Korábbi elemzésünkben a V4 közel 35 éves története mellett az egyes tagállamok egymással folytatott kereskedelmét tekintettük át. Az árucsere mellett azonban érdemes kitérni arra is, hogy a négy országban működő nagy- és középvállalatok mennyire aktívak a V4-en belül, mennyire tartják alkalmasnak a másik országot a piacra lépéshez. A közép-kelet-európai régió gazdasági erejét alapvetően meghatározza a Visegrádi Négyek közötti szorosabb együttműködés, amely ugródeszkát jelent a vállalatok külpiaci terjeszkedéséhez. A Visegrádi Négyek gazdasági összefonódása mára olyan érettségi szintet ért el, ahol a regionális bajnokok – mint a Csehországban 303 töltőállomással második legnagyobb szereplővé vált MOL, vagy a magyar piacot 150+ milliárd forintos forgalommal vezető Alza – már hazai pályaként tekintenek a szomszédos államokra. Bár a politikai diskurzus változékony, a vállalati adatok stabil növekedést mutatnak: az elemzésünkben bemutatott iparági óriások nemcsak exportálnak, hanem mély integrációval, mint az Audi győri motorgyártása vagy a K&H egymilliós hazai ügyfélköre, alapvetően határozzák meg a régió versenyképességét.
Regionális együttműködések hatása a külpiacra lépésre
A regionális együttműködések számos területen kedvezően képesek hatni az egyes érintett tagállamok gazdaságára. Egyrészt a szorosabb politikai együttműködés kedvező helyzetet és környezetet tud teremteni a másik országból érkező vállalatok számára. Másrészt a legtöbb esetben olyan kooperációk is kibontakoznak, amelyek a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálják. Ennek része lehet az is, hogy ösztönzik a nagyvállalatokat arra, hogy a másik országban is terjeszkedjenek. A külpiacra lépés élénkítően képes hatni az adott országok exporttevékenységére is, így további indokként sorolható fel a regionális együttműködések és a külpiaci terjeszkedés közötti kapcsolatként (Belas, et.al., 2024). Azonban abban, hogy pontosan mely vállalattípusok és mely méretű vállalatok vállalják a külpiaci terjeszkedést, eltérés mutatkozik, a regionális együttműködések ellenére is.
Jellemzően a méret és az erőforrások (például humán tőke) erősen meghatározzák a nemzetköziesedés intenzitását és formáját: nagyobb cégek gyakrabban alkalmaznak fejlettebb piacra lépési módokat, míg a kisebbek inkább alap exporttal vagy regionális szinten terjeszkednek (Wach, et.al., 2014). Egy 2024-es kutatás szerint a vállalat mérete és jogi formája jelentősen befolyásolja az exporttevékenységet: a mikrovállalkozások exportálási esélye 70%-kal kisebb, a kisvállalkozásoké 42%-kal kisebb, mint a közepes méretűeké (Belas, et.al., 2024). Emellett az exportpotenciál nő a vállalat méretével, különösen a korlátolt felelősségű és részvénytársasági formákban, illetve a szállítási és termelő szektorokban nagyobb az esély a külföldi piacokra lépésre (Belas, et.al., 2024). Egy kifejezetten a V4 országokat vizsgáló kutatásból az is kiderült, hogy nagyobb cégek nagyobb valószínűséggel exportálnak, valamint, hogy a nagyobb termelékenység és külföldi tulajdon szintén növeli az exportálás esélyét (Cieślik, et.al., 2012). A vizsgálat rámutat arra, hogy a vállalati jellemzők (méret, termelékenység, tudásintenzív tényezők) meghatározóbbak az exporttevékenységben, mint pusztán a makrogazdasági vagy országszintű tényezők (Cieślik, et.al., 2012). Ez segíthet politikai döntéshozóknak és üzleti szereplőknek abban, hogy célzottabb támogatást alakítsanak ki az export potenciáljának növelésére. A kutatásokban az is megállapítást nyert, hogy a nemzetköziesedés mind lehetőség, mind kockázat a kkv-k számára: új piacok elérése lehet exportnövekedés és versenyelőny forrása, ugyanakkor erős külföldi versennyel és növekvő kockázatokkal jár (Daszkiewicz, 2014). Daszkiewicz a kutatásában rámutat arra is, hogy a V4-országok kkv-i különböző mértékben és módon internacionalizálódnak: például a lengyel KKV-k kevésbé hajlamosak EU-n kívüli piacokra lépni, mint más országok, míg a cseh cégek teljesítménye az EU-átlaghoz közelít (Daszkiewitz, 2014).
A V4-országok vállalatainak nemzetközi piacra lépésének vizsgálatakor megállapítható, hogy az Uppsala-modell alapján történik a folyamat. A modell a vállalatok internacionalizálódásának egyik szakaszelmélete, amely feltételezi, hogy a vállalat a nemzetközi terjeszkedése során különböző szakaszokon keresztül folyamatosan fejlődik. Az elméletet 1970-ben dolgozta ki Jan Johanson és Finn Wiedersheim-Paul svéd közgazdászok, majd Jan Johanson és Jan-ErikVahlne bővítették ki. A modell lényege, hogy a vállalatok lépésről lépésre terjeszkednek, először a hazaihoz közeli regionális piacokat érintve, majd ezt követően egyre távolabbi országokban is megjelennek. Az első országok jellemzően közel állnak a kiinduló országhoz kulturálisan és az intézményrendszer tekintetében is. Miután elegendő tudásra és tapasztalatra tesznek szert a vállalatok ezekben a közeli országokban, már megfelelő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy távolabbi államok gazdaságában is megjelenjenek. A kezdeti, közeli piacokon szerzett tapasztalat (tudás, erőforrások) csökkenti a bizonytalanságot, lehetővé téve a távolabbi, „nehezebb” piacokra való belépést.
A V4-országok vállalatainak piacra lépése a partnerországban
A Visegrádi Együttműködés országai meghatározó gazdasági mérettel és súllyal bírnak a közép-kelet-európai térségben. A politikai együttműködések lassulásának ellenére a kereskedelmi és gazdasági kooperáció a felek között az elmúlt években sem mutat passzivitást. A térség hasonló kulturális, üzleti élete, valamint a földrajzi közelség és a nagyobb méretű piacok szintén ösztönzőleg hatnak arra, hogy a nagyvállalatok letelepedjenek az adott országban. A V4-es vállalatok egymás piacait könnyebben érhetik el sok esetben, mint az EU közös piacát, vagy más EU-s társaságok ezeket a piacokat. Gyakori jelenség az is, hogy közös beszállítói láncokat, közös projekteket vagy befektetéseket céloznak meg. Ennek hátterében húzódik az is, hogy a négy ország nagyjából hasonló ipari berendezkedésű állam, így például az autóipar és az elektronikai ipar mindegyik országban kiemelt jelentőségű. Az autóipari szegmens mellett a szállítmányozás, a szolgáltatások, a kereskedelem és a befektetések is olyan területeken képviselnek, amelyek a külpiacra lépés során gyakran vannak érintve. A továbbiakban a leginkább érintett ágazatokat tekintjük át a V4-es vállalatok szempontjából.
Energia- és olajipari ágazat
A közép-kelet-európai térség egyik legmeghatározóbb energia- és olajipari nagyvállalata a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., vagyis a MOL. A stabil magyarországi pozíció mellett a MOL már hosszú ideje célként tűzte a régiós terjeszkedést is, így nem meglepő, hogy a V4-országokban is jelen van. Tevékenysége eltérő a három partnerországban: Szlovákia fővárosában, Pozsonyban 2000 óta üzemel a finomítója, amely üzemanyagot és petrolkémiai termékeket exportál Magyarországra, Csehországba és Lengyelországba is. Leányvállalata a Slovnaft 100%-ban a MOL tulajdona (MOL.si, 2025). Csehországban a MOL benzinkúthálózatot üzemeltet saját és a Slovnaft márkanév alatt. A cseh piacra a magyar nagyvállalat 2012-ben lépett be a Pap Oil és a Bohemia Realty cégek 100%-os tulajdonrészének megvásárlásával. Nem sokkal ezután, 2015-ben Prágában nyitotta meg első üzemanyagtöltő állomását, ma pedig már mintegy 303 töltőállomással rendelkezik az országban. Ezzel Csehország második legnagyobb üzemanyag hálózatának birtokosa lett (Molcesko, 2025). Lengyelországban a MOL az üzemanyag-kiskereskedelem és a logisztikai együttműködések szintjén van jelen. Az 1997 óta tartó jelenlét 2022-ben emelkedhetett magasabb szintre: a PKN Orlennel és a Grupa Lotosszal aláírt megállapodása értelmében a MOL 417 benzinkutat vásárolt Lengyelországban, köztük 270 saját tulajdonú, országos lefedettséggel rendelkező állomást, amelyek potenciálisan a helyi üzemanyagpiac három legnagyobb szolgáltatója közé tartoznak (Molpolska, 2025).
A MOL mellett hasonlóan magas szintű tevékenységet lát el a V4-országokban a lengyel eredetű Orlen csoport is. Csehországban az Orlen működteti az ország egyetlen nyersolaj-feldolgozó vállalatát és üzemanyaggyártóját, amely 2005 óta van jelen a közép-kelet-európai országban (Orlen Unipetrol, 2025). 441 töltőállomással és 28,1%-os részesedéssel Csehországban piacvezető és jelentős innovátor is. Az ORLEN hálózat 2019-ben lépett be a szlovák, majd 2022-ben a magyar piacra. Jelenleg 97 telephellyel rendelkezik Szlovákiában és 139 állomással Magyarországon (Orlen Unipetrol, 2025). Ez az egyik leggyorsabban növekvő hálózat, jelentős növekedési potenciállal mindkét piacon. Az ORLEN Unipetrol Csoport széleskörű szakértelme a kiskereskedelmi szegmensben 2025-ben jelentős kompetenciabővítéshez vezetett.
1.táblázat: A MOL és az ORLEN összehasonlítása az egyes működési adatok alapján. Az adatok a 2024. évi értékeket tartalmazzák, így előzetes becslésnek minősülnek. Adatok forrása: saját gyűjtés, MOL, ORLEN.
Autóipari ágazat
Az autóipar a V4-országok gazdaságának egyik legmeghatározóbb piaci szegmense. Kulcsfontosságú a szektor a régiós versenyképességének növelésében, valamint kiváló alapot nyújt az együttműködésekhez is. Az elmúlt években több olyan kooperáció is kialakult a V4-országok autóipari vállalatai között, amelyek a digitalizáció, az MI, a fenntarthatóság és az akkumulátorgyártás kérdéseit vizsgálták. A közös munka, lehetőséget teremt abban is, hogy az olyan meghatározó problémákban és kihívásokban, mint az elektromobilitás, a fenntarthatóság, valamint az ellátási láncok, közösen lépjenek fel a V4 autóipari társaságai. A jelenleg is tartó V4-es magyar elnökség programjában kiemelt szerepet kap a versenyképesség javítása, a vállalati együttműködések erősítése, amelyek a klasszikus szinteken túl az autóiparra is fókuszálnak.
A térségben a legmeghatározóbb autóipari vállalat a Volkswagen csoport. A V4 minden tagállamában eltérő módon jelenlévő társaság. A vállalat és a V4 közötti kapcsolat leginkább a közép-európai termelési és gazdasági jelenlétre, a gyárakra, munkahelyekre, beszállítói láncokra és a régió gazdasági erejére utal, ahol a VW jelentős befektető és munkaadó, együttműködve a V4-országok kormányzati és üzleti szektoraival. Amellett, hogy a nagyvállalat az egyik legnagyobb munkaadó a térségben, széleskörű beszállítói lánccal is rendelkezik, ami kulcsfontosságú a V4 országok exportja és gazdasági növekedése szempontjából. Szlovákiában a Volkswagen Bratislava négy márka járműveit gyártja egyetlen helyszínen. Emellett kiemelkedő az alkatrész gyártás is a pozsonyi üzemben, 2022-ben 20,5 millió alkatrész került ki a szlovák egységből (Volkswagen Slovakia, 2023). Csehországban a csoport a Škoda Auto révén van jelen, a teljes járműfejlesztés és gyártás itt történik a márkához (Skoda.cz, 2025). Magyarországon az Audi képviseli a Volkswagen csoportot, a győri gyárban motorokat és elektromos hajtásláncokat készítenek (Volkswagen.hu, 2025). Lengyelországban található a Volkswagen csoport logisztikai központjainak egy része, valamint az alkatrészgyártást támogatja az itt lévő leányvállalat (Volkswagen Polska, 2025).
A Volkswagen csoport mellett erős jelenléte van még a V4-országokban a Hyundai-Kia csoportnak is. A szlovákiai Zsolnán működik a Kia Motors európai fő gyártóüzeme, amely nem csak hagyományos, hanem egyre nagyobb mértékben elektromos járműveket is készít (Kia Slovakia, 2025). A társaság beszállítói Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban is megtalálhatóak, ahonnan főként üléseket, kábeleket, műanyag elemeket és elektronikai berendezéseket szállítanak a szlovákiai gyártó egységbe.
Pénzügyi- és bankszektor
A magyarországi OTP Bank a 2000-es évek eleje óta fokozatosan terjeszkedik a közép-kelet-európai térségben, az elmúlt évtizedben pedig már a közép-ázsiai régióban is jelen van. A külpiacra lépés során az elsők között volt Szlovákia, itt 2001-ben kezdte meg működését a magyar vállalat (OTP Slovakia, 2020). Közel húsz éven keresztül működött északi szomszédunkban a bankhálózat, 2020-ban azonban a bank leányintézetének részvényeit a KBC csoport vásárolta fel. A kivonulás mögött a mérsékelt eredmények elérése állt, amely nemcsak a szlovák, de a román piacon is meghatározónak bizonyult, így innen is távozott az OTP. Lengyelországban és Csehországban még nem rendelkezik leányvállalattal a társaság, annak ellenére, hogy a régió országaiban viszonylag korán megjelent az OTP hálózata.
A szektorban a V4-tagállamok szintjén a belga eredetű KBC csoport van jelentős mértékben jelen. A Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is leányvállalatot működtető társaság banki, biztosítási és alapkezelési szolgáltatásokat nyújt. Lengyelországban 2012-ig volt jelen, ekkor a Santandernek értékesítette részesedését. A Csehországban ČSOB néven működő – korábban Csehszlovák Állami Bank – hálózathoz 3 millió lakossági ügyfél tartozik, továbbá több mint 3 ezer vállalati ügyfelet szolgál ki (KBC, Czech Republic, 2025). Vezető pozícióját az országban erősíti az is, hogy ezer ATM-et, valamint 300 bankfiókot működtet szerte Csehországban. Szlovákiában hasonló néven van jelen a KBC csoport leányvállalata 2008 óta. Jelenleg 400 ezer lakossági ügyfelet szolgál ki 145 bankfiókot és 260 ATM-et üzemeltet az országban (KBC Slovakia, 2025). Magyarországon K&H Bankként vált ismertté a belga vállalat. Az ország egyik vezető pénzintézeteként 4 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 226 lakossági és 12 vállalati fiókot működtet (KBC Hungary, 2025). Közel egymillió lakossági, kkv és vállalati ügyfelet szolgál ki Magyarországon a csoport leányvállalat.
Logisztikai, szállítmányozási ágazat
A négy visegrádi ország közötti árucsere forgalom az elmúlt több mint harminc év során fokozatosan bővült, így ennek köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozott a szállítmányozásban is az együttműködésekre. A V4-országok között számos olyan egyeztetés, megállapodás jött létre, amely az összehangolt logisztikai feladatokat, az infrastrukturális fejlesztéseket célozta meg. A szállítmányozásban a V4 országai között két vállalat – egy lengyel és magyar – emelhető ki, amely jelentős szerepet játszik a tagállamok közötti áruösszeköttetésben.
A PKP Cargo a lengyel PKP csoport teherszállítással foglalkozó leányvállalata, egyben Európa második legnagyobb áruszállítója. A vasúti áruszállítással foglalkozó társaság mindhárom V4-tagállamba – Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra – szállít, elsősorban autóipari és acélipari termékeket. A 2022-es adatok szerint a társaság mintegy 20 ezer főt foglalkoztat, 27 milliárd tonnakilométer árut szállított a jelzett évben (PKP Cargo, 2022). A V4-államokon kívül Németországban, Hollandiában, Litvániában és Szlovéniában is jelen van a társaság, így az észak-dél irányú összeköttetést is képes biztosítani az áruforgalomban az egyes országok között. A PKP CARGO Csoport intermodális termináljainak területe több mint 70 hektár, kezelési kapacitásuk pedig évi 1,2 millió TEU. Ez azt jelenti, hogy a PKP CARGO nagyrészt független más üzemeltetők átrakodási kapacitásától (PKP Cargo, 2022).
A magyarországi Waberer’s Csoport a másik meghatározó árufuvarozási társaság a V4-ben. Azon túl, hogy a magyarországi társaságok között is vezető pozíciót tölt be, európai szinten is jelentős vállalattá nőtte ki magát a cég. A több, mint 75 éve működő társaság részvényeit 2017 óta jegyzik a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában, melyek a BUX és BUMIX indexekben is szerepelnek (Waberer’s, 2025). A gépjármű flotta több, mint 2 800 darab teherautóból áll, évente mintegy 500 millió kilométert tesznek meg Európa szerte. Belföldi logisztikai raktár kapacitása több, mint 250 ezer m2 (Waberer’s, 2025). A nemzetközi fuvarozás mellett külön regionális üzletágat is nyitott a cég, amely szolgáltatási körében megtalálható a szerződéses logisztika, a regionális és kiskereskedelmi disztribúció, valamint a szállítmányozás is (Waberer’s, 2025). Az üzletága speciálisan a közép-kelet-európai térség államainak kiszolgálására fókuszál.
A csomagküldő logisztikai társaságok közül érdemes még megemlíteni a cseh eredetű Packeta csoportot. A 2015 óta működő társaság ma már a közép-kelet-európai térség valamennyi országában jelen van, ezzel támogatva az internetes rendelések kiszállítását (Packeta, 2025). Több mint 16 ezer átvevőhellyel van kapcsolatban, 62 ezer webáruház ajánlja a kiszállítási szolgáltatásnál, összesen pedig 33 országba szállítanak (Packeta, 2025). A társaság nem csak Európában, de az Egyesült Arab Emirátusokban is megjelent szolgáltatásával. Mindez jól mutatja, hogy a megfelelő üzletpolitikával és a jól felépített brand-el, közép-kelet-európai vállalatként is érdemes akár távoli külpiacokon is terjeszkedni.
Kereskedelem
A kereskedelmi profilú társaságok közül viszonylag kevés olyan található, amely a V4-országokban nagyobb léptékű terjeszkedést hajtott volna végre. Kiemelhető a lengyel LPP Group, amely csoporthoz számos itthon is jól ismert márka tartozik. A ruházati cikkek gyártásával, tervezésével és forgalmazásával foglalkozó társasághoz olyan üzlethálózatok tartoznak, mint a Reserved, a Mohito, a Sinsay. Több mint 2 800 üzletet működtetnek és a világ negyven országában jelen vannak, emellett pedig az online értékesítési csatornák lehetőségeit is kihasználják (LPP Group, 2025). A 2024-es év során a nettó nyeresége a vállalatnak 1,7 milliárd lengyel zlotyit tett ki, ami átszámítva 472 millió USD-t ér el (LPP Group, 2025).
Az online értékesítési területen az egyik legnagyobb cseh társaság, az ALZA, 2014 óta van jelen. Terjeszkedése gyors volt, rövid idő alatt megjelent a térség valamennyi országában és az EU piacán is. A társaság a legnagyobb elektromos fogyasztási cikkek online kereskedelmével foglalkozó webshopok közé tartozik Csehországban. Erős továbbá a játékok, sport, hobbi, média és szórakozás, parfümök, órák és drogéria területén is. Az e-shop-on túl 53 üzletet is nyitottak 2021 óta, valamint 1 800 AlzaBox üzemel szerte a közép-kelet-európai térségben a szállítás megkönnyítéséért. A PwC Magyarország 2024-es E-toplistája alapján az Alza.hu lett Magyarország legnagyobb forgalmú webáruháza, ezzel letaszítva a trónról az évekig uralkodó eMAG-ot. Az Alza magyarországi becsült forgalma meghaladhatja a 150-170 milliárd forintot. Gyors terjeszkedését és regionális szerepét a kiterjedt csomagautomata-rendszere és helyi logisztikai központjai alapozták meg.
Az élelmiszer-kereskedelmi fókusszal rendelkező, Magyarországon Kifli.hu néven ismertté vált cseh társaság szintén gyors bővülést hajtott végre az elmúlt években. Az online megrendelhető, házhozszállítást biztosító társaság a cseh Rohlik Grouphoz tartozik és 2019 óta van jelen a magyar piacon is. A 2024-es évi adatok szerint az anyavállalatot a legutóbbi kötvénykibocsátáskor 1,85 milliárd euróra értékelték a befektetők, ami a 2021-es érték csaknem háromszorosa (Portfolio, 2024). A közép-keleti-európai térséget gyorsan és hatékonyan tudta meghódítani a vállalat, üzleti modellje a helyi beszállítók és termékek népszerűsítésére épül (Portfolio, 2024).
Magyar részről a CBA üzletlánc kezdett még az ezredfordulón terjeszkedésbe a V4-es államok és a többi szomszédos ország piacán. A magyar CBA hat európai ország élelmiszerkereskedő nemzeti csoportjaival társulási kapcsolatra lépett, amelynek eredménye, hogy Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában egyre több CBA logóval fémjelzett üzlet várja a vásárlókat (CBA, 2025). Az összehangolt stratégiai beszerzések óriási árelőnyöket képesek biztosítani a CBA valamennyi vásárlója számára.
Turizmus, vendéglátás
A turizmus és vendéglátás ágazatában a cseh és a magyar érdekeltségek rendelkeznek a V4-ben leányvállalattal. Magyar részről a Danubius Hotels Group Csehországban és Szlovákiában is jelen van szállodák révén. A 2000-es évekre jellemző külföldi piacra lépés során a magyar cégcsoport először a marienbadi (Csehország) Hotel Villa Butterfly 100%-os tulajdonrészének megvételével, majd az ugyancsak évszázados tradícióval rendelkező ivó és fürdőkúrákra szakosodott Lecebne Lázné Marianské Lazne a.s. vállalat (Marienbad, Csehország) 65%-ának megvásárlásával lépett be a cseh turisztikai szektorba (Danubius Hotels, 2025). A két akvizíciónak köszönhetően a magyar társaság mintegy 900 szobával, valamint a hozzájuk kapcsolódó fürdő- és gyógykezelőhelyekkel, valamint a termálforrások tulajdonjogával bővült a Danubius hálózata (Danubius Hotels, 2025). 2002-ben tovább folytatta a terjeszkedést Szlovákiában a társaság. Ekkor a Slovenske Liecebne Kupele a.s.-t, Pöstyénben a Vág folyó 46 hektár területű szigetén elhelyezkedő, 1500 szállodai szobával és a hozzájuk tartozó gyógyfürdőkomplexumokkal rendelkező társaság 67%-ának megvásárlását célozta meg a magyar vállalat (Danubius Hotels, 2025). Ma Csehországban és Szlovákiában összesen kilenc részegység tartozik a Danubius Hotels Group érdekeltségi körébe.
Szintén a vendéglátási üzletágban működik a cseh Dobrá Tea, amely alapítása még a rendszerváltást megelőző időkre tehető, terjeszkedése pedig a 2000-es évek elejétől figyelhető meg. Az akkor még Csehszlovákiaként létező országban először fiatal teakedvelők gyűltek össze különleges ízvilágú kínai, indiai és japán teákat kóstolni. 1992-ben nyitották meg első prágai teázójukat, majd ezután megjelentek a magyar, szlovák és lengyel piacokon is (Dobrá Tea, 2025). 2003-ban a Dobrá Tea megnyitotta első amerikai teaházát Burlingtonban, Vermont államban, majd évek múlva, 2008-ban Madisonban, Wisconsin államban is. Ma már 11 helyen várják a teázni vágyó vendégeket.
Gyógyszeripar
Végezetül érdemes még rövid kitérőt tennünk a gyógyszeripari ágazat felé, hiszen a V4 csaknem valamennyi országában működik olyan nagyvállalat, amely meghatározó szereplő a tagállamok piacain is. Magyarország részéről a Richter Gedeon Nyrt. 1994 óta van jelen Lengyelországban, ahol 2002-ben kezdték meg a gyógyszergyártást (Gedeon Richter, 2025). A lengyel gyárban több, mint 900 alkalmazottat foglalkoztatnak, és a gyártás mellett jelentős kutatási projektekben is részt vesznek. Az itt és a Magyarországon gyártott termékeket a cseh és a szlovák piacokon is értékesítik.
Csehországban immár több mint 500 éves múlttal rendelkezik a Zentiva gyógyszergyártó vállalat. A társaság az évszázadok során rengeteg változott, formálódott, 2009-ben felvásárolta a Sanofit, majd 2018-ban az Advent International szétválasztotta a korábbi struktúrát (Zentiva, 2025). Ma Európa csaknem valamennyi országában jelen van termékeivel, leányvállalataival. A magyar piacra való belépéséhez a cseh társaság felvásárolta a Sanofi-Aventis 23 generikumot gyártó és forgalmazó üzletágát, amelynek éves forgalma a Scrip szerint 11 millió EUR (Zentiva, 2025). 2018 óta a cég fő tevékenységét a generikus és vény nélkül kapható gyógyszerek gyártására fókuszálja. Magyarország mellett a térség államai közül Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is jelen van, de Oroszországban is rendelkezik képviselettel.
Lengyelország egyik legdinamikusabban fejlődő gyógyszeripari cége a Vipharm, szintén jelen van a V4-es államok piacain is. A társaság 25 éve foglalkozik az onkológiában, neurológiában, pszichiátriában és diabetológiában használt, kiváló minőségű speciális gyógyszerek kutatásával, promóciójával és értékesítésével (Vipharm, 2025). Az új generációs gyógyszerek kutatásába történő befektetéssel a Vipharm SA 2008-ban kiterjesztette működési területét a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Németország nemzetközi piacaira, megalapítva a Vipharm Slovakia s.r.o., a Vipharm Hungary Kft. és a Vipharm GmbH vállalatokat (Vipharm, 2025).
Összefoglalás, konklúzió
Összességében a bemutatott iparágak esetén is látható, hogy a V4-es országok a külpiacra lépéskor elsősorban a régiós államokat választották kiindulópontnak. Ez egyrészt indokolható gazdasági, stratégiai lépésekkel, másrészt közrejátszik a Visegrádi Együttműködés ténye is. A visegrádi államok mindegyikében elérhetőek a tagállamok gazdasági vagy kereskedelmi kamarái, amelyek révén könnyen és egyszerűen tudnak informálódni a másik ország befektetési lehetőségeit illetően. Mindez megkönnyíti a kezdeti lépéseket, elősegíti a másik országban való letelepedést, a működés elindítását, valamint a sokszor átláthatatlannak tűnő bürokrácia megértését. A vizsgált társaságok esetén látható, hogy főként a nagyvállalatok vállalják a külpiacra lépést, ritkább esetekben a középvállalkozások döntenek ilyen stratégia mellett. Kisvállalkozások esetén nem fedezhető fel hasonló motiváció. Az is megerősítést nyert, hogy főleg az olyan ágazatok a dominánsak a külpiaci terjeszkedés során, amelyek a gyártási szektorban működnek. A pénzügyi és banki szolgáltatások esetében nem találni olyan V4-es vállalatot, amely a négy országban egyformán jelen lenne.
A V4 szerepe tehát túlmutat a hagyományos külpolitikai és diplomáciai kereteken, gazdasági és kereskedelmi jelentősége révén mind a négy állam képes profitálni az ebből fakadó előnyökből.
Felhasznált források
Belas, J. – Gavurova, B. – Kubak, M. – Rowland, Z. (2024): Quantifying Export Potential and Barriers of SMEs in V4. In. Acta Polytechnica Hungarica 21(2):251-270. January, 2024. https://www.researchgate.net/publication/379058952_Quantifying_Export_Potential_and_Barriers_of_SMEs_in_V4
Cieślik, A. – Michałek, J. – Michałek, A. (2012): Export Activity in Visegrad-4 Countries: Firm Level Investigation. In. Ekonomia Journal, Faculty of Economics Sciences, University of Warsaw, vol.30. https://ideas.repec.org/a/eko/ekoeko/30_6.html
CBA (2025): https://www.cba.hu/rolunk/
Daszkiewitz, N. (2014): Small and Medium-sized Enterprises in Visegrad Countries towards Internationalisation Challenges in the European Union. In. Patterns of Business Internationalisation in Visegrad Countries – in Search for Regional Specifics. Universidad Politecnica de Cartagena. https://www.researchgate.net/publication/264249001_Small_and_Medium-sized_Enterprises_in_Visegrad_Countries_towards_Internationalisation_Challenges_in_the_European_Union
Danubius Hotels (2025): https://www.danubiushotels.com/hu/szallodak/csehorszag
Dobrá Tea (2025): https://www.dobratea.eu/our-history/
Gedeon Richter (2025): https://www.gedeonrichter.pl/en/gedeon-richter-in-poland/
Incze Emma (2012): A vállalatok nemzetköziesedésének dinamikája – egy kutatási modell. In. Vezetéstudomány, XLIII. évf., 2012.7-8 szám. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2176/1/vt2012n7_8p32_40.pdf
KIA Slovakia (2025): https://www.kia.sk/en/about-us/company-profile
KBC Czech Republic (2025): https://www.kbc.be/corporate/en/contact/international-branches/kbc-czech-republic-corporate-banking.html
KBC Slovakia (2025): https://www.kbc.be/corporate/en/contact/international-branches/kbc-slovakia-corporate-banking.html
KBC Hungary (2025): https://www.kbc.be/corporate/en/contact/international-branches/kbc-hungary-corporate-banking.html
LPP Group (2025): https://www.lpp.com/en/about-us/
MOL Slovenska – Slovnaft (2025): https://slovnaft.sk/sk/maziva/o-nas/
Molcesko (2025): https://molcesko.cz/cz/o-nas/o-mol-ceska-republika
Molpolska (2025): https://molpolska.pl/pl/o-spolce-mol/historia-mol-w-polsce
Orlen Unipetrol (2025): More than CZK 121 billion in investments, a retail chain number one, and a responsible pillar of the Czech economy. ORLEN celebrates its 20th anniversary in the Czech Republic. https://www.orlenunipetrol.cz/en/media/pressreleases/Pages/20250604_TZ_ORLEN_20_let_v_cesku-EN.aspx
OTP Slovakia (2020): OTP Bank sells Slovakian subsidiary. https://www.otpgroup.info/news/slovakian-skb
PKP Cargo (2022): https://www.pkpcargo.com/en/who-are-we/about-us/
Packeta (2025): https://www.packeta.hu/rolunk
Portfolio (2024): Közel kétmilliárd dollárra értékelik a Kifli.hu cseh anyacégét. https://www.portfolio.hu/befektetes/20241129/kozel-ketmilliard-dollarra-ertekelik-a-kiflihu-cseh-anyaceget-726752
Škoda (2025): https://www.volkswagen-group.com/en/skoda-16061
Volkswagen Slovakia (2023): https://www.volkswagen-newsroom.com/en/volkswagen-slovakia-a-s-3740
Volkswagen Magyarország (2025): https://www.volkswagen.hu/
Volkswagen Polska (2025): https://www.volkswagen.pl/pl.html
Vipharm (2025): https://vipharm.com.pl/vipharm/o-firmie
Waberer’s (2025): https://www.waberers.com/rolunk/cegunkrol
Wach, K. – Gubik, S. A. – Duréndez, A. (2014): Patterns of Business Internationalisation in Visegrad Countries – In Search for Regional Specifics. Universidad Politécnica De Cartegna. https://www.academia.edu/7713321/Patterns_of_Business_Internationalisation_in_Visegrad_Countries_In_Search_for_Regional_Specifics
Zentiva (2025): https://www.zentiva.com/about/history
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
