💶 Vlagyimir Putyin 2022. március 23-án tett bejelentésének értelmében a Moszkva által „barátságtalannak” titulált államok (így a teljes Európai Unió, illetőleg Magyarország is) a jövőben rubelben lesznek kötelesek megtéríteni az orosz földgázszállítmányok árát. Az elnök véleménye szerint, a foganatosított gazdasági szankciók romba döntötték az Oroszország irányába támasztott bizalmat a nemzetközi piacokon, minderre pedig Moszkvának egy hasonlóan súlyos intézkedéssel szükséges válaszolnia. Látnunk kell, hogy főként a határokon átnyúló kifizetések körülményesebbé válásának, illetve a külföldön tartalékolt orosz deviza befagyasztásának következtében zuhant elképesztő mélységekbe a rubel árfolyama. A Putyin által közölt döntés minden bizonnyal a fizetőeszköz további gyengülésének megelőzésére – és persze árfolyamának visszaerősítésére – hivatott. Felmerül azonban a kérdés, hogy a Kreml diktálta stratégia milyen egyéb hozadékokkal bír majd? Hovatovább kivitelezhető-e egyáltalán, nem minősül-e szerződésszegésnek? Bejegyzésünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
💳 Annyi bizonyos, hogy az orosz gázexport ezután is zavartalanul, a szerződésekben foglaltaknak megfelelően áramlik majd. Azonban Moszkva váratlan lépésének okán a kötelezett államok kénytelenek lesznek a közeljövőben nagyobb mennyiségű rubelt vásárolni, csak ilyen módon lesznek ugyanis képesek a szolgáltatások megtérítésére. A feltehetően növekvő jövőbeli kereslet közvetlen következményeként – a bejelentést követő huszonnégy órában – hozzávetőlegesen 5%-kal erősödött a rubel árfolyama, ami kedvező fejlemény Oroszország számára. A Kreml húzása, azon túl, hogy gátat szab a nemzeti valuta további értékvesztésének, felfogható egyfajta preventív lépésként is. Moszkva ugyanis számít rá, hogy a SWIFT-rendszerből való kizárás esetlegesen az állami intézmények még szélesebb köreire is kiterjedhet. A kifizetések rubelben való követelése biztonságot nyújthat az orosz befektetők és kormányközeli szereplők számára, akik ezentúl is hozzáférhetnek majd vagyonukhoz. Mindennek kapcsán láthatjuk: a nyugati válaszlépések sikerrel teremtettek fájdalmas gazdasági instabilitást és pénzügyi bizonytalanságot Oroszországban, ám az Európai Unió tagállamai számára is problémákat jelenthetnek.
💰 Olaf Scholz német kancellár nemrégiben egyértelműsítette, hogy nem támogat semmiféle olyan retorziót, amely a német gáz-és olajellátásra fenyegetést jelenthet. Lévén Németország a Gazprom legjelentősebb európai kereskedelmi partnere, az import csökkenése – valamint a szállítás esetleges fennakadása – érzékenyen érintené az ország gazdaságát, így sok ezer ember megélhetése kerülne veszélybe. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kormány kénytelen lehet engedni Putyin követeléseinek, így stabilizálva az ellátásbiztonságot. Mindazonáltal Robert Habeck gazdasági miniszter egyértelmű szerződésszegésként tekint Oroszország elvárásaira, hiszen az eredeti megállapodásokban nem rubel szerepelt. Hasonlóképpen vélekedik Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője is. Hozzáteszi, hogy az orosz vagyonok befagyasztását célzó szankciók értelmetlenné válnának, hatásukat veszítenék, ugyanis a rubel árfolyama számottevő mértékben erősödne. Ez bizonyosan a gázárak további drágulását is eredményezné, melynek megfékezésére Brüsszel javaslattal élt. Eszerint egy közös gázvásárlási keret létrehozásával összhangban minden EU tagállam köteles lenne gáztározói kapacitását 2022 október elsejéig 80%-osan feltölteni. Jövő év októberére pedig már 90%-os telítettség elérése lenne a cél. Az előterjesztést illetően még nem született döntés. Ezzel együtt valószínű, hogy a tagállamok – akár szerződésszegésként tekintenek rájuk, akár nem – szükségszerűen fejet hajtanak az orosz igények előtt. De mennyiben befolyásolja mindez Magyarország helyzetét?
🏭 A Kreml egy hét türelmi időt adott a Gazpromnak, hogy kidolgozza a szükséges szerződésmódosításokat. Ezekben természetesen a tizenöt éve köttetett orosz-magyar gázszállítási szerződés is érintett. Orbán Viktor február elsején Moszkvába látogatott, ahol a megállapodás átstrukturálásáról tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A magyar miniszterelnök a rögzített szállítási mennyiséget (4,5 milliárd köbméter/év) kívánta évenként 1 milliárd köbméterrel megnövelni. Putyin nem zárkózott el a javaslattól, könnyen lehet, hogy az új szerződés már ezt a változtatást is tartalmazni fogja.
❓Európa ezidáig képtelen volt tartós és stabil alternatívát találni az orosz energiahordozók pótlására. Éppen ezért a legtöbb állam kizárja a gáz-és olajimportokat érintő retorziók bevezetésének lehetőségét. Ennek hozadéka egy nehézkes patthelyzet, amelyet a közeljövőben igen körülményes lesz feloldani, amennyiben ez egyáltalán lehetséges.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ukrajna-es-oroszorszag-valtozo-gazdasagi-kapcsolatai/
#deviza #rubel #oroszorszag #gazszallitas #szerzodesek
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
