Categories
OecoFocus OecoGlobus

Tényleg jobban keresnek a románok?

Az Eurostat 2023-ra vonatkozó bérstatisztikái alapján a magyar bérszínvonal euróban mérve megelőzte a horvátot, a románt és a bolgárt is, és közel hasonló szinten volt, mint Szlovákiában. Ugyanakkor a tavalyi magas, országonként eltérő inflációs szintek miatt az árszínvonallal korrigált, vásárlóerő-paritáson (PPS) számított keresetek régiós rangsora már másként alakult: a magyar bérek PPS-en számolva magasabbak voltak, mint Szlovákiában, Bulgáriában és Horvátországban, míg Romániában, Szlovéniában, Csehországban és Lengyelországban a magyarnál nagyobb béreket mértek. Ez okot adott arra, hogy némely sajtóorgánumok interpretációjában Románia már beelőzte volna Magyarországot az életszínvonal különböző paramétereiben. Ahogy az alábbi elemzésünkben is látható, Magyarország a gazdasági adatok alapján továbbra is előzi a régió nagy részét, a tavalyi adatok PPS-en mérve a magas infláció miatt mutatnak torz képet, amelynek okairól ugyancsak szót ejtünk alább. Előretekintve, mivel a 2024-es inflációs várakozások a legalacsonyabbak a régióban, ez alapján az idei PPS-alapon számított nettó bérek rangsora már egészen máshogy nézhet ki. A magyar éves várható inflációnál (3,7%) mind a lengyel (5%), mind a román (6%) magasabban alakulhat, befolyásolva a keresetek vásárlóerejét.

Az Eurostat 2023-as bérstatisztikái

Az Eurostat a héten publikálta legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adatait a bérek alakulása kapcsán az Európai Unió országaiban. Számos bontásban elérhetőek az adatok a tavalyi év vonatkozásában, mostani cikkünkben az alábbi elvek szerint járjuk végig és mutatjuk be ezeket:

  • nettó béreket vizsgáljuk, vagyis amit a munkavállalók kézhez kapnak az adózást, támogatásokat követően;
  • euróban számolva a nominális értékeket;
  • vásárlóerő-paritáson számolva az árfolyamokkal és árszínvonallal korrigált értékeket;
  • különféle kereseti kategóriákban: egyedülálló, egy- és kétkeresős háztartások; gyermek nélküli vagy két gyermekes háztartások; a kereset átlagbérhez viszonyított különféle szintjein.

Euróban számított nettó bérek

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17775701/

Az euróban számított nettó bérek folyamatos emelkedését tapasztalhattuk az utóbbi években mind hazánkban, mind a régió országaiban (átlagbért kereső, egyszemélyes háztartás). A magyar bérszínvonal 2023-ban euróban mérve megelőzte a horvátot, a románt és a bolgárt is, és közel hasonló szinten volt, mint Szlovákiában. A többi kereseti kategóriát vizsgálva is hasonló kép bontakozik ki régiós összehasonlításban: hazánkban magasabbak voltak az éves nettó bérek (euróban számítva), mint Romániában és Bulgáriában (egyes esetekben Horvátországot, Szlovákiát  is). Tehát összességében, nominálisan nézve a bérszínvonalat a régió országaiban, hazánkban magasabbak a keresetek, mint több régiós országban, köztük Romániában és Bulgáriában.

Infláció és árfolyammozgások

Az Eurostat egy másik számítási módot is alkalmaz a bérek esetében, mégpedig vásárlóerő-paritáson számolva azokat (angolul: purchasing power standard, PPS). Ebben a módszertanban az árszintekkel korrigálják a kereseteket, vagyis hogy adott keresetek mellett melyik országban mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni (egyik valutában egy másik valautához mérve). Ezek alapján a keresetek vásárlóértékének országok közti összevetését több tényező is befolyásolja:

  • eltérő valuták és az árfolyamok ingadozása;
  • eltérő árak;
  • bruttó-nettó bérek, vagyis az adózási és támogatási rendszerek.

Ezeket a tényezőket igyekszik kezelni a vásárlóerő-paritáson számított érték, ugyanakkor koráltozott is a módszertan az árszintek becslése tekintetében.

Összességében tehát az infláció fontos befolyásoló tényező a keresetek esetében is (további részletek az inflációval, annak továbbgyűrűző társadalmi-gazdasági hatásaival kapcsolatban ITT olvasható). Régiós – és globális, európai szinten egyaránt – inflációs rekordokat láthattunk 2022-2023 folyamán, mely 2022 végén, 2023 elején tetőzött a régiós gazdaságokban, majd fokozatos lassulást láthattunk ezt követően. Az infláció gyorsulása mögött több tényező is állt. Egyrészt a koronavírus-járvány után a nyitáskor a kereslet gyorsan helyreállt, azonban ezzel a kínálati oldal nem tudott lépést tartani, így hiányok alakultak ki több termékből, alapanyagból stb. Másrészt az orosz-ukrán háború nyomán megnövekedett energiaárak is súlyosbították egész Európában az infációs helyzetet, valamint az élelmiszerárak is jelentősen emelkedtek az aszályos időjárás végett is. A magyar inflációmérséklő intézkedések hatására hazánk áremelkedési ütemének pályája a többi országgal összevetve elnyújtottabb, nem hirtelen, sokkszerűen, hanem fokozatosan érvényesült az inflációs nyomás. 2023-ban azonban már fokozatosan lassult a mutató a korrigáló fogyasztás, a jegybanki szigorítások, kormányzati lépések és egy technikai tényező, a bázishatás nyomán (a különféle régiós inflációs pályákról, a magyar áremelkedési ütem elnyújtásáról ITT írtunk részletesen).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17776222/

Régiónk élen járt 2023-ban az EU-n belül infláció tekintetében, a rangsor első tíz helyén KKE-ország állt. Az Eurostat módszertana alapján számolva az éves átlagos infláció 2023-ban:

  • Magyarországon 17%,
  • Csehországban 12%,
  • Szlovákiában 11%,
  • Lengyelországban 10,9%,
  • Romániában 9,7%,
  • Bulgáriában 8,6%,
  • Horvátországban 8,4%,
  • Szlovéniában 7,2% volt.

A magasabb infláció a keresetek vásárlóerejét is erodálta, ezáltal visszafogva azok értékét. 2024-re azonban már minden gazdaságban csitult az infláció nyomás, márciusban a hazai mutató 4% alatt járt a szlovén, bolgár, lengyel, szlovák és cseh mutatóval egyetemben, míg Horvátországban és Romániában magasabb szintet ért el (rendre: 4,9% és 6,7%, év/év alapon). Előretekintve, az IMF áprilisi előrejelzése szerint 2023-ról 2024-re jelentősen mérséklődik az infláció a régió országaiban (éves átlag):

  • régiós szinten legmagasabb inflációt Romániában vár az IMF: 6%
  • őket követi Lengyelország: 5%
  • Magyarország: 3,7%
  • Szlovákia: 3,6%
  • Bulgária: 3,4%
  • Szlovénia: 2,7%
  • Csehország: 2,1%.

Továbbá a bérek dinamikájának jobb megértését szolgálja a magyar forint és a román lej euróhoz viszonyított árfolyamának összevetése is. Az utóbbi 5 évben a forint esetében egy nagyjából 20%-os leértékelődés történt, míg a román lej esetében mindez megközelítőleg 5%-os volt. Ez a szempont azért is fontos, mert a magyarországi béreket forintban, míg a román béreket lejben realizálják.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17799485/

Vásárlóerő-paritáson számított nettó bérek

Miután láttuk, hogy az infláció rekordokat döntött 2023-ban, nem meglepő, ha nagyobb eltéréseket látunk országok között a vásárlóerő-paritáson (PPS) számított keresetek esetében. Összességében pozitív, hogy a magas infláció ellenére a régió országaiban PPS-alapon is nőttek 2023-ban a keresetek, ahogy az előző évek folyamán is:

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17776782/

Ugyan a magyar infláció 2023-ban régiós szinten a legmagasabbnak számított, ennek ellenére régiónkon belül a magyar bérek PPS-en számolva magasabbak voltak tavaly, mint Szlovákiában, Bulgáriában és Horvátországban, míg – a magyarnál alacsonyabb infláció miatt – Romániában nagyobb PPS-alapú kereseteket közölt az Eurostat, ahogy Szlovéniában, Csehországban és Lengyelországban is (átlagbért kereső, egyszemélyes háztartás). A többi kereseti kategóriát vizsgálva is hasonló kép bontakozik ki régiós összehasonlításban: a magyar PPS-alapon számított éves nettó bérek 2023-ban rendre magasabbak voltak a szlovák és bolgár béreknél, legtöbb esetben a horvát béreknél is, míg – a visszafogottabb infláció miatt – a román bérek megelőzték a magyar béreket, két esetet kivéve:

  • két gyermeket egyedül nevelő felnőtt, az átlagbér 67%-át kitevő keresettel: a magyar PPS-alapú bérek magasabbak voltak a románnál 2023-ban;
  • egykeresős pár két gyermekkel, átlagbér szintjén: a magyar és román PPS-alapú bérek 2023-ban azonos szinten voltak.

Előretekintve, a 2024-es inflációs várakozások alapján (IMF WEO) az idei PPS-alapon számított nettó bérek rangsora változást hozhat majd régiós szinten, mivel a magyar éves várható inflációnál (3,7%) mind a lengyel (5%), mind a román (6%) magasabban alakulhat, befolyásolva a keresetek vásárlóerejét.

A cikk forrásai itt, itt, itt és itt találhatóak.

Senior elemző

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Kutatási igazgató

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre