Az európai energiapiacot átformáló viharok közepette – ezek között említhetőek a geopolitikai feszültségek, zöld átállás és a piaci dinamikák változása– egy új korszak várható az energiaárakban. A jelenlegi trendek arra utalnak, hogy a korábbi, viszonylag alacsony energiaárak korszaka lezárult, és az Oroszországtól való energiafüggőség helyét részben az amerikai cseppfolyósított földgáz, vagy akár természeti függőség veszi át. Az emelkedő energiaárakra az európai államok különböző módon reagálnak és figyelemre méltó eltérések tapasztalhatók a nyugati és keleti tagállamok között: a nyugatiak jelentősebb összegeket fordítanak energiára, mint keleti társaik. E változások tengerében Magyarország továbbra is a legkedvezőbb árszínvonalat kínálja a lakossági gáz- és áramárak terén, ahol a magyar fogyasztók jelentős mértékben, akár hat-hétszer kevesebbet fizetnek az energiáért, mint nyugat-európai lakosok.
Az európai gáz- és áramkörkép az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, amelyek komoly kihívások elé állították a kontinenst az energiaellátás és a gazdasági stabilitás tekintetében. A geopolitikai feszültségek, különösen Oroszország és Ukrajna konfliktusa, az energiaforrások diverzifikálására irányuló törekvések, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretében a megújuló energiaforrások felé való elmozdulás egyaránt hozzájárultak ezen változásokhoz. Annak ellenére, hogy az ellátási láncok szorosabbak voltak, a gáz- és árampiacok fokozatosan újraegyensúlyozódtak 2023-ban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16645100/
Az európai tagállamokban a lakossági gáz- és áramárának eltéréseit számos tényező befolyásolja, többek között az országonkénti adók és díjak, a globális piaci árak és az egyes országok energia-mixének sajátosságai. Az árak változását befolyásolja továbbá a cseppfolyósitott földgáz (LNG) kínálatának növekedése, a megújuló energiaforrások felé való elmozdulás, a geopolitikai helyzet alakulása a térségben, valamint a kormányzati intézkedések is. Ezek a tényezők együttesen határozzák meg, hogy a lakossági felhasználók mennyit fizetnek a gázért és az áramért az egyes európai fővárosokban. A kettő közötti kapcsolat erősségét pedig jól mutatja a kicsúcsosodás a grafikonon.
Az Európai Unióban az utóbbi hónapokban a nagykereskedelmi áram és gáz árai csökkenő tendenciát mutattak az energiaválság időszakában tapasztalt árakhoz képest. Egyes kormányok a negatív árváltozást egy lehetőségként látják a válságkezelés során bevezetett támogatások visszavonására, valamint kiemelik, hogy ez megnehezíti az eddig is nehézkes zöld átállást, mivel a nyomás csökken a fosszilis energiahordozókra való leválásról.
Európai körkép
A következőekben az európai blokk főbb gazdaságainak és a V4, környező országok közötti árváltozásokat tekintjük át az Eurostat adatbázisának féléves és a tagállamok városaiban tapasztalható árváltozásokat a VaasaETT (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az Energie-Control Austria megbízásából adott országok fővárosaira végzi el a havi ár-összehasonlítását) adatai szerint. Előbbi a 2021 óta érezhető árváltozást, míg utóbbi aktuális árlebontást mutat be az energiaárakban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16644567/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16671396/
Belgiumban a 2021 és 2023 közötti időszakban a villamos energia árak adókkal együtt 61%-os emelkedést mutattak, 0,27 €/kWh értékről 0,44 €/kWh értékre növekedve. A belga kormány 2022 márciusában mérsékelte az elektromos energia és gáz áfáját, ami 2023 első felében az adók arányának csökkenését eredményezte az áram árában, 35%-ról 18%-ra. Ezzel párhuzamosan a „szociális tarifa” 9,3%-os növekedése a piaci árszintekhez közelítette azt. A VaasaETT 2023 decemberi jelentése szerint, noha a lakossági elektromos energia árak mérséklődtek, mégis magas szinten maradtak, az adók és ÁFA ismét a költségek 35%-át tették ki. A gázárak ugyanebben az időszakban több mint kétszeresére emelkedtek, 0,05 €/kWh-ról 0,11 €/kWh-ra, ám a kormány intézkedései révén az adók aránya az első félévben 10%-ra csökkent, a korábbi 25%-os szintről. A gáz esetében az adók és ÁFA aránya végül ismét 20%-ra állt be.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16668501/
Csehországban a villamos energia árak jelentős, 78%-os ugrást mutattak 2023 első felétől 2024 első feléig, 0,18 €/kWh értékről 0,32 €/kWh értékre növekedve. A korábban érvényesített árplafon 2024 elején szűnt meg, egyidejűleg a megújuló energiaforrások támogatására kivetett adók újbóli bevezetésével. Ezáltal 2024-ben a cseh háztartásoknak számottevően, körülbelül 10%-kal többet kell fizetniük villanyszámláikon, mint 2023-ban. A VaasaETT 2023 decemberi felmérése szerint Csehország városaiban az áramárak tovább nőttek, elérve az átlagosan 0,37 €/kWh-t. A gáz árak szintén számottevően, közel 90%-kal nőttek 2023 első felében, 0,06 €/kWh-ról 0,11 €/kWh-ra emelkedve. Az árplafon eltörlésével a gázszámlák is várhatóan 10%-kal emelkednek 2024-ben. A VaasaETT adatai alapján a cseh városokban a gáz árak stabilan tartották a 0,11 €/kWh szintet.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16668816/
Németországban az elektromos energia árai, adókat is beleértve, 2021 első felének 0,32 €/kWh-os árából, melynek 52%-a adó volt, 2023 első felére 0,41 €/kWh-ra emelkedtek, ahol már csak 28% volt az adók aránya. Ez mintegy 29%-os növekedést jelent. A kormány ezzel egyidőben fokozatosan szünteti meg az energiaköltségekkel kapcsolatos állami támogatásokat, míg a tervezett árplafon meghosszabbítása a költségvetési szorítások és a gazdasági visszaesés miatt nem valósult meg. Az év vége felé a városokban az áramárak enyhén csökkentek, de még mindig a kontinens egyik legmagasabb szintjét képviselték. A gázárak esetében is hasonló trend figyelhető meg: 2021 első felében a 0,06€/kWh árszint, melynek 33%-a adó volt, 2023-ra 0,12 €/kWh-ra kúszott fel, az adók aránya itt 21%-ra csökkent. A kormány itt is visszavonulóban van a támogatások terén, a gazdasági nehézségekre hivatkozva. Az év végére a gázárak a városi területeken kismértékben csökkentek (0,10 €/kWh), de továbbra is magasak maradtak, Európa legmagasabbjai közé tartozva.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16668904/
Spanyolországban az elektromos energia árai, adókat is számításba véve, 2023 első felében markánsan, 0,18 €/kWh-ra csökkentek a 2021-es év azonos időszakában mért 0,23 €/kWh értékről, főként az adók csökkentésének hatására. 2021 első felében az adók még a teljes ár 41%-át tették ki, míg ez az arány 2023-ra 16%-ra mérséklődött. Az adók mértéke azonban ismét növekedésnek indult. Az áfa, mely a válság alatt 21%-ról 5%-ra csökkent, 2024 januárjától 10%-ra emelkedik, és egy további adótípus is 2,5%-ról 3,8%-ra nő a következő negyedévben. A gázárak esetében Spanyolországban mérsékelt növekedés tapasztalható 2023 első felében, 0,11 €/kWh-ra emelkedve a 2021-es azonos időszakban regisztrált 0,07 €/kWh-ról. Míg 2021 első felében az adók a gázár 30%-át képezték, addig 2023-ra ez az arány 18%-ra csökkent, vagyis hiába mérséklődött az adó mértéke, az árak növekedését nem állította meg. A spanyol városokban a gáz átlagára a tavalyi év végén 0,96 €/kWh volt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16669010/
Franciaországban Bruno Le Maire, a gazdasági és energiaügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy 2024 februárjáig az átlagos háztartási elektromos áramszámlák közel 10%-kal fognak növekedni. Ez a növekedés egy olyan adó fokozatos visszaállításából ered, amelyet a válság idején 32 euróról megawattóránként mindössze 1 euróra csökkentettek, és most ismét 21 euróra emelkedik. Franciaországban a gázszámlák tekintetében nem történt enyhítés, viszont a kormány az üzemanyagárak emelkedésének ellensúlyozására közel a háztartások felét 200 euróval támogatta. A gázárak az elektromos energiához hasonlóan emelkedtek: 2021-ben még 0,07 euró volt egy kilowattóra, 2023 első felében pedig 0,1 euróba került és a VaasaETT adatai alapján az év végére az ár 0,12 euróra emelkedett az adók 20%-os arányának növekedésével együtt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16669085/
Horvátország Európa azon kevés országai közé tartozik, ahol sikerült a viszonylag alacsony elektromos energia árakat megőrizni. 2021 első felében egy kilowattóra áram átlagos ára 0,13 euró volt, ami 2023-ra csekély mértékben, 0,15 euróra emelkedett. Az adók részaránya az áramköltségben csak minimálisan változott, 2021-ben 23%-ot képezett, míg 2023 első felére 22%-ra csökkent. Ugyanebben az időszakban Horvátországban a gázárakat is mérsékeltek maradtak. 2021 első hat hónapjában a gáz kilowattóránkénti átlagára 0,037 euró volt, ami 2023-ra enyhén, 0,041 euróra emelkedett. Az adók aránya a gázárban jelentősen mérséklődött, 2021-ben még 19%-ot tett ki, míg 2023 első felében ez az arány 10%-ra esett vissza.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16669325/
Olaszországban az elektromos energia árai, adókat is beleértve, 2021 első felétől 2023 első feléig drasztikus, 78%-os emelkedést mutattak, 0,225 €/kWh-ról 0,378 €/kWh-ra növekedve. Ennek eredményeképpen az olasz kormány jelentős mértékben, közel egyharmaddal csökkentette a villanyszámlák adóterheit, aminek következtében az adók aránya a számla teljes összegében 2021 első felében még 36%-ot tett ki, 2023-ra pedig 14%-ra csökkent. A fogyasztók júliusig részesülnek az árnövekedést mérséklő állami intézkedésekből, amelyek lejártát követően a számlák várhatóan visszatérnek a válság előtti szintre. Ezt követően Olaszország Franciaország példáját követve számos áremelési szakaszon megy keresztül, beleértve az adókedvezmények megszüntetését és az ÁFA kulcsának 5%-ról 22%-ra való visszaállítását. A gáz árai Olaszországban tovább emelkedtek, a 2021 első felében regisztrált 0,07 €/kWh ártól 2023 első feléig 0,098 €/kWh-ra növekedve. A városi területeken tapasztalható magas árszintek egy részét a hálózati díjak és a magas ÁFA teszi ki.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16669391/
Lengyelország azon ritka európai nemzetek között szerepel, ahol az adók részaránya 2021 első felében mért 40%-ról 2023-ra 48%-ra emelkedett. Az elektromos energia ára az országban szigorúan szabályozott, a tarifák pedig rögzítettek. Ennek eredményeképpen, az adókat is beleértve, az áram ára 2021 első felétől 2023 első feléig mindössze 14%-kal nőtt, 0,155 €/kWh-ról 0,177 €/kWh-ra. Donald Tusk újonnan hivatalba lépett kormánya vállalta, hogy legalább 2024 közepéig fenntartja ezt az árstabilizáló politikát. A gázárak azonban közel 80%-os emelkedést mutattak, 0,038 €/kWh-ról 0,068 €/kWh-ra növekedve 2021 első felétől 2023 első feléig. A városokban tapasztalt árak az év végére sem csökkentek, amelynek a hálózati díjak és az ÁFA közel 30 százalékát teszik ki.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16670302/
Szlovákiában az elektromos energia árak, adókat is figyelembe véve, 2021 első felében mért 0,13 €/kWh értékről 2023 első felére 0,19 €/kWh-ra nőttek, ami 30%-os emelkedést jelent, az adók aránya ugyanakkor az áram árában 21%-ról 12%-ra mérséklődött. A gázárak szintén emelkedtek, 2021 első felében 0,04 €/kWh ártól 2023 első feléig 0,057 €/kWh-ra növekedve, ami 42%-os növekedés, az adók aránya itt viszont 15%-ról 17%-ra nőtt. Szlovákia a régióban kiemelkedik a magas hálózati díjak beépítése révén, amelyek jelentős részét képezik a számláknak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16670545/
Magyarország 2021-ben és 2023-ban is Európa legkedvezőbb áramárakkal büszkélkedhetett, ami jelentős mértékben a nemzeti rezsicsökkentési programnak köszönhető. Idehaza már 2013-ban megszületett az a döntés, hogy a gáz és a villany árát elszakítják a világpiacitól és a hazai szereplők mérsékelt árat fizetnek. A 2023. decemberi adatok szerint Magyarország nem csupán az energiaárak terén emelkedett ki kedvezően, de az adózás szintje is a legbarátságosabb volt a környező országok között. Hasonlóképpen, a gázárak is a legkedvezőbbek között voltak Magyarországon, amely szintén a rezsicsökkentési intézkedések eredménye. A nemzetközi összehasonlítások rávilágítanak, hogy például az olasz városokban a gázért hétszer, a francia városokban hatszor, míg Németországban ötször többet kell fizetniük a lakosoknak, mint Magyarországon.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16670605/
Az Európai Unióban az átlagos villamos energia árak, adókat is figyelembe véve, 2021 első felében tapasztalt 0,220 €/kWh árszintről 2023 első felére 0,289 €/kWh-ra emelkedtek, ami 31%-os növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság 2023 májusában kérte a tagállamokat, hogy 2024-től kezdve fokozatosan szüntessék meg a válságkezelési időszakban hozott intézkedéseiket a költségek miatt. A Bruegel elemzőközpont legújabb jelentése szerint azonban az adók aránya a villamos energia végösszegében nem csökkent, az EU-ban a számlák 38%-át továbbra is az adók teszik ki. Az EU-ban az átlagos gázárak, adókat is beleértve, 2021 első felében érvényes 0,064 €/kWh ártól 2023 első felére 0,11 €/kWh-ra ugrottak, ami 86%-os emelkedést jelent. Jelenleg az EU-ban a gázszámlák 19%-át az adók alkotják.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
