Miután a köztársasági elnök a mai napon hivatalosan is április 12-re tűzte ki az országgyűlési választások időpontját, ismét előtérbe került a választókerületek igazságos elosztásának kérdése. Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogyan felel meg az új körzethatár-rendszer a szigorú törvényi előírásoknak, miként mérséklődtek a választókerületek közötti lélekszám-aránytalanságok, és mi tette elkerülhetetlenné a mandátumok átcsoportosítását a főváros és Pest vármegye között.
A régiók reprezentációjának kiegyensúlyozottsága miatt irányelv, hogy egy vármegye legalább három mandátummal rendelkezzen. A 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról kimondja, egy adott választókerületben élő szavazásra jogosultak száma csak abban az esetben térhet el 15 százalékot meghaladó mértékben az országos átlagtól, ha ezt a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb helyi sajátosságok indokolják, illetve annak érdekében, hogy az egybefüggő választókerületi határ ne lépje át a főváros/vármegye határát. Törekedni kell arra, hogy a választókerületek szavazószáma kiegyensúlyozott, közel azonos legyen. Amennyiben a szavazásra jogosultak számának országos átlagtól való eltérése meghaladja a 20 százalékot, az Országgyűlésnek módosítania kell a törvény körzethatárokat tartalmazó 2. számú mellékletét. A módosításra nem kerülhet sor az általános országgyűlési választást megelőző év első napját követően.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/oevk-2-1hmr6g8jrn39o2n
A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb statisztikája szerint a 2011-2024 közötti OEVK-felosztásban a 106 körzet közül tízben meghaladta a 20 százalékos törvényi előírást a szavazásra jogosultak országos átlagtól való eltérése. A két évvel ezelőtti reformot követően ez a szám négyre csökkent. Ezen négy OEVK esetében igazságossági szempontból lehet érvet találni a lefelé való eltérés mellett. Amennyiben a szavazásra jogosultak száma az országos átlaghoz képest felfele tér el, az adott OEVK szavazóinak voksa a teljes országos átlaghoz képest szignifikánsan kevesebbet ér. Ezzel szemben a lefelé való eltérés esetében az ország szavazóinak túlnyomó többségéhez képest a pár érintett OEVK esetében a szavazat többet ér. Tolna vármegye esetében a mandátumok kettőre való csökkentése esetén sem érné el az új rendszer a szükséges 15 százalékos eltérést. Somogy vármegye esetében azonban a mandátumok jelenlegi négyről háromra való csökkentése javítaná a szavazatszám eloszlásának kiegyenlítettségét. A korábbi OEVK rendszerben a 106 körzet közül 18-ban tért el a szavazószám az országos átlagnál 15 százalékkal nagyobb mértékben, míg az újban mindössze hét esetében.
A belföldi szavazásra jogosult állampolgárok száma 2022-ben 7,76 millió fő volt, az idei évben pedig 7,63 millió főre csökkent. Ezt a szavazószámot egészíti ki a külhoni magyar állampolgárok közel 400 ezres lélekszáma. Négy évvel ezelőtt az átlagos körzetenkénti szavazószám 73,2 ezer fő volt, amitől átlagosan 8 százalékkal tértek el a választókörzetek. Ezzel szemben idén ez 72 ezer főre, a változékonyság középértéke pedig 6,8 százalékra mérséklődött. Míg A legutolsó országgyűlési választás szerinti felosztásban az OEVK-k szavazásra jogosult lélekszámának szórása (az országos átlagtól való átlagos eltérés) 8 ezer fő volt, idén ez a szám pedig 6 ezer főre csökkent. Ezek fényében kijelenthető, hogy az új országgyűlési egyéni választókörzet-felosztás megfelel a tagolási irányelveknek és jelentősen tudta javítani a szavazókörzetenkénti szavazásra jogosultak létszámának kiegyensúlyozottságát.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27190031/
Az új mandátumelosztás tekintetében figyelembe kell venni a jövőben várható demográfiai és népmozgalmi folyamatokat is, hogy a kialakított körzethatár-rendszer több választáson keresztül teljesítse a törvényi előírásokat. Ellenkező esetben gyakran szükséges a választási törvény módosítása, amely miatt az gerrymanderinggel, vagyis a választókerületek határainak politikai érdekből történő manipulált átrajzolásával vádolhatják a politikusokat. 2024-ben a legnagyobb mértékű beavatkozás a főváros és Pest vármegye esetében történt. Budapest korábbi 18 mandátuma 16-ra csökkent, míg Pest vármegyéé 12-ről 14-re nőtt. A 106 eredeti OEVK 2011-es megalkotása óta Budapest lakossága 3%-kal csökkent, míg Pest vármegye 8%-kal nőtt. Így indokolt volt a fővárosi mandátumok csökkentése és a környező vármegyében való emelés. Közép-Magyarország mellett még Csongrád-Csanád vármegyében lépte át a 20%-os küszöböt a jogosult szavazószám eltérése.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
