A pandémia előtti szinthez képest jelentős mértékben emelkednek az árak, különösen az energetikai költségek tekintetében. A nemzetközi szinten visszatérő infláció különösen Európában válik kritikussá, ahol az energetikasokk hatására tovább élénkülhet, az amúgy is magasra ugró infláció mértéke. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy az így felerősödő drágulás magasabb üteme tartósan velünk marad a következő években.
Szerző: Flór Nándor
Loading...
Reload document 
Open in new tab Míg 2020 tavaszán a kijárási korlátozásokkal, illetve a kezdeti pánikszerű keresleti-sokk után a fogyasztás mérséklődése, valamint szerkezeti átalakulása (például színház vagy mozi helyett otthoni streaming szolgáltatás) következett be a gazdaságokban. 2021-et már a nyitás és az újra éledő fogyasztás jellemezte. Az új típusú koronavírus-járvány elmélyülésével, valamint elhúzódásával az ellátási láncokban világszerte folyamatossá váltak a zavarok. Ennek következtében sokszor alapvető termékekből alakult ki készlethiány a boltok polcain. Egyfajta hiánygazdaság megjelenése különösen érzékenyen érintette az olyan jelentős piacgazdaságokat, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság. Ugyanakkor nem kizárólag csak a logisztikában átlagosan duplájára növekedő szállítási határidők, hanem az energiaárak szignifikáns emelkedése miatt is növekedésnek indultak a költségek. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági helyreállással a világgazdaságba hosszú idő után visszatért az infláció, amelynek kordában tartása világszerte a vezető politikusok és gazdasági szakértők kiemelt témájává vált az utóbbi hónapokban.
Mindez odáig vezetett, hogy jelenleg Magyarországon az infláció mértéke közel másfél évtizede, a maginfláció pedig két évtizede nem látott szintre emelkedett. A COVID-19 vírust elkapó egyének sok esetben tartós mellékhatásokat éreznek magukon, az úgynevezett long-COVID szindrómát. Jelenleg minden jel arra utal, hogy ez nem csak az emberekre, de a világgazdaságra is igaz lesz. A pandémiát követően is egyes gazdasági folyamatoknak még hosszabb időre lesz szüksége a teljes helyreálláshoz, különös tekintettel az ellátási láncok vagy az infláció normalizálódásához.
Energiaárak emelkedésével nő az infláció
Ahogyan a 2020-as gazdasági lezárásokat 2021-ben a nyitás követte, a gazdaság hatalmas lendülettel indult újra világszerte. A Világbank 2021 év közepén kiadott növekedési előrejelzésében úgy fogalmazott, hogy a COVID-19-et követő gazdasági talpra állás ütemére az elmúlt nyolc évtized során nem volt példa. 2021 júniusában a világ GDP növekedése a szervezet várakozása alapján még 5,6 százalék volt, amely inkább 5,5 százalékra mérséklődik a 2022 januári közlemény alapján.
Míg a világon 2021 első félévében a hírek túlnyomó része az oltásról, illetve a gazdasági nyitásról szólt, addig a második félévben döntően az energiaárak emelkedésétől és az infláció történelmi emelkedéséről szóltak a cikkek. Az európai gáz- és villamosáramárak jelentősen drágultak, köszönhetően a gazdasági fellendülésnek, a kedvezőtlen időjárási körülményeknek, és nem utolsósorban a kitermelési nehézségeknek együttes hatása miatt. Európa az egészségügyi járványhelyzet veszélyéből hirtelen egy fél évszázada nem látott energetikai válságban találta magát.
A nyersanyagok közül legjelentősebb mértékben az energiatermeléshez kapcsolódó tételek ára emelkedett kimagasló mértékben. Mindent felülmúlt az európai földgáz árának alakulása az elmúlt két év során, amelynek ára 543 százalékkal emelkedett a pandémiát megelőző év átlagos árához képest. A villamos energia árváltozása áll a második helyen, a maga 367 százalékos növekedésével míg a dobogó harmadik helyére az acél került fel 165 százalékos drágulással. A nyersanyagok drágulásának listájában a szén az ötödik helyen szerepel, mivel ára több mint duplájára növekedett. A Brent típusú olaj ezzel szemben „csak” 26 százalékkal drágult. Az energetikai nyersanyagok árának jelentős emelkedése, kiemelten az olaj, azért is kritikus egy gazdaság életében, mivel a logisztikán keresztül valamennyi termék, illetve szolgáltatás előállítását költségesebbé teszi. Ennek következtében pedig a drágulás egyenes következménye az energetikai költségek növekedésének.
1. ábra: Nyersanyagok világpiaci árának alakulása 2021 decemberében a 2019-es év átlagárához képest. Forrás: Pénzügyminisztérium[1]
Az energiahordozók közül az olaj az elmúlt két évben hatalmas hullámvasúton ment keresztül, de a mostani fejlemények egyértelműen az inflációt támogatják. A 2020-as keresleti összeomlást követően az olaj világpiaci ára egy rövid időre negatívba is fordult. Az alacsony 2020-as bázissal és világszerte a gazdaságok újranyitásával párhuzamosan visszatérő kereslettel is magyarázható, hogy 2021-ben 50 százalékkal emelkedett az olaj világpiaci ára. Mivel a kereslet szignifikánsan csökkent 2020-ban, ezért a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) országai korlátozták a kitermelés mennyiségét. Jelenleg az OPEC országok napi szinten csaknem 800 ezer hordóval kevesebbet termelnek ki. Az OPEC országok átlagosan 27,8 millió hordónyi hoztak a felszínre 2021 decemberében. A Morgan Stanley cég várakozása alapján a 2022 év eleji 85 dolláros hordónkénti árról a harmadik negyedévig 90 dollár fölé is emelkedhet a kőolaj ára. A JPMorgan befektetési bank elemzőjének előrejelzése alapján a Brent típusú olaj világpiaci ára akár 125 dollárt is elérheti idén, míg 2023-ban a 150 dolláros szintet is reálisnak tartja. 2022 január közepén az olajár hét éve nem látott, 88 dolláros hordónkénti árra emelkedett.
Az energetikai válság az öreg kontinensen az inflációra gyakorolt fokozódó hatásán keresztül összességében visszavetheti a pandémiát követő gazdasági helyreállás ütemét is. Az ING Bank elemzésében rámutatott arra, hogy 2008-as átmeneti gázpiaci sokk idején a gázárak hirtelen duplájára emelkedtek, de egy év elteltével már a korábbi szint alá mérséklődtek. Ugyanakkor a fogyasztói árak ezt követően is nagyságrendileg 12 százalékkal álltak magasabban. Az ING Bank ez alapján arra következtet, hogy a mostani esetben is egy elhúzódó inflációs nyomás marad a gazdaságban, amely bőven éreztetni fogja hatását 2022 egészében.
2. ábra: Az Európai Unió fogyasztóinak inflációval kapcsolatos félelmeinek indexe a 2008-as válság óta nem látott mértéket ölt. Forrás: Bloomberg[2]
A magas és egyre növekvő energiaárak érzékenyen érintik Európát, különösen a kelet-európai országok lakosságát. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió keleti felében az emberek jövedelmükhöz arányosan szignifikánsan többet költenek energetikai költségeik fedezésére, mint a nyugat-európai tagállamokban. Az Eurostat adatai alapján szembetűnő, hogy míg az EU nyugati felében az energia költségek aránya három és öt százalék között alakul átlagosan, addig a keleti országokban inkább az öt és nyolc százalék közötti szint a jellemző sáv. A visegrádi országok közül hazánkban van a legalacsonyabb érték, amely első sorban az évek óta alkalmazott rezsicsökkentésnek is köszönhető.
3. ábra: Energiaárakra fordított költés aránya Európában különösen a keleti országokban magas. Forrás: Bloomberg[3]
Az Eurostat adatai alapján 2021 decemberében az éves infláció mértéke tovább emelkedett Európa szerte, Magyarországon 7,4 százalékos szintet mértek. A kimagasló magyar érték ellenére az Európai Unió dobogós helyét sem közelítette meg, mivel a Balt-államok mutatója ennél is sokkal magasabban alakult Az EU-ban a legnagyobb áremelkedés tavaly év végén Észtországban volt, ahol szokatlanul magas, 12 százalékos értéket mértek. Litvániában tíz százalék felett, Lengyelországban nyolc százalékos, míg Lettországban 7,9 százalékos volt a pénzromlás mértéke. A magyar érték így csak az ötödik helyre volt elegendő az EU-s rangsorban, miközben az EU-s átlag 5,3 százalék volt. Az áremelkedésre ható legjelentősebb tényező továbbra is az energiaárak szárnyalása maradt. Az eurozónában a 2021. decemberi infláció öt százalék volt, amelynek fele lényegében az energiahordozók áremelkedésének köszönhető és az eurózóna megalakulása óta nem volt ilyen magas érték. Az Amerikai Egyesült Államokban 2021 utolsó hónapjában az éves infláció mértéke hét százalékos mértéket öltött.
Az Európai Unióban továbbra is hazánkban a legalacsonyabb a lakossági villamos áram és földgáz ára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021. decemberi adatai alapján a lakosság számára valamennyi európai fővárosban drágább a gáz ára, míg az áram díját tekintve egyedül Belgrádban alacsonyabb, mint Budapesten. A magyar fővárosban átlagosan a háztartásoknak az áramért 10,46 eurócentet, míg a földgázért 2,83 eurócentet kell fizetnie egy kilowattóráért. A MEKH kitér arra is, hogy vásárlóerő-paritást is figyelembe véve a földgáz ára továbbra is a legolcsóbbnak számít a magyar piac, míg villamosenergia tekintetében csak három városban kedvezőbb, Belgrádban, Helsinkiben és Vallettában. Az alacsony hazai energiaárak alapvetően a 2014 óta életben lévő rezsicsökkentésnek köszönhető, amelynek hatása most kiváltképpen féken tartják az árak emelkedését a magyar háztartások esetében szemben az európai országokkal, ahol nincsen ilyen védelme a társadalomnak. A rezsicsökkentés mivel csak a lakossági fogyasztókra vonatkozik, a nemzetközi energiaár emelkedés negatív hatása érzékenyen érintik a vállalati szektort.
4. és 5. ábra: Villamosenergia és földgáz lakossági egységára az európai fővárosokban 2021 decemberében. Megjegyzés: adatok eurócent/kWh-ban. Forrás: MEKH[4]
A várakozások alapján a következő években a magyar gazdaságnak is rövid-közép távon hozzá kell szoknia a magasabb inflációs értékhez. 2021 december utolsó napjaiban a Pénzügyminisztérium közzétette az általa elkészített makrogazdasági és költségvetési előrejelzést, amely a 2021 és 2025 év közötti időszakra szól. A hazai bruttó termék a tavalyi évben a Kormány várakozása alapján 6,4 százalékos szinten alakul, míg 2022-ben 5,9 százalék, majd 2025-ig minden évben négy százalék felett várható a bővülés. Az infláció mértéke is az előrejelzések szerint a GDP növekedésével párhuzamosan magasan alakul, a tavalyi évben 5,1 százalékon mozgott. Az áremelkedés üteme idén, 2022-ben is magasan alakulhat, a Pénzügyminisztérium becslése alapján 4,8 százalékos érték körül mozoghat, 2023-ban 3,1 százalék, míg a rákövetkező két évben pedig a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú, három százalékos értéke várható. Az MNB várakozása alapján 2022 negyedik negyedévében a jegybanki toleranciasávba visszatér az áremelkedés mértéke.
Összegzés
Európában időszerűvé vált, hogy a kontinens energiaellátást hosszú távon is megoldja, miközben most rövid távú intézkedésekkel is enyhítenie kell a kialakult feszültséget. A jelenlegi környezetben olyan geopolitikai folyamatok is súlyosbíthatják a helyzetet, mint a fokozódó orosz-ukrán konfliktus. Egy esetleges háború, vagy háború közeli helyzetben az Ukrajnán keresztül Európába érkező gáz mennyisége jelentősen lecsökkenhet, ezzel fokozva az energiasokkot a kontinensen, mivel jelenleg a szokásostól eltérően a gáztározók töltöttségi szintje meglehetősen alacsonyan állnak. A kontinens számára egyre inkább sürgetővé válik, hogy az energia-válságra megoldást találjon, de ennek keretében kezelnie kell a külső energiafüggőségét is. A zöld, fenntartható energiatermelésre való átállás rövid távon nem, de közép- és hosszú távon akár orvosolhatja a helyzetet. Ugyanakkor Európa szerte tapasztalja a lakosság a visszatérő infláció negatív hatását, amely mellett a növekvő energiaszámlák további gondokat okoznak majd.
Felhasznált források
- ING (2021): Eurozone energy shock to have ripple effects on inflation and consumption, In: ING, https://think.ing.com/articles/eurozone-energy-shock-set-to-have-ripple-effects-on-inflation-and-consumption (2022.01.23.)
- Kennedy Simon (2022): Europe’s Energy Shock Rattles Consumers, In: Bloomberg, https://www.bloomberg.com/news/newsletters/2022-01-12/what-s-happening-in-the-world-economy-europe-s-energy-shock (2022.01.14.)
- Pénzügyminisztérium (2021): Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés, https://cdn.kormany.hu/uploads/document/e/ec/ec9/ec9819f5f7ab970209713e3754475e18924294e8.pdf (2022.01.24.)
- SHARAFEDIN Bozorgmehr (2022): Oil rally to continue in 2022 as demand outstrips supply, analysts say, In: Reuters, https://www.reuters.com/business/energy/oil-prices-could-hit-100-demand-outstrips-supply-analysts-say-2022-01-12/ (2022.01.14.)
- Világbank (2021): Global Recovery Strong but Uneven as Many Developing Countries Struggle with the Pandemic’s Lasting Effects, https://www.worldbank.org/en/news/press-release/2021/06/08/world-bank-global-economic-prospects-2021, (2022.01.27.)
[1]https://cdn.kormany.hu/uploads/document/e/ec/ec9/ec9819f5f7ab970209713e3754475e18924294e8.pdf
[2] https://www.bloomberg.com/news/newsletters/2022-01-12/what-s-happening-in-the-world-economy-europe-s-energy-shock
[3] https://www.bloomberg.com/news/newsletters/2022-01-12/what-s-happening-in-the-world-economy-europe-s-energy-shock
[4] http://www.mekh.hu/nemzetkozi-arosszehasonlitas-2021-december
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
