Categories
OecoGlobus

A hazai mellett, nyolc olyan választás, amit 2026-ban érdemes figyelni

Hazánk mellett 2026-ban mintegy 40 országban tartanak törvényhozási, vagy pedig államfői választásokat. Így a Földön közel 1,6 milliárd embert érint valamilyen típusú voksolás, a referendumokat nem számítva. Ennek következtében az emberiség közel ötöde fog 2026-ban a szavazóurnákhoz járulni. Magyarország számára a hazai mellett a legfontosabb szavazás az Egyesült Államok félidei választása, a kevésbé tisztának tartott orosz, illetve a régiónk stabilitása szempontjából a Balkán-félsziget országainak voksolása lesz. Cikkünkben ismertetjük a 2026-ban választást tartó országok körét, illetve a hazánk számára fontosabb voksolások rövid hátterét.

Minden ötödik ember érintett lesz a választáson 2026-ban

2026-ban szintén 40 országban tartanak államfői, vagy pedig törvényhozási választásokat, így a Föld mintegy 8,3 milliárd fős lakosságán belül közel 1,6 milliárd ember lesz érintett valamilyen voksoláson (össznépesség közel 19,3 százaléka). Magyarország számára az áprilisi hazai választások mellett a novemberben esedékes egyesült államokbeli félidős választások, illetve a régiós stabilitás szempontjából a Balkán-félsziget államaiban tartott szavazások a legfontosabbak.


Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/cRywu/2/

2025-ben mintegy 40 országban tartottak elnök- vagy pedig törvényhozási választást, így összesen közel 950 millió ember volt érintett a voksolásokban. Ez az arány a Föld lakosságának több mint 11 százaléka. Ez jelentősen elmarad a 2024-es közel 50 százaléktól, amely évben az 1,4 milliárd fős lakosságú Indiában, a 340 millió fős lakosságú Egyesült Államokban, a 450 milliós népességű Európai Unióban, illetve a szintén 200 millió főnél népesebb Pakisztánban és Indonéziában is tartottak választásokat, számos egyéb nemzet mellett. A 2024-es év választásairól ebben, 2025 voksolásairól pedig ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Kongresszusi többség múlhat a félidős választásokon

Az Egyesült Államokban novemberben, tehát az elnöki ciklus felénél tartanak Kongresszusi választást. Ennek keretében a Képviselőház mind a 435 mandátumára, emellett a 100 szenátori hely harmadára is szavazást írtak ki. A felsőházban 33 általános szenátori választás lesz, amit kiegészít Marco Rubio külügyminiszter és JD Vance alelnök megüresedett helyére való honatya-választás. Az alsóházi képviselők mandátumának hossza két év, míg egy szenátor hivatali ideje hat év. Az őszi választást követően megalakuló 120. Kongresszus mindkét kamrájában elveszíthetik a republikánusok az abszolút többségüket. Bár a frakciófegyelem kevésbé jellemző az Egyesült Államok törvényhozására – ellenben a keresztszavazás igen gyakori – a többség elvesztése jelentősen korlátozza az elnök mozgásterét. A kongresszusi többséggel nem rendelkező amerikai elnökök rendszerint a széleskörű elnöki jogkört jelentő külpolitika felé fordulnak. Donald Trump második ciklusának első éve alatt számos nagy hatású, ugyanakkor rövidtávon az amerikai életszínvonalra negatívan ható intézkedést hajtott végre. Ezen lépéseinek társadalmi támogatottsága nem éri el az 50 százalékot, azonban ellenfelei, a Demokrata párt még mindig nem tudta kiheverni a 2024-es vereség okozta pártbeli zűrzavart.


Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/LEsmh/1/

A Képviselőházban jelenleg a Republikánus pártnak 220 fős szűk többsége van, míg a Szenátusban pedig 53 képviselői hellyel rendelkeznek. Ezzel szemben a Demokrata párt az alsóházban 213 fős kisebbségben van, míg a felsőházban 45 frakcióbeli és 2 frakción kívüli, de a baloldali párthoz húzó szenátorral rendelkeznek. A 2026. novemberi félidős választáson így mindkét ház többsége kérdéses. A Szenátusban esedékes 35 választás közül 22-t olyan államban tartanak, ahol jelenleg republikánus párti a szenátor. A közvéleménykutatások és mandátumbecslések egybehangzó következtetése szerint jó eséllyel a Képviselőházban a Republikánus párt elveszíti a többségét, a Szenátusban azonban meg tudja tartani.

Az erőviszonyok átalakulása az Egyesült Államok belpolitikáján túlmutató következményekkel jár. A mindenkori elnöknek bár az alkotmány széleskörű jogköröket biztosít, az amerikai társadalom jelentős részét érintő vagy pedig komoly külpolitikai intézkedéseket a Kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Többek között ilyen nemzetközi egyezmény a kettős adóztatásról szóló megállapodás is, amelyet 2022-ben mondott fel egyoldalúan az akkor még Joe Biden által vezetett kormányzat. A jövedelmek dupla adóztatásának elkerüléséről szóló egyezményt a Szenátus tagjainak 60 százaléka jóvá kell, hogy hagyja. Ilyen mértékű támogatottságot még a jelenlegi 53 fős republikánus többség mellett is nehéz összegyűjteni, ugyanis nem csak a demokrata szenátorok többsége ellenséges hazánkkal szemben, hanem pár kormánypárti honatya is. Az egyik ilyen republikánus szenátor a korábbi „frakcióvezető” Mitch McConell, bár ezt a pártfunkciót az Egyesült Államok politikai rendszerében nehéz értelmezni. McConell négy évtizede Kentucky állam szenátora, így az egyik legtapasztaltabb és legidősebb amerikai politikus. Az utóbbi évtizedben egyre többször bélyegezték meg RINO-ként (Republican In Name Only), vagyis olyan politikusként, aki csupán névlegesen republikánus. Tették mindezt azért, mert Donald Trump első elnöki ciklusa alatt több jelentős kérdésben nem támogatta a republikánus elnököt. McConell a 2026-os félidős választásokon már nem indul újra, hasonlóan több olyan szenátorhoz, akik nem tartoznak Trump elkötelezett támogatói közé. Ilyen politikus például Thom Tillis észak-karolinai vagy Joni Ernst iowai szenátorok.

Visszatérhet a szlovén szövetséges

Délnyugati szomszédunkban 2026 márciusában tartanak parlamenti választásokat, amelyen a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) indul a legjobb esélyekkel. A 2022-es választáson a kormányzati pozícióból kiesett párt jelenleg az Európai Néppárt pártcsalád tagja, de többször felmerült, hogy a választást követően csatlakoznak a Patrióták Európáért frakcióhoz. A közvéleménykutatások szerint SDS támogatottsági előnye 6-8 százalékpontos a jelenlegi kormánypárt, a Szabadság Mozgalomhoz (Svoboda) képest, így jó eséllyel a jobbközép párt szerezheti meg a 90 fős parlament legtöbb mandátumát, a kormányzáshoz szükséges 46 fős abszolút többség megszerzése azonban valószínűtlen. A szlovén választási rendszer szerint 88 mandátumot a nyolc választókerület alapján osztják szét. Mindegyik körzetben 11 szavazókörre van osztva, amelyek mindegyikében a pártok egy-egy jelöltet állíthatnak. A választók végül a pártlisták sorrendjét határozzák meg. Ezt követően a választókerületekben összeállított listáról a szavazati kvóták alapján osztják ki a mandátumokat. A fennmaradó két mandátum az olasz és a magyar nemzeti kisebbség képviselőjét illeti meg. Hasonlóan a 2020-2022 közötti miniszterelnökségéhez, Janez Jansa két kisebb szlovén párttal együttműködve alakíthat koalíciós kormányt. A kora tavaszi választás nem csak pártok erőviszonyában, hanem a szakpolitikák területén is változást hozhat. A potenciális jobbközép-kereszténydemokrata kormánykoalíció ellenzi a migrációt, kritikus az uniós szintű szakpolitikák hatékonyságával. A magyar miniszterelnök is többször támogatásáról biztosította a szlovén testvérpárt vezetőjét.

Vucic megy, minden más marad?

Előrehozott parlamenti és elnökválasztást tarthatnak Szerbiában, legalábbis erről beszélt Aleksandar Vucic szerb elnök 2025 októberében. A választások előre hozásával Vucic a kormányellenes tüntetések lecsillapodását várja, amelyek azután váltak országos méretűvé, hogy 2024. november 1-jén Novi Sadban a vasúti pályaudvar egyik épületének tetőszerkezete leomlott, 16 ember halálát okozva. A folyamatos tüntetések hatására januárban Milos Vucevic miniszterelnök, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke lemondott, helyét Duro Macut vette át, aki az addigi kormány legfontosabb minisztereinek többségét változatlanul megtartotta.

Előrehozott választások esetén a parlamenti és elnökválasztást várhatóan egy időben, legkésőbb 2026 decemberéig tartanák meg. A parlamenti választásokat illetően a szavazók pártlistás, arányos választási rendszerben dönthetnek a képviselőikről. Míg Szerbia elnökét közvetlenül választják, öt évre, és az alkotmány szerint egy elnök legfeljebb két ciklust tölthet be. Vucic – akinek második ciklusa 2027 májusában érne véget -korábban kijelentette, hogy alkotmánymódosítás nem várható a kérdésben, így ő maga nem indul újra az elnöki posztért.

Összességében azonban hiába a növekvő társadalmi elégedetlenség, kormányváltás nem várható Szerbiában, hacsak a kisebb ellenzéki pártok nem képesek valamilyen egységes politikai táborba tömörülni. Ezzel szemben az SNS párt 2012 óta van hatalmon, jelenleg a parlament 250 helyéből 109-cel rendelkezik. Hagyományos szövetségese, a 12 helyet birtokló Szerb Szocialista Párt (SPS) és más kisebb pártok támogatásának köszönhetően erős többséggel bír, így várhatóan újabb győzelmet könyvelhetnek el a következő választásokon.

Oroszországi választások: előrelátható kimenetel

Az oroszországi választások már évek óta nem tartoznak a világ legérdekesebb választásai közé, legalábbis a kimenetel szempontjából. Az orosz választásokat gyakran úgy szokták jellemezni, hogy „úgyis tudjuk, kik fognak nyerni”. Mivel azonban a világ legnagyobb országáról van szó, mégis érdemes néhány szót ejteni róluk.

Oroszországban a 2022 óta kialakult „tradíció” szerint az összes nem elnöki választást egy napon tartják meg, szeptember valamelyik vasárnapján, az úgynevezett Egységes szavazási napon. 2026-ban ez szeptember 20-ára esik, amikor a 450 fős Állami Duma képviselőiről, 10 régiós kormányzóról, valamint 39 régió parlamentjéről döntenek a választók.

Az orosz alsóházi választás, vagyis az Állami Duma megválasztása vegyes rendszerben történik: 225 egyéni választókerületi és 225 pártlistás mandátum sorsáról döntenek, 5 százalékos bejutási küszöb mellett. Az előzetes várakozások szerint 2026-ban is ugyanazok a pártok jutnak be a parlamentbe, nagyjából a 2021-es eredményekhez hasonló mandátum- és százalékarányokkal. A 450 képviselőből álló testület tényleges politikai mozgástere erősen korlátozott és nem véletlen, hogy a duma szó a politikai szatírában a cselekvés nélküli vitatkozás értelmében jelenik meg, ami jól leírja az orosz politikai rendszer jellegét.

Regionális választásokat is tartanak, amelyek kizárólag abból a szempontból lehetnek érdekesek, hogy sikerül-e abszolút többséget szereznie a kormánypártnak, az Egységes Oroszországnak, vagy esetleg valamelyik régióban nem. A 2021-es választások során például egy ún. „piros övezeti” régióban – ahol hagyományosan erős a Kommunista Párt – az Altaji területi parlamentben éppen csak 34 mandátumot szerzett a 68-ból az Egységes Oroszország, ami „meglepetésnek” számít Oroszországban. A kérdés az, hogy a 2026-os választáson előfordulhat-e még egy ilyen.

A 39 érintett régió közül 36-ban vegyes, 3-ban pedig kizárólag listás választási rendszer működik. Ez utóbbi három a Csecsen Köztársaság, a Dagesztáni Köztársaság és az Ingus Köztársaság az orosz politikai közbeszédben is „kemény régióknak” tekintett területek. Ami a kormányzókat illeti, 7 régióban közvetlen, három régióban pedig közvetett kormányzó-választás lesz.

Amennyiben nem történik érdemi változás, jelentős politikai átrendeződésre továbbra sem lehet számítani. Ugyanakkor megfigyelhető tendencia, hogy az orosz politikai vezetés egyre nagyobb hangsúlyt helyez a háborús veteránok politikai szerepvállalására, ami várhatóan a törvényhozás összetételében is megjelenik és hosszabb távon tovább erősítheti a rendszer militarizált jellegét.

Jogilag és gyakorlatilag is végrehajthatatlan a háború alatt az ukrán választás

Nehéz úgy írni az ukrán választásokról a 2026 legfontosabb választásai című cikkben, hogy nem is tudjuk, hogy lesznek-e, vagy ha sejthetjük is abban, hogy lesznek, nem tudjuk mikor. Az ukrán választásokról nem tudunk semmit, kizárólag azt, hogy Donald Trump szeretne választást, Volodimir Zelenszkij is szeretne, de feltételekkel, az ukrán parlament pedig létrehozott egy választást előkészítő bizottságot határidő meghirdetése nélkül, ami inkább imitáció, mint valódi előkészület.

Azt is tudjuk, hogy hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, mivel tiltja a törvény (és nem az Alkotmány). Az Alkotmány csak a parlamenti választásokat tiltja (83. cikkely), az elnöki választások tilalma pedig a hadiállapotra vonatkozó jogszabályokban van rögzítve, amit a parlament 2/3-os többséggel megváltoztathat, ha van politikai akarat. Viszont az Alkotmány azt is kimondja, hogy a választásoknak meg kell felelni a demokratikus feltételeknek (64. cikkely, 71.cikkely), amelyek egyébként nem teljesíthetőek hadiállapot idején, mivel jogkorlátozások vannak érvényben. Emellett van egy 108. cikkely, amely azt mondja ki, hogy Ukrajna elnöke az új megválasztott elnök hivatalba lépéséig látja el feladatait. Vagyis zárt kör: amíg nincs hivatalosan vége a háborúnak (vagy nem szüntetik meg a hadiállapotot), addig nem lesznek választások.

De a háborút lezáró folyamat zajlik, és lehet, hogy 2026. során lesz egy fegyverszünet, ami miatt megtarthatóak lesznek a választások. Akkor hogy néznének ki? Ukrajnában háromféle választást kell tartani: elnöki, parlamenti és helyi választásokat. Mindhármat valószínűleg anyagi okokból egy napon tartanák meg.

Az elnöki választás egyszerű: közvetlen választás, öt évre, két forduló, ha az elsőben egyik jelölt sem kapott abszolút többséget. Érdekesség, hogy ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, aláírások mellett kauciót is kell fizetni, ami a 2019-ben 2,5 millió hrivnya volt, ami körülbelül 19,5 millió forintnak felelt meg. Hogy kik fognak indulni, még nyitott kérdés. Volodimir Zelenszkij említette, hogy ő kész egy második ciklusra, de a média a korábbi főparancsnokot Valerij Zaluzsnijt, meg Kirilo Budanovot, a katonai titkosszolgálat vezetőjét is említik mint lehetséges jelölteket fel – feltéve, hogy egyáltalán vállalnak politikai szerepet. Zaluzsnij mindig kitérő válaszokat ad, Budanovot még nem is kérdezték. A közvélemény-kutatások rendkívül ellentmondó képeket mutatnak, valahol Zelenszkij magabiztosan nyeri, valahol pedig Zaluzsnij.

Ami a parlamenti választáoskat illeti 2019-ben vegyes rendszer volt érvényben, összesen 450 képviselővel, ebből 225 listás, 225 egyéni. Viszont 2020-ban új választási törvénykönyvet fogadtak el. Ennek értelmében a választások kizárólag arányos rendszerben, nyílt regionális listákkal történhetnek. 450 képviselőt választanak meg egységes rendszerben. A választó a pártra szavaz, és emellett egy konkrét jelöltre is szavazhat a párt regionális listáján, ezzel „növelve” annak népszerűségét. A pártok számára az 5%-os választási küszöb megmaradt. Ezt az új rendszert a háború miatt még nem próbálták ki és kérdés, hogy egyáltalán marad-e érvényben.

Mivel a háború még nem ért véget, az ukrán választások inkább hipotetikus kérdésnek tekinthetők, semmint valódi lehetőségnek. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a tárgyalások jelentősen aktivizálódtak, így a háború befejezésének esélye is növekedett. Ennek következtében azt mondhatjuk, hogy a választások megtartásának valószínűsége az elmúlt évben a történelmi mélypontról egy már érzékelhető szintre emelkedett.

Van-e élet Benjamin Netanjáhú után az izraeli politikában?

Izraelben legkésőbb októberig parlamenti választásokat tartanak, az elsőt, a 2023. október 7-i terrortámadás után, amely voksolást az izraeli ellenzék már most Benjamin Netanjáhú miniszterelnök politikai karrierjéről szóló népszavazásként keretez. Annak ellenére, hogy Netanjáhú személye valóban erősen megosztja az izraeli társadalmat, kormánya pedig halvány többséggel működik, továbbra sem alakult ki egyértelmű többség az ellenzéki oldal mögött. A Times of Israel felmérése szerint Netanjáhú Likudja 31 mandátummal továbbra is a legnagyobb politikai erő maradhat a következő választásokon. A veterán politikus legnagyobb kihívója pedig az egykori miniszterelnök, Naftali Bennett új politikai formációja lehet, amely a kutatás szerint 18 mandátumot kapna. Ezzel együtt a közvéleménykutatás szerint a jelenleg kormányzó pártok összesen csak 57 helyre számíthatnának, az ellenzéki tábor pedig csupán 53-ra a 120 fős parlamentben. Így mindkét tömörülés elmarad a kormányalakításhoz szükséges minimum 61 helytől. Mivel a két arab párt (Ra’am és Hadash–Ta’al) összesen 10 mandátumot szerezhet, kvázi „királycsináló” pozícióba kerülhetnek. Az arab pártok egy korábbi, Netanjáhú ellenes kormánykoalícióba beültek már 2021-ben, azonban az a kormány nem volt hosszú életű, egy év után szétesett, amely előrehozott választást hozott.

A Lazar Research kutatása szerint, a választók 46%-a úgy véli, hogy ha az ellenzék Netanjáhú nélkül nem tud kormányt alakítani, akkor egy nagykoalíciós kormányba Netanjáhút is be kell hívni. Míg a megkérdezettek 37%-a azt mondja, hogy Netanjáhú semmilyen körülmények között nem vehet részt a kormányban, még akkor sem, ha ez új választásokhoz vezet. Mivel mostani trendek alapján sem a Netanjáhú vezette blokknak, sem az ellenzéknek nem lenne egyértelmű parlamenti többége, ez újabb politikai patthelyzetet és elhúzódó kormányválságot vetít előre, amely különösen veszélyes lehet Izrael számára ebben a háborús időben.

Lerázhatja-e a terrorszervezet igáját Libanon?

Libanonban a parlamenti választásokat várhatóan 2026 májusában rendezik meg, a vallási kvótákra épülő arányos választási rendszerben. Libanon a térségben igencsak egyedülálló társadalmi összetétellel rendelkezik, mivel a lakosság 32%-a szunnita, 31% síita muszlimnak, 32%-a pedig kereszténynek vallja magát. Ez a vallási megosztottság pedig a politikában is leképződik, hiszen a politikai kulcspozíciókat és a parlament 128 helyét is ezen felekezeti alapon osztották el. Így az elnöki pozíciót maronita keresztény, a miniszterelnöki pozíciót szunnita, a parlament elnöki pozícióját pedig síita vallású személynek kell betöltenie. A parlament egyik legbefolyásosabb frakciója a Március 8.  nevű szövetség, amelynek vétójoga van a törvényhozásban. A tömörülést a Hezbollah terrorszervezet vezeti, amely nemcsak Irán befolyását erősítené Libanon felett, hanem Izraellel való szembenállása miatt akár az egész országot újra háborúba sodorhatja.

A választások tétje tehát, hogy felállhat-e egy olyan működőképes kormány, amely kirángatja az országot a politikai és társadalmi válságok sorozatából. Így a korrupció visszaszorítása és megfelelő intézményi reformok végrehajtása által a nemzetközi pénzintézeteket és külföldi befektetéseket újra bevonzza. Miközben képes és hajlandó felvenni a kesztyűt a párhuzamos államot működtető Hezbollah-val szemben. Ugyanis ha a terrorszervezet katonai és politikai ereje újra megerősödik az Izraeltől elszenvedett csapások után, az Libanon gazdasági fejlődését is megakasztja, a cédrusok országa pedig újra egy Izrael ellenes proxy-vá süllyedne Irán regionális sakktábláján.

Apja nyomdokaiba lépne a fiatal Bolsonaro 

Brazíliában a 2026. október 4-ére kitűzött voksoláson nemcsak az elnököt és az alelnököt választják meg, hanem az Országos Kongresszus tagjait, a kormányzókat és helyetteseiket, valamint az állami törvényhozó testületek képviselőit is. Ha az első fordulóban egyetlen elnökjelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, második fordulót tartanak október 25-én. A választások sajátosságát az adja, hogy az egyköri elnököt és a brazil jobboldal vezetőjét, Jair Bolsonarot a brazil bíróság 27 év börtönre ítélték több bűncselekményért, köztük puccskísérletért, amely döntés a brazil közvéleményt is megosztja. Míg egyesek politikai indíttatású ítéletre hivatkozva amnesztiát követelnek Bolsonaronak, mások az igazságszolgáltatás diadalaként értékelik az ítéletet. A brazil baloldal a jelenlegi elnök, Lula da Silva újrázása mögé sorakozott fel. A jobboldal favoritja pedig mindeddig São Paulo kormányzójára, Tarcisio de Freitas. Jair Bolsonaro fia, a szenátorként szolgáló Flavio Bolsonaro azonban december elején szintén bejelentette indulását az elnöki tisztségért, ezzel alternatívát kínálva a jobboldali szavazóknak. Lula da Silva azonban továbbra is magabiztosan vezeti a közvéleménykutatásokat, aki újbóli győzelme esetén negyedik elnöki ciklusát kezdheti meg Brazília vezetőjeként.

Források

BAJIC, Valentina: Serbia may hold early presidential, general elections in Dec 2026, In: SeeNews, 2025.10.06.
https://seenews.com/news/serbia-may-hold-early-presidential-general-elections-in-dec-2026-vucic-1282736

COHEN, Mose: Israeli opposition bloc would win Knesset majority if elections held today, poll shows. In: Jerusalem Post, 2025.11.01.
https://www.jpost.com/israel-news/politics-and-diplomacy/article-872301

GOREN, Biranit: Poll: Netanyahu’s Likud remains largest party, as Bennett continues to lose ground. In: Times of Israel, 2025.10.24.
https://www.timesofisrael.com/poll-netanyahus-likud-remains-largest-party-while-bennet-continues-to-lose-ground/

FRAKES, Nicholas: With six months to go, Hezbollah, diaspora vote, and fate of ‘Change MPs’ hang over Lebanese elections 2026. In: The New Arab, 2025.11.18.
https://www.newarab.com/news/hezbollah-fate-change-mps-hang-over-lebanese-election-2026

MARTIN, Jean-Louis: Brazil One Year Away from the October 2026 General Elections. In: IFRI, 2025.10.23.
https://www.ifri.org/en/memos/brazil-one-year-away-october-2026-general-elections

Flavio Bolsonaro confirms Brazil presidential run, says the decision ‘irreversible’. In: Reuters, 2025.12.09.
https://www.reuters.com/world/americas/bolsonaros-son-confirms-presidential-run-calls-decision-irreversible-2025-12-09/

Elemző |  Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.

Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.

Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.

Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.

Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.

Iratkozzon fel hírlevelünkre