Az előzetes elemzői várakozásokkal összhangban közel 20%-ra lassult Magyarországon az infláció idén júniusban (KSH által közölt adat: 20,1%, 2022 júniusához viszonyítva. Korábbi, májusi infláció: 21,5%, év/év alapon). Havi szinten, vagyis májusról júniusra a fogyasztói árak ismét emelkedést mutattak, de – a korábbi években tapasztaltakhoz képest – nem számottevő mértékben: átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak idehaza. Pozitív fejlemény, miszerint az élelmiszerek ára átlagosan 0,4%-kal csökkent júniusban havi szinten mérve, valamint a háztartási energia ára is tovább mérséklődött (2,1%-kal).
A következő hónapokban tovább folytatódhat a pénzromlási ütem fokozatos lassulása Magyarországon éves viszonylatban, és év végére az egy számjegyű inflációs tartomány is elérhetővé válhat, vagyis 10% alá eshet az infláció a jelenlegi információk és adatok alapján.
Az infláció már tapasztalt és további várható lassulásához külső és belső gazdasági tényezők, gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt hozzájárulnak. Ezeket foglalja össze a következő infografika:
Bár jelenleg hazánkban a régió országaival összevetve magas az éves áremelkedési ütem, ez részben az eltérő tetőzési időpontnak is köszönhető. A lenti ábrán a kelet-közép-európai régió tizenöt országának inflációs pályájával vetettük össze a magyar értékeket. A függőleges sárga vonalakkal az áremelkedési ütem csúcspontjának időpontját jelöltük. A vastag függőleges vonallal jelölt hónapokban négy-kettő-négy ország inflációs rátája érte el a tárgyidőszaki maximumát. Jól látható, hogy Magyarország után csak két országban, Lengyelországban és Szerbiában volt később az inflációs tetőzési időpont. Hazánkban 2023 januárjában, míg a régióban átlagosan 2022 szeptember-októberében tetőzött a közel két éve tartó inflációs periódus.
A magyar inflációmérséklő intézkedések hatására hazánk áremelkedési ütemének pályája a többi országgal összevetve elnyújtottabb, az árstopok következtében nem hirtelen, sokkszerűen, hanem fokozatosan érvényesült az inflációs nyomás. Ilyen intézkedés volt a 2022 augusztusáig széleskörűen meghirdetett rezsicsökkentés, a 2021 novembere és 2022 decembere között fenntartott üzemanyag-árstop, vagy a közel két éve fenntartott és egyre több árucikkre kiterjedő lakossági élelmiszerárstop.
Mivel a régió legtöbb országában a magyarhoz hasonló unortodox gazdaságpolitikai eszközökkel nem éltek a kormányzatok, a koronavírus-járvány utáni újranyitás, az orosz-ukrán háború, illetve az arra válaszul adott szankciók, az aszály és az egyéb tényezők miatt kialakult infláció korábban kiteljesedett. Az áremelkedési ütem lassú „lakosságra eresztésén” túl a különböző árstopok célja a leginkább rászoruló lakossági réteg segítése volt.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/jelentosen-tovabb-lassult-a-hazai-inflacio-majusban/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
