🏭 2022. szeptember elején a Gazprom technikai problémákra hivatkozva tovább szűkítette az Európába irányuló földgáz szállítását, amely az utóbbi időben is a kapacitásának csak egyötödén üzemelt. Az Európai Bizottság ennek, és az elmúlt hónapok energetikai válságának tükrében két lehetséges javaslatot fogalmazott meg az orosz földgáz árának maximalizálására. Ennek kapcsán valamennyi tagállam energetikáért felelős minisztere 2022. szeptember 7-én ült össze és egyeztettet a részletekről, amelynek értelmében egy öt pontos javaslatcsomag keretében megállapodtak egy 200 euró/MWh ármaximalizálásban a nem fosszilis termelésből származó áram esetében, illetve az orosz gázra is egy árplafont határoznának meg. A G7-es országok szeptember 2-án állapodtak meg abban, hogy az orosz olajra egy maximumot alkalmaznak annak érdekében, hogy az áremelkedést megfékezzék. Az EU-s tervezet lényegében egyfajta árstoppot helyezne az Oroszországból érkező gáz piaci árára, amelyet egységesen, valamennyi tagállamban alkalmaznának. Az intézkedés egy újabb szankcióként értelmezhető Oroszországgal szemben, ezáltal félő, hogy ennek tükrében az orosz fél a nyersanyagszállítások további elmaradását fogja alkalmazni. Ezt vetíti elő Vlagyimir Putyin előzetes bejelentése, egy esetleges ársapka bevezetése esetén. Az öt pontos EU-s javaslatcsomag tartalmazza, hogy az extra nyereségre szert tevő energetikai cégek profitjuk egy részét átcsoportosítják a nehéz helyzetbe kerülő lakossági és vállalati szegmensre is.
⚡ Az egyre fokozódó energetikai válság közepette, amikor különösen az áram, illetve a földgáz ára soha nem látott ütemben és mértékben emelkedik, felmerült az árak maximalizálásának ötlete. Mindez egy olyan időpillanatban történik, amikor az egyik legjelentősebb földgáz-vezetéken, az Északi Áramlat 1-en, nem érkezik gáz orosz döntést követően. 2021-ben az Európai Unió gázimportjának közel 40 százalékát Oroszország biztosította. Ursula von der Leyen 2022. szeptember 7-én megjegyezte, hogy az orosz gázimport kitettség kilenc százalékra mérséklődött az EU-ban. A fűtésen túl ugyanakkor a földgáz nélkülözhetetlen alapanyagnak számít Európában az áramtermelésben is, így az orosz energiafüggőségnek tovagyűrűző hatásai is vannak. Ugyanakkor nem feltétlenül az árplafon meghatározása lehet a leghatékonyabb eszköz a kialakult helyzet orvoslására.
📈 A holland tőzsdén jegyzett TTF gáz szeptemberi határidős piacon 2022. augusztus 26-án újabb történelmi magasságba, 346 euró fölé emelkedett a megawattóránkénti ára, amely szeptember 2-ig 214 euróra mérséklődött. A csökkenést támogatta, hogy az EU bejelentette, hogy két hónappal a kitűzött határidő előtt elérte a gáztározóiban a 80 százalékos szintet. Az orosz gázszállítás leállítása ugyanakkor újra indította a félelmeket, és szeptember 5-én már közel 246 euróig emelkedett a határidős jegyzés. Ezzel párhuzamosan Németországban az elektromos áram ára először lépte át a lélektani határnak is számító 1000 eurós megawattóránkénti árat. Tinne Van der Straeten, belga energiaügyi miniszter 2022 augusztus végén figyelmeztetőleg jelezte, hogy a következő öt–tíz tél Európában „szörnyű” lesz, amennyiben nem maximalizálják az energia árát a kontinensen.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az ábra forrása itt található.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/terkepen-europa-gazellatasa/
#Energia #Valsag #Europa #Aremelkedes #Arplafon #Maximalizalas
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
