság helyzetét vizsgálják, viszont Oroszországban ugyanúgy jelentős átalakulások zajlottak az elmúlt több mint két és fél év során. A gazdaságban számos nehézség jelentkezett, ezek egy részét a nemzetközi szankciók váltották ki, más részét az orosz külpolitikai gondolkodásban lelhetjük fel. A turizmusra mind a szankciók, mind pedig a közvetlen háború rányomta bélyegét, így az ágazat az utóbbi évek során Oroszországban is markáns átalakuláson van túl.
6.ábra: Az Oroszországba érkező turisták számának és a turisztikai bevételek alakulásának változása 2010-2023 között. Adatok forrása: UNWTO, 2024.
2010 és 2014 között összesen 138,6 millió turista látogatott Oroszországba, ami azt jelenti, hogy évente átlagosan 27,72 millió fő választott orosz desztinációt. A turisztikai bevételek nagysága ebben az időszakban folyamatosan bővült, ugyanis a 2010-es 8 800 millió USD-ről, 2014-re 11 800 millió USD-re növekedett (UNWTO, 2024). A pozitív tendenciáknak köszönhetően 2013-ban Oroszország a világon a 9., Európában pedig a 7. leglátogatottabb ország lett. 2014-ben itt rendezték meg a Téli Olimpiai Játékokat, valamint 2018-ban a labdarúgó világbajnokságot, így a rendezvények kapcsán is nőtt az ország látogatottsága. A turizmus részesedése az orosz GDP-ben hasonló arányú, mint Ukrajnában, 3,5-4% között mozog átlagosan (UNWTO, 2024). 2018-ban a célkitűzés erre vonatkozóan a jövőre nézve 5% elérése lett volna, ennek megvalósításába azonban először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt elfogadott nemzetközi szankciók szóltak bele (SPIEF’25, 2022).
A 2014-es krími eseményeket követően még nem kerültek érvényesítésre olyan korlátozások, amelyek az Oroszországba történő beutazást akadályozták volna meg. A szankciók inkább az oroszországi és krími tisztségviselőkkel szemben foganatosítottak bizonyos utazási korlátozásokat, ez azonban az oroszországi turizmust még nem érintette. Moszkva azonban a külföldi turisták beutazását sem könnyítette meg, a vízumszerzés, a határon történő belépés elsősorban az EU országaiból számos nehézséggel társult. Ennek ellenére a turisták száma 2014-et követően még nem kezdett jelentős csökkenésbe, inkább 2016-tól figyelhető meg visszaesés (UNWTO, 2024). 2016 és 2019 között stagnált a beutazó turisták száma, majd a 2020-as járvány okozta utazási korlátozások addig nem látott módon vetették vissza az értékeket. 2020-ban összesen 6,36 millió külföldi érkezett Oroszországba, 3 900 millió USD turisztikai bevételt generálva (UNWTO, 2024). A számok csak lassan indultak javulásnak, egy évvel később, 2021-ben 7,08 millióan, 2022-ben 8,24 millióan választották Oroszországot a turisták közül. A 2022-es háború miatt a nemzetközi szankciók hatására Moszkva keményebb válaszlépésekkel felelt.
Ma Oroszországba európai uniós reptérről légi úton beutazni lehetetlen közvetlenül, egyetlen társaság sem indít járatot Moszkvába, vagy akár Szentpétervárra. A külföldi bankkártyák nem használhatóak az országban, csak olyan eszközöket tudnak a külföldről érkezők használni, amelyet Oroszországban bocsátottak ki, emellett pedig készpénzt fogadnak el. A legtöbb utazási költség így jelentősen megemelkedett, nem csoda, hogy az európai államok lakosai közül csak kevesen választják a kelet-európai országot pihenésük helyszínéül. A konzuli szolgálatok nagy része utazásra nem javasolt kategóriába sorolja Oroszországot, a turistáknak azt javasolják, hogy a konfliktus rendezését követően tervezzék itt pihenésüket (MFA Hungary, 2024).
7.ábra: Egyes országokból az Oroszországba történő beutazások számának változása 2021 és 2023 között (utazások száma 1 000-ben kifejezve). Adatok forrása: Statista.com, 2024.
A turisták a korlátozások és nehezített beutazási feltételek miatt kénytelenek más országokból belépni Oroszországba. Az ábra adataiból jól látható, hogy 2021 és 2023 között hogyan változott az egyes államok területéről a beutazások száma Oroszország irányába. Míg az ukrajnai belépések mennyisége radikálisan csökkent (2021-ben több mint 3,9 millió volt az érték, 2023-ban már 211 ezerre esett vissza) érthető módon, addig jelentősen nőtt a kazahsztáni, tadzsikisztáni, üzbekisztáni és egyéb, poszt-szovjet térségbeli országból történő beutazások mennyisége (Statista.com, 2024). Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a külföldiek az európai légikikötők helyett egy Oroszországhoz közeli, oda közvetlen járattal rendelkező repülőtérről érkezzenek a kelet-európai államba. A költségek oldaláról nézve ez a megoldás lényegesen többe kerül, hiszen legalább két átszállással jár az utazás.
Az oroszországi turizmus változásaiban jól végigkísérhető az orosz külpolitika aktuális orientációja is. Míg az európai turisták száma csökkent, addig a kínai, indiai, poszt-szovjet térségbeli és egyéb, baráti államok lakosai egyre gyakrabban látogatnak Oroszországba. 2023-ban Kínából, Németországból, Törökországból, az Egyesült Arab Emírségekből érkezett a legtöbb külföldi látogató az országba (Russian Travel Digest, 2024). A vámstatisztikai adatok szerint a tavalyi év során 3,5-szer többen léptek be az országba, mint egy évvel azt megelőzően, tehát 2022-ben (Russian Travel Digest, 2024). A kínai turisták belépésének száma 2023-ban közel 200 ezer volt, ami elsősorban a 2023 augusztusában bevezetett vízummentességnek köszönhető. A kezdeményezés hatására nemcsak az üdülő turizmus, de a kiskereskedelem is növekedésnek indult az orosz határ menti kínai településeken. Az itt élő orosz állampolgárok gyakran járnak át vásárolni a kínai oldalra, amikor elektronikai berendezéseket, könnyűipari termékeket visznek haza. Gyakori az is, hogy egészségügyi, orvosi kezeléseiket nem Oroszországban, hanem a közeli, kínai városokban végeztetik el, például Heihe-ben (Global Times, 2023). 2023. augusztus 1-je és 2024. augusztus 1-je között 580 000 orosz és kínai turista használta ki a vízummentességet és utazott az országok között (Russian Travel Digest, 2024).
India esetén még nem történt ilyen típusú mentesség, de már kilátásba helyezte Oroszország a könnyítést. 2025-től minden indiai útlevéllel rendelkező külföldi számára vízum nélküli beutazást tesz lehetővé Moszkva az országba (Times of India, 2024). 2024 első felében 28 500 indiai turista lépett be Oroszországba, ami az előző év azonos időszakához képest másfélszeres növekedést jelent (Times of India, 2024). Az indiai társaságok térnyerése Oroszországban ugyancsak ösztönzőleg hathat az ide történő utazásokra, hiszen számos esetben az üzleti célú beutazáshoz is turista vízumot kértek a külföldiek. Várhatóan a vízummentesség bevezetésével az indiai turisták száma gyors növekedésnek indul majd, így Kína és Irán után egy újabb ország polgárai látogathatják ilyen jellegű korlátozás nélkül Oroszországot.
Mind a kínai, mind az indiai példa jól szemlélteti, hogy az elmélyülő orosz külkapcsolatok már nem csak a gazdasági, de a turisztikai területekre is elkezdtek kiterjedni. A kevesebb európai és amerikai turista helyett Moszkva az új partnerországoktól várja az idegenforgalom növekedését. Ehhez pedig minden lehetséges eszközt igyekszik megragadni, a nagyszabású marketingkampányoktól kezdve, egészen a vízummentességig.
Az orosz-ukrán háború hatása az európai turizmusra
A koronavírus-járványt követő első évben a legtöbb európai ország elkezdte lazítani addigi szabályozásait, ismét lehetővé vált, számos kritérium fenntartásával, az utazás. Az első év után azonban a 2022-es orosz-ukrán háború mozgatta át az addigi struktúrát az idegenforgalomban. A két ország között kibontakozó harci cselekmények ugyan nem érintik a gyakorlatban közvetlenül az európai országokat, de a szankciók, az ukrán és orosz turisták elmaradása, a nehezebb beutazási körülmények Oroszországba és az ukrajnai látogatások veszélyessége mind mind hatással van a kontinens idegenforgalmára is.
8.ábra: A turistaérkezések száma 2021-2023 között az egyes kontinensek szerint (millióban kifejezve). Adatok forrása: UNWTO, 2024.
Az utazási korlátozások teljes feloldását követően, 2022-től az európai turizmusban elkezdődött a visszarendeződés, a 2021-es évhez képest duplájára nőtt az itt regisztrált érkezések száma (UNWTO, 2024). A többi kontinensen is hasonló tendenciákat láthatunk az említett évek összehasonlításában. A 2023-as értékek további növekedésről tanúskodnak, viszont az előzőekhez képest kisebb mértékben, lassabban valósult meg a bővülés. E mögött a lassulás mögött már felsejlik az orosz-ukrán háború, illetve az emiatt elmaradó főként amerikai turisták, akik mindaddig szívesen pihentek a két ország kedvelt helyszínein. A másik fontos tényező, hogy a háború miatt kialakuló energiaválság, több módon is éreztette hatását a turizmusban, megváltoztatva az utazási szokásokat is.
2020 és 2022 között a legtöbb európai országban és globálisan is, növekedésnek indult az addig alacsonynak tekinthető inflációs szint. Az emiatt kialakuló áremelkedések a fogyasztások visszafogottságát eredményezték, mindez pedig a turisztikai szektorban is megmutatkozott. A szállásadók, közlekedési szolgáltatók, vendéglátók egy másik problémával is szembesültek, az energiaárak drasztikus növekedésével. A háború miatt emelkedő olajárak ugyancsak hatottak az utazási kedvre, mivel a növekvő repülőjegyárak nehezítették a korábbi, relatív olcsó utazás lehetőségét. Szintén befolyásoló tényezőként hatott, hogy 2023-ra több olyan útvonal is eltűnt a légiközlekedésből, ami addig rövidebb távolságot biztosított a desztinációk között. A háború következtében a légtér Ukrajna és Oroszország egyes területei felett nem nyújt kellő biztonságot, így ezeknek a területeknek a kikerülése hosszabb utat, több üzemanyagot követel meg.
9.ábra: Egyes európai országokba érkező turisták száma 2019-ben és 2023-ban (millió főben kifejezve). Adatok forrása: UNWTO, 2024.
A turisták által leginkább látogatott európai országok 2019-es és 2023-as adatainak összehasonlításakor kitűnik, hogy hét államban nőtt a tavalyi évben az érkező turisták száma. Horvátországban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban emelkedést láthatunk, viszont a hét ország közül igazán jelentős mértékű növekedés csak háromban figyelhető meg: Horvátországban, Dániában és Franciaországban. A többi négy desztináció esetén a növekedés mértéke jellemzően a 10%-ot sem éri el (UNWTO, 2024).
Kirívó a dán eset, ahová 2019-ben 14,73 millió fő érkezett külföldről, míg 2023-ban már több, mint a duplája, 32,5 millió külföldi választották az országot (UNWTO, 2024). A Skandináv országok közül ide érkezett a legtöbb turista 2023-ban, annak ellenére, hogy a térség országai közül területileg ez a legkisebb. A dán kormány régóta célirányosan fejleszti az turizmus egyes ágazatait, folyamatosan növelve a beutazó külföldiek számát. Az ország biztonsági besorolása kedvező, gazdaságilag fejlett, turisztikai szempontból pedig vonzó, számos kedvelt kirándulóhely, kulturális kincs várja az ide érkezőket. 2024 októberében újabb turisztikai stratégiai programot hirdetett meg Koppenhága: a 2024 és 2027 közötti időszakra 10 millió korona került elkülönítésre, amellyel a belföldi turizmust kívánják elősegíteni, emellett pedig a Visit Denmark, állami turisztikai szervezetet 44 millió koronás állami támogatással szubvencionálják a további marketingkampányokhoz (The Local Denmark, 2024). Az új stratégia az idegenforgalmi bevételeket 2030-ra 200 milliárd korona elérésében fogalmazta meg. A tömegturizmus elkerülése érdekében igyekeznek a kiegyenlített vendégfogadásra. Ehhez a cél az, hogy 2030-ra a vendégéjszakák 70%-a júliusi és augusztusi csúcsidőszakon kívül kerüljön lefoglalásra (The Local Denmark, 2024).
A legtöbb vizsgált országban a turisztikai növekedés mértéke a jelzett értékekhez képest kisebb arányú volt, vagy teljesen elmaradt és a 2019-es év adataihoz képest csökkenést mutat. Jelentős visszaesés látható az olaszországi, németországi és magyarországi adatoknál is. Olaszországba 2019-ben 64,51 millió külföldi érkezést regisztráltak, 2023-ban ez a számadat 57,25 millió főre csökkent (UNWTO, 2024). A koronavírust követő utazási korlátozások megszüntetése után csak lassan kezdett visszaállni itt is a korábbi utazási kedv, valamint az áremelkedések hatása Olaszországban is jól érzékelhető. Az ide érkező orosz turisták száma viszonylag alacsony, évente átlagosan 5-600 ezer fő választotta Olaszországot, így elmaradásuk nem okoz nagy kiesést az idegenforgalom számára.
A turisták számának csökkenése esetén több már lefoglalt, de lemondott utazás is áll. A tervezés tehát megtörtént, viszont sok esetben a háború kirobbanása, még az Ukrajnától távol eső országokra nézve is negatívan hatott. A Net Sentiment Score (NSS) egy olyan mérőszám, amely az általános hangulatot – legyen az pozitív, negatív vagy semleges – tükrözi egy adott szervezettel, helyzettel kapcsolatban. Ez egy összesített mérőszám, amely kritikus a közhangulat felméréséhez és a hírnévkezelési stratégiák kialakításához. 2022 márciusában végzett NSS felmérés szerint az európai desztinációk megítélése -15 ponttal esett vissza a többi, más földrészeken lévő célállomásokhoz képest (Goodger, 2022). A részletes lista első helyén -90 ponttal Észtország, majd -70 ponttal Lengyelország és -56 ponttal Litvánia állnak (Goodger, 2022). A külföldi turisták ezeket az országokat tekintették az invázió első évében a legveszélyesebbeknek. A legtöbb pozitív értékelést Görögország kapta +21 ponttal, tehát a legtöbb pihenni vágyó ezt a helyet választotta volna (Goodger, 2022).
Egy másik érdekes és befolyásoló tényező, hogy a közösségi médiában a háború kirobbanása után milyen híreket, tapasztalatokat kezdtek el megosztani egymással az emberek. Számos olyan bejegyzés született 2022 februárjának utolsó napjaiban, amelyben az egyébként utazásra készülő személyek közlik ismerőseikkel, követőikkel, hogy a harcok miatt nem indulnak Európába, noha Olaszországba, Németországba vagy Franciaországba terveztek volna menni (Goodger, 2022). Ez a tapasztalat arra enged következtetni, hogy a más földrészen élő, Európát kevésbé ismerő turisták sokszor egybemossák a határokat, nem vagy kevésbé ismerve fel, hogy mekkora távolságok is vannak az államok között. Emiatt pedig idegenforgalmi visszaesések alakulnak ki az egyes érintett országokban, hiszen egy-egy befolyásolni tudó, közösségi médiában ismert személy hatására, mások is lemondhatják addig tervezett pihenésüket.
Az európai turizmus az utóbbi négy év során számos nehézséggel került szembe. Jelenleg úgy tűnik, hogy sikerül ismét talpra állnia a szektornak, ugyanakkor még most is számos nehézség akad a teljes visszarendeződéshez. A kieső ukrán és orosz turisták számát más államok utazóival lenne szükséges pótolni, azonban a megnövekedett utazási költségek miatt kevesebben választják a pihenés ezen formáját. A belföldi turizmust szinte minden országban éleszteni próbálják, kevesen döntenek a helyiek közül az ország határain belül történő pihenés mellett. A háború összetettsége és annak egyre erőteljeseb eszkalációja azonban több kérdést is felvet a geopolitikai biztonsággal és a turizmussal párhuzamosan.
Összefoglalás, konklúzió
Háború során a társadalom számára az utazás fontosság átértékelődik. Az egymással harcoló országok lakóinak a túlélés a legfontosabb szempont, a turizmust háttérbe szorítja a mindennapok nehézsége. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kapcsán azt láthatjuk, hogy a más országokban élő, külföldi turisták ennél könnyedebben kezelik ezt a helyzetet, számos esetben szívesebben látogatnak harcok által sújtott területekre, mint egy békés ország tengerpartjára.
2022 februárját követően az európai, az ukrajnai és az oroszországi turizmus is megváltozott. Eltűntek a közvetlen járatok Moszkvába és Szentpétervárra Európa nagyvárosaiból, csökkent az Európába érkező orosz vendégek száma, megjelent egy új idegenforgalmi kifejezés, az adománytúra az ukrán turisztikai szektorban. A legtöbbször látható, hogy az új helyzetekhez való alkalmazkodás rövid időn belül elkezdődik, így aki ma Oroszországba szeretne jutni ugyanúgy megteheti, mint két évvel korábban, mindössze hosszabb az út és többe kerül.
A turisták elsősorban egy vidék, terület kulturális, természeti és vallási kincsei miatt érkeznek egy adott desztinációba. A háború során ezek jelentős része megsemmisült vagy megrongálódott Ukrajna keleti és dél-keleti részén, helyreállításuk több millió dollárt tesz ki már ma is. Ezek nélkül az értékek nélkül az adott területek veszítenek vonzerejükből, a háború lezárást követően sem sikerülhet majd növelni itt a külföldi vendégek számát. Kérdés tehát, hogy egy békekötés vagy tartós fegyverszünet esetén milyen esélyekkel indulhat Ukrajna az idegenforgalom szektoraiban, milyen növekedést képes produkálni és hogyan tudja pótolni a háború miatt tönkretett értékeket.
Felhasznált források
1954.évi Hágai egyezmény: 1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=95700014.tvr
1979. évi 2. törvényerejű rendelet a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről:https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=97900002.tvr
Culverwell, Dominic (2024):‘Shock therapy:’ War tourism in Ukraine attracts foreigners to see scars of Russia’s invasion. https://kyivindependent.com/war-tourism-in-ukraine-attracts-foreigners-to-see-scars-of-russia-invasion/
Goodger, David (2022): Impact of ukraine war on european tourism: macroeconomic and travel effects. Tourism Economics Conference, March, 2022. https://etc-corporate.org/uploads/2022/07/IMPACT-OF-THE-UKRAINE-WAR-ON-EUROPEAN-TOURISM.pdf
Global Times (2023): China-Russia cross-border travel heats up thanks to resumption of visa-free policy. https://www.globaltimes.cn/page/202310/1300317.shtml
KSE Institute (2024): The damage from the destruction of cultural and religious sites during the war have exceeded $1.5 billion. https://kse.ua/about-the-school/news/the-damage-from-the-destruction-of-cultural-and-religious-sites-during-the-war-have-exceeded-1-5-billion/
MFA 2024 – Konzuli információk, Oroszország. https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/oroszorszag
Nagy Boldizsár – Jeney Petra (2002): Nemzetközi jogi olvasókönyv. Dokumentumok és szemelvények. Osiris Tankönyvek, 2002.
Naherniuk, Diana – Rybchak, Vitalii (2017): Tourism industry as an instrument of economic development of Ukraine. In. Turystyka i Rozwój Regionalny 2017, nr 8, 65–72. https://tirr.sggw.edu.pl/article/view/3276
Олійник, Андрій – Діченко, Данііл (2023): Tуристичний ринок україни: аналіз, виклики та можливості. In. Економіка та суспільство, № 50 (2023). https://economyandsociety.in.ua/index.php/journal/issue/view/50
Panchenko, Svitlana – Kolisnichenko, Tatiana (2022): Topical Issues in the Field of Religious Tourism. Current Challanges. In. Journal of Enviromental Management and Tourism, Vol. XIII, Spring, 2(58): 507-514. DOI:10.14505/jemt.v13.2(58).20
Russian Travel Digest (2024): The flow of foreign tourists to Russia has increased 3.5 times. https://russtd.com/the-flow-of-foreign-tourists-to-russia-has-increased-3.5-times.html
SPIEF’25: Tourism Cash Flows: Exporting Tourism. https://forumspb.com/en/news/news/denezhnyj-turpotok-turizm-na-eksport/
Statistics of Ukrainian Tourism (2024): The dynamics of tax revenues by regions for the year 2023. https://www.tourism.gov.ua/en/eng-blogs/the-dynamics-of-tax-revenues-by-regions-for-the-year-2023
Statista.com (2024): Leading inbound tourism markets visiting Russia from 2021 to 2023, by number of trips (in 1,000s): https://www.statista.com/statistics/894924/russia-international-tourists-by-country-of-origin/
Times of India (2024): India-Russia tourism ties: Russia to offer visa-free entry to Indian passport holders from 2025. https://timesofindia.indiatimes.com/travel/travel-news/india-russia-tourism-ties-russia-to-offer-visa-free-entry-to-indian-passport-holders-from-2025/articleshow/114812069.cms
Times of Israel (2024): 35,000 Jewish pilgrims come to Ukraine for Rosh Hashanah despite official warnings. https://www.timesofisrael.com/35000-jewish-pilgrims-come-to-ukraine-for-rosh-hashana-despite-official-warnings/
The Local Denmark (2024): Denmark launches new strategy to further boost tourism. https://www.thelocal.dk/20241021/denmark-launches-new-strategy-to-further-boost-tourism
UNWTO (2022): Impact of the Russian offensive in Ukraine on international tourism. UNWTO Tourism Market Intelligence and Competitiveness. https://www.unwto.org/impact-russian-offensive-in-ukraine-on-tourism
UNESCO (2023): In the face of war, UNESCO’s action in Ukraine: https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000384454
UNESCO (2024a): Ukraine: UNESCO estimates the damage to culture and tourism after 2 years of war at $3.5 billion. https://www.unesco.org/en/articles/ukraine-unesco-estimates-damage-culture-and-tourism-after-2-years-war-35-billion
UNESCO (2024b): Damaged cultural sites in Ukraine verified by UNESCO. https://www.unesco.org/en/articles/damaged-cultural-sites-ukraine-verified-unesco?hub=66116
UNWTO – Global and regional tourism performance: https://www.unwto.org/tourism-data/global-and-regional-tourism-performance
Visit Ukraine (2024): Donate Tours. https://visitukraine.today/tours/search/interests/donate-tours?utm_source=kyivindep
Winchester, Nicole (2022): Targeting culture: The destruction of cultural heritage in conflict. https://lordslibrary.parliament.uk/targeting-culture-the-destruction-of-cultural-heritage-in-conflict/
World Travel & Tourism Council (2023): Travel & Tourism Economic Impact 2023. https://assets-global.website-files.com/6329bc97af73223b575983ac/648b3d5552c9314ef86e6850_EIR2023-Ukraine.pdf
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
